Pesti Hírlap, 1884. október (6. évfolyam, 271-301. szám)
1884-10-09 / 279. szám
1884. október 9 Annál többet beszélnek ismét Franciaországban a dynamitról. Több helyen találtak elrejtett dynamitot, sőt történtek merényleti kísérletek is. City-le-Nobleban pl. oly robbanás történt, hogy egy nagy ház homlokfala leromboltatott, több szomszéd ház megsérült és vagy 350 ablak bezúzódott. Az eset rémületbe ejtette a falut és a környéket. Waldeck-Rousseau belügyminiszter Parisba hivatta Saone et Loire megye prefektusát és megbeszélte vele a szükséges intézkedéseket. A maconi államügyészség azonnal megindította a vizsgálatot, mely kiterjed Montceau les-Minesre és azon szomszéd helységekre, melyekben most három éve az ismert merényletek történtek. A nevezett megyében az anarchisták annyira megfélemlítették a lakosokat, hogy ezek nem mernek a hatóságok előtt vallani. A Londonban hétfőn tartott nagy minisztertanács, mint a N. Fr. Presse-nek sürgönyzik, kizárólag Délafrikával és Egyiptommal foglalkozott. A délafrikai helyzet meggyőzte a kabinetet az Anglia és Transvaal közt most fennálló viszonyok tarthatatlansága felől. A kabinet elhatározta, hogy a legrövidebb határidő alatt a tranzvaali köztársaságnak ultimátum jellegű jegyzéket küld. A kabinet felsorolva valamennyi szerződésszegést, elégtételt követel a maga számára, valamint követeli a jogtalanul elfoglalt területek kiürítését, ellenkező esetben angol expedícióval fogják kényszeríteni az angol érdekek oltalmazását és az előbbi helyzett visszaállítását. Kormánykörökben az utóbbi esetlegességet elmaradhatatlannak tartják. Egyiptomra vonatkozólag a kabinet Northbrook jelentése alapján tanácskozott és tárgyalták a kamatoknak angol biztosíték mellett tíz év alatt való leszállítására és egyidejűleg az angol okkupációra vonatkozó javaslatot. A javaslat másik része oda irányul, hogy Anglia vállaljon biztosítékot a deficitért a meg nem állapított tartamú okkupáció mellett való kamatfizetésnél. Gladstone megtámadta az angol biztosítéknak bizonytalan tartamú okkupáció mellett való eszméjét, minthogy ő Egyiptomot lehetőleg gyorsan óhajtja kiüríteni. Szólott továbbá a mellett, hogy Anglia kezességet vállalhat a deficitért, mi végből évenként parlamenti jóváhagyást kellene kieszközölni. Határozatot még nem hoztak. Párisban nem kis mérvben izgatta fel a kedélyeket minap a Sz. Miklós-templom megszentségtelenítése a benne előfordult botrányos jelenetek által. Az eset következő : A Rue-Saint-Martinen lévő Saint-Nicolas-des- Champs templom lelkésze vonakodott a praefektura parancsát követni s a sekrestyét kiüríteni, mely az utca kiszélesítése miatt le fog bontatni. Collet a városi vagyon felügyelője okt. 6-án kénytelen volt a parancs karhatalommal való teljesítéséhez folyamodni. Midőn délután 2 órakor megjelent a helyszínen, a lelkész hat káplánjával együtt várt rá s ismét vonakodott a parancsnak eleget tenni. Collet erre tiltakozva a lelkésznek eljárása ellen visszavonult. Midőn azonban a hivatalnokok eltávoztak, a templomban, hol nagy tömeg nézte végig a történteket, valóságos botrányos tüntetés keletkezett. Számosan feltették kalapjaikat, mások pedig fütyülni kezdtek, kiabáltak és énekeltek. Négy asszony ételt és italt hozott s az oltárra föltálalták. Később egy 15—16 évesnek látszó suhanc a szószékre lépett s gúnybeszédet tartott, mely rendkívüli mulattató hatást ért el. A botrány csak növekedett, midőn egy rendőrbiztos több közrendőrrel megjelent a templomban. A rendőrbiztos felszólította a tömeget, hogy hagyja el a templomot, de igen kevesen követték e parancsot. Sőt folyton növekedett a tömeg, s ezzel együtt a lárma is. A templomnak egyetlen részét sem hagyta a cselék érintetlenül ; a szentelt vízben az utcagyerekek mosták kezeiket, mások fejüket dugták a keresztelő vízbe. Végre a rendőrbiztosnak sikerült egy ajtót bezárni. Majd egy halottas menet közeledett a templom felé, a tömeg ennek végre utat nyitott és sokan kalapjaikat is levették. A beszentelési szertartás alatt a tömeg az utcára vonult, de nem oszlott szét. Ezalatt a rendőrség erősítést kapott s megkisérlették a tömeget a Rue Turbigo felé szorítani, de a csőcselék, „Éljen a köztársaság ! Le a jezsuitákkal!“ kiáltások között tombolt tovább is. Midőn a gyárakból a munkások kijöttek, még jobban felszaporodott a tüntetők száma s a rendőrségnek uj erősítést kellett kérnie, hogy a komolyabb veszedelemnek elejét vegye. A Saint-Nico PESTI HÍRLAP. las lelkésze az esti isteni tiszteletet nem tarthatta meg. Elfogatás nem történt. A templomban jövő héten engesztelő mise fog tartatni. A lelkészt azzal vádolják, hogy szándékosan idézte elő a botrányt; napokon át hirdette a szószékről a prefectus rendeletét s hirlapirókat hivott meg a rendelet végrehajtása alkalmára; igy történt, hogy sok kiváncsi sereglett a templomba s a lelkész, aki a botrányt előre látta, a templomból a szentséget elvitette. Bonghi olasz képviselő figyelemreméltó cikket közöl a Nuova Antológiában a három császár találkozásról. Visszapillantást vet Bismarck szövetség politikájára 1866 óta ; az olasz királyi pár 1882 iki bécsi látogatását jelöli meg azon időpont gyanánt, melyben Olaszország szövetséget kötött a két császári hatalommal ; majd fejtegeti a német birodalmi kancellár jóakaratát a francia gyarmatpolitika expansiv törekvéseivel szemben s Oroszországnak ezáltal elért teljes izoláltatását, mi a cári birodalmat a Német - és Ausztria Magyarországhoz való csatlakozásra indította ; végül még kiemeli Bonghi a skiernievicei találkozás kiválóan békés jelentőségét és arra a következtetésre jut, hogy eszerint Olaszországnak le kell mondania a további terület nagyobbodásról úgy a keleti, mint a nyugati határ felé. EGYLETEK ÉS INTÉZETEK — A magyar iskola egyesület felügyelő bizottsága e hó 13-án, d. u. 4 órakor az új városháza társalkodó termében ülést fog tartani. Tárgyak: A vidéki iskola- egyesületek szervezete ; a felügyelő bizottságnak a közgyűlés elé terjesztendő jelentése. A polgári iskolai tanárok orsz. egyesületének választmánya tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy a napokban küldöttségileg fogja átnyújtani Trefort közoktatásügyi miniszternek a nyugdíj ügyében kérvényét. Az egyesület fel fogja kérni a fővárosi társasköröket, engedjék meg hogy helyiségeikben az egyesület a téli saison alatt felolvasásokat tarthasson, ez után kívánván a nevelés s az iskolára vonatkozó ismereteket a nagyközönség közt terjeszteni. Krisztianszborg égése. (Egy dán királyi kastély pusztulása.) Kopenhága, okt. 4. Borzasztó viharos éjszaka volt, midőn a Krisztianszborg királyi várkastély égett, s az eget a hatalmasan felcsapó lángok vérvörösre festették. A kopenhágaiak a múlt éjjel oly rettenetes színjátékot láttak, amelyhez hasonló alig fordult elő valaha. 1794-ben tehát éppen 90 éve ugyanez a vár, mely pár óra előtt lángok martaléka lett, szintén leégett, talán ez a katasztrófa hasonlítható a múlt éj rémjelenetéhez. Krisztianszborg a legrégibb, a legnagyobb várkastélya a dán udvarnak, maga egy városrész, úgy, hogy pl. a berlini császári palota az előudvarában elférne. A balszárnyat az udvari templom s a Thorwaldsen-féle múzeum képezi, a jobbszárnyon van a dán titkos levéltár és az óriási királyi könyvtár. A királyi család lakása mellett van a képtár és a parliament ülésterme. A fegyvertár a könyvtár háta mögött van. E rövid leírásból is látható mennyi minden forgott kockán, szerencsére — és ez a tűzoltók bátorságának, valamint a polgárság kitűnő magatartásának köszönhető, hogy csak a várkastély egy része a tulajdonképeni Krisztianszborg esett áldozatul a dühöngő elemnek. A könyvtárig — amely Európa egyik leghíresebb intézete — a lángok nem értek. Nem esett kár a titkos levéltárban, nem a Thorwaldsen-féle múzeumban, amelyért a dánok leginkább remegtek, mert — és méltán — fővárosuk egyik büszkesége. A képtár festményeit sikerült biztonságba helyezni; éppen úgy megmentették az értékesebb bútorokat is. Mindennek dacára a veszteség óriási. A Thornwaldsen-féle domborművek és tagadók a lángok martalékai lettek. A pompás várkastély, amely impozáns külsejével pár óra előtt bámulatba ejtette a szemlélőt, most gyászos képét nyújtja a romlásnak. A belső része elégett, a kormos falak pusztán merednek az ég felé. A Thorwaldsen-féle múzeum még most is be van fedve vizes pokrócokkal, csak így lehetett megmenteni. A tűz elnyomására tűzoltók, a polgárság, a katonák felváltva roppant buzgalommal működtek. Krisztián király, aki Amalienborg várában ebédelt a minisztertanácscsal, a rémhír hallatára rögtön a várkastélyba sietett és Waldemar herceggel éjfélutánig személyesen részt vett a mentési munkálatokban. S FŐVÁROSI ÜGYEK. — A tananyag leszállítása a népiskolákban. A közoktatási miniszter a város azon határozatát, a melylyel az elemi iskolai tananyag leszállítását mondotta ki, nem hagyta egyelőre jóvá, mert a tananyag rendezését országosan kívánja eszközölni. De mivel a főváros az idei tantervet már a leszállított anyaghoz képest állapította meg, a főváros fölterjesztése folytán beleegyezett abba, hogy az elemi iskolákban a német nyelv, torna- és kézimunka, a 2 ik osztály helyett a 3-ikban kezdődjék, a kézimunka pedig az eddigi heti 6 óra helyett a 3-ik osztályban heti 2, a többi osztályokban pedig heti 3 órán át taníttassák. Ugyancsak megkezdődött a tevékenység, a polgári iskolai tananyag leszállítása érdekében is. A polgári iskolaszék albizottságot küldött ki javaslattételre, mely ma tartott ülést Ballagi Mór elnöklete alatt. Azonban, tekintettel az elemi iskola tananyag leszállítása kérdésében tapasztaltakra, miután nem tudni, itt is nem akar-e a kormány országosan intézkedni, a bizottság az érdemleges tárgyalás előtt kérdést tesz az iskolaszékhez e tárgyban s esetleg újabb megbízatást kér. — Az olcsó lakások. A főváros elhatározta, hogy az országos kiállítás alkalmára tanulók, tanítók, iparosok stb. részére városi épületekben olcsó szállásokat rendez be. E célra iskolák és egyéb kisebb épületek fognak szolgálni. A város már gondoskodott a lakások berendezéséről is. A Drózsa-cég ajánlatát fogadták el, mely cég használatra szállítja az ágyakat, hozzá tartozó bútorokat, mosdókészletet, fogast stb. Ezenkívül minden épülethez egy egy ruhatárt rendez be, ahova az értékesebb holmikat, ruhát, pénzt lehet elhelyezni, minden szobához tart egy szolgát nappalra is tisztogatásra. A cég minden vendég után egy napra 35 kvnyi dijat kap a várostól s ez összegnek is 10°/o-át jótékony célra fogja adni. A cég viseli ezenkívül a légszeszvilágítási költséget is. A kataszteri becslőjárási földadó-bizottság által f. évi október hó 10-én pénteken a főváros budai adóközségében helyszíni vizsgálat alá vétetnek: Farkasrét, Farkasvölgy, Magasút, Canlabércz, Pösinger-major dűlők gyülekezési hely : „Frohmann“ nyaraló előtt. — A „Táncsics- bizottság“ e hó 10-én este 8 órakor Bokros József elnök lakásán (zerge-utca 5. szám, I. em.) ülést tart. — A „Szepesi Társaskör“ f. évi október 4-én tartotta alakuló közgyűlését. Elnökké választatott: Teschler Antal o. h., alelnökké Zsedényi Béla j. h., pénztárnokká Szent-Iványi Béla o. h., titkár jegyzővé Takács Ferenc o. h., rendes bizottági tagokká választottak: Seltenreich Kornél m. e. h, Kottler Sándor o. h, Kern Aladár o. h., Garay László o. h. , Schneider Gyula j. h., póttagok : Fleischer Jenő o. h., Pehán László o. h. s Tátray Ödön s. h. A körhöz intézett levelek az elnök címe alatt (Sándor utca 32. sz.) küldendők. Az orsz. gazdasági egyesület iskolatakarékpénztári szakosztálya ma délután ülést tartott a Köztelken, Weisz B. F. elnöklete alatt Dr. Szabó titkár bejelenti, hogy az egyesület által, az oskola takarékpénztárak nagyobb elterjedését gátló körülmények felderítésére kiírt pályázatra a határidőig 7 pályamunka érkezett be. A szakosztály bírálóirul Galgóczy Károly, Niki Mihály, Dorner Ede, Weisz B. F. és Csengery Lóránt urakat kérte fel a munkák megbirálására. Az oskolatakarékpénztárakat kezelő tanítók jutalmazására idáig 3350 frt jött össze adományokból, több mint 200 tanító azonban még nem küldte be a statisztikai adatokat. Ezeket levél útján fogják erre felszólítani. 343-an ez adatokat már beküldötték. — A pesti izr. nőegylet legutolsó választmányi ülésében jelentés létetett a lefolyt három havi működésről; ennek értelmében f. évi július, augusztus és szeptember havában következő összegek osztottak ki segélyezések fejében: 120 személynek havi ösztöndíj gyanánt 1190 frt, — továbbá 356 sz°mélynek alkalmi segélyek fejében 1271 frt, — 136 személynek rendes házbérsegély fejében 1031 frt, — 20 kinnlevő árvának neveltetési járulékért 401 frt, — 6 gyermekágyasnak 47 frt, — 2 kiházasitó segély 30 frttal, összesen tehát 3970 frt. — Az egylet által jótékony célra fordított összes kiadások a megjelölt időszak alatt 8340 frt 10 krra rúgtak.___________________________