Pesti Hírlap, 1885. szeptember (7. évfolyam, 239-268. szám)
1885-09-23 / 261. szám
1885 szeptember 23 PESTI HÍRLAP nyomatott számát hozza. Olvas a tudós. Arca elsáppad, rángatódzó ujjai közül kiejti az ujságlapot s fátyolozott hangon ekként szólal meg: — Fiaim ! (s rámutat a koponyákra) nincs köztük az „igazi“ — menjünk. S leásatának ismét az anyaföldbe a koponyák. Történt továbbá, hogy Kr. u. az 1895-ik esztendőben frának, valami Nik Manastes nevű ember hazavetndék, szülőhazájába Magyarországba, s hittel, jó lélekkel állitá, hogy Szibériában az ólombányákban, hol ő Kr. utáni 1848-ik évtől fogva volt, vele együtt dolgozott és évé a rabkenyeret egy ősz, térdig érő szakák ember, kinek neve : Petőfi Sándor. Meghiteltetvén az ember, kinek neve széles Magyarországban egyszerre bámulat tárgya jön, kisült, hogy primó: sehesem volt Szibériában, csak valahol Muszkaországban járt hivatalt keresni, — tehát kisült: secunda, hogy nem látta Petőfi Sándort Szibériában. Aztán történt, hogy Kr. u. a 2005-ik esztentendőt Krák, egy a régi szellemektől spirituális tehetséggel megajándékozott Khemberlend nevű egyén, a magyar tudományos akadémia természettudományi osztályától megbízást kapott, a fejéregyházi mezőnek földéből vegybontás után kiválasztani azon részecseket, melyekké az egykor hires versiró Petőfi Sándornak tetemei szétporladának . . .“ Koponyám felnyitja ismét szemeit, lát velük a jelenbe. Ön Scarron úr útját akarja állni azon embereknek, kik Petőfiből hiressé támadandók. Lecsukott szemű koponyám, mely a jövőbe látott, elmondja önnek, hogy ha cikke célt ér, akkor ön nem ér célt. Felnyitott szemű koponyám pedig szelíden tekint önre, s igy szól: „Engedjük Petőfi koponyáját megtalálni s haza hozni, Török Aurél ur által.“ Áspis. NAPI HÍREK (Folytatás a főlapról.) — (Bárkány Mari és a ránki fürdő ) A jeles művésznőt, a berlini Schauspielhaus tagját, egy épen most meginduló német szépirodalmi lap szerkesztősége fölszólította, hogy írjon valamit a mutatványszámba Bárkányka eleget tett e hízelgő felszólításnak, még pedig olyan módon, mely hazafias érzelmeiről tesz tanúságot. Arra vállalkozik, hogy egy magyar fürdő hírét terjessze a külföldön. Leveléből a következő érdekes részleteket veszszük át: Mintegy három év előtt szülővárosomból, Kassáról, nagy társasággal a ránki fürdőbe tettem kirándulást. Németországban alig ismerik ezt a fürdőt, noha Bismarck Herbert gróf és Lindau Pál a múlt évben hosszabb ideig tartózkodtak ott. Van ott egy csodálatos forrás, amely szeszély dolgában túltesz minden primadonnán , akkor jön és megy amikor neki épen tetszik. Van benne valami démoni, t. i. „szurok és kénkő”. Mintegy 40—50 lábnyi magasból zuhan alá a szikláról, nem mint Sappho az ötödik felvonás végén, hanem négyszer minden 24 órában , ami még művészi körökben is nevezetes dolog. — Láthatatlan és bámulatosan szép a sajátszerű habtorlódás. Mintha csupa lenge amorat szállna föl a mélységből s egymást átölelné, hogy aztán a vigyázatlan nézőn hűtsék pajkos szeszélyüket. Én is nagyon közel találtam jönni és kíváncsiságom jutalma az volt, hogy a forrás tündérei végig fecskendeztek. Nem maradt más hátra, mint hogy egy rendelkezésemre álló lópokrócba göngyölgettem karcsú, de kissé didergő testemet. Egy színpadi heroins, aki a görög kostüm helyett lópokróba takaródzik, várjon erre is rámondaná Ben Akiba „Alles schon da gewesen“. Azzal zárom be soraimat, hogy mindenkinek, aki a természeti szépségek lelkes barátja, a ránki fürdő látogatását melegen ajánlom. Megtalálja ott azt, amit keres.“ Ha a ránki fürdőnek jövő évre sok német látogatója lesz, az igazgatóság már most tudja, kinek tartozik érte hálával. ” (Halálozások.) Hettinger Antal, magy. kir. pénzügyi fogalmazó, f. hó 20-án rövid szenvedés után 34 éves korában elhunyt. — Nemcsik Károly budapesti postatiszt 25 éves korában tüdővészben elhunyt N.Kőrösön. — Hornyai Kálmán köz- és váltó-ügyvéd, Zemplén megye bizottsági tagja, szeptember hó 20-án életének 35-ik évében, S.-A.-Ujhelyen meghalt. Berzeviczi Józsua földbirtokos f. hó 16 án életének 74-ik évében elhunyt Berzeviczén. (Klasszikusok kutatója) H. Lantoine francia tudós a párisi „Faculté des lettres“ titkára, görög és latin klasszikusok, különösen Lucretiuséziratainak felkutatása és tanulmányozása végett európai körutat tesz. A napokban Budapestre érkezett s tegnap meglátogatta a múzeumi könyvtárt, hol Lucretius kéziratot nem talált ugyan, de a klasszikusok osztályában igen szép és érdekes darabokat talált s azokat részletesen áttanulmányozta. (Egy hajóscsalád tragédiája.) Krajcsik Ferenc, 26 éves, nőtlen, dunaföldvári hajós tegnap a „Neptun“ nevű hajón vigyázatlanságból oly közel ment a forgó géphez, hogy az elkapta és jobb lábát térden alul elszakitotta, azonkívül a jobb karját is eltörte. Még az éjjel beszállították a Rókuskórházba, hol törött lábát azonnal amputálták. A szerencsétlen fiatalember özvegy édesanyja sírva panaszolta a kórházban, hogy a balsors mily kérlelhetetlenül üldözi családját. Férje, mint hajós 20 év előtt a Dunába fúlt, egyik fia egy tűzvész alkalmával lelte halálát és most a másikat — utolsó támaszát — is elvesztette, mert ha felgyógyul is szegény, örökre munkaképtelen koldus marad. (A bolgár fejedelem házassága.) Az angol udvar titkaiba beavatott Truth azt írja, hogy Sándor bolgár fejedelmet, ki nagyon szeretne már megházasodni, buzgón támogatja a háztűznézésben Viktória királynő, bátyjának anyósa. Szószólója volt akkor is, mikor megkérte a kezét Viktória porosz herczegnőnek, a német trónörökös másodszülött leányának, s mivel a berlini udvarnál kosarat kapott, most saját unokáját, Iréne hercegnőt akarja vele elvétetni. (Cumberland Bécsben.) Cumberland, a hires gondolatolvasó Bécsbe érkezett, hogy itt fejezze be gondolatolvasói pályáját, ahol hírnevét megállapította. Tegnap este a zeneegylet kis termében válogatott közönség előtt előadást tartott, szokásos bravourral. Egy nőnek azonban, ki már Brüsszelben is üldözte, nem akarta gondolatát kitalálni. Egymásután jelölte meg azon tárgyakat, melyeket titokban írtak. Mutatványait Páris itéletével zárta be: egy aranyalmát adott át azon nőnek, kit egy úr az egész hölgyközönség közt legszebbnek tartott. Cumberland megígérte, hogy a holnapi estélyen tudományosan föl fogja fejteni a gondolatolvasás titkát. A „Grand Hotel“ előtt tervezett utcai experimentumát a rendőrség betiltotta a támadható nagy csoportosulás miatt. Parisban hasonló esetben maga Camnescasse, a rendőrfőnök szolgált Cumberlandnak médiumul. Cumberland állítólag most utoljára lép föl nyilvánosan. Azután Indiába utazik, de előbb valószínüleg Budapestet is útba fogja ejteni s valószínűleg itt is föl fog még lépni „utoljára.“ (Csendőrök vérengzése.) Margittán f. hó 9 ikén tragikus esetnek volt okozója néhány finánc és csendőr túlságosig menő hivatalos buzgalma. Az említett nap estéjén, 8 és 9 óra között a pécsi búcsúról mintegy 230 főből álló menet érkezett Margitta mellé. Molnár Péter pénzügyőri szerelész és a melléje kirendelt két csendőr, Harmath Zsigmond és Fábián Sándor a mihályfalvai után meg akarták állítani az egész tömeget, hogy mindnyájukat külön megmotozzák. A bucsusok emiatt annyira dühbe jöttek, hogy kövekkel feleltek. Harmath csendőr ekkor elővette puskáját s három lövést tett a zugolódók közé. Egy asszonyt agyonlőtt, kettőt pedig megsebesített. A tömeg erre lecsöndesedett s engedte magát bekisértetni. 51 kilónyi dohányt találtak náluk, a mi miatt bizony nem volt érdemes egy embert megölni, kettőt nyomorékká tenni. Hasonló vérengzést követtek el a csendőrök Hazalin községben is. Itt két csendőr veszett össze néhány parasztlegénynyel s csakhamar fegyverhez kaptak. A fegyver használat közben három lövés ejtetett, melynek elseje eredménytelen volt, a második lövés egy szolga legénynek halálát okozta, a harmadik által egy más legény mindkét lábán megsérült. Szurony döféssel kettő könnyen, kardvágással pedig egy halálosan megsebesült. * (Szabadkáról írják lapunknak) Tóth Béla színigazgató október 1- én kezdi meg előadásait a „Könnyű lovasság“ című operette bemutatásival és a „Bálkirálynő“-vel. Társulatának elsőrendű tagjai a következők: Berzsenyi Júlia és Margit, Berzsenyiné Adél, Balázsiné Szöllősy Ilka, Bsöthyné Amália, Csákné Halmai Kornélia, Jelenffy Jolán, Könczöl Lujza, Kissné Árpásy Katica, Pósfay Ella, Vértessiné Szigethy Lujza. Férfiak : Aranyosi József, Balázsi Sándor, Beödy Gábor, Dezséri Gyula, Deák Péter, Kiss Ferkó, Koródy Péter, Lányi Ernő (karnagy), Szép János, Szepesy Gusztáv, és Zajonghi Elemér. — Végig tekintve e névsoron, nem jósolhatunk valami fényes sikert, mert a budai színkörből és a szegedi színházból előnyösen ismert Beödyné, Balázsiné, Balázsi, Beödy, Dezséri, Deák és Zsionghy kivételével alig akadunk oly névre, mely a szabadkai közönség elkényeztetett igényeinek csak megközelítésére is garanciát szolgáltathatna, annál is inkább, mert rendszerint az idény kezdetekor a társulat nem teljes, előre kürtölt létszámával, hanem érezhetőleg megcsonkítva szokott bevonulni. Különben megvárjuk, mit hoz a jövő (1. 1) * (Szombathelyről) írják lapunknak: Jakab Lajos társulata, mielőtt téli szállását Sopronban elfoglalná, Szombathelyen ütötte fel tanyáját. Az előadásokat aug. 29-én kezdte meg a „Gáspáron«“ operettel. Az első előadáson láttuk már, hogy rendkívüli jól szervezett társulattal van dolgunk, s e jó véleményünkben további előadásai még csak megerősítettek. Különösen tetszésre talált Dóczynak „Utolsó Szerelme“ és Kootinak „Eleven Ördöge“, amely darabokat a társulatnak ismételnie kellett. Legelső helyen meg kell említenem Pajor Emíliát mint énekesnőt, kiről a mai színlap azt állítja, hogy a színészettől való megválása előtt ez utolsó föllépte. A kisasszony egy gazdag huszárkapitányhoz megy férjhez. A nők közül felemlíthetjük még Arday Idát, Breznay Annát, Temesvárinét, Breznaynét és Töröknét. A férfiak közül Veres Sándort, Havassy Jenőt, Biharit, Breznait. Szerdán tartja a társulat nálunk utolsó előadását. * (Blumenthal Oszkár) a „Próbanyíl“ szerzője operette-szövegetir, amelyhez Strausz János fogja a zenét komponálni. * (Bahner József) zongoraművész, ki i. é. január havában a fővárosi vigadó termében hangversenyében, mint zeneszerző és művész előnyösen mutatta be magát, e nyár folyamán három felvonásos víg operát írt, melynek szövege Béldi Izor fiatal írónk (?) tollából került. Színház, zene, képzőművészet. * (A népszínházban) hétfőn este „A koldusdiák“-ot adták. Első bemutatója volt ez Konti Józsefnek, aki az operettet kiváló gonddal dirigálta. A népszínház igazgatósága jó akvizíciót csinált benne, mikor karmesterül szerződtette. Kevésbé mondható ez Vasról, az új tenoristáról, aki mint Jan Janicky sehogy sem volt helyén. Ilyen ügyetlen játékot még tenoristának sem lehet elnézni. Kitűnő volt Németh Ollendorf ezredes szerepében. Szépen énekelt és diszkrét komikumával több hatást ért el, mint azok, akik a karzat tetszésében látják vágyaik netovábbját Dicséretet érdemelnek a régi szereplők is egytől egyig. A színház egészen megtelt. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A Kuffler-per. Két napi szünetelés után hétfőn folytatták a tanúkihallgatásokat. Legérdekesebb volt a károsult dr. Trotter kihallgatása, ő, mint az innsbrucki takarékpénztár képviselője, az. év tavaszán ismerkedett meg Kufflerrel, kivel egy magyar földbirtok megvétele ügyében lépett érintkezésbe, s e tárgyban folytonosan leveleztek egymással, míg dec. 18 án az a gyanú terjedt el, hogy Kuffier részes a Junier féle sikkasztás bűnében. S igy neki Kuffier 143,000 írttal tartozik. Arra a kérdésre, várjon azért, hogy a 143.000 forint fejében jó, rossz és kétes értékeket kapott, megcsalatva érzi e magát, a tanú azt felelte, hogy nem. Az elnök és a közvádló kérdéseire, hogy azokat a papirosokat zálognak elfogadta volna-e, ha ismerte volna azok valódi értékét s azok elértéktelenedésének alapját? azt válaszolta Trotter, hogy ő ily zálogra s ily körülmények közt kölcsönt nem adott volna s Kuffier előtt általában ajtót zárt volna. A tanúvallomások befejezte után következett az erkölcsi bizonyítványok fölolvasása. Amschlerre nézve teljesen kielégítő az erkölcsi bizonyítvány, Kufflerre nézve annyit jegyez meg, hogy jó hírnévnek örvendett, tisztességes embernek tartották és sok jót tett a szegényekkel. Ezután következett az ügyiratok felolvasása és az utalványok szelvényeinek bemutatása. Ezeket Kuffler bocsátotta a törvényszék rendelkezésére, mert azt akarja velük kimutatni, hogy puszta utalványokra az Eszkompt-társaság pénztárából több ezer írtra terjedő összeget vett fel, továbbá, hogy a kamatok, amelyeket kölcsöneiért nem számított el, azáltal egyenlítettek ki, hogy ő a kinnesszeket, amelyeket a tőzsdén 3S/**/-al csak nagy nehezen lehetett vásárolni, 4°/- al adta az Eszkompl-táraóságnak. A társaság csak hasznot húzött abból, hogy Jaunerrel összeköttetésbe lépett. Dr. Sieger konstatálja, hogy Jauner a nővére: Jauner udvari 11