Pesti Hírlap, 1885. november (7. évfolyam, 300-328. szám)
1885-11-21 / 320. szám
Budapest, 1885 *11. évf. 320. (2478) szán. Szombat, november 2! Előfizetési árak: _____ Szerkesztési iroda: Egész évre . . . le frt — k*. RiggEt |§| gf Bldapestea, ládor-utca 7. L esti* Félévre .... 7 . —■ » rogfjffl mamma — n ül IP vm mir, ma M -- „ hová a lap szellemi részét Negyedévre . . 3 50 » HP® JSBh §§ m a fl Op« fi ffi» KWBK dletd minden közlemény Egy hóra. ... 1 . 20 * 1$ I|k“» fel Si f| IS H 9 ■?« Sj Ka „ intézendő. Egyes szám helybe« * la. Ilii K n Ogi H WSk §§ M Bémentetlen levelek csak Vidéke» 5 kr. §1 BsT pl |f§ M 11 §§1 IjtH B MM “mert kezektől fogadtatnak eL Százalék nem adatik. 3 Lll 11 § | I I 1 fc SK | Kéziratok visszanem adata* Kiadóhivatal: " ^Hirdetés* Budapest, kádar-tica 7. sz., földszint, DATTT’T/AT M A DTT AD Francziaoszág részért^dlg hová az előfizetések és a lap HM II I I KA 1 NAPILAP Zrt^ egyedül: RUDOLF MOSSE-al «étküldésére vonatkozó felszó DíjI 1HVXU nj/ll ifrt. ■ / Párisban, 40, Rue Notredam* 1 amiások intézendők. KJQwj 5,év..des Victoires. t,ii- ii - ............. " '"~M' ' ~ _ _-----»■■■' | —s—smm A csatatérről. Szerbia november 14-én üzente meg a háborút Bulgáriának. Jobban mondva, szuronyai hegyén vitte be, mert még azon nap hajnalán már az egész szerb hadsereg bolgár területen volt. Az egész szerb hadsereg. Magyarázzuk meg e szót egy kissé. Az új hadszervezet, mely 1883. január elsején lépett életbe, öt hadkiegészítő kerületre osztja Szerbiát, melyeknek háború esetén mindenikéből egy teljes hadosztály kerül ki, a szükséges tüzér, lovas, utász, hidász és műszaki csapatokkal, mind összevéve mintegy 20 ezer emberrel. Szerbia hadserege tehát, melynek békeállománya alig több, mint egy mozgósított hadosztálya, háború esetén mintegy százezer emberre nő. De ez csak a rendes, az u. n. álló hadsereg. Ha szorul a kapca, lábra állítják a honvédség első korosztályát is, mely a fentebbi számot kétszeresére emeli. A második korosztály beszámításával Szerbia 220 ezer fegyverfogható ember fölött rendelkezik. Szerbia a mostani hadjáratra csak álló hadseregével indult meg, tehát százezer emberrel, ha ugyan az országból minden rendes katonaságot a harctérre indítottak. Ez a haderő kétfelé oszolva működik. Egy hadosztály — a titokkerületbeli — Viddin felé operál; a másik, mely Szófia felé indult, magában foglalja a többi négy hadosztályt mind, megüti tehát a 70—80 ezer létszámot. Miután a jelen háború sorsa ez utóbbi nagyobb haderő működéséhez van kötve, ezúttal a kisebbet, a Vaddin irányában működőt mellőzve, csak az utóbbival foglalkozunk. E déli hadsereg is két irányban indította meg a hadműveleteket Bulgária ellen: Szófiától északnyugatra, Trn felé és ugyanattól délnyugatra, Bojica felé. A szerb sereg zöme egyenesen a Szófiának vezető országúton s az ezzel párhuzamosan haladó mellékutakon vonult Caribrod felé s azt még aznap elfoglalta. Mindenki azt várta, hogy a bolgárok a csaknem bevehetetlennek hirdetett szakadékban, a Dragoman-szorosban, melyen egy magas hegyek által igen szűkre szorított völgyben öt óra hosszat tartó keskeny út vezet, fogják a komoly ellenállást megkísérleni. Azonban e fontos pozíciót a szerbek csak 2000 bolgár által találták megszállva. A bolgárok egész estig védekeztek, de látva azt, hogy a szerb sereg egy része, Kapcán át Tun környékét megkerülve, hátba fogja, fölhagytak a további védelemmel s a szerbek a Dragoman szorost, a Szófia felé vezető úton a legnehezebb hadállást, a határátlépés után következő második napra szintén elfoglalták. Szinte kétségtelennek látszott, hogy ezzel a szerb-bolgár háború sorsa el van döntve s a mily hirtelen kitört, és oly gyorsan fogja követni a fegyverszünet, illetőleg a békekötés. A Dragoman-szorostól Szófiáig vezető úton nincs valami jelentékenyebb természeti akadály, mely egy győzelmesen vonuló haderőt útjában föltartóztathatna. Hogy pedig mesterséges ily akadályt állítottak volna, azt már az idő rövidsége miatt is nehéz volt elképzelni azokról a bolgárokról, kik a kész, a természettől ingyen nyújtott kitűnő hadállást úgy elhanyagolták. Aztán tekintetbe kellett venni, hogy a szerb hadsereg harci kedvét, bátorságát csak fokozni fogják a hirtelen sikerek, míg a bolgárokét a visszavonulás lehangolja. Sok függ attól nagyon, hogyan indul meg valamely hadjárat. Nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy Bulgária félannyi haderőt se bír a csatatérre állítani, mint amennyi most megtámadta, s hogy még az a kis haderő sem részesült soha vérkeresztségben, most szagol először puskaport. Borzasztó hírek voltak azok, melyek a bolgár sereg rossz fölszereléséről, hiányos fegyverzetéről, fegyelmezetlenségéről és a fegyverforgatásban való gyakorlatlanságáról elterjedve voltak. Ehhez járult, hogy míg a bolgár csapatoknak, melyek a támadást nem annyira ezen, mint inkább a török határ időt várták, a szél felterpedt alakú Bulgária területén keresztül gyalogszerrel kellett megtenni az utat, míg a csatatért megközelíthette, addig a határon megpihent szerbek fris erővel juthattak el oda. S ami legfőbb: a szerb sereg után vasút szállt a közel határig élelmet, ruhát, fegyvert, esetleg segédcsapatokat. Mindezeket összevéve nem látszott falvérmesnek az a kilátás, hogy a szerbek a Dragoman szoros bevétele után minden komolyabb ellenállás nélkül megszállják Szófiát két-három nap alatt. Ekkor egy új név merül föl a Balkán félsziget térképén: Siv nica. Ami hírt a távíró tegnap és ma az e hely körül folyt csatározásokról meghozott, az mind arra mutat, hogy a végleges diadalt túlkorán ítélték oda Szerbiának a papiros-sztratégia vezetői. A szerbek itt komoly ellentállásra bukkantak, a minőre alig voltak elkészülve s magok a belgrádi sürgönyök se találnak olyan jelzőt, mely a dolgot szépíteni s olybá föltüntetni tudná, hogy Slivnica a szerb fegyvereknek koszorút hozott. Elismerik barbár civilizálatlanságra valló őszinteséggel, hogy itt bizony megvertek bennünket cudarul, respektussal beszélnek a bolgár vitézségről, sőt mintha bizonyos lelkesültség volna észrevehető hangjukon, mikor Sándor fejedelemről beszélnek, ki a csata hullámzó soraiban az első vonalban, a A .PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA, A sötét pont (Dráma három felvonásban. Irta Csiky Gergely. Először adták a nemzeti naviházban novemsber 2- án.) — a Pesti Hírlap eredeti tárcája. — Olyan sötét pont, mint Aki Lidia múltjában van, nagyon ritkán fordul elő a mi társadalmunkbeli leányoknál. A magyar nők nem törődnek a külföldi politikával s a legtöbb esetben azt sem tudják, mire való az a sok titkos hadi terv, melyet drámai és újságírók tanúsága szerint idegen államok minden áron hatalmukéba szeretnének keríteni. Ha a magyar nők a politikába ártják magukat, úgy legfőlibb a választások idején történik ez s ekkor egy vébéért, de nem emberéletért és férfi becsületért folyik a két nem közt a küzdelem. Csiky Gergely legújabb drámája magyar földön játszik ugyan, de légköre nem magyaros. Társadalmi dráma, de nem a mi társadalmunk drámája. Lehet, hogy mi is egykor bele fogunk esni az ott körülírt betegségbe, de egyelőre bízunk egészségünkben s ha végig hallgattuk, amit az előrelátó orvos mond, megköszönjük tanácsát, de nem ijedünk meg a fenyegető jóslattól. Mivel azonban az orvosnak épen úgy, mint a drámaírónak jogában áll egy speciális „esettel“ akkor is foglalkozni, ha ez nem fenyegeti egyenesen az ő pácienseit, nem fér hozzá i .1 mi MW I ll mim ' --------—W.TM»—W.111IHU.MJ..I-----■kétség, hogy Csiky drámaírói jogával élt csupán, mikor egy nagyon érdekes, bár némileg idegenszerű tárgyat dolgozott föl magyar drámává. Annál is inkább tehette ezt, mivel a fekete pontot képező cselekmény, a végvárak terveinek elsikkasztása, nem itthon történt (ahol nem igen található más, mint postasikkasztó) hanem Bécsben, ahol csakugyan akad már sok egyéb elsikkasztani való is. A többi közt katonai terv is. A kérdés tehát az, megállhat-e „A sötét pont“ más tekintetben a kritika ítélőszéke előtt? Hatásosé? Megragadja e a nézőt?Van e benne drámai igazság, jellemzési erő, költészet s többféle tulajdonság, melyet a drámában keresni szoktunk? Mielőtt megfelelnénk e kérdésekre, elmondjuk a darab meséjét, hogy annál könnyebben támogathassuk egyes állításainkat megfelelő érvekkel. Albi Lidia (P. Márkus Emilia) heves összekoccanás után elhagyja nagybátyja, Albi Vince házát és Makáry ügyvédnél (Szacsvay) keres ideiglenes menhelyet. Mikor odaérkezik, a ház ura nejével és két vidéki vendégévé, épen egy eseményt beszél meg, mely kínos föltűnést kelt a magasabb körökben, de Makáryt is közelről érinti. Rokona, Kézdy Andor őrnagy, főbe lőtte magát Bécsben, mivel az őrizetére bízott katonai tervek idegen hatalom kezére kerültek. Makáry sehogy sem akarja elhinni, hogy Kézdy pénzért adta el a terveket, sejti, hogy az őrnagy valami gonosz cselszövény áldozata lett. Megerősíti e hitében bizonyos Prókay Gyula (Vizváry), aki életbiztosítási ügynök létére született rendőr nenne. Ez újra meg újra fölajálja Makárynak szolgálatát s az ügyvéd, aki az elhunyt őrnagy hozzá ellátogató anyjának elmondta, milyen reményeket keltett benne Prókay, özv. Kézdynével elmegy az ügynök lakására. Azalatt Lidia látogatást kap. Nagybátyja, aki elől menekült, csel által jut be a házba a a jelenet, mely a kettő közt lejátszódik, világosságot hoz a néző számára. Megtudja először is, hogy a becsületesnek tartott Albi (Bercsényi) nagy gonosztevő, aki kétféle üzletet tart: egy tisztességest Budapesten, hogy port hintsen a világ szemébe s egy másikat Bécsben, ahol diplomáciai titkokkal, tervek megszerzésével s egyéb piszkos üzelmekkel foglalkozik. ő adta el azon terveket is, melyek idegen kézre kerülése miatt Kézdy őrnagy főbe lőtte magát. Hogyan jutott birtokukba? Lidia segítségével, akit ő nevelt föl s aljas tervei kivitelében akart fölhasználni. A leány kacérságával behálózta a boldogtalan őrnagyot s midőn ez lábainál térdelt, szerelme zálogául azt követelte tőle, hogy bízza rá a titkos terveket. Az elvakult férfiú megtette, amit tőle követeltek. Albi átvette a terveket nevelt leányától s eladta azokat Drezdába. Mikor Kézdy megtudta ezt, s azonfelül azt is, hogy a leány nem szereti őt, megölte magát. A szörnyű eset fölrázta Lídiát gondatlanságából s undorral, irtózattal eltelve hagyja el nagybátyja házát. Mert ő nem i mwffJMiimawTii ? 'niswinnimpi r ■JE^3»US Lif fesl »ia»« 14 sh«it ifirtafauT“1