Pesti Hírlap, 1886. október (8. évfolyam, 272-302. szám)

1886-10-09 / 280. szám

1886. október 9. vezénylése a saját érdekükben van, kiképeztetésük javára szolgál. Csak nézzük hova vezényeltetnek a honvédtisztek. Tehát elvonalnak a csapattól, hogy a törzstiszti tanfolyamban, a hadi iskolában, a tiszti tanfolyamban, a dandár altiszti iskolában stb. vegye­nek részt. Vagy pedig beosztatnak a honvédelmi mi­nisztériumba, tanárokat rendeltetnek a Ludovika aka­démiába. Ezek a vezénylések csakugyan nem válhat­nak kárára sem a honvédségnek, sem az illetőknek. Hasznukra bizonyosan. Van végre a röpiratban a honvéd tisztikarra egy mélyen sértő megjegyzés, mely valósággal arcul­­csapása az igazságnak. A szerző kiindulva abból, hogy a rossz előléptetési viszonyok elkedvetlenítik a honvéd tisztikart, a következőket mondja: „Nem csuda, ha a honvédtiszt teljesen elveszti ambícióját s a kedvet szolgálni és üres idejét a kaszinókban tölti kártyázással. Megdöbbentő, hogy a honvédtiszteket mennyire megmételyezte e betegség s hogy mennyire nincs bennük semmi törekvés magasabb képzettséget elérni.“ Majd alább úgy folytatja: „Különösen egész télen az egyik napot a másik után kártyázással töltik a kaszinóban...“ E durva sértés alaptalan. Még soha nem hal­lottunk a honvéd tisztikarról egyebet a feltétlen és jól kiérdemelt dicséretnél. E ropiratnak volt fentartva az első vádat emelni. Egész nap kártyázó honvédtiszt! Kacagni kel­lene ez állításon, ha nem volna annyira sértő. Hiszen nincs a kontinensen hadsereg, hol a tiszt annyira el volna foglalva úgyszólván a nap minden órájában, mint a mi honvédségünknél. A kávéházba­n más nyil­vános helyekre járó közönség tapasztalhatja maga is, hogy a­míg lépten-nyomon találkozik közös hadse­regbeli tisztekkel, honvédtisztet elvétve, ha lát. A hon­védség szervezeténél fogva nem olyan, hogy tisztjei­nek a kényelmet biztosítsa. Nemcsak egész napokon át nincs módjában kártyázással élni az időt a hon­védtisztnek, de a napi fáradalmaktól kimerülve még este sem igen van kedvük egy tarokk-parthiera, in­kább a lefekvésre vannak utalva. A rövid szolgálati idő reá utalja a honvéd tisztikart, felhasználni úgyszólván minden percet, ha sikert akar felmutatni. Az újoncok oktatása, a tanzászlóaljban való részvétel, az őszi gyakorlatok alatt reggeltől estig a gyakorlótéren találjuk a hon­védtisztet; az időközök alatt az állandósított száza­dok legénységét kell oktatniuk, velük gyakorolni, a téli napokat pedig iskolázással töltik, mert különben altisztek nélkül maradna a honvédség. Nem, a honvédség rövid szolgálati ideje mel­lett kártyázó honvédtisztekkel nem lehetne azt a si­kert felmutatni, amely siker állandóan kiséri a hon­véd csapatokat, valahányszor szereplésükre alkalom kínálkozik. ______ Végezhetünk. A röpirat, mely oly nagy feltű­nést keltett, rossz szolgálatot tett honvédségünknek valótlan állításaival. Lett volna módjában használni, ha a szél­ben ismert hiányokra utal, köszönettel vettük volna az igazságos bírálatot is, de így kényte­lenek vagyunk kimondani, hogy a névtelen szerző akár szándékosan, akár tudatlanságból, de honvéd­ségünk iránt igaztalan volt. Nem óhajtjuk, hogy vé­leményére súlyt fektessenek sem itthon, sem a kül­földön. A honvédség harcképességének ismételten fé­nyes próbáját adta, tisztikarában megbízunk, az in­tézmény jövőjét pedig az ily igaztalan támadásokkal szemben sem féltjük. —A­ PESTI HÍRLAP Fővárosi ügyek. — A középitési bizottság­ ma Gerlóczy al­polgármester elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a következő tárgyak fordultak elő: Petz Ármin biz. tag a stációutca és temetőút megrongált állapotára hívta föl a figyelmet, dacára, hogy ezek az utak csak nemrég lettek kiépítve, már­is kátyúkat mutatnak. Elnök és Heuffel mérnök ki­jelentik, hogy a vállalkozók jótállási kötelezettsége még tart s a javításra szoríttatni fognak. Jandek jegyző bemutatta a II-ik osztály tár­gyait. A járványbizottság sürgetésére a vízvezetéki igazgatóság öt uj közkút felállítása iránt tett javaslatot, kettő a százháznál lenne a csömöri uton, kettő a ligetben, egy a régi váci temetőben. Egy-egy közkút (Pasteur-féle szűrővel ellátva) percenkint 6—7 liter szűrt vizet adhat s egynek-egynek felálli­­tási költsége 570 frt. A bizottság némi vita után ajánlatosnak mondta a szerkezetet, de mivel az ára drága, csak ott tartja helyesnek ily kutak alkalma­zását, a­hol más módon jó vizet szolgáltatni lehetet­len. Ha az említett helyekre nézve ez az eset áll, az elősorolt öt kút ellen észrevétel fönn nem forog. Majd a stációutcai közúti vasútra nézve a II. osztály által Lindheim és társaival (Ba­­lázs-féle konzorcium) kötött előleges egyezség ponto­­zatait olvasták föl. Vállalkozók általában elfogadják a közgyűlésileg megállapított stációutcai közúti vasúti programmat, de — mint ismeretes — némely rész­letes kikötéseket tesznek. Felolvasták erre nézve a pénzügyi bizottság véleményét is. A bizottság rövid eszmecsere után kijelenti, hogy az ellen nem lát ne­hézséget, ha a vasút a kecskeméti utcán át egész az egyetem térig vezettetik, azután kimondta, hogy e közúti vasutat gőzmozdonyú vasúttá kíván­ja tenni. A jövő évi közmunkaprogramm megállapítása következett most. Előadó jegyző előre­­bocsátván, hogy a deficit 273,561 frt. felolvasta a közmunkákra a mérnöki hivatal által előirányzott és a számvevőség által redukált összegeket. Nevezete­sen: az utcák és terek jókarban tartására a mérn. h. 235,000 frt, számv. 175,000 frt, új kövezetekre a mérn­­. 1.036,240 frt, a számv. 770,000 frt, köl­es beltelki utak jókarban tartására a mérn. h. 376,000 frt, a számv. 28,000 frt, bel- és kültelki utak építé­sére a mérn. hiv. 184,000 frt, a számv. 57,000 frt • A városligeti rendkívüli szükségletekre a mérn. h. 26,600 frt, a számv. 16,000 frt; csatornák javítására a mérn. h. és számvevőség egyk­ént 40,000 frt; csatornák építésére a mérn. h. 189,744 frt, a számv. 50,000 frt, pótépítkezésekre és nagyobb átalakításokra a mérn. h. 117,500 frt, a számv. 25,000 frt; a városligeti nagyobb beruházásokra a mérn. h. 48,9000 frt, a számv. 20,000 frt összeget vett föl. Az új kövezések költségeibe az üllői út és kőbányai út építése nincs bele­véve. Az előterjesztés meghallgatása után Preuszner J. és Scheich szólaltak föl azt mondván, hogy a viszonyok kényszerítő nyomása alatt a nagyobb útépítéseket a 20 milliós kölcsön terhére kellene írni, s azt a kölcsönt kell végre meg­kötni. Utóbbi említi, hogy a törvényhozás sűrű al­kalmakkor szokta megterhelni állandóan a főváros budgetjét is, így haladva, nem marad más hátra, mint az útépítések terheiből is hagyni valamit a jövő nemzedék vállaira. Gerlóczy Károly szintén úgy látja, hogy más mód nincs mint a nagy útépítéseket épúgy, mint az ált. csatornázást, hitelműveletre hagyni. A főváros rendes budgetje megbírja ugyan a rendes kiadásokat, de a rendkívüli budget immár a város fej­lődése következtében túlterheltté vált. Az idegen cso­dálkozik, hogy ott, hol néhány év előtt még szántó­földek voltak, két-három emeletes házak emelkednek. Ily fejlődéssel a város, rendes budgetjével lépést tar­tani nem bír. A kövezéseket s egyéb nagyobb köz­munkákat pedig létesíteni okvetlenül kell. A főszám­­vevő maga is, a 373.000 frtnyi deficit megszünteté­sét egyszerűen az új kövezések levonása által óhajtja megszüntetni. Kimondandó lenne tehát, hogy a fővá­ros az új kövezéseket addig, míg a budget más képet nem nyer, ne az évi budget terhére írja, ha­nem k­ö­lcsönm­ű­ve­let útján eszközölje. Van egy kimutatás, mely azokról az utcákról szól, a­melyek évről-évre felvéve voltak mint kikövezendők a mérnöki hivatal lajstromába, de mindig elmarad­tak. E szerint (hozzáadva még az üllői-ut, kőbá­­nyai-ut, k.-soroksári-ut építési költségeit, melyek más célra fordíttattak) a sürgős szükséglet két millió fo­rint lenne. Az új kövezések egész szükségletének kölcsönműveletre hárítása által elenyészik a deficit és valamivel jobban lehet dotálni a többi középítési rovatokat. A bizottság ez indítványt egy­hangúlag elfogadta, mert adóemelésre gon­dolni nem akar. Lampl főszámvevő indítványára ki­mondták, hogy a követési kölcsön ne legyen egyelőre kerek összegben említve, a szükségletet a főmérnök állítja majd össze, ki egyszersmind az építési sorren­det is javaslatba hozza. A bizottság ezután a közmunka-programm egyéb részeit következőleg állapította meg: fölveendő utcák, terek jó karban tartására 176,000 frt. (többek közt átkövezésekre 56,000 forint és pedig Andrássy­­út egy része, csalogány-utca, soroksári-út egy része, mészáros- és alagút-utca), csatornák fentartására s tisztítására 40,000 frt, bel- és kültelki utak makadam építésére 66,000 forint (és pedig Batthyány-árok, karthausi-út, csillagvölgyi-út, svábhegyi-út, Diana-út, Vörösvári-út, Erzsébet-ut, Egressy-út, Stefánia-út egy része, közvágóhíd-utca, petroleumgyárhoz vezető út); csatornaépítésekre 60.000 forint (és pedig: a tisztvi­selők telepéhez vivő utca, hársfa- és Barcsay-utca, kör-utca, Miksa-utca, Rudolf rakpart egy része, Mar­­kó-utca, erdősor, alföldi-utca, örömvölgy-utca, moz­dony-utca, csömöri-út, roham-utca), pótépítkezésekre 25.000 forint (és pedig a régi városház menyezet­t ge­rendáinak kicserélése stb.), városligeti beruházások An on nnn v__.~.l /*_ _. j_ . » -

Next