Pesti Hírlap, 1886. november (8. évfolyam, 303-331. szám)
1886-11-02 / 303. szám
Budapest, 1886.________________________Vili, évf. 303. (2820.) szám. ______ Kedd, november 2. —, ^ Hirdetések Budapest,nádor-utca?.SZ.,földszint, DHT TTTI^ A T 1VT A DTT A Francziaország őszére "pedig hová az előfizetések és a lap Hl) 1,1 I I K A I IN A P I I , A P/A^in'TZEP^ ) John F- Jones * Cie. Páris-Szétfüldésére vonatkozó jelszó- A 1 AlVXil XIXXX XXJXXX U*_ ■ban, 31 bis, rue du Faubourg tamlások intézendők. . X^A/cVli^/ Montmartre. Ausztria és Magyarország. Szidnak bennünket oda át, mint a bokrot. Nagy hatalom vagyunk nekik, domináljuk a politikában s a mi még jobban fáj a szomszédoknak : kizsákmányoljuk a gazdasági közösségben s az államháztartásnak közös részeiben. A minek a következése az, hogy amíg Ausztria anyagilag hanyatlik, roskadoz és pusztul, addig Magyarország szépen fejlődik, virágzik és hatalmassá válik, így Lueger és társai. Hát épen apropos érkeznek az osztrák meg a magyar pénzügyminiszternek a jövő évre szóló költségvetési előirányzatai. Épen, mintha csak az osztrák-cseh vádaskodást igyekeznének illusztrálni. Ugyan tegyünk közöttük egy kis összehasonlítást. A birodalmi tanácsban képviselt tartományok jövő évi összes kiadási tétele, beleértve a rendes kiadásokat úgy, mint a rendkívülieket, 522 millió, Magyarországéi 350 millió. Ausztria kiadási budgetje tehát 172 millióval nagyobb, mint a mienk. Ami a bevételeket illeti, azok a Lajthán túl kitesznek 506 milliót, minálunk 328 milliót. Ausztriának állami forrásokból eredő bevételei tehát 178 millióval többet tesznek, mint a mieink. Amiből kiderül, hogy Ausztria és Magyarország állami bevételei között a különbség 6 millióval nagyobb az e két állam kiadásai közötti különbségnél. Ha tehát nem tekintenék is azt, hogy a nagyobb budget rendes viszonyok között már magában is nagyobb anyagi erőre vall, — amit különben Ausztriára nézve nekik sem jut eszébe tagadni, — már maga az, hogy a bevételek a kiadásoknál oly tetemesen nagyobb differenciát mutatnak az előbbiek javára: ékesen szóló bizonyíték volna a mellett, hogy az osztrákok gazdasági segélyforrásai mennyivel kevésbé vannak erejükhöz képest az állam által igénybe véve, mint vagyunk mi. De ha még ez sem volna elegendő bizonyíték Magyarországnak erején túl való megterheltetésére, megadja a bizonyítékot a további öszszehasonlítás. Mindenki előtt, aki a státustudományokkal s az állami számviteltannal csak kevéssé is foglalkozott, tudva van az, hogy a nagyobb budget a kiadások és bevételek között nagyobb különbözetet is enged, anélkül, hogy ebből az állam pénzügyi helyzetére hátrányos következtetést lehetne levonni. Oly államban, melynek budgetje már a milliárdokba megy, 40—50 milliós különbözet nem számít, holott kisebb budgetnél ugyanennyi deficit az állam megölő betűje lehet. Ausztria budgetje, egybevéve a kiadások és bevételek rovatát, meghaladja az egy milliárdot. A mienk, dacára az óriási erőfeszítésnek, még nem érte el a 700 milliót. És mit látunk ? Azt, hogy míg Ausztriában az annyival nagyobb budget mellett 16 millió a deficit, nálunk 22 millió. Tehát kerek 6 millió forinttal nagyobb. Jegyezzük meg, hogy ez a két numerus csak a két pénzügyminiszter különböző számítási rendszere mellett jelentkezik ekkér. Egyforma számítás mellett az osztrák deficit sokkal kisebb lenne, a mienk ellenben sokkal nagyobb. Dunajevszky osztrák pénzügyminiszter budgetjeit a szigorú realitás jellemzi. Ott már eljutottak a normál budgetek stádiumába, ahol egyik évről a másikra nem mutatkozik jelentékenyebb különbség a rendes budgetnek sem kiadási, sem bevételi tételei között. Dunajevszky mégis azon okból, mert az állambevételek ez év közepén kissé kedvezőtlenebbül folytak be — amit azonban az év utóbbi hónapjai helyre ütöttek, —két millió forinttal kevesebbre vette föl a bevételeket az ideieknél. Így nőtt föl az idei 1.800.000 írt deficit a rendes rovatban 4 millióra, míg az állami bevételekből nem fedezhető rendkívüli kiadások 12 millióra vannak praeliminálva. Ha a félt csökkenés be nem következik, két millióval kisebb lesz a deficit az előirányzott 16 milliónál. De hát az osztrák pénzügyér a kedvezőtlenebb eshetőséget veszi, hogy költségvetése annál reálisabb legyen. Ellenben mit csinál a mi pénzügyminiszterünk ? Először is biztosítja a tisztelt nemzetet, hogy ez az ő költségvetése csak a legsürgősebb kiadásokat öleli föl, egyebekről most ő nem beszél, hanem beadja a toldalékot annak idején. Ne mondhassák majd, hogy előre nem jelentette be. Aztán megcsinálja a számvetést egyelőre ezekkel a „sürgős“ számadásokkal s előadja, hogy amennyivel a kiadások a bevételeket fölülmúlják, az 22 millió. Ennyi a deficit. Egyszerű gondolkozásuk a magyar állami számvitel titkai felől tájékozatlan ember ebből azt gyanítaná, hogy na jó, 22 millió az az összeg, ami a magunk bevételeiből ki nem kerül , ennyit fogunk tehát kölcsönvenni Rothschildtól. Jó kuncsaft vagyunk neki, hogy tagadná meg ezt a bagatellt ? (T. i. neki bagatell.) Azonban a pénzügyminiszter siet fölvilágosítani a gyöngébb elméjűeket, hogy hohó, a deficit ugyan csak 22 millió, de azért 36 milliócska az, amit kölcsön kell vennünk. Ez már magasabb számvetés. A valóságos számvetés pedig az, hogy a pénzügyminiszter szerint bevallott deficit 22 millió. Ehez azonban hozzájárul az adósságtörlesztési hányad közel 12 millióval, a pénztári készletek pótlása (mert elfogytak) 18 millióval. De miután államjószágot is el készül adni 5 millió válik meg tőlük, hogy az udvari személyzet tisztelgését fogadja. E ceremónia után a fejedelem egyszerű polgárrá lesz, aki gyermekeihez jött gondtalanul elmulatni néhány órán át. A néhány napi tartózkodás alatt a fejedelem gyermekei és intim barátai közt osztja meg idejét. Először is apját, Miksa bajor herceget látogatja meg. Ha Erzsébet királyné a starnbergi tó mellett Possenhofenben nyaral, ő is bejön apjához. Ritkán történik, hogy a királyné leányánál száll meg, mert a hercegi palotában nincs elég hely számára és kísérete számára. A második látogatás Luitpold hercegnek szól, akivel Ferenc József király régi és benső barátságban él. De a király nem azért jött Münchenbe, hogy hivatalos látogatásokat tegyen, vagy fogadjon. Családjának szenteli magát egészen. Többnyire maguk közt ebédelnek a kis étteremben. Jelen vannak: a király, gyermekei és unokái, Limpeck báróné, Gizella hercegné udvarhölgye és a fejedelmi unokák nevelőnője. Többnyire a kis György ül nagyapja mellett, aki elmulat kedvencével. A legfiatalabb herceg, a kétéves Conrad nem ül még az asztalnál, de nagyapja sokszor nézi meg és órahosszant eljátszik vele. Az asztalnál franciául foly a társalgás; ezt a szokást Lipót herceg hozta be. Ebéd után a hölgyek és a gyermekek sétálni mennek a kertbe; a király és veje a dohányzó terembe vonulnak vissza. Gyakran azonban a király is A „PESTI HÍRLAP” TÁRCÁJA. A király és unokái. (A párisi „Figaro“ után.) Ferenc József király minden év május havában Münchenbe megy néhány napra Lipót bajor herceghez, aki Gizella osztrák főhercegnőt vette nőül. A fejedelem annyira szereti leányát, hogy jóval előre készül már e látogatásra. Mennyi levelet ír előre szeretett leányának ! Tudtára adja, hogy nem sokára nála lesz és szivére öleli gyermekeit. Olvasni kell ez intim sorokat, hogy az atyai vonzalom nagyságát és mélységét föl lehessen fogni. Nem többé egy nagy birodalom uralkodója, nem a Habsburgok büszke utóda, hanem a gyöngéd apa az, ki boldognak érzi magát, mikor néhány órát tölthet gyermekei és unokái közt! E levelekben tehát előre bejelenti jöttét a hercegnének, de ritkán tarthatja meg pontosan ígéretét. Majd a magyarok zavarják meg a fejedelem boldogságát; a bátorság és harcias kedv ez országában hirtelen támadnak oly váratlan események, melyek a fejedelem egész figyelmét veszik igénybe. Lyenkor özönlenek a sürgönyök, halmazával jönnek a bonyodalmak, melyek másutt, tíz miniszternek adnának munkát és csaknem érthetetlenek volnának, ha arra nem gondol az ember, hogy Magyarország a jó bor, a pezsgő vér és a lovagias nekibuzdulás hazája. Mikor pedig nem jön semmi akadály Budapest részéről, egy-egy Kelet felől érkező felhő okoz zavart; valami Sándor-féle fejedelem, vagy Nekdorf úr, a konstantinápolyi orosz ügyvivő sze cselszövényt és az idylli terveket el kell halasztani. De eljön végre a nap, mikor a fejedelem szabadnak érzi magát minden gondtól. Gyorsan sürgönyöz Gizella hercegnének és inkognitó elhagyja Bécs városát egy hadsegéd kíséretében. Külön vonattal utazik Münchenbe. Mivel nem szereli a formaságokat megérkezésekor csak kevés ember van jelen. Nem fogadja más, mint Lipót herceg és neje; egyszerű fogat húsz perc alatt a hercegi palotába szállítja az apát és gyermekeit. Az épület előrészében és az első emeleten a a hercegi pár lakik. A király lakosztálya, mely néhány teremből és egy hálószobából áll, az egyszerűség csaknem imponáló jellegét viseli magán. A császári szoba tölgyfa-díszítéssel van ellátva; fekhelye XIV. Lajoséra emlékeztet. Mikor az őrtálló két katona a fejedelmi család megérkezését jelezi, a személyzet az előcsarnokba megy. A nevelőnő levezeti a két fiatal hercegnőt, Augustát és Alexandrát, valamint az öt éves György herceget, aki nagyapjának kedveztce. Mikor a kocsi megáll, először a hercegi pár száll ki, aztán a fejedelem, aki veje karjára támaszkodik. Az unokák elősietnek, megölelik és a fejede lpm plpi-zpL'PnvíilvP cr/nrilia nlcpf s/ivéMíPv. « nphpr/pn Mai számunk 8 oldalt és előfizetőink számára külön zenemellékletet tartalmaz.