Pesti Hírlap, 1887. január (9. évfolyam, 1-30. szám)
1887-01-13 / 12. szám
Budapest, 1887. IX. évf. 12. (2890.) szám. Csütörtök, Január 13. Előfizetési árak a ____ __. Szerkesztési iroda: Százaléknem adatik. ^ Hirdetések , . .. ® , Tj? f a kiadóhivatalban vétetnek fel Budapest, nádor-utca 7. SZ., földszint, FIAT T'TTTT' AT AT A 'ATT A A Francziaország részére pedig hová az előfizetések és a lap F I I , I I I I A I IM A I I I , A 1 ' íCá' Zft . ) John F. Jones & Cie. Páris* Szétküldésére vonatkozó felszó- w1 Xi.vxii X 1XIIfXX ■ l . ' •' ban, 31 bis, rue du Faubourg tamlások intézendők. Montmartre. A megöllelt Európa. A vaskancellár tegnap ismét ama történelmi öklelőzések egyikét vitte végbe, amelyek a világot már annyiszor ejtették ámulatba. A római imperátorok beszéltek valaha ezen a hangon, hatalmuk fénykorában. S Bismarck herceg tegnap talán még azokon is túltett egy kicsit. Kijutott minden országnak és minden politikai nézetnek a vaskos germán ökölcsapásokból. S az aki kapta, egy pillanatra sem tagadhatja el, hogy reá volt irányozva. A rettenetes herceg mindenekelőtt a német birodalmi gyűlés pártjaival végzett. Ez egy parlamenti statárium volt. Kijelentette nekik, hogy ha továbbra is ellenállanak a hadsereg szaporításának, többé szóba sem áll velük. Szétkergeti, hazaküldi őket s elvárja, hogy a német nemzet okosabb képviselőket fog küldeni helyükre, akikkel lehet valamit csinálni. Ez különben egészen közömbös reánk. Európában jól tudja mindenki, hogy Bismarck és Moltke tudnak és fognak is félelmes hadsereget csinálni parlament nélkül is, ha szükségük van rá. Soha kell, a parlament ellenére is. De amit Bismarck Európának prelegált, az több volt ennél. A berlini nép szorongva leste a kancellár szavait s a táviró egész éjjel dolgozott, hogy a történelmi fontosságú beszédet gyorsan szétvihesse. Persze, hogy „paff“ lett tőle hirtelen egész Európa s eltart egy-két napig, míg a heves ámulatból az emberek valahogyan föleszmélnek. Bismarck szóbeli öklelőzései különben egyáltalán nincsenek szónoki formába öntve. Az egyes kijelentések, mint a karon az izmok, látszólagos rendszer nélkül ragadoznak ki egymásután. De azért senki egy pillanatra sem lehet kétségben a fölött, hogy a kancellár gorombaságaiban legalább is van akkora rendszer, mint Hamlet bolondságaiban. A kijelentések egyik szétszórt, de összefüggő csoportja az osztrák-magyar-német-orosz viszonyokról szól. S épen ez az, ami reánk döntő fontosságú. A kancellár kijelentette, hogy neki Bulgária csak bliktli! Neki nem Bulgária kell, hanem a béke. A félelmes hadsereg is azért kell neki, hogy békét csináljon vele Ausztria-Magyarország és Oroszország között. S itt Bismarck tartózkodás nélkül kimondja, amit államférfiaink elhallgattak. Monarchiánk és Oroszország közt a háború világos veszélye forog fönn. A két monarchia érdekei összeütköztek egymással s a békét eddig is csak Németországnak lehet köszönni. A birodalmi gyűlés lélekzetét elfojtotta, mikor a kancellár ehez a ponthoz ért. S a kancellár nyomban elmondta, hogy a német birodalom mindkét hatalomhoz jó viszonyban áll. Oroszországgal szemben senki által sem engedi magát „brüszkírozni.“ És mindjárt nyomatékkal tette hozzá, hogy viszonya monarchiánk iránt is oly „biztos és bizalmas," amily viszony korábban sem a római szent birodalom, sem a későbbi német szövetség államai között nem volt soha. Ez nagy és fontos kijelentés, melynek Szent-Péterváron talán kevéssé fognak örülni. Annál kevésbbé, mert a birodalmi gyűlés zajos helyesléssel fogadta a kancellár ezen kijelentését. E pontnál tehát Bismarck a német nép szájával beszélt. A beszéd ezen része volt az, mely Bécsben fölötte kedvező benyomást okozott és a békeremények agróját az értékpapírok árával együtt egy pillanatra fölverte. Nincs ok arra, hogy Budapesten egyelőre más benyomást keltsen, ámbár a vaskancellár kijelentéseinek mezében ott van az ismeretes falánk. Hogy t. i. Bismarck senki kedvéért nem fog Oroszországgal összeharagudni, amiből ismét a háború legkevesebb kívánsága nélkül ki lehet magyarázni, hogy monarchiánk is azok közé tartozik. Más szóval, hogy monarchiánk érdekeit is szívesen áldozatul hozzák Berlinben az orosz barátságnak, ha annak az árát csak ez képezné. Egyelőre azonban elhiszszük, hogy a béke kizárólag Németországnak köszönhető. S ezért, — némi föntartás mellett, — köszönettel is tudunk adózni neki. Ca va bien pourvu que cela dure! Azonban a vajas kenyérnek épen úgy mint Bismarck béke-öklelőzéseinek, van egy különös sajátsága. T. i. csak egyik oldala van bekenve vajjal, a másik pedig nincsen. S ez a második oldal a francia kérdés. Az ökölcsapások legnagyobb része épen a köztársaságra s nem is annak népére, hanem egyenesen a mostani párisi kormány fejére volt irányozva. A vasember brutálisan kijelentette, hogy a francia parasztra rá lehet bízni a békét, de a francia kormányoknak szükségük van a háborúra, mint a mérges belpolitikai viszonyok szellentyűjére. Bismarck még nem feledte el III. Napóleont. Tudja és merészen kivágja, hogy Franciaország 10 nap vagy 10 év alatt, de támadni fog. E kijelentés oka és alapja eddig még ismeretlen. Európa csak ma ébred először annak ijesztő tudatára, hogy a két rivális hatalom között ennyire fejlődött a dolog. Vagy ez, vagy az, hogy Bismarck csak a levegőbe beszél, ami nem hihető. Parisból tényleg már tegnap, szinte ugyanegy időben kilették a választ. Carnot a szenátus elnöke egy éles beszédben elég kategorikusan kijelentette, hogy a köztársaság nemkeresi a háborút, de ha provokálják, meg fogja mutatni, hogy az utolsó 15 évet nem töltötte semmittevéssel. Ez egy platonikus háborúüzenetnek is beillik, ha Bismarck bg úgy akarja. És ez vezethet egy kínos kijózanodásra amaz erőszakos béke-ámulatból, amelybe tegnap a berlini szörnyeteg Európát oly vakmerően beleöklelte. Összegezzük a helyzetet a nagy beszéd után. Sok dolog van, amit világosabban látunk, de egészben véve nem látjuk a helyzet javulását. Most már mindenki kardjára üt és így követeli a békét. Nekünk pedig ma is épen annyi okunk van mint tegnap, hogy csakis a magunk erejében bízzunk meg egészen s Németországot ne tekintsük egyetemes villámhárítónak. Lapunk mai száma 16 oldalt tartalmaz. Belpolitikai hírek. A háború előjelei. Míg Bismarck bg Berlinben a békét erőszakolja Európára, monarchiánkban is egyre szaporodnak a háború előjelei. A mai nappal a következő közlemények feküsznek előttünk: A bécsi minisztertanácskozások messzebb menő katonai intézkedéseket határoztak el, mint eleintén hinni lehetett. Az intézkedéseket Bylandt gr. hadügyminiszter hozta indítványba. Mindenekelőtt szó volt arról, hogy a delegációk azonnal hivassanak össze a szükséges póthitelek megszavazása végett. Az indítvány azonban nem fogadtatott el, nehogy a közönségben nyugtalanság támadjon. Ellenben a közös hadügyminiszter felhatalmaztatok, hogy előre beszerezze mindazon ruházati, élelmi és lőszerszükségletet, mely mozgósítás esetén szükségessé válhatik. Egyúttal a népfölkelésre nézve is fontos határozatok hozattak. Még mozgósítás esetén sem fog az egész népfölkelés, hanem a monarchia mindegyik feléből száz-százezer ember behivatni. E sereg legszükségesebb felszereléséről is előre gondoskodik a hadügyminiszter. Ha azonban a felmerülő kiadások nagyobb mérveket öltenének, a két országos kormány nézete szerint a delegációkat rendkívüli ülésszakra kell összehívni. * A mozgósítás előkészítése az ország felsőbb részeiben tényleg folyamatban van. M.-Szigetről azt írják, hogy az északkeleti vasút összes kitérői tetemesen megnagyobbittattak, hogy legalább is száz vasúti kocsi elférjen azokon. A munka a téli időben a legnagyobb gyorsasággal fejeztetett be. Kassáról azon hírt veszi a P. N., hogy ott szintén, mint a vasutak egyéb csomópontjain, nagy kőszénraktárak állíttattak s azok már meg is vannak töltve. Ungvárról azt írják, hogy az ottani papnövelde és iskolai épületek kiszemeltettek katonai kórházakat. A quóta. A közösügyi költségekhez való hozzájárulási aránynak újból való megállapitása céljából kiküldött országos bizottság ma délelőtt 11 órakor Szlávy József koronaőr elnöklete alatt értekezletet tartott a képviselőház pénzügyi bizottságának helyiségében. Fálk Miksa előadó a már bekért és benyújtott adatokat tanulmányozván, megtette javaslatait az alapelvekre nézve, melyeket a bizottság behatóan tárgyalt. Továbbá abban történt megállapodás, hogy miután a kormány értesítése szerint az osztrák quótadeputáció január hó vége előtt nem ül össze, a majdan szerkesztendő nunciumot a magyar országos küldöttség megküldi az osztrák quóta-bizottságnak s igy a kölcsönös érintkezésre nézve megteszi az első lépést — jan. 12. Külpolitikai hírek. Bismarck bg beszéde. A német birodalmi gyűlés tegnapi ülése s a birodalmi kancellárnak azon tartott nagy beszéde képezi a mai napnak egész Európa figyelmét lekötő eseményét. A beszédet, melyről lapunk első helyén is szó van, alább teljes szövegében szó szerint kö- — jan. 12.