Pesti Hírlap, 1888. október (10. évfolyam, 271-301. szám)
1888-10-01 / 271. szám
Budapest, 1888. Előfizetési arab: Egész évre . . . 14 frt — kr. Félévre .* IS . 11 7 » — » Negyedévre IS. 3 » 50 » Egy hóra. ... 1 » 20 » Egyes szám helyben 4 kr. Vidéken 5 kr. Százalék nem adatik. Kiadóhivatal: Budapest nádor-utca 7. sz., földsitus, hová az előfizetések és a lap Szétküldésére vonatkozó felszeg támlások intézendők. X. évf. 271. (3508.) szám. Hétfő, október 1. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor utca 7. s2„ L emelet hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Francziaország részére pedig John F. Jones & Cie. Parisban, 31 bis, rue du Faubourg Montmartre. A keleti bonyodalmak. A nagyhatalmak kormányférfiai — legutóbb Fergusson, az angol államtitkár, a manchesteri gyűlésben — egyhangúlag hirdetik, hogy az európai béke megbontásától a közeljövőben félni nem lehet. A bolgár kérdés, mely két év óta mintegy hajszálon függő Damokles-kard fenyegette az európai békét, elposványosodott. Az orosz államférfiak ismételve kijelentették, hogy Oroszország Bulgáriát magára hagyja. Az aknamunka azonban meg sem szűnik meg az egész keleten. A pánszláv izgatók felhasználják Szerbiában a királyi pár válóperét. Romániában Cuzát, az elűzött fejedelem fogadott fiát, állítják fel trónkövetelőül. Bolgárországbaan összeesküvéseket szítnak s most azon dolgoznak, hogy a macedón kérdés felszínre jusson. Alig van Európában ország, melyet oly sokféle nemzetiség lakna, mint ezen aránylag nem nagy terjedelmű török tartományt. Szaloniki ennek legnevezetesebb és legnépesebb városa, ahol harmincezer zsidó s ugyanannyi török és görög lakik. Csak imént fogadtuk vendégszeretettel azokat közülök, akik felhasználva az imént megnyílt vasúti közlekedést, a nyugati civilizációval szemtől-szembe kívántak találkozni s nem hallottunk tőlük semmit, hogy sorsukkal elégedetlenek volnának. De Szaloniki kereskedelmi és kikötő város, ilyenek pedig nem szoktak politizálni. Nem messze tőle az Athos-hegy nyúlik a tengerbe. Ezt az egész keleten a szent hegynek nevezik, mert ezen épültek a byzánci időkben azon kolostorok, melyek az egész keletet orthodox papokkal látják el. A szerzetesek századunknak csaknem második feléig mind görögök voltak, nemcsak vallásuk, de nemzetiségük és nyelvök tekintetében is s miután az iskola az egész keleten szoros kapcsolatban áll az egyházzal, a görög nyelv elterjedett a Balkánfélsziget déli és keleti részeinek műveltebb osztályaiban, különösen pedig Macedóniában. A tartomány északi részeit földművelő szerbek lakják, a keletieket bolgárok, de Macedonia a kuczovlachok (déli oláhok), vagyis cincárok hazája, akik a hegyekben pásztorok, a városokban kereskedők. Vállalkozó szellemüket nálunk is igen jól ismerjük. A múlt században és századunk első felében sokan közülök kivándoroltak hazájukból és nálunk telepedtek le. Görögöknek érezték magukat s a kereskedést a magyar városokban annyira kezükbe vették, hogy például az erdélyi nép időnkig is minden boltost „görögnek“ nevezett el. Családjaik megmagyarosodtak s összeforrtak velünk. Hitükben orthodoxok, de az egy Mocsonyi-családon kívül nem érzik magukat románoknak, akikkel egyházi görög alapítványaikat sem Brassóban, sem Budapesten megosztani nem akarják. Az Athos hegyéről hívják még most is papjaikat, de az Athos hegye lassan-lassan megváltoztatja nemzetiségét. A kolostoroknak Romániában voltak nagyterjedelmű jövedelmes birtokaik, de mióta Románia független királysággá vált, ezek mint egyházi és nevelési alap a kormány által elkoboztattak s a román egyházi és közoktatási célokra fordittatnak. Az orosz politika felhasználta mindjárt ezen alkalmat s kárpótolta a kolostorok elveszett jövedelmét, de azóta be kezdi népesíteni őket oroszokkal úgy, hogy a szent hegy lassan-lassan görögből oroszszá változik át. A görög királyság, mely azóta, hogy a szultán Thessáliát átengedte neki, Macedóniával határos, nem könnyen adja fel igényeit ezen tartományra, melynek egyháza, középosztálya és iskolái nyelvre görögök, míg ellenben a bolgárok azt kívánják, hogy a bolgár lakosság és papsága elszakasztassék a konstantinápolyi patriarchátustól és egyesíttessék a bolgár eparchiával. Az orosz ágensek pedig felhasználják egyrészről a görög, másrészről a bolgár üzelmeket, hogy Macedóniában rendzavarásokat idézzenek elő, melyek alkalmul szolgálhatnának a diplomácia beavatkozására. A macedóniai lakosság azonban nem hallgat az izgatókra. Csakhogy itt is találkoznak albán és montenegrói szegénylegények, akik a közbiztonságot veszélyeztetik, sőt Bolgárországra is kiterjesztik rablókalandjaikat s ha’űzőbe vétetnek, Macedóniában keresnek menhelyet. Alig múlt két hónapja, hogy a törökök nyomára akadtak azon levelezéseknek, melyeket Panonias görög konzul ily szegénylegényekkel folytatott. De midőn a szultán a görög kormány- tól elégtételül ezen konzul visszahívását követelte, a görögök az eredeti leveleket hamisítványoknak igyekeztek bebizonyítani s a szultán, aki minden összeütközést bármily külhatalommal gondosan kerül, megelégedett Trikupisz felvilágosításaival. Meg lehetünk egyébiránt győződve, hogy hasonló esetek ismétlődni fognak s hol Szerbiában, hol Romániában, hol Bolgárországban, de főleg Macedóniában kisebb-nagyobb zavarok fognak keletkezni, mert a pánszlávok csak a zavarosban halászhatnak s a cárt rábirni igyekeznek, hogy a keleti kérdést egész kiterjedésében még egyszer újra vesse fel. Pulszky Ferenc. fz „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Őszi képtárlat. — A „P • 11 i H irlap" eredeti tdredja. — Holnap nyilik meg a műcsarnok őszi kiállításának első sorozata. Mint rendesen, ezúttal is úgy vagyunk vele, hogy a java-művek még csak ezután, a második sorozatra fognak megérkezni, mindazáltal a ma látott első székes is elég látnivalót nyújt. Nem kevesebb mint 173 szerző 281 művel van rajta képviselve. Természetesen az ötvenöt magyar festő — kilencvenkilenc művel — vezeti a műcsarnokot, de mindjárt honi művészeink után jönnek a belgák 48 festővel és 74 művel. Igaz, hogy minőségileg jóval elmaradnak a tavalyi mértéktől. Verhas, Verstraete ott szerepelnek ugyan a tárgymutatóban, de korántsem oly kitűnő művekkel, mint múltkor. Csak Abry Léon rukkolt be ez idén is a maga rokonszenves voltában. A többi nemzet a következő arányokban gazdagította a tárlatot: Huszonhárom német szerző 29 müvei, 14 osztrák 19 müvei, 2 norvég 4 müvei, egy lengyel egy müvei, 20 olasz 39 müvei, 6 francia 10 müvei és 4 angol 6 müvei. Hazai festőink közül a legjelesebbek feltűnő módon távol maradtak a kiállítástól. A „mesterieket jóformán az egyetlen Benczúr Gyula képviseli, Steiger Gyulának megszólamlásig hű arcképével, „választás előtti“ fölényes mosolylyal ajkai és szemei körül. Általános meglepetést fog kelteni Mednyánszky László bárónak két erős hangulatú, sok valeurrel kivitt nagyobb tájképe, egy erdei táj s egy másik, melynek neve „Szélmalmok.“ Mind a két festmény a különben már nem a legfiatalabb nemzedékhez tartozó művész legsikerültebb alkotásai s a tárlat legjobb magyar képei közé sorolandó. Roskovics Ignác két férfi s egy női arcképet állított ki s ezek közt különösen Török Napoleon gróf karakterisztikus képe köszörüli ki azt a csorbát, melyet a kitűnő művész tavaly ejtett arckép festő-hírnevén Eötvös József báró hasonmásával. Kevesebb dicsérettel adózhatunk Horlán Ernő arcképének. Skuteczky Döme két kissé halvány, de vonzó női tanulmányfejjel adott újabb bizonyságot az ő rokonszenves művészi egyéniségéről. Kaczány Ödön, e ritkán szereplő, de a tucat festőkön felül álló művész Krisztus sírba tételét a komor hangulatnak megfelelő sötét színekben tette vászonra. Csinos kép a Vecsey Tivadar tiszai tájképe is, míg Tahi Antal egy impresszionista modorú művel (Vasárnap délután) képviseli a festészet naturalizmusát. Tölgyessy Arthurtól is találunk a tárlaton néhány gondos kivitelű képet a nála megszokott lensárga színekkel. Figyelemreméltó kép a Burger Lajos Mulandósága, mely egy Krisztus keresztje tövében ülő elbusult vén parasztot ábrázol. Hajtásos kép, csak a perspektívája van elhibázva. A külföldi művészek képei közül legtöbb né-ezője és bámulója alighanem a Ro 11 a Silvio „Gályarabok“ című művének lesz, nemcsak azért, mert a tárgymutatóban 15,000 frankra van téve az ára, hanem mert valóban eleven, karakter,risztikus, eredeti alkotás. Igen nagy vászon s reánk nézve már csak tárgyánál fogva is érdekes a Someda Domenico „Ilymok berontása“, jellegzetes arcokkal, jó színezéssel. Wengren József két képet állított ki és „Áradás után az Innvölgyében“ az egyik* „Est a mocsaras tájon“ a másik. Mindkettő jeles művészi alkotás s a kiállítás javaművei közé tartozik. Abry Léon egy Meissonnier modorú-ban készült kis katonai képpel kedveskedett is egy másikkal (A gyógyíthatatlan vakoknál), melyhez a rokonszenves művész sárgásszürke színei pompásan illenek. V e r h a s „A tengerparti homokban“ című képe impresszionistás modorban van tartva; másik festménye (Tengeri tájkép) sem áll e kiváló művész tehetsége színvonalán. Verstraete sem elégíti ki várakozásunkat. Mind a két képén megvannak a művész sajátosságai, de a nála megszokott erős hangulat nélkül. Cipriani egy vízfestménye (A szegények fogorvosa) erősen realisztikus kivitelével hat. A vanzi Vittorio képében (Alkonyatkor) Belpolitikai hírek. — szept. 10. Képviselői beszámoló. Munkácsról sürgönyzik lapunknak. A munkácsi kerület választói ma délután Menczer pártelnök elnöklete alatt igen látogatott gyűlést tartottak, melyben Cserszky tartalomdús beszédben általános helyeslés közt adott. Mai számunk 8 oldalt és előfizetőink számára külön zenemellékletet tartalmaz.