Pesti Hírlap, 1889. január (11. évfolyam, 1-31. szám)

1889-01-01 / 1. szám

188y. január 1, Ptcsri hírlap nál, hanem kiváló szaktudós is válhassék. A vizsgá­lati szakcsoportoknál is történtek változások. A törté­nelem és görög nyelvi, továbbá a francia és latin nyelvi szakcsoport kihagyatott, ellenben a nyelveknek más több kombinációja van megengedve. Ezenfelül az új szabályzat, a középiskolai törvény szemmeltartásá­­val, tekintettel van a nem magyar ajkú (német, olasz, szerb, román) középiskolákra is s a csoportosításnál kombinációba hozza e nyelveket is, sőt, a­mi eddig nem volt, a bölcsészet is tárgya lehet a vizsgálatnak, de csak mint harmadik tárgy. A regále-megváltás.­ ­A regále-m­egváltásról szóló törvény végre­hajtására, vonatkozó pénzügyminiszteri ren­delet.) A regále-megváltásról szóló törvény végrehaj­tási utasítása rövid idő múlva egész terjedelmében fog közzétételni; addig is közölhetjük a pénzügymi­nisztériumnak, a hivatalos lap holnapi számában is megjelenő részletes hirdetményét, mely kivonatilag a egál­birtokosok eljárását kárpótlási igényük bejelen­tésénél, illetőleg a bejelentés kellékeit körvonalazza. E hirdetményből látható, hogy a pénzügyminiszter minden regál­birtokossal szemben, még azokkal szem­ben is, kik jogaikat különböző okoknál fogva 1882— 1886-ig nem gyakorolhatták, a legmesszebb menő méltányossággal járt el, fentartván azonban természe­tesen magának az összes bizonyítékoknak legszigo­rúbb mérlegelését. E hirdetményben azonkívül ki van mondva, hogy mindazoknak, kik bizonyítással igényel­nek nagyobb kárpótlást, mint a mennyi fizetett adó­juk után őket megilleti, kártalanításuknak ekként megállapított tőkeösszege csak 1892. év végén lesz kiszolgáltatható. E közlemény következőleg hangzik : Hirdetmény­ alapján a kártalanítást kérő az italmérési jogot, mint tulajdonos tényleg gyakorolta ; 4. azt, hogy ezen italmérési jog miként volt­­megadóztatva; 5. a bejelentőnek, esetleg ha a bejelentő képvi­seletével a kártalanítási eljárás folyamán mást biz meg, ennek lakását; 6. az italmérési jog azon jövedelmének határo­zott megjelölését, melyet a jogosult az 1882—1886. években ezen jog után tényleg élvezett, és melyet a kártalanítási összeg kiszámításánál alapul kíván vétetni. Ha ez utóbbi pont szerint a jogosult csak azon jövedelmet kívánja alapul vétetni, mely mint tisztán italmérési jog után élvezett jövedelem, a fenti években tényleg járadékadóval meg is volt róva, akkor semmi egyéb bizonylat nem szükséges. Ha az italmérési jog járadékadóval volt ugyan megróva az 1882—1886. évben, de a vele együtt bérbe adott épület ingatlan, — vagy más valami jog .(halászat, vadászat, rév vagy vámjog stb.) jövedelme nem lett elkülönítve, hanem a járadékadó együttesen vettetett ki reájuk; akkor a bejelentésnek tartalmazni kell azt is, hogy az összes jövedelemből mi esett tisztán és kizárólag az italmérési jogra és mindazon bizonylatokat, melyekkel azt a bejelentő bizonyítani képes. Azon esetekben, melyekben a jogosultak ezen rendesen tekintetbe veendő alaptól eltérőleg az ital­mérési jog kártalanításáról szóló 1888: XXXVI. t. c. 4. illetve 0—10. §-ainak intézkedései értelmében azt kérik, hogy a nekik járó kártalanítási összeg a ren­des alaptól eltérőleg és a törvényben elősorolt kivéte­les módozatok alkalmazása mellett állapíttassák meg, tartoznak ezen kérelmüket és összes bizonyítékaikat, melyekre ezen kérelmüket alapítják, a bejelentéssel egyidejűleg, tehát legkésőbb 1889. március 31-éig szintén az illetékes királyi adófelügyelőnél írásban benyújtani, esetleg a későbbi 6. pont esetében a bizo­nyítás módját pontosan és részletesen megjelölni, mert később beadandó bizonylatok tekintetbe egyálta­lán nem vehetők és az 1889. március 31-éig beadott bizonylatok elégtelensége, vagy általában a bizonyíté­kok be nem adása esetében a kivételes módozatok alkalmaztatni nem fognak. A törvény 6—10. §-aiban meghatározott ese­tek, melyekben az említett kivételes eljárásnak van helye s a bizonyítékok, melyeket ezen esetekben a jelzett következmények terhe alatt a jogosultnak már a bejelentésnél alkalmaznia kell, a következők : 1. Ha egyes esetekre közbiztonsági tekintetek­ből, vagy nyilván tévesen kiadott hatósági intézkedés folytán a jogosult italmérési jogát nem jövedelmeztette úgy, mint egyébként jövedelmeztethette volna. Ez eset­ben a bejelentés alkalmával: a) írásban melléklendő, vagy legalább megjelö­lendő azon hatósági intézkedés, mely a jövedelem­­csökkenést okozta; b) ha a bejelentő azt állítja, hogy a hatósági intézkedés „téves“, hivatkozással a kérdéses esetet szabályozó törvény és rendeletekre, kimutatandó az intézkedés téves volta; c) bérszerződésekkel, bérleengedésekkel, áruvé­teli jegyzékekkel hasonló bizonyítékokkal igazolandó, hogy a jogosult a megjelölt hatósági intézkedés által kárt szenvedett; d) ha a jogosult a kártalanítás összegét a szom­szédos s a hasonló természetű italmérési jog tekinte­ményeztetve, hogy délutánonkint kardostól, tarso­lyostul befekszik egy teknőbe s nekem szegény öreg anyádnak órákig kell őt ringatnom, mig elalszik. De végzem is levelemet, mert a huszár már ordít, hogy ringassam. Légy jó és alázatos édes Vencelem. Szerető édes anyád Bohuska. Keresztapám felkacagott édesdeden, jó­ízűen : — Aha! Reciprocitás az egész! Bravó! Szemei szikráztak a hazafias lelkesedéstől. — Most, már hát tudom, miért tűrök. Most már egy petákot se fizetek. Ha a lajtán­­túliak is tűrnek, az már más. Akkor én is tű­rök. Most már megerősödtem. Ha háború kell, hát legyen háború. Majd újra előfogja a görcsös kacagás: — Hahaha! Képzeld el anyjuk azt a hu­szárt a teknőben, a mint a cseh asszony rin­gatja. Valami gyönyörű spektákulum lehet, ha­haha. De már ilyet a mi cserepárjaink még­se tesznek. Vidáman, fürgén ugrált egész nap, mint egy évet s mikor a katonák összegyűltek dél­tájban, odaállt eléjük vakmerően s elkezdte bo­­szantásukra énekelni: tében, ugyan oly körülmények közt levő . .ö. védelmének figyelembe vételével óhajtja ;„állapít­tatni, névszerint megjelölendők a község, a községek, melyek jövedelmének figyelemként óhajtja; e) nyilatkozni tartozik az iránt, hogy ma a bejelentő fogja-e, s ha nem ő, ki fogja be­ be­nne a kérdéses italmérési jogot az esetben, ha a kincst követeli, hogy a kártalanítási­­ összeg jövedelme bért által biztosittassék? 2. Ha az 1886. év végéig az italmérési jog ren­dezése hatósági jogerejű határozattal befejeztetett, vagy legalább a rendezés iránti eljárás megkezdetett s a jogosult azt állítja, hogy a rendezés meg nem történte idején jogát nem jövedelmeztethette úgy, mint egyébként jövedelmeztethette volna. A) Ha az 1882—1886-iki öt évi időszakban volt egy vagy több év, melyek jövedelmében a ren­dezés utáni állapot kifejezésre jut: a jogosult egysze­rűen kéri, hogy a kártalanítás alapját ezen bebizonyí­tandó évi jövedelem képezze; B) ha pedig a rendezés utáni állapot a fenti időszakban még kifejezésre nem jut, akkor: a) tartozik a jogosult hatósági írásbeli határo­zattal igazolni, hogy 1886. év végéig az italmérési jog rendezése hatósági jogerejű határozattal befejez­tetett, vagy legalább a rendezés iránti eljárás meg­kezdetett. b) bérszerződésekkel, áruvásárlási jegyzékekkel s hasonló bizonyítékokkal igazolandó, hogy az ital­mérési jog haszna a rendezés után nagyobb, mint előtte volt; c) ha a jogosult a kártalanítás összegét a szom­szédos s a hasonló természetű italmérési jog tekinte­tében ugyanoly körülmények között levő községek jövedelmének figyelembevételével óharja megállapít­­tatni, név szerint megjelölendők a község vagy a köz­ségek, melyek jövedelmének figyelembevételét óhatja. d) nyilatkozni tartozik az iránt, hogy maga a bejelentő fogja-e, s ha nem ő, ki fogja bérbe venni a kérdéses italmérési jogot az esetben, ha a kincstár követeli, hogy a kártalanítási összeg jövedelme bérlet által biztosíttassék. 3. Ha valamely törvényhatósági joggal felruházott város hivatalosan felülvizsgált zárszám­adásai, haszonbér esetén, a haszonbéri szerződés szerint is, az italmérési jogból több hasznot húzott mint a­mennyi adóalapul felvétetett. Ez esetben a bejelentés alkalmával: a) csatolandó a zárszámadás s igazolandó, hogy az az erre hivatott hatóság által jóváhagyatott, b) nyilatkozni tartozik a város az iránt, hogy maga fogja-e s ha nem, ki fogja bérbe venni a kér­déses italmérési jogot az esetben, ha a kincstár kö­veteli, hogy a kártalanítási összeg jövedelme bérlet által biztosíttassék? 4. Ha az italmérési jog után jövedelmi, illetve tőkekamat és járadékadó nem fizettetett ugyan, de a jogosult bebizonyítja, hogy az általa, vagy az italmé­rési jog gyakorlója által fizetett kereseti­, vagy egyéb adó alapjául szolgáló összegben az italmérési jog jö­vedelme is felvétetett s így a jövedelem is meg volt adóztatva. Ez esetben a bejelentés alkalmával, vagy a­ melléklendő magánjogi törvényeink értelmében, teljes bizonyító erővel biró okirat alakjában kiállított bér. Az italmérési jog kártalanításáról szóló 1888: XXXVI. tc. rendelkezése (13. §.) szerint a hivatkozott törvényben megjelölt többi feltételektől eltekintve, italmérési jogért kártalanítás csak az esetben adható, ha az italmérésre jogosult, vagy törvényes képvise­lője avagy megbízottja kártalanítási igényeit legkésőbb 1889. évi március hó 31-éig az illetékes, vagyis annál a kir. adófelügyelőnél, mely adófelügyelőnek működési területén az italmérési jog gyakoroltatott, a község megnevezésével, a melyben gyakorol­tatott, írásban bejelenti. Felhivatnak ennek folytán az érdekelt jogosul­tak, hogy kártalanítási igényüket a megjelölt helyen és módon, legkésőbb 1889. évi március hó 31-éig annyival inkább jelentsék be, mert ellenesetben ezek az igények a hivatkozott törvényszakasz értelmében tekintetbe semmi szín alatt sem lesznek vehetők. Ezen írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell: 1. A község nevét, melyben az italmérési jog gyakoroltatott; 2. a kártalanítandó italmérési jog pontos kö­rülírását ; 3. azon jognak határozott megjelölését, melynek a mi hazafiságunkból ? Csak legyen ön kérem jó és alázatos. Ne hallgasson a feleségemre. — Az leszek, uram. Mert levelet kaptam az édes anyámtól, Csehországból s ő int enge­­met, hogy jó legyek önökhöz. Az én szegény öreg mamicám. S annak én szót fogadok, épen mint a császárnak. — Hát ismer minket az ön mamicája ? — Nem, nem. De tessék elolvasni, hogy mit ír ? Mert szépen tud írni az öreg, pedig már hatvan éves, és még nem visel pápaszemet. Keresztapám, a­ki az összes szláv nyelve­ket tudja, átvette a levelet, hogy olvassa. — Ugyan, ugyan, mit fraternizál ez vele? pirongatta a keresztanyám. — Ne okoskodj, anyjuk. Hát nem érdekes az, hogy mit ír egy cseh asszony ? Nem értesz a politikához, anyjuk. Keresztapám fenhangon kezdte olvasni a levelet, mely a következőleg hangzott: Édes fiam Vencel! Vettem leveledet s örülök, hogy egészséges vagy. Vigyázz magadra és imádkozz abból a könyvből, a­mit neked adtam, írod, hogy ellen­ségek közt vagy. Szeresd még őket is édes fiam. Légy kíméletes irántuk, tartózkodj a durvaságok­tól, mert minden kölcsönbe történik. Az isten visszahozza azt ránk, amit ti ott tesztek. Gon­dolj szegény öreg anyádra Vencel fiam. Most is egy magyar huszár van kvártélyban nálunk s azon ürügy alatt, hogy ti az ő szüleit sanyar­gatjátok Magyarországon, a leghihetetlenebb ke­gyetlenségeket csinálja velünk. Tör, zúz, károm­kodik, követel, eszik, iszik, s annyira el van „Hazádnak rendületlenül“. Ilyen különös idők voltak azok s ilyen kü­lönös bátor ember volt az én keresztapám. A magyar kir. opera. (Egy kis visszatekintés és egy pillantás a jövőbe.) *­­ A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — A lefolyt év a legjelentőségteljesebbek egyike volt operánk történetében. Mindnyájunk­nak élénk emlékében élnek még azok a szo­morú napok, a midőn e szép műintézetünk, az ország és a főváros egyik büszkesége, létalapjai­ban volt megtámadva, a midőn egyik konzíliu­mot a másik után tartották, sőt a kishitűség és a káröröm már a halálharangot is megkondította fölötte. Mi — ámbár nem hunytunk szemet a helyzet komolysága előtt — soha sem estünk két­ségbe operánk sorsa fölött, mert meg voltunk róla győződve, hogy kellő szakértelem, erély és lelkiismeretesség még jóvá teheti a múlt idők hibáit és mulasztásait. És az eredmény már­is igazat látszik nekünk adni. A magyar kir. opera zilált pénzügyei lassan kint rendbe jönnek; mű­vészi viszonyainak korábbi tespedését élénken lüktető élet váltotta fel; ennek következtében a közönség bizalma kezd visszatérni rossz hírbe keveredett műintézetünk iránt és alapos kilátás van reá, hogy valahára szebb idő fog felvir­radni az Andrássy-úton álló fényes múzsa-temp­lomra. Beniczky Ferenc kormánybiztostól nem lehet megtagadni azt az érdemet, hogy kitűzött célját, az operaház pénzügyeinek rendezését vas következetességgel és minden személyes tekintet 3

Next