Pesti Hírlap, 1889. január (11. évfolyam, 1-31. szám)
1889-01-01 / 1. szám
188y. január 1, Ptcsri hírlap nál, hanem kiváló szaktudós is válhassék. A vizsgálati szakcsoportoknál is történtek változások. A történelem és görög nyelvi, továbbá a francia és latin nyelvi szakcsoport kihagyatott, ellenben a nyelveknek más több kombinációja van megengedve. Ezenfelül az új szabályzat, a középiskolai törvény szemmeltartásával, tekintettel van a nem magyar ajkú (német, olasz, szerb, román) középiskolákra is s a csoportosításnál kombinációba hozza e nyelveket is, sőt, ami eddig nem volt, a bölcsészet is tárgya lehet a vizsgálatnak, de csak mint harmadik tárgy. A regále-megváltás. A regále-megváltásról szóló törvény végrehajtására, vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet.) A regále-megváltásról szóló törvény végrehajtási utasítása rövid idő múlva egész terjedelmében fog közzétételni; addig is közölhetjük a pénzügyminisztériumnak, a hivatalos lap holnapi számában is megjelenő részletes hirdetményét, mely kivonatilag a egálbirtokosok eljárását kárpótlási igényük bejelentésénél, illetőleg a bejelentés kellékeit körvonalazza. E hirdetményből látható, hogy a pénzügyminiszter minden regálbirtokossal szemben, még azokkal szemben is, kik jogaikat különböző okoknál fogva 1882— 1886-ig nem gyakorolhatták, a legmesszebb menő méltányossággal járt el, fentartván azonban természetesen magának az összes bizonyítékoknak legszigorúbb mérlegelését. E hirdetményben azonkívül ki van mondva, hogy mindazoknak, kik bizonyítással igényelnek nagyobb kárpótlást, mint a mennyi fizetett adójuk után őket megilleti, kártalanításuknak ekként megállapított tőkeösszege csak 1892. év végén lesz kiszolgáltatható. E közlemény következőleg hangzik : Hirdetmény alapján a kártalanítást kérő az italmérési jogot, mint tulajdonos tényleg gyakorolta ; 4. azt, hogy ezen italmérési jog miként voltmegadóztatva; 5. a bejelentőnek, esetleg ha a bejelentő képviseletével a kártalanítási eljárás folyamán mást biz meg, ennek lakását; 6. az italmérési jog azon jövedelmének határozott megjelölését, melyet a jogosult az 1882—1886. években ezen jog után tényleg élvezett, és melyet a kártalanítási összeg kiszámításánál alapul kíván vétetni. Ha ez utóbbi pont szerint a jogosult csak azon jövedelmet kívánja alapul vétetni, mely mint tisztán italmérési jog után élvezett jövedelem, a fenti években tényleg járadékadóval meg is volt róva, akkor semmi egyéb bizonylat nem szükséges. Ha az italmérési jog járadékadóval volt ugyan megróva az 1882—1886. évben, de a vele együtt bérbe adott épület ingatlan, — vagy más valami jog .(halászat, vadászat, rév vagy vámjog stb.) jövedelme nem lett elkülönítve, hanem a járadékadó együttesen vettetett ki reájuk; akkor a bejelentésnek tartalmazni kell azt is, hogy az összes jövedelemből mi esett tisztán és kizárólag az italmérési jogra és mindazon bizonylatokat, melyekkel azt a bejelentő bizonyítani képes. Azon esetekben, melyekben a jogosultak ezen rendesen tekintetbe veendő alaptól eltérőleg az italmérési jog kártalanításáról szóló 1888: XXXVI. t. c. 4. illetve 0—10. §-ainak intézkedései értelmében azt kérik, hogy a nekik járó kártalanítási összeg a rendes alaptól eltérőleg és a törvényben elősorolt kivételes módozatok alkalmazása mellett állapíttassák meg, tartoznak ezen kérelmüket és összes bizonyítékaikat, melyekre ezen kérelmüket alapítják, a bejelentéssel egyidejűleg, tehát legkésőbb 1889. március 31-éig szintén az illetékes királyi adófelügyelőnél írásban benyújtani, esetleg a későbbi 6. pont esetében a bizonyítás módját pontosan és részletesen megjelölni, mert később beadandó bizonylatok tekintetbe egyáltalán nem vehetők és az 1889. március 31-éig beadott bizonylatok elégtelensége, vagy általában a bizonyítékok be nem adása esetében a kivételes módozatok alkalmaztatni nem fognak. A törvény 6—10. §-aiban meghatározott esetek, melyekben az említett kivételes eljárásnak van helye s a bizonyítékok, melyeket ezen esetekben a jelzett következmények terhe alatt a jogosultnak már a bejelentésnél alkalmaznia kell, a következők : 1. Ha egyes esetekre közbiztonsági tekintetekből, vagy nyilván tévesen kiadott hatósági intézkedés folytán a jogosult italmérési jogát nem jövedelmeztette úgy, mint egyébként jövedelmeztethette volna. Ez esetben a bejelentés alkalmával: a) írásban melléklendő, vagy legalább megjelölendő azon hatósági intézkedés, mely a jövedelemcsökkenést okozta; b) ha a bejelentő azt állítja, hogy a hatósági intézkedés „téves“, hivatkozással a kérdéses esetet szabályozó törvény és rendeletekre, kimutatandó az intézkedés téves volta; c) bérszerződésekkel, bérleengedésekkel, áruvételi jegyzékekkel hasonló bizonyítékokkal igazolandó, hogy a jogosult a megjelölt hatósági intézkedés által kárt szenvedett; d) ha a jogosult a kártalanítás összegét a szomszédos s a hasonló természetű italmérési jog tekinteményeztetve, hogy délutánonkint kardostól, tarsolyostul befekszik egy teknőbe s nekem szegény öreg anyádnak órákig kell őt ringatnom, mig elalszik. De végzem is levelemet, mert a huszár már ordít, hogy ringassam. Légy jó és alázatos édes Vencelem. Szerető édes anyád Bohuska. Keresztapám felkacagott édesdeden, jóízűen : — Aha! Reciprocitás az egész! Bravó! Szemei szikráztak a hazafias lelkesedéstől. — Most, már hát tudom, miért tűrök. Most már egy petákot se fizetek. Ha a lajtántúliak is tűrnek, az már más. Akkor én is tűrök. Most már megerősödtem. Ha háború kell, hát legyen háború. Majd újra előfogja a görcsös kacagás: — Hahaha! Képzeld el anyjuk azt a huszárt a teknőben, a mint a cseh asszony ringatja. Valami gyönyörű spektákulum lehet, hahaha. De már ilyet a mi cserepárjaink mégse tesznek. Vidáman, fürgén ugrált egész nap, mint egy évet s mikor a katonák összegyűltek déltájban, odaállt eléjük vakmerően s elkezdte boszantásukra énekelni: tében, ugyan oly körülmények közt levő . .ö. védelmének figyelembe vételével óhajtja ;„állapíttatni, névszerint megjelölendők a község, a községek, melyek jövedelmének figyelemként óhajtja; e) nyilatkozni tartozik az iránt, hogy ma a bejelentő fogja-e, s ha nem ő, ki fogja be benne a kérdéses italmérési jogot az esetben, ha a kincst követeli, hogy a kártalanítási összeg jövedelme bért által biztosittassék? 2. Ha az 1886. év végéig az italmérési jog rendezése hatósági jogerejű határozattal befejeztetett, vagy legalább a rendezés iránti eljárás megkezdetett s a jogosult azt állítja, hogy a rendezés meg nem történte idején jogát nem jövedelmeztethette úgy, mint egyébként jövedelmeztethette volna. A) Ha az 1882—1886-iki öt évi időszakban volt egy vagy több év, melyek jövedelmében a rendezés utáni állapot kifejezésre jut: a jogosult egyszerűen kéri, hogy a kártalanítás alapját ezen bebizonyítandó évi jövedelem képezze; B) ha pedig a rendezés utáni állapot a fenti időszakban még kifejezésre nem jut, akkor: a) tartozik a jogosult hatósági írásbeli határozattal igazolni, hogy 1886. év végéig az italmérési jog rendezése hatósági jogerejű határozattal befejeztetett, vagy legalább a rendezés iránti eljárás megkezdetett. b) bérszerződésekkel, áruvásárlási jegyzékekkel s hasonló bizonyítékokkal igazolandó, hogy az italmérési jog haszna a rendezés után nagyobb, mint előtte volt; c) ha a jogosult a kártalanítás összegét a szomszédos s a hasonló természetű italmérési jog tekintetében ugyanoly körülmények között levő községek jövedelmének figyelembevételével óharja megállapíttatni, név szerint megjelölendők a község vagy a községek, melyek jövedelmének figyelembevételét óhatja. d) nyilatkozni tartozik az iránt, hogy maga a bejelentő fogja-e, s ha nem ő, ki fogja bérbe venni a kérdéses italmérési jogot az esetben, ha a kincstár követeli, hogy a kártalanítási összeg jövedelme bérlet által biztosíttassék. 3. Ha valamely törvényhatósági joggal felruházott város hivatalosan felülvizsgált zárszámadásai, haszonbér esetén, a haszonbéri szerződés szerint is, az italmérési jogból több hasznot húzott mint amennyi adóalapul felvétetett. Ez esetben a bejelentés alkalmával: a) csatolandó a zárszámadás s igazolandó, hogy az az erre hivatott hatóság által jóváhagyatott, b) nyilatkozni tartozik a város az iránt, hogy maga fogja-e s ha nem, ki fogja bérbe venni a kérdéses italmérési jogot az esetben, ha a kincstár követeli, hogy a kártalanítási összeg jövedelme bérlet által biztosíttassék? 4. Ha az italmérési jog után jövedelmi, illetve tőkekamat és járadékadó nem fizettetett ugyan, de a jogosult bebizonyítja, hogy az általa, vagy az italmérési jog gyakorlója által fizetett kereseti, vagy egyéb adó alapjául szolgáló összegben az italmérési jog jövedelme is felvétetett s így a jövedelem is meg volt adóztatva. Ez esetben a bejelentés alkalmával, vagy a melléklendő magánjogi törvényeink értelmében, teljes bizonyító erővel biró okirat alakjában kiállított bér. Az italmérési jog kártalanításáról szóló 1888: XXXVI. tc. rendelkezése (13. §.) szerint a hivatkozott törvényben megjelölt többi feltételektől eltekintve, italmérési jogért kártalanítás csak az esetben adható, ha az italmérésre jogosult, vagy törvényes képviselője avagy megbízottja kártalanítási igényeit legkésőbb 1889. évi március hó 31-éig az illetékes, vagyis annál a kir. adófelügyelőnél, mely adófelügyelőnek működési területén az italmérési jog gyakoroltatott, a község megnevezésével, a melyben gyakoroltatott, írásban bejelenti. Felhivatnak ennek folytán az érdekelt jogosultak, hogy kártalanítási igényüket a megjelölt helyen és módon, legkésőbb 1889. évi március hó 31-éig annyival inkább jelentsék be, mert ellenesetben ezek az igények a hivatkozott törvényszakasz értelmében tekintetbe semmi szín alatt sem lesznek vehetők. Ezen írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell: 1. A község nevét, melyben az italmérési jog gyakoroltatott; 2. a kártalanítandó italmérési jog pontos körülírását ; 3. azon jognak határozott megjelölését, melynek a mi hazafiságunkból ? Csak legyen ön kérem jó és alázatos. Ne hallgasson a feleségemre. — Az leszek, uram. Mert levelet kaptam az édes anyámtól, Csehországból s ő int engemet, hogy jó legyek önökhöz. Az én szegény öreg mamicám. S annak én szót fogadok, épen mint a császárnak. — Hát ismer minket az ön mamicája ? — Nem, nem. De tessék elolvasni, hogy mit ír ? Mert szépen tud írni az öreg, pedig már hatvan éves, és még nem visel pápaszemet. Keresztapám, aki az összes szláv nyelveket tudja, átvette a levelet, hogy olvassa. — Ugyan, ugyan, mit fraternizál ez vele? pirongatta a keresztanyám. — Ne okoskodj, anyjuk. Hát nem érdekes az, hogy mit ír egy cseh asszony ? Nem értesz a politikához, anyjuk. Keresztapám fenhangon kezdte olvasni a levelet, mely a következőleg hangzott: Édes fiam Vencel! Vettem leveledet s örülök, hogy egészséges vagy. Vigyázz magadra és imádkozz abból a könyvből, amit neked adtam, írod, hogy ellenségek közt vagy. Szeresd még őket is édes fiam. Légy kíméletes irántuk, tartózkodj a durvaságoktól, mert minden kölcsönbe történik. Az isten visszahozza azt ránk, amit ti ott tesztek. Gondolj szegény öreg anyádra Vencel fiam. Most is egy magyar huszár van kvártélyban nálunk s azon ürügy alatt, hogy ti az ő szüleit sanyargatjátok Magyarországon, a leghihetetlenebb kegyetlenségeket csinálja velünk. Tör, zúz, káromkodik, követel, eszik, iszik, s annyira el van „Hazádnak rendületlenül“. Ilyen különös idők voltak azok s ilyen különös bátor ember volt az én keresztapám. A magyar kir. opera. (Egy kis visszatekintés és egy pillantás a jövőbe.) * A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — A lefolyt év a legjelentőségteljesebbek egyike volt operánk történetében. Mindnyájunknak élénk emlékében élnek még azok a szomorú napok, a midőn e szép műintézetünk, az ország és a főváros egyik büszkesége, létalapjaiban volt megtámadva, a midőn egyik konzíliumot a másik után tartották, sőt a kishitűség és a káröröm már a halálharangot is megkondította fölötte. Mi — ámbár nem hunytunk szemet a helyzet komolysága előtt — soha sem estünk kétségbe operánk sorsa fölött, mert meg voltunk róla győződve, hogy kellő szakértelem, erély és lelkiismeretesség még jóvá teheti a múlt idők hibáit és mulasztásait. És az eredmény máris igazat látszik nekünk adni. A magyar kir. opera zilált pénzügyei lassan kint rendbe jönnek; művészi viszonyainak korábbi tespedését élénken lüktető élet váltotta fel; ennek következtében a közönség bizalma kezd visszatérni rossz hírbe keveredett műintézetünk iránt és alapos kilátás van reá, hogy valahára szebb idő fog felvirradni az Andrássy-úton álló fényes múzsa-templomra. Beniczky Ferenc kormánybiztostól nem lehet megtagadni azt az érdemet, hogy kitűzött célját, az operaház pénzügyeinek rendezését vas következetességgel és minden személyes tekintet 3