Pesti Hírlap, 1889. március (11. évfolyam, 60-89. szám)
1889-03-26 / 84. szám
1886. március 20. PESTI HÍRLAP Pauli hasonlóképen meglepő jól volt disponálva. Key, Odry és Láng derekasan megfeleltek kisebb szerepeiknek. * (Halaska Benedek), mely Pálmay Ilka betegsége miatt szorult le a műsorról, holnap, kedden kerül ismét színre. Pálmay ezúttal be fog mutatni egy csinos énekszámot, melyet először rekedtsége miatt kihagyott: ez a „Csengetyiv”-dal. * (A budai zeneakadémia) 1. évi március hó 25-én esti 7 órakor tartotta meg saját egyleti helyiségében, nagyszámú válogatott közönség jelenlétében ez idei V-ik házi hangversenyét. A csinosan összeállított műsorban, Beethoven-, Liszt-, Rubinstein-, Seyler-, Bernot-, Zimai- és Kleffel-féle darabok adattak elő, melyeket a nagyszámú közönség zajos tapssal jutalmazott. A közreműködők közül különösen kiemelendő Eder Berta és Reichert Leopoldine szabatos éneke, valamint Feyér Olga hegedűjátéka, melyeket a közönség élénk tetszéssel kísért. A többi közreműködők voltak: Vecsey, Eberling, Székács és Wartha Fanni. * (Bepörölt színésznő.) A budapesti német színház folyó évadjára Lesser igazgató első énekesnőnek szerződtető Rossi Terézt, kiköttetvén az, hogy ez elmaradása esetén 7000 frt kártérítést fizet. A művészkisasszony azonban sem nem jelent meg, sem nem adott hírt magáról, sőt az igazgató levelei is azzal jöttek vissza, hogy olyan nevű nő a címzett helyen nincs is. Utóbbi annyiban igaz is volt, hogy a k. a. időközben nevet is változtatott, lévén most már Würstenberg Fülöpné asszony, és ezen hirtelen jött férjhezmenés okozta azt is, hogy most már egyedül csak a férjének akar énekelni! Az igazgató azonban nem méltányolta ezen nagy hitvesi ragaszkodást, és a művésznőt beperelte a budapesti törvényszék előtt 7000 frt kártérítési összegért. * (Elmaradt ha álverseny.) A holnap keddre hirdetett, s részint a hírlapírók nyugdíjintézete, részint a színész-egyesület javára szándékolt hangverseny közbejött akadályok miatt április elsejére halasztatott. * (A bécsi Carl-színházban) ma este pánik tört ki. A biztonsági lámpák egyikéből az első emeleten leesett egy égő gyertya. Sokan el akarták hagyni a színházat, az előadás pillanatnyilag szünetelt, végre a rendező megnyugtatta a közönséget, mire az előadást folytatták. 3 Irodalom. Protestáns irodalmi társaság. A protestáns irodalmi társaság megalakulása vasárnap, e hó 24-én ment végbe. Ez alkalomra a Lónyai utcai ref. gimnázium díszterme szinültig telt meg a két protestáns hitfelekezet kiváló férfiaival, akik az ügy iránt mindannyian szokatlan érdeklődést hoztak magukkal. A megjelentek sorában ott voltak : Vay Miklós br. koronaőr s a főrendiház elnöke, Kun Bertalan, Szász Károly, Szász Domonkos, Papp Gábor ref. püspökök, Czékus István ev. püspök, Bochát Dániel, Szabó János esperesek, Tisza Lajos gr., Prónay Dezső dr., Kiss Albert, Hegedűs Sándor, Darányi Ignác, Mocsáry Lajos, Perlaky Elek, Veress József orsz.. képviselők, ott voltak továbbá a közélet kitűnőségei közül : Beöthy Zsigmond, Ballagi Mór, Baksay Sándor, Beöthy Zsolt, Szilády Áron, Csiky Kálmán stb. Az alakuló közgyűlésnek a tisztikar megválasztásáig leendő ideiglenes vezetésére egyhangúlag Vay Miklós bárót kérték föl, aki e tisztet zajos éljenzések közben nyomban el is fogadta; másodelnökké szintén egyhangúlag Prónay Dezső bárót s titkárrá Zsilinszky Mihályt választották. Vay Miklós dr. a következő szavakkal nyitotta meg a gyűlést: Engedjék a mélyen tisztelt közgyűlés nagyérdemű tagjai, hogy elnöktársam s magam nevében szívünk mélyéből üdvözölve, egyszersmind örömünket fejezzük ki ily szép számmal lett megjelenésük fölött. Azt hiszem, méltán következtethetjük e körülményből, hogy az eddigi aggodalmak eloszlottak s azon érdeklődése hitfeleinknek, a mely társulatunkat megteremté, életképessé is teszi s Isten segedelmével e mai napon hozandó határozatai által a cselekvés terére vezetendő. További fejlődése pedig attól függ, miként sikerülnek mai választásaink s valóban, e fontos vállalat sorsa az általunk megbízandó tisztviselők s bizottsági tagok kezébe lesz letéve. Tudva van ugyanis mindnyájunk előtt, hogy utolsó gyűlésünk, amely alapszabályaink kihirdetése után magát dicskultnak kimondó, egyszersmind elhatározta azt is, hogy a jelen alkalommal a végleges szervezkedés megtörténjék. Napirenden van tehát jelenleg a tisztviselők és az 50 tagú választmány megválasztása. Az elnök megnyitó beszéde után Zsilinszky Mihály vázolta az új irodalmi társaság történetét, jelezve, hogy ez a kezdet nehézségein — ami az anyagiakat illeti — máris túlesett, amennyiben pártolóalapító-, rendes- és segélyező tagjainak száma máig 562 s az ezektől esedékes öszszeg mintegy 4000 frtra rúg. E közben a szavazatszedő bizottság megkezdette a szavazócédulák összegyűjtését, mielőtt azonban ezt befejezték volna, Prónay Dezső dr. emelt szót. — A ma összegyűlt közgyűlés feladata — úgymond — a szervezkedés. Mindnyájan tudjuk, hogy a társulat létrejöttével némi agályok merültek föl, ma azonban a társulat ügyei kedvezően állanak, mert meggyőződéssé lett az az elv, hogy a protestáns hitfelekezeteknek azt kell keresniük, ami egyesit s nem azt, ami széthúz. (Helyeslés.) Ily egyesitő kapocs közöttünk az a legmélyebb tisztelet is, amelyet ő nagyméltósága, az elnök iránt mindnyájan evezünk. (Zajos éljenzés.) A közgyűlés minden jelenlevő tagjának óhaját véli tehát kifejezni akkor, midőn köszönetet mond az elnöknek azért, hogy a társulat ügyeit sikerült akként vezetnie, hogy most a végleges alakulás megtörténheti!.. (Éljenzés.) Vay Miklós b. érdemei az összes protestánsok előtt ismeretesek; ismeri az, a ki egész élete folyama alatt működött az egyházi téren s ismeri az is, aki csak most lép az egyházi élet terére. A szóló örömének ad kifejezést, hogy őt több mint félszázados munka után ismét megjelenni látja itt, hogy férfiúi tetterőben, üdvösen munkálkodjék. Köszönet és hála gyanánt fölkéri őt, hogy eleget téve a közgyűlés óhajának, fogadná el az örökös tiszteleti elnöki tisztet. (Hosszantartó zajos éljenzés.) Vay Miklós dr. legnagyobb örömének adva kifejezést, hogy az a két rokon hitfelekezet, amely eddig mégis elválasztva élt egymástól, most egyesülve fog működni, a fölajánlott tisztet elfogadja. (Zajos éljenzés.) Az ülés folytatását pedig, mivel a szavazatszedő bizottság munkálata időt igényel, délutáni 146 órára tűzi ki. És végül — úgymond — ismételve üdvözlöm mindazokat, akik buzgó közreműködésükkel elősegítették feladatunk végrehajtását. Kérem egyszersmind protestáns hitfelekezetünket e megindult, még ugyan csak csírájában levő, de — ha vállat vetve támogatjuk — gazdag gyümölcsöket teremtő vállalat buzgó támogatására. Egyesülés, összetartás, mindenben a mi nemes, jó és szép: ez legyen lobogónkra írva. Így fogunk nemcsak megélni, de minél inkább erősödni s jelentékeny tényezők maradni szeretett magyar hazánkban! (Zajos éljenzés.) Ha csekély is egyelőre anyagi erőnk, de azt hiszem, szellemi képességünk kipótlandja a hiányt a szabad vizsgálódás tágköre terén. Még egyszer Isten áldása vezessen bennünket, akik egyebet nem akarunk, mint a vallásosságot, jó erkölcsöket s művelődést terjeszteni szeretett magyar hazánkban. (Zajos éljenzés.) Balogh Ferenc debreceni tanár, szépbeszéd kíséretében, a társulat megalakulását létesítő végrehajtó bizottságnak mondott általános helyeslés közben köszönetet. Végül Kiss Albert amaz indítványát, hogy a választmány tagjai a vidékiekkel 60-ra egészíttessenek ki, a legközelebbi közgyűlés teendői közé utalták. . A választásnak délután kihirdetett eredménye a következő : Szász Károly elnök, Radvánszky Béla dr. másodelnök, Zsilinszky Mihály titkár és pénztáros, dr. Darányi Ignác ügyész. Ezenkívül választottak még 20 fővárosi és 30 vidéki választmányi tagot. * (A Kisfaludy-társaság) szerdán, e hó 27-én, délután 5 órakor a magy. tud. akadémia kis termében rendes havi ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Váradi Antal r. tag székfoglalóul: Krisztus az alvilágban, drámai költemény. 2. Gróf Zichy Géza r. tag : Három hét Pétervárott. 3. Folyó ügyek. Viharos munkás-gyűlés. — márc. 25. A fővárosi munkások ma délután 3 órakor népgyűlést tartottak a régi polgári lövőházban, ahová körülbelöl kétezer munkás sereglett össze. Az általános szavazati jog és a munkásoknak baleset ellen való biztosítása voltak a gyűlés tárgyai, s mind a kettőt meglehetősen zajosan tárgyalták le a jelenlevők. A gyűlés végeztével az általános izgatottság utcai botrányokat is szült, melyek a rendőrség beavatkozását is provokálták, s amelyekkel alább bővebben foglalkozunk. A gyűlés lefolyásáról a következőket írja tudósítónk : A király utcai régi polgári lövőház helyiségében délután 3 órára körülbelül kétezer munkás jött öszsze a hirdetett népgyűlésre. A rendőrség részéről Géczy rendőrtanácsos volt jelen. A gyűlés megnyitása után az egybegyült munkások a népgyűlés elnökéül dr. Csillag Zsigmondot kiáltották ki; alelnök Jung Mátyás, jegyzők Jussinger, Kohn és Kiss Adolf voltak. Az elnöki asztalra, melyet az udvar közepén állítottak föl, elsőnek dr. Csillag Zsigmond lépett föl, hogy jelentést tegyen a népgyűlésnek az általános szavazatjog tárgyában a képviselőházhoz benyújtott kérvénye sorsáról. Nagy elkeseredéssel jelentette, hogy a munkások gyakori népgyűléseinek semmi eredménye nem lett, mert a magyar parlament a hazafias és józan munkásosztály érdekeit nem vette figyelembe és az általános szavazatjog iránti kérvényt, amely 16 millió polgár ügyét tárgyalja, rövid fél óra alatt elintézte oly módon, hogy napirendre tért fölötte. (Felkiáltások: Gyalázat! Piszok!) Tette ezt az a parlament, amelyben 48-ban a nemesség szó nélkül mondott le előjogairól. Ausztria leszállította a választói cenzust és munkáskamarák létesítésén fáradozik, nálunk ellenben semmi sem történik a munkások érdekében. Elkeseredve kelt ki mindkét ellenzék ellen, mint amelynek tagjainál a munkások szava nem talált nyílt fülekre. Az ellenzék egy vezérférfiú, aki fennen hirdette az egyenlőség jelszavát, a munkások ügyének elvállalására fölszólítva, azt visszautasította. (Fölkiáltások: Ki az ? Nevezze meg!) Ez a férfiú Irányi Dániel. (Abzug!) Egy másik ellenzéki vezérférfiú, aki úgy nyilatkozott, hogy szükséges az államgépezethez egy szocialista olajcsepp, mikor meghivatott a nagy munkásünnepélyre, visszautasította a meghívást azzal, hogy nem identifikálja magát a munkásokkal. (Fölkiáltások : Ki volt ?) Apponyi Albert gróf! (Abzug!) A szónok kijelenti, hogy ő még a közvéleménynyel szemben is kimondja az igazat és kijelenti, hogy ami jóindulatot a magyar munkások eddig tapasztaltak, az mind a kormány részéről jött. Ezt ő sohasem hitte volna. Ezután fölolvasta elfogadás végett a következő határozati javaslatot: „Tekintettel arra, hogy hazánk többi társadalmi rétegei részvétlenül nézik a munkásság politikai jogaiért való harcot; tekintve, hogy hazánk politikai pártjai közül egy sem vette fel programmjába az általános választási jogot; tekintve, hogy a munkásság sajnálattal vett arról tudomást, hogy hazánk parlamentje alig egy félórai tárgyalás, alig egy-két képviselő rövid felszólalása után 16 millió lélek politikai joga felett napirendre tért át, tekintve végül, hogy a munkásság átlátta, hogy politikai jogokért való küzdelmében csak saját erejére van utalva , mondja ki a mai népgyűlés, hogy vissza nem riadva az eddig tapasztalt nehézségektől és szűkkeblűségtől, kitartással fog küzdeni mindaddig, míg hazánkban az általános választási jog törvényerőre nem emelkedik.“ A határozati javaslatot zajosan megéljenezték és ezután Schrlinger Antal lépett föl az asztalra, hogy annak tartalmát német nyelven is megismertesse. Erre óriási zsivaj keletkezett. Nem kell a német ! Magyar népgyűlés ! kiáltások hallatszottak. Ihrlinger közel negyedóráig hasztalan erőlködött szóhoz jutni. Nem engedték beszélni, még akkor sem, mikor az elnök csillapítólag lépett közbe, hivatkozással a demokrata egyenlőség alapelveire. A dolog vége az lett, hogy a német szónak el kellett maradnia. Harangozó Gyula fiatal munkás azzal a javaslattal állott elő, hogy „az általánosság szemponjából“ a királyhoz intézzenek kérvényt az általános szavazatjog elnyerése iránt. Lehurrogták és le kellett lépnie az asztalról. Altmann Nándor fiatal munkás nagy elkeseredéssel és meglehetős szónoki lendülettel panaszolta a munkások sérelmeit és általános éljenzés közepette buzdította őket az összetartásra. Ezután a népgyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. Következett a napirend második tárgya: a munkásoknak baleset elleni biztosítása. Ennek előadója Kürschner Jakab volt, aki fájdalommal konstatálta, hogy a munkásokat oly közelről, érintő új törvényjavaslatra vonatkozólag maguknak a munkásoknak véleményét meg sem kérdezték. A minisztérium által a balesetekre vonatkozólag gyűjtött statisztikai adatok hiányosak és messze elmaradnak a tényleges állapot mögött. Ajánlja elfogadásra a következő határozati javaslatot . Tekintettel arra, hogy a kormány által tervezett baleset elleni biztosítás azon értelemben és szellemben, amilyenben a nyilvánosságra jutott kormány-alapelvek szólnak, nem felel meg a munkásosztály céljainak, mert annak alapján csakis a baleset folytán bekövetkezett rokkantságot vagy halálesetet akarják segélyezni és azt is egyszers mindenkorra adandó végkielégítés útján; tekintettel továbbá arra, hogy a kormánytervezet egészen figyelmen kívül hagyja a sokkal nagyobb számban előfordult rokkantsági eseteket, melyek végelgyengülés vagy betegség folytán következnek be, úgy szinte figyelmen kívül hagyja a munkásosztályra nézve oly fontos betegsegélyezési ügynek törvényes rendezését és ennélfogva nincs kilátás rá, hogy a kormány egyhamar fogja magát elhatározni oly törvényjavaslatokat az országgyűlés elé terjeszteni, melyek a munkásosztály sorsát némileg javítani céloznának; tekintettel végül arra, hogy a kormány által tervbe vett szociális reformoknak csak akkor lehet értelmük, ha azok azt az ügyet, amelyen segíteni vannak hivatva, teljes mérvben és