Pesti Hírlap, 1890. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

1890-01-14 / 13. szám

Budapest, 1890. XII. évf. 13. (3970.) szám. Kedd,január 14. Előfizetési árak: Egész évre . . . lé­ért — kr. Félévre .3.: 7 » — » Negyedévre . • 3 » 50 * Egy hóra. 7 . 1 » 20 » Egyes szám helyben 4 kr. Vidéken 5 kr. Százalék nem adatik. Kiadóhivatal: Miavest, vávor­nica 7. ss, [iessin, hová az előfizetések és a lan szétküldésére vonatkozó félszól­­ámlások intézendők. POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztési Iroda: Bioatesses, Sánd­-utca 7. u., 1. emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Francziaország részére pedig John F. Jones & Cik. Paris­ban, 31 bis, rue du Faubourg Montmartre, Baross és tárcája. Az ellenzék szónokainak, a­kik ma hozzá­szóltak a kereskedelemügyi minisztérium költség­­vetéséhez, nem állottak ezúttal rendelkezésére a kormány ellen oly vádak, melyekkel némi hangulatot lehet előidézni az elvtársak padjain. El van ismerve a két ellenzék körében is, hogy a kereskedelemügyi tárca vezetője Magyarország közgazdasági érdekeit a kereskedelem, az ipar s a közlekedés terén ép oly kiváló szakértelem­mel, mint céltudatos erélylyel szolgálja. Kieme­lendő mindenesetre, hogy épen a két ellenzék szélső irányzatát képviselő szónokok adóztak mai felszólalásaikban elismeréssel Baross Gá­bornak. Abban is, a­mit az ellenzék e tagjai kifo­gásoltak és gáncsoltak, sokkal kevésbbé vád rej­lik a kereskedelemügyi miniszter ellen, mint inkább ösztönzés arra, hogy a megkezdett irány­ban nagyobb anyagi eszközök igénybevételével és fokozott erélylyel haladjon. Az egyik a duna­­gőzhajózási társaság, a másik az osztrák-magyar államvasut kérdését állította előtérbe. Mellékesen Polonyi kiterjeszkedett a magyar államvasutak­nál állítólag fentorgó visszásságokra is, míg Kaas az ipar fejlesztése érdekében emelt szót s elég sajátságosan a kormányt tette felelőssé azért, hogy nincs magyar kereskedelem. Emez elfogadta a költségvetést, amaz visszautasította, de csupán azért, mivel a budget a közös vám­területen alapszik. Mindezen ellenvetésekre a miniszter nagy nyíltsággal és meggyőzően felelt. Teljesen igazat kell adnunk neki azon fölfogásában, hogy a kö­zös vámterület nemcsak a másik szerződő ál­lamra nézve jár előnyökkel, hanem Magyaror­szágra nézve is ; és hogy egy körültekintő keres­kedelmi és ipari politika a közös vámterület ke­retében is sok üdvöset teremthet hazánkban. Valóban, életerős magyar ipar a közös vámterület mellett is fejlődhetik. A­mi nekünk mostani® hiányzott, az a tőke volt; az a tőke, mely iparvállalatokban keres elhelyezést. És hiányzott sok ideig mérvadó helyen a kellő ér­ték a hazai ipar fejlesztésének érdekei iránt. Szükség volt megkönnyíteni a tőke vállalkozását és biztosítani a gyári vállalatok prosperálását megfelelő tarifa­politika által. Baross és Wekerle miniszterek érdeme kiváltképen, hogy új gyári vállalatok és ipar­ágak keletkezésére meg van adva a biztos alap hazánkban. Az adó-, illeték- és bélyegmentes­ség, általában a kedvezmények egész sora, me­lyek már létesült vállalatoknak biztosíttattak, il­letőleg egy új törvényjavaslat által megadatni fognak, valamint az árudíjszabásnak reformja fölbátoríthatja a külföldi tőkét, hogy hazai ipar­­vállalatokban keressen elhelyezést. Négy-öt nagy új cukorgyár már létesült, mások közel állanak a befejezéshez. Ki lett számítva, hogy a régi és új gyárak teljesen fö­­dözhetik hazánk cukorszükségletét. Nem sok idő múlva tehát nem leszünk kénytelenek az osz­trák gyárak termelését fogyasztani. Más iparágak is lendületnek indulnak. A fővárosban nagy gép­es hajógyár, a vidéken nagyszabású posztógyár van alakulóban. Mindez arra mutat, hogy ipa­runk fejlődését a közös vámterület nem akadá­lyozza. Sokkal inkább nehezíti a ma­gyar közönségnek kapkodása min­den árucikk után, mely külföldi eredetű. A kormány, mely minden szükségletét a hazai vállalatok által szerezteti be és mely az állam direkt befolyása alatt álló vasutakat arra kötelezi, hogy a szükséges fölszerelési tárgyakat a lehetőséghez képest itthon szerezzék be, megteszi kötelességét. De megteszi-e hazafias kötelességét a nagy­közönség is? Ezt az indolenciát, a külföld iparcikkei utáni kapkodást méltóztassanak philippikáik tár­gyává tenni az ellenzék szónokai s mi szíve­sen fogunk oda sorakozni melléjük. A miniszternek azon kijelentése, hogy a magyar államvasutaknál követett elismerésre­­méltó takarékosság, nem történik a pályaföntar­­tás és a szükséges kiegészítések rovására, azt hiszszük, el fogja hallgattatni az e tekintetben fölmerült célzatos híreszteléseket. Teljes nyíltsággal fejtette ki Baross Gábor azt az álláspontot is, melyet adn­a a­g­ő­z­h­a­­j­óiTjj_ai I ! kérdésekent fogRfTel!'ÍTem­ a magyar kormány kereste föl a dunagőzhajózási társaságot, hogy bizonyos kérdésekre nézve „meg­egyezzék vele“, hanem e társaság fordult kor­mányunkhoz, érezve a magyar államvasutakon életbe léptetett tarifák hatását. A miniszter kö­zölte a társasággal föltételeit, a­melyeket a ma­gyar forgalmi politika érdekében szükségesnek tart. E föltételeket azonban eddigelé a társaság nem fogadta el. Ezzel megszakadt tehát minden további tárgyalás. De egyedül a jelzett okból,vagyi„pediig------mint a bécsi- -lapok -célaaió­san hiresztelték — azért. ipspb­an.­közös-kfilügy­­miniszter, vagy Jpseséggel. a korona .„hatott volna KarosszaT Igen örvendünk, hogy a kereskedelmi miniszter azon ne­vMTefifl V01tr~BllB!ö­r"y'3 (HT hir­esz­tel­éseket a leghatározottab­ban megcáfolhassa. Újra e­g­y­ik b­i­­zonysága ez annak, mily korrekt alkotmányjogi álláspontot foglal­nak el a korona s annak közös tanácsosai. A miniszternek azon kijelentése, hogy az állam a Dunán hajórajt iparkodik létrehozni, oly hajórajt, mely egyedül a magyar forgalmi politika érdekeit fogja szolgálni, osztatlan tet­szést keltett. Mindenesetre a dunagőzhajózási társaság intéző elemeinek és részvényeseinek jó lesz tudomásul venni, hogy nálunk az el­lenzék is hajlandó rendelkezésére bocsá­tani a miniszternek az eszközöket, hogy gyor­sabb tempóban szerezze be ezt a hajórajt. Ál­talában azon egyetértés, mely a magyar közgazdasági politika feladatait illetőleg parla­mentünkben nyilvánul, örvendetes tünet. Nagy erő van a magyar államban. Cél­tudatosan fölhasználva, nyomatékkal alkalmazva, mérséklettel, de határozottan vezetve, ez az erő még csak ezután érvényesülhet igazán közgaz­dasági érdekeink üdvére. A legjobb után vagyunk arra nézve, hogy ezt a célt elérjük. Még nagy feladatok vannak hátra kétségtelenül. Még nincs befejezve a vas­­utak államosításának üdvös processzusa. Még elsőrendű vonalak vannak k­ü­l­földi részvényesek és külföldi igazgató­­tanácsok befolyása alatt. Még ki kell egészí­tenünk a magyar állam vasúti hálózatát e vas­utak megszerzése által. Még a magyar forgalmi politika, a magyar kereskedelem és ipar érde­keit k­e­ll ur­al­g­ó­v­á tennünk a dunai hajózásban. Még egész iparágakat kell meghonosítanunk Magyarországban. De bizton hiszszük, hogy a megkezdett után elérünk e célhoz. El kell érnünk, ha a kor­mánypárt és az ellenzék legalább a feladatok lényegére nézve továbbra is egyetértésben fognak sorakozni egymás mellé. .................... ............ 11,1" • " ..........» Lapunk mai száma 16 oldalt tartalmaz. Belpolitikai hírek. — jan. 13. Szilágyi igazságügyminiszter, ki ma gróf Kálnoky külügyminiszterrel, Szögyény osztályfő­nökkel és gróf Sonenborn igazságügyminiszterrel értekezett, délután Budapestre visszautazott. A mi­niszter bécsi tanácskozásai tárcájával összefüggő ügyekre vonatkoztak. E tanácskozások valószínűleg közelebb vitték megoldása felé a katonai büntető­­törvény reformjának fontos kérdést is. A függetlenségi párt és a honossági tör­vény. A Bud. Újság a függetlenségi párt tegnap tar­tott értekezletéből a következőket közli: Irányi Dániel elnök bejelentette az értekezletnek, hogy a kormány­elnöktől a decz. 11-iki ülésen nyert feltétlen és két­séget kizáró ígéret folytán kérdést tett Tisza Kálmán miniszterelnöknél az iránt, hogy a honossági törvény módosítását célzó javaslat mikor fog benyújtatni a képviselőház elé. Irányi Dániel egyúttal kijelentette, hogy a párt elvárja e javaslatnak a költségvetés le­­tárgyalása után való haladéktalan benyújtását. Tisza Kálmán miniszterelnök erre oda nyilatkozott, hogy ő már csütörtökön felkérte Szilágyi Dezső igazságügy­minisztert arra, hogy a javaslatot a belügyminiszter­rel egyetértőleg készítse el. Miután azonban a véderő­­bizottságnak ellenzéki tagjai a költségvetés után a honvédségről szóló törvényt kívánták napirendre tű­zetni, azt hiszi, hogy ezen kívánságnak meg kell felelnie. Irányi ekkor kijelentette, hogy a­mennyiben a függetlenségi párt bizottsági tagjai e kívánságot még akkor fejezték ki, midőn Tisza a honossági törvény módosítását meg nem ígérte volt, bátran meri hinni, hogy ezek, de maga a párt is a honossági törvény módosításának elsőbbségét szíve­sen elismerik, sőt azt a párt kívánni is fogja. Tisza Kálmán miniszterelnök erre kijelentette, hogy úgy, a­mint azt a képviselőházban már megígérte , rajta nem fog állni a javaslatnak beterjesztése s azt szándékosan késleltetni nem fogja. Az értekezlet el­nökének eljárását és jelentését­­ helyeslőleg tudomásul vette és egyúttal abban állapodott meg, hogy rövid időre várakozó állást foglal el s ha szükségét látná a párt — a képviselőház nyílt ülésében is nyilatko­zatot fog alkalmilag követelni a javaslat benyújtásá­nak időpontja iránt. A párt egyelőre nem akar ké­telkedni abban, hogy a miniszterelnök ígéretét be­csületesen beváltja, noha aggodalomra szolgáltat okot a kérdésnek mentős gyorsabb megoldása tekintetében az az alig indokolható mulasztás, mely szerint a mi­niszterelnök ez irányban az első lépést az igazság­ügyminiszter felszólításában ígéretének megtétele után csak egy teljes hónapnak leforgása után tette meg. Báró Bánffy Dezső, mint a Nemzet írja, tekintettel arra a körülményre, hogy mint Beszterce- Naszód megye főispánja és egyúttal, mint a Naszód vidékére kiküldött királyi biztos, a naszódi ügyek fo­lyamatban levő lebonyolításával elfoglaltságában túl van terhelve, a szolnok-dobokamegyei főispánt teendőktől való fölmentetését leérte. Utódjául dr. Bornemisza Károly orsz. képviselő van kiszemelve.

Next