Pesti Hírlap, 1891. november (13. évfolyam, 300-329. szám)
1891-11-21 / 320. szám
1891. november 21. PESTI HÍRLAP tekinti, hanem származását. Ha „morvaországi“, akkor szívesen elfogadja, távol áll tőlem, hogy kétségbe vonjam Hannaárpából készült maláta kitűnő minőségét. De kérdem: a kereskedelemben előforduló morva maláta összes mennyisége „Hanna“ árpából készül-e? Bátran felelhetjük, hogy nem! Mert hisz tudjuk, hogy a Hannában sohasem terem annyi árpa, amennyi az iparcikk kivitelét és honi szükségletét eléggé fedezhetné. De hát miből készül akkor mégis ama rengeteg mennyiségű „Hanna-maláta“. Rövid a felelet. Nagyobbrészt Magyarország éjszaknyugati megyéinek úgynevezett „tót“ és kassavidéki árpájából. De azért mégis morva maláta-gyárból kell erednie azon iparcikknek, mely készüljön otthon bármely figyelemmel és gonddal, csak úgy örvendhet kelendőségnek, ha „Hanna-maláta“ címén kerül kínálatra. A morvaországi maláta-gyárosok legnagyobb része, bízva az iparcikkük érdekében fönnálló előítéletben, nem fizeti honi árpájáért a magas árat, hanem megelégszik a sokkal olcsóbb „tót“, azaz magyarországi árpával. Az imént, nevezett magyar nyersterményből kitűnő minőségű maláta készülhet, mely vegyi struktúrájánál és sörfőzésre való alkalmatosságánál fogva a „Hanna-maláta” mellett méltóan megállhatja helyét. Fölismerve ezen árpa jelességét, Magyarországon több gyár alakult, mely azonban az említett nehézségre akadván, a „Hanna-malátával“ szemben meddő küzdelmet folytat. Nyilvánvaló, hogy tekintve a morva maláta érdekében külföldön fönnálló vak előítéletet, alig képzelhető a magyar maláta iparág föllendülése anélkül, hogy más úton-módon ne részesüljön támogatásban. És ki nyújtson segélyt elsősorban? Bizonyára a kormány, melynek kezében van az ipar támpontját képező vasúti hálózat és teherdíjszabás üdvös szervezete. Óhajtandó, hogy a magyar díjszabási politika maláta-iparunkat oly kiviteli tételekben részesítse, melyek e különben is olcsó áru iparcikkünknek lehetővé tegyék a sikeres versenyt s azt, hogy kitűnő minőségéről meggyőződést szerezhessenek. Valószínű, hogy néhány év leteltével Magyarországon ekkor egygyel több virágzó iparágunk lesz. Jelenleg azonban a viszonyok — fájdalom — olyanok, hogy azokból a magyar malátaiparág folytonos hanyatlását könnyű kimagyarázni. A rengeteg sok példa között egyet említek, mely a tárgyat eléggé megvilágítja . Az osztrák-magyar-svájci kötetükből magyar részről Vágújhelyt, morva részről Olmützet választom. Adott svájci állomást alkotandó díjszabások összehasonlításánál, csakis az illető metszőpontig számítandó tétel révén tekintetbe, rövidség kedvéért csupán ezzel fogok foglalkozni. A svájci „chemin de fer du nord Est“ köteléki tarifájánál azon metszőpont jön alkalmazásba, melynek távolsága Vág-Ujhely-től 841 kilométer Olmütz- től 960 ,, Ugyanezen metszőpontig fizet 100 kg. maláta után Vág-Ujhely 860 centimest Olmütz 349 „ Ezen összeállításból kitűnik, hogy Vág-ujhelynek, dacára annak, hogy távolsága az illető metszőpontig 119 kilométerrel kisebb, teherdijtétele mégis 11 centimessel nagyobb, ami 84 centimes aránylagos többletet képvisel. Ugyanúgy állunk a többi viszonylattal. Belátható, hogy ezen mostoha körülmény jóval súlyosbítja az említett előítélet következtében érvényesülő tehert, mely alatt a magyar malátaipar öszszeroskad. Reméljük, hogy az illetékes körök figyelmükre fogják méltatni e viszás állapotot. Tauber Hugó: * Az értéktőzsdéről. Az irányzat nemzetközi értékekre nézve ma szilárd volt, előidézve a külföldi piacokról érkezett kedvező jelentések következtében. Valamennyi nemzetközi érték árfolyama emelkedett. A helyi értékpiac kevés figyelemben részesült. Zárulnak: Délben Este Magy. aranyjáradék 102.15 102.111/a Magy. papirjáradék 100.35 —.— Magy. hitelrészvény 310.— —.— Osztr. hitelrészvény 270.— 269 30 Déli vasút 81.— 80.75 Osztr.m. államv. 272.— 272.5/g * Szerbia új ezüstpénze. Néhány nap előtt említettük, hogy a szerb kormányhoz három ajánlat érkezett be új ezüstpénz szállítására. Nevezetesen az osztrák Länderbank és a Thorsch és fiai bécsi cég, a bécsi Bankverein és a magyar ipar- és kereskedelmi bank, végre a berlini Deutsche Bank nyújtottak be ajánlatokat. A szerb kormány tegnap határozott e 6 millió dinár ezüstpénz szállítására vonatkozó ajánlatok ügyében és pedig úgy, hogy egyet sem fogadott el. A kormány tudatta az ajánlattevőkkel, hogy későbbi határidőre új pályázatot fog hirdetni. * Oroszország búzakivitele. A „Times“-t Berlinből arról értesítik, hogy az orosz búzakiviteli tilalom bizonytalan időre el lett napolva. * Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet nov. 19-től következő fizetésképtelenségi esetekről ad hírt: Zvadkovics és Karajanja Petrovác. — Vukoszavljevics Nikola Debrec. — Grosz Izidor Vukovár. — Lucius H. C. Becs. — Spiegel Márk Tarnov. Bauer Mór Budapest. Közlekedés. * Hajózási csatorna az Északi és Feketetengerek összekötésére. Egy nagyszerű terv most már konkrét indítvány alakjában került az osztrák képviselőház közgazdasági bizottsága elé. Mint ugyanis bécsi lapokban olvassuk, a nevezett bizottság elfogadta Kaftan képviselő azon indítványát, hogy a kormány szólíltassék föl egy, a Dunát a Moldova és Elba folyókkal összekötő hajózási csatorna műszaki felvételei, tervei és költségvetésének elkészítésére. A bizottság által a ház elé terjesztendő jelentés azt is javasolja, hogy a kormány idejekorán állítsa be a költségvetésbe az ezen célból szükséges költségeket. Hogy a Duna a Moldova folyóval összeköttessék, 222 kilométer hosszú csatorna létesítésére van szükség, magát a Moldovai pedig Melcikig 246 kilométernyi hosszúságban kellene csatornázni, illetőleg a hajózás céljaira alkalmassá tenni. Az öszszes munkálatok költségei 69 millió forintra becsültetnek. A tervezett csatorna által Hamburgtól a Szulina-torkolatig, azaz az Északi-tengertől a Fekete-tengerig megszakítás nélküli vízi út vezetne, melynek összes hosszúsága 3113 kilométer lenne. (A Szutina-torkolattól Bécsig 1920 km.; a Dunától a Moldováig 222 km.; a csatornázott Moldova 216 km.; Melniktől Hamburgig 725 kilométer.) Fölösleges kiszínezni, hogy monarchiánk e csatorna létrejötte által domináló szerepre teend szert a keleti forgalomban. * A közúti vasutak Németországban. Az első közúti vasútvonal Németországban 26 év előtt nyilt meg s ez idő szerint ott már 73 közúti vasúttársaság áll fönn, melyek 1889-90-ben 333 milliónál több utast szállítottak és 3962 kocsi, 14.493 ló és 161 gépből álló forgalmi eszközök fölött rendelkeztek, mely állományból 1094 kocsi, 5486 ló és 14 mozdony 134.400.431 utassal egymagára Berlin városára esik. Míg a német közúti vasúthálózat hossza 1865- ben csak 7800 m. volt, az jelenleg 1.340,092 méterre terjed. A nagy berlini lóvasúttársaság bevételei 1890-ben összesen 14.028,165 markát tettek, az előző évi 13.202,797, a Berlin-Charlottenburg lóvasutéi 754,048 markot az előző évi 688,569, a berlini omnibusz-részvénytársaságéi 2 147,798 markot az előző évi 1.947,818 , az új omnibusz és csomagszállító részvénytársaságéi 1.834841 markot az előző évi 1.719,528 markkal szemben. Gabonavásárok, Arad, nov. 20. Mérsékelt hozatal mellett búza 10 frt 20—10 frt 40; tengeri 5 frt 30—5 frt 40.— Szesz 59—59.50 frt. Rorschach, nov. 19. Forgalom hiányában az árak névlegesek. Elsőrendű magyar búza 29.50 frank (= 13 frt 86). — Átszámítási árfolyam : 100 frank = 47 frt. Hamburg, nov. 19. Búza csendes, holsteini 218—225 márka (·12 frt 67); rozs csendes, mecklenburgi 220—248 márka (— 12 frt 79—14 frt 42); orosz rozs 192—198 márka (· 11 frt 16—11 frt 51). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 58 frt 15. * Budapest-kőbánya sertéskereskedelmi csarnok: 1891. évi november hó 20. Hízott sertés árak: 1. Magyar első rendű: Öreg nehéz (páronkint 400 klgron felüli súlyban) 45—46 krig. Öreg közép (páronkint 300—400 kilogramm súlyban) 45-----46 krig. Fiatal nehéz (pkint 320 klgron felüli súlyban) 48 krig. Fiatal közép (pkint 251—320 klgr. súlyban) 47—47 la krig. Fiatal könnyű, (pkint 250 klg terjedő súlyban) 45-----46 krig. — 11. Magyar szedett: Nehéz (páronkint 280 klgron felüli súlyban) 43-----45 krig.-----Közép (pkirnt 220-----280 klgr. súlyban) 43-----45 krig. — Könnyű (pkint 220 klgrig terjedő súlyban) 43—44 krig. — Szerbiai: Nehéz (pkint 260 klgron felüli súlyban) 45-----46 krig. — Közöd (pkint 220—260 klgr. súlyban) 45-----46 krig. — Könnyű (pkint 220 klgrig terjedő súlyban) 43— 45-----krig. — Sertéslétszám. 1891. nov. hó 18-án volt készlet 130671 drb, 1891. nov. hó 19-én felhajtatott 2081 drb, 1891. nov. hó 19-én elszállittatott 2712, 1891. nov. hó 20-án maradt készletben 130040 drb. — A bizottsertés üzletirányzata: Az üzlet csendes. * Budapesti gabnatőzsde, nov. 20. Búzát ma gyengén kínáltak, a kereslet kedvezőbb volt. Elkelt csendes irányzat mellett 10.000 mm, változatlan árakon. Egyéb gabonaneműekben csekély üzlet. Eladatott: Búza : (uj) tiszavidéki 100 mm. 78.5 k. 11 frt 60 kr, 1000 mm. 78 k. 11 frt 65 kr, 400 mm. 77 k. 11 frt 40 kron, 100 mm. 77 k. 11 frt 35 kr, 100 mm. 77 k. 11 frt 35 kron, 100 mm. 76.8 k. 11 frt 35 kron, 100 mm. 76.6 k. 11 frt 35 kr, 100 mm 76.5 k. 11 frt 32k2 kr, 100 mm. 76.2 k. 11 frt 30 kr, 100 mm. 77 3 k. 11 frt 50 kron, 100 mm 76.4 k. 11 frt 32 k 2 kr, 100 mm. 75.3 k. 11 frt 05 kr, 200 mm. 75 k. 11 frt 15 kr, 100 mm. 75 k. 11 frt 15 kr, 100 mm. 74 k. 10 frt 85 kron. Pest megyei 100 mm. 77 k 11 frt 35 kr, 100 mm. 76.5 k. 11 frt 20 kr, 100 mm. 76.5 k. 11 frt 30 kr, 100 mm. 76 k. 11 frt 25 kr, 100 mm. 75.5 k. 11 frt 15 kr, 100 mm. 75 k. 11 frt 10 kron, 100 mm. 75.3 k. 11 frt 8 kr, 100 mm. 74.3 k. 10 frt 921/2 kr. Bánáti 100 mm. 78.7 k. 11 frt 55 kr, 100 mm. 77.4 k. 11 frt 32 ka kr. Bácskai 100 mm. 75 5 k. 11 frt 15 kr. Dunai 1400 mm. 76 k. 11 frt 05 kr, 300 mm. 75 k. 11 frt 05 kr. Aradmegyei ICO mm. 75.8 k. 11 frt 20 kr. Felső tiszai 100 mm. 75 k. 11 frt 8 kr. Zab 100 mm. 6 frt 35 kron, 100 mm. 6 frt 40 kr, 100 mm. 6 frt 60 kr. Tengeri 1800 mm. 6 frt 60 kr. Határidőüzlet. A határidőüzletben az irányzat lanyha volt. Határidők jegyzése : Búza tavaszra (1892-re) 11.46—11.48. Tengeri 1892. máj.—jun.-ra 6.20—6.22. Zab tavaszra 6.69—6 71. Káposztarepce aug.—szept. 14.32—14.40 írton. Köttetett: Búza tavaszra 11.40—11.48—11.44, tengeri (uj) 1892. máj.— jun. 6.20—6 22, zab tavaszra 6.67 frton. Hivatalos jegyzések d. u. 26. Búza tavaszra 11.43 pénz, 11.45 áru. Tengeri 1892. máj.—jun. 6.19 pénz, 6.21 áru. Zab tavaszra 6.67 pénz, 6.69 áru. Káposztarepce 1891. aug.—szept. 14.30 pénz, 14.42 áru.Hivatalosan felmondatott 600 mm. szilva f. hó 25-én leendő átvételre. A hajószállitás fuvardijtételei: Budapestre a Dunán: Pancsováról 31—33 kr, Újvidékről 25—27 kr, Bezdánból 19—21 kr, Kalocsáról 15—16 kr. A Tiszán: Szentesről---------kr, Szegedről 35—37 kr, Zentáról 32—34 kr. Titelről 27—29 kr. A Száván : Mitrovicról 42—44 kr. A Bégán: Temesvárról--------kr, Nagy-Becskerekről---------kr. Győrbe 8—10 krral drágább a budapesti díjtételeknél. A hajódijtételek értetnek a szállítási adót beleértve és a biztosítási dijat kizárva. A Béga-állomások a barcellirozást beleértve. Mai hivatalos effektiv árak: Káposztarepce 44.— 1450 Délután zárult: búza tavaszra 11.45—11.47, tengeri ut 1892. máj.—jun.-ra 6.21—6.23, zab tavaszra 6.66—6.68. Terményüzlet. Zsiradék változatlan irány mellett üzlettelen. — Szilva csendes, köttetett: boszniai 100 drbos 81/8 frton, szerbiai szokványára novemberre S1/8 frton 56 kilónkint. — Szilvasz változatlan irányú szerbiai 15.50 frton köttetett. Szesz. Folyton szilárd árak mellett nyers szesz finomítóknak 22.50—23.— frt, megadott. szesz nagykereskedőknek 60—61 forint. * Budapesti értéktőzsde, november 20. A külföldi piacok lényegesen szilárdabb irányáról szóló jelentések következtében élénkebben nyílt meg, a mai forgalom és a nemzetközi értékek szilárdultak. Az, hogy fedezeti és véleményvásárlások történtek, a piacnak barátságosabb színezetet nyújtott, mint régóta volt és a nemzetközi értékek árfolyamai emelkedtek. Helyi piac kevés figyelemben részesült. Valuták és ércváltók lanyhábbak. A forgalom nem na-gyon terjedelmes. Előtözsde. Az előtőzsde szilárd volt. Osztr. hitelr. 269,30—269,50, magy. 4 száz. aranyjár. írttól írtig Búza uj bánsági 75—80 kig 10 9011.55 3? uj tiszavidéki 75—80 '15110.9011.55 Búza uj pestvidéki 75—803?10 8511.50 ?? „ fehérmegyei 75—80 10 9011 55 Búza „ bácskai 75—80klg10.9011.55n „ északmagy. 75—803?—.——.— Rossó 70—723310.4010.55 Árpa „ takarmány 60—6233 6.40 6.75 33 „ égetni való 62—6433 6 95 7.45 ?! „ serfőzdéi 64—66«3 7.65 9.— Zab 1 39—4133 6.40 6.65 Tengeri„ bánsági 75 33 6.65 6.70 ?? Köles „ másnemű 73 33 6.60 6.65 ?3 —1» 6.25 6 50 11_