Pesti Hírlap, 1893. május (15. évfolyam, 119-148. szám)
1893-05-24 / 142. szám
6 PESTI HÍRLAP 1893. május 25. — (Als uj besztercebányai püspök.) Rimély Károly, Besztercebánya ujonan kinevezett püspöke holnap délben teszi le a bécsi nunciatura kápolnájában Galimberti kardinális bécsi nuncius kezébe a hüségfogadalmat. A szertartás után az uj püspök tiszteletére díszebéd lesz a bécsi nunciusál. (Napoleon Viktor herceg balesete.) Izgalmas jelenet játszódott le, mint a Gil Bias jelenti, Brüsszelben. A nevezett lap értesülése szerint Viktor herceg Morny gróffal kilovagolt. A herceg nem valami ügyes lovas, és paripája a cambrei erdőben megbokrosodva hirtelen levetette a herceget, ki neki esett kísérője lovának; ez összerogyott, és Morny gróf megsérült. A grófot kocsin vitték haza; állapota nem veszélyes. (Kossuthné megmentője.) Garasanin, a Belgrádban megjelenő Videloban érdekes részleteket közöl atyjának, Garasanin Iliának hátragyott irataiból. Az egyik levélből kitűnik, hogy az öreg Garasanin volt az, aki 1849-ben Kossuth Lajos menekülő nejét Szerbián keresztül férjéhez kísértette. Kossuthné Bloomfield Mária álnevet használt menekülése alatt. A közzétett levelek sorában Kossuth Lajosnak Garasanin Iliához intézett köszönő levele is ott van. A levél Sumlából kelt, ahol Kossuth akkor tartózkodott. (Egyetemi tanári kinevezés.) A király dr. Tidránszky Lászlót, a kolozsvári tudomány-egyetemen az élettan nyilvános rendkívüli tanárát, ugyanezen tanszék nyilvános rendes tanárává a szabályszerű illetményekkel kinevezte. (Gróf Apponyi Albert és az „Iparos ifjak országos egyesülete.) Gróf Apponyi Albert azon alkalomból, hogy az „Iparos ifjak országos egyesülete“ őt tiszteletbeli tagjává választotta, következő levelet intézte az egyesület elnökségéhez: „Igaz hálával és örömmel vettem az egyesületük tiszteletbeli tagjául történt megválasztatásomnak hírét, valamint azt a megtisztelő indokolást, mely e kitüntetést kisérte. Ez is buzdításul fog szolgálni arra, hogy a hazai ipar ügyét minden alkalommal tőlem telhetőleg előmozdítsam. Engedjék, hogy ez alkalommal az egyesület alapító tagjai közé is belépjek és alapítványomat 100 frtot ide mellékelve megküldjem. Igaz tisztelettel és rokonszenvvel hazafias törekvésük iránt maradok hű tagtársuk Gr. Apponyi Albert.“ — (Felhőszakadás) volt — mint nekünk sürgönyzik — ma délután Zebegény, Szobb és Nagy- Maros között. A viz a vasúti töltést számos helyen alámosta. A vác—esztergomi vasútrész második vágányának építésénél foglalkozó mérnökök munkásaikkal a helyszínére siettek s az alámosott részeket kijavították. A 115. számú személyvonat 21/a órai késéssel mehetett Budapestre, hova 7 óra 45 perckor érkezett. (Emin pasa nem halt meg.) Nem egyszer terjedt már halálhíre Emin pasának, a hírneves Afrikautazónak. Most megint azt újságolták, hogy Emint a „legsötétebb“ Afrikában a benszülöttek megölték. A „Berliner Tageblatt“ keletafrikai tudósítója ezt a hírt a leghatározottabban megcáfolja egy Kampalából, Ugandában, kelt levelében. (Egy reminiszcencia.) A „Neue Freie Pressze“ mai számában Budapestről a következő közleményt hozza, melyhez nem kell kommentár. „A honvéd emlékszobor leleplezése teljes nyugalommal folyt le. Egy része az itteni sajtónak előreláthatólag még ideig-óráig foglalkozni fog ama ténynyel, hogy a képviselőház kivételével, a hivatalos körök távolmaradtak az ünnepélytől. De az emberek gyorsan felejtenek. Erről a következő eset tesz kézzelfogható tanúbizonyságot, noha az újabb idők történetének lapjain van följegyezve. Magyarországon ugyanis volt már honvédszobor-leleplezési ünnepély, melytől a közös hadsereg képviselőit nem csak el nem tiltották, sőt lélekemelő módon részt vettek benne. Wekerle dr. miniszterelnök, legutóbbi országgyűlési beszédeiben előadta az okokat, melyek arra késztették a végrehajtó hatalmat, hogy ezúttal távol maradjon az ünnepélytől. A közös hadsereg vezetőségét nem terheli ebben hiba. Mindenki tudja, hol keresendő az ok. A közös hadsereg körei ellenkezőleg mindjárt a kiegyezés megkötése után minden irányban azt hirdették, hogy a feledés fátyolát kell a múltban történtekre borítani. Csak midőn bizonyos elemek egy jelentőségteljes idő eseményeit, mint egyes pártok kizárólagos tulajdonát kezdték a maguk részére lefoglalni és minden alkalommal politikailag kihasználni, akkor kellett a sohasem politizáló hadseregnek szükségképen ily ünnepségektől visszavonulnia. Hogy eredetileg e szándékot nem táplálták, bizonyítja épen amaz esemény, melyet itt visszaemlékezésül elmondandók vagyunk: 1870 évi augusztus hó 28-án ugyanis, tehát alig három évvel a közjogi kiegyezés és az általános védkötelezettség behozatala után, a harkályi határon, Komárom és Uj-Szőny között, emlékszobrot emeltek az e.területen 1849. évi ápril 26., junius 2. és 11. és augusztus 3-án elesett honvédeknek. Az emlékszobron a következő fölirások olvashatók: „Az 1848/49-iki szabadságharcban e vidéken elesett honvédeknek — Komáromvármegye 1870.“ „A hol a csatatért legtöbb vér áztatta, ott virulnak a népszabadság legszebb virágjai.“ „Szabadság, itten hordozzák véres zászlóidat!“ „Nyugodjanak a hősfiak dúló csaták után“. Ez emlékszobor leleplezése ünnepélyén a honvédegylet elnöke, Esterházy Pál gróf tartotta az ünnepi beszédet. Utána a gönyői katholikus plébános, Tóth István és a református lelkész, Kiss Gábor mondottak imákat, végül hazafias dalokat énekeltek, köztük Vörösmarthy szózatát is. A himnuszt minden jelenlevő és közte a Geiszler vezérőrnagy és komáromi várparancsnok vezetése alatt megjelent közös hadseregbeli tiszti kar is fedetlen fővel hallgatta. Az ünnepély záradékául a Rákóczy-indulóra zendített rá a zenekar, melynek hangjainál a vendégek a vasúti állomáshoz mentek, hogy Komáromba visszatérjenek. Ott a dalárda kertjében 300 terítékű bankett várt reájuk. Midőn Geiszler vezérőrnagy tisztjeivel az ünnepi lakomán megjelent, zugó éljen riadással fogadták őket. Esterházy Pál gr. többek közt pohárköszöntőt mondott a várparancsnokra is, mire az fölemelkedett és a következőképen szólt: „Ma szent ünnepélyen vettünk részt! Annál őszintébb rokonszenvvel és ragaszkodással tettük meg ezt, mert azok iránt róttuk le az elismerés adóját, kikkel a sors bennünket mint ellenségekkel 20 évvel ezelőtt szembe állított’; tettük, mert meg kell hajolnunk azok érdemei előtt, kik oly hősiesen, oly önfeláldozással harcoltak hazájuk védelmezésében, tettük ezt, mert a volt ellenségben is tiszteljük és nagyra becsüljük a jellem ily kiváló tulajdonságait! Igenis, csak volt ellenségünk! Ma már nem azok és adja a mindenható, hogy soha se legyenek többé, miről különben meg vagyok győződve. (Lelkes éljenzés.) A honvédek ma már testvéreink és mindörökké azok lesznek! Ha bekövetkeznek a válság nagy napjai, ha az ellenség határainkat meg fogja támadni, meg fogjuk mutatni a világnak és a kétkedőknek, hogy a közös hadsereg tagjai és a honvédek testvérek. Nem fogunk többé egymás ellen, hanem egymás mellett küzdeni, lelkesülve ugyanazon eszméért, a király, a haza és szeretett polgártársaink védelmére.“ A tábornok e magvas beszéde leirhatlan benyomást gyakorolt az ünnepélyen jelen volt minden hallgatóra. — Mindenki elhagyta helyét és a tábornok felé törekedett, hogy egy szót se veszítsen beszédjéből. A lelkesedés oly nagy volt, hogy Geiszler tábornokot a közönség vállára emelte és diadallal hazavitte . . . így történt ez ezelőtt 23 évvel. Más idők, más emberek ! — (Bácsmegyei kör.) A Parcsetich László joghallgató kezdeményezésére megalakulandó „Bácsmegyei kör“, nem — mint tegnap jeleztük — csütörtökön, hanem f. hó 26-án pénteken este 9-kor tartja alakuló gyűlését a központi kávéház (Central) külön helyiségében. Kéretnek tehát a Budapesten tartózkodó bácsmegyei ifjak, hogy erre minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. (Jelenet az Andrássy-uton.) Csinos urileány lépett be a szerkesztőségbe. Az első percben zavarodottan nézett szét, hogy az urak közül kihez forduljon s kissé el is pirult, mikor kérdést intéztek hozzá, hogy mit óhajt. A leány némi habozás után azt mondta, hogy egy közlemény fölvételét kéri s óhaját fejezte ki, hogy a közlemény már a holnapi számban legyen olvasható. Az első percben azt hittük, hogy talán iskolatársait akarja összehívni, akikkel legfölebb három év előtt vizsgázott s a kikkel abban állapodott meg, hogy három év letelte után találkozni fognak egy cukrászdában. Az egyik ur kész is volt jegyzeteket tenni, hogy a dátumot el ne felejtse s igy a kisasszony el kezdte mesélni, hogy pünkösd napján az Andrássy-uton női társaságban sétált, kezében esernyővel. Amint így sétált, találkozott egy fővárosi tanítóval, a ki vele szemben már régebb idő óta épen nem úgy viseli magát, a mint azt a pedagógia előírja. A leány előbb ki akart térni, de mikor a tanító úr ismét kihívóan kezdett viselkedni, megharagudott s az esernyőjével úgy elverte, a a mennyire csak képes volt. Hát arra kért bennünket, hogy írjuk meg, hogy a tanító urat az Andrássyúton az esernyőjével megverte. Meg is nevezte őt, de mi ezúttal még nem adjuk ki. — (Eljegyzések.) Neményi József urad, tiszttartó Vállajon, eljegyezte Nagy-Károlyon Ornstein Szidónia kisasszonyt Nagy-Váradról. — Adler Emil e hó 21-én jegyezte el dr. Mátray Gábor fővárosi gyakorló-orvos nővérét, Anna kisasszonyt. — (Rendőri hírek.) Sikkasztó pénztárnok. Az István gőztéglagyár igazgatósága feljelentést tett a rendőrségnél Weisz Frigyes pénztárnok ellen, aki a kiadási rovat meghamisításával 600 írtra rugó sikkasztást követett el. — Elfogott csaló. A rendőrség ma délelőtt letartóztatta Vogel Izidor 18 éves kereskedősegédet, aki oly módon jutott pénzhez, hogy mikor valami urasági fogatot látott egy üzlet előtt, rögtön ott termett s mintha az üzlet alkalmazottja volna, leszedett a kocsiról némely tárgyat s azon ürügy alatt, hogy a fogat gazdája megbízta azok elvitelével, odább állott. — A Duna titka. A lánchidról ma délelőtt tiz óra tájban egy urias külsejű fiatalember ugrott a Dunába s odaveszett. A veszprémi tűzkárosultak javára újabban következő adományok érkeztek lapunkhoz: Tót-Komlóson rendezett gyermek-előadás jövedelme 12 frt — kt. A monori társaskörben adakoztak: Bárány Sándor 1 frt, Kovách Gáspár 1 frt, Glück Antal 1 frt 3 „ — „ Hermann Márk Lábod 1 „ — „ Összesen 16 frt — kr. Ehhez az eddig kimutatott 764 „ 69 „ Befolyt eddig összesen 780 frt 69 kr. (A Tót-Komlóson május hó 14-én rendezett jótékonycélú gyermekelőadás Grosz Zsófi kisasszony érdeme. Nemcsak hogy ő volt a tervező, de nem is sajnált fáradtságot, időt, csakhogy célját siker koronázza. El is érte. A gyermekelőadás tetszett. Meisl Zsenka kisasszony oly érzelmesen énekelt, hogy énekét háromszor ismételnie kellett. Neumann Adolf tanító pedig „Családi kép“ c. költemény szavalatával a hallgatóságot megríkatta. A 12 frt tiszta jövedelemhez a felülüzetek ezek: Horváth Sámuel 1 frt, Kopasz József 10 kr, Pipis Sámuel 10 kr, Stirbicz János 70 kr, Csermák Kálmán 50 kr, Lászik Mátyás 10 kr, Rónai Samu 50 kr, Pikk Lajos 20 kr, Lessich János 50 kr.) A bogyiszlói árvízkárosultak javára is kaptunk 2 frtot, mely összeget a kis- és nagy-tárkányi meg ágh-csernői ev. ref. egyház adományozta. Rendeltetési helyére juttatjuk. Híres selyemkertyük. Az idén hosszú csak 40 kr, jóval hosszabb 55 kr, még hosszabb 65 kr, egész hosszú 85 kr, legfinomabb Glace bőr hosszú női és 2 csattos úri 80 kr. Herz Mór, Deák utca 7—9. x Engländer Mór cég (Kálvin-tér 1. sz.) egy ingelőre nyert szabadalmat, mely ingelő egy Jägerféle ingre alkalmazva nélkülözhetővé teszi a fehér inget. Ajánljuk ezen érdekes újdonságot olvasóink figyelmébe. TÁVIRATOK. Bécs, május 24. (Saját tudósítónktól.) A király, holnap jelen lesz Schmerling holttestének beszentelésénél. Berlin, máj. 24. (Saját tudósítónkul) A potsdami tartományi iskolahatóság fegyelmi tanácsa Ahlwardtol elmozdította a rektorságtól. Bécs, május 24. (Saját tudósítónktól.) Miklós montenegrói fejedelem ma hosszabb kihallgatáson fogadta Lobanov orosz nagykövetet és ezután Kálnokij grófot. Bécs, május 24. (Saját tudósítónktól.) Rumpolt Frigyes alezredes, a 3. bosnyák gyalogsági zászlóalj parancsnoka, ma meghalt. Bécs, május 24. (Saját tudósítónktól.) A jutta- és a kalapgyárak munkásainak egy része sztrájkol, állítólagos bércsökkentés miatt. Krakó, május 24. Több mint 1200 kőműves kezdte meg ma a sztrájkot, tíz órai munkaidőt követelve. Bukarest, május 24. Natália volt szerb királyné ma ide érkezett. A pályaudvaron a király jelent meg üdvözlésére. Berlin, május 24. Guttmann dr. a moabiti kórház, és a múlt évben felállított berlini központi koleraállomás főorvosa, tegnap este meghalt. Grác, máj. 24. Zweiger érsek állapota állandóan javul. A cár és Vilmos császár találkozása. Berlin, máj. 24. (Saját tudósítónktól) Ama londoni hírt, hogy a német császár közelebb találkozni fog a cárral, az a körülmény teszi hihetőbbé, hogy a császár június 29-én megkezdi északi útját. Oly időben indul el a keleti tengeren, mikor a cár már Dániában lesz. Sándor király hazatérése. Belgrád, máj. 24. (Saját tudósítónktól) Sándor király a nép szűnni nem akaró ujjongása közt érkezett vissza. A nagy eső dacára sok ezer ember üdvözölte a fiatal királyt, ki viruló színben van. A katonai és polgári előkelőségek, a metropolita az egész klérussal, az államtanács, a miniszterek teljes számban jelentek meg, ép úgy Belgrád város nagy küldöttsége, élén a polgármesterrel. A király ezredesi egyenruhát viselt, mely pompásan állott rajta. Midőn kiszállt a hajóból, a méltóságoknak kezet nyújtott Közvetlen utána haladt a miniszterelnök és a dinasztia lelkes híve, Dokics. A várost fellobogózták. -r- A királyt anyjával történt találkozása egészen boldoggá tette.