Pesti Hírlap, 1893. október (15. évfolyam, 271-301. szám)

1893-10-09 / 279. szám

Budapest, 1893. Hétfő, október 9. XV. évf. 279. (5314.) szám. Előfizetési árak: Egész évre. . . 14 frt — k. Félévre . . Cl II, 7 » — · Negyedévre V C 3 » 60 » Egy hóra . T . 1­­ 20 » Egyes szám helyben 4 kr. Vidéken 5 kr. Százalék nem adatik. Kiadóhivatal: Budapest, nádor-utca 7. sz., földszint, hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszó­­lamlások intézendők. Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Bajanistan­, a Vid­­ utca 7. sz­, I. eu, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak eL Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetései: a kiadóhivatalban vétetnek feL Franciaország részére pedig John F. Jones & Cm. Paris­ban, 31 bis, rue du Faubourg Montmartre. TÁVIRATOK. Bécs, okt. 8. A szász király ma este Drez­dába utazott. Királyunk a pályaudvarba kísérte, ahol szívélyesen elbúcsúzott tőle. Prága, okt. 9. Ledebar Ferenc gróf ma Pill­nitz kastélyban hosszabb betegség után meghalt. Thun gróf helytartó ez alkalomból Pillnitzbe utazott. Prága, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) Her­­litzky Gyula, a 102. gyalogezred tartalékos hadnagya, azért, mert a tényleges szolgálatra képesítő vizsgán megbukott, öngyilkosságot kísérlett meg. A francia igazságügyminiszter beszéde: Páris, okt. 8. Az igazságügyminiszter ma Etoileba (Drôme­ megyébe) utazott, hogy jelen legyen az emlékszobor leleplezésénél, melyet Franciaország községei 1793-ban történt testvé­riesülésének emlékére emeltek. A miniszter ez alkalommal beszédet mondott, melyben a haza fogalmát a legbátorítóbbnak és legmagasztosabb­­nak mondja és az internacionalizmust a halál doktrínájának nevezi. A bolgár kormányelnök nyilatkozata. Köln, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) Stam­­bulov bolgár miniszterelnök kijelenti a „Köl­­nösehe Zeitungéban, hogy közte és Ferdinánd fejedelem közt semmiféle nézeteltérések nem fo­rognak fenn. A német lovasság új szabályzata. Berlin, okt. 8. A lovasság részére szóló új szabályzatnál, melyet legközelebb egy bizottság Krosigk tábornok elnöklete alatt át fog dolgozni, a kőszegi hadgyakorlatoknál szerzett tapasztala­tok gyakorlatilag is érvényre fognak jutni. A francia lovasság szaporítása. Páris, okt. 8. A hivatalos lap szerint ok­tóber 16-ig, illetve november 3-ig két új lovas­ezredet, még­pedig egy 14-ik huszárezredet és egy 31-ik dragonyos ezredet fognak alakítani. Ezzel a meglévő 5-ik lovashadosztályt és a 7.-ik dragonyos dandárt fogják kiegészíteni. Bécsi férfi-dalegylet jubileuma. Bécs, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) A bécsi férfi-dalegylet ötvenéves jubileuma alkalmából rende­zett ünnepségeket tegnap az udvari lovagló iskolában megtartott hangverseny zárta be, melyen Albert szász király kíséretében ő felsége is megjelent. A király megjelenésekor a közönség lelkes éljenzésre fakadt, a zenekar pedig rázendítette a néphimnuszt. A hang­verseny végeztével a király eltávozott. Az udvar ré­széről még Stefánia özvegy trónörökösné, Lajos Vik­tor, Albrecht, Vilmos és Rainer főhercegek vol­tak jelen. Bismarck herceg otthon. Berlin, okt. 8. Bismarck herceg tegnap éjjeli 11 órakor Friedrichsruheba érkezett A tűzoltóság egész lakásáig sorfalat képezett. A herceg, ki az utazás dacára igen jó szinben van, érdeklődéssel tudakozó­dott a távolléte alatt történtek és az egészségi álla­pot felől. Romániai hadgyakorlatok. Bukarest, okt. 8. A román király ma este el­utazott Sinaiából, hogy Tekucinba, Moldovába utaz­zék, a­hol holnap megkezdődnek a törzsgyakorlatok, melyek a nagy hadgyakorlatokat fogják helyettesí­teni, a­melyekről a járvány miatt való aggodalomból lemondtak. A királyt ott Lahovary hadügyminiszter fogja üdvözölni, ki már ma reggel utazott oda. A gyakorlatok vezetését Falkosanu, a vezérkar főnöke veszi át. fi! ■ ■—W——■■■«mmmmmmmwm A tábornok merénylete. Berlin, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) A Kirch­hof tábornok által Harich, a „Berliner Tageblatt“ egyik szerkesztője ellen intézett merényletnek tegnap még egy kis utójátéka volt. A tábornok egy barátja megjelent a szerkesztő lakásán, de nem végzett sem­mit és kénytelen volt ismét eltávozni. Ez is merénylet? Prága, okt. 9. (Saját tudósítónktól) Az észak­­nyugati vasút vágányain Mahacsek vasúti, őr, Neubic-­ Schow közelében puskaporral töltött csövet talált. A „merényletet“ három Zapodov falubeli cseh suhanc követte el, kiket letartóztattak és átszolgáltattak az il­letékes hatóságnak. Égő nyár, Berlin, okt. 8. A Schwarzkopf-féle gyár mű­helyei lángokban állanak. A tűz tegnap este 9 óra­kor ütött ki és még nincs eloltva. Hír szerint ember­élet nincs veszélyben, minthogy az összes munkások a gyárat ór­a órakor elhagyták. Közgazdasági táviratok. Bécs, okt. 9. (Saját, tudósítónktól.) Pl „Mon­tags Revue“ jelenti: Az osztrák-magyar államvasutak igazgatósága tegnapi ülésén rendkívüli közgyűlés egy­­be­hivását határozta el. A közgyűlést, mely az 5%-os elsőbbségi kötvények ügyét fogja tárgyalni, jövő hó­ban tartják meg. Páris, okt. ,8. Déli 11 ó. 40 p. Liszt: j­an.— ápr. 45.65 ( — ), márc.—juh. 46.40 ( — ). — Búza jan.—ápr. 21.50 (4- 5), márc.—jan. 21.90 ( — ). — Olaj : jan.—ápr. 56.— ( — Szesz : jan.—ápr. 39.— ( + 25), fo­j.—aug. 40.— ( — ).— Cukor: jan.— ápr. 38.— (+ 38), máj.—aug. 38.50 ( 1- 25). * Budapesti értéktőzsde, okt. 8. A mai magánforgalomban egyedül osztrák hitelrészvények­­ben jött elő szórványosan egy-egy kötés 336—5'3p'8Q írton. A többi értékben teljesen pangott az üzlet s még névleges árfolyamokat sem lehetett megállapítani. Belpolitikai hírek. A képviselőház szombati ülésén, a királyi válaszok fölötti vitában Horváth Gyula képviselő, e szavakat használta: „Gazdátlan vádak mondatnak az ország, nem az ország, a világ első gentlemanja, a mi királyunk részéről. Hát melyik gentleman az, a melyik be mer nyitni egy terembe s egy súlyos vá­dat bekiáltani: Ti áraitok, ti szédelgők ! Hát melyik gentleman teszi ezt ? Hát azt tanácsolták ő felségé­nek, a­mit egy gentlemannek, egy úri­embernek taná­csolni senki sem mer!“ E szavakat, melyek a vita folyamán jóformán észrevétlenül hangzottak el, sok­féleképen kommentálták tegnap a politikai körökben. A szabadelvű párt klubbjában is eszmecsere tárgyát képezték az idézett kifejezések s általános volt a né­zet, hogy nem maradhatnak kimagyarázás, illetőleg megrovás nélkül. Úgy vélekedtek, hogy legjobb lesz, ha maga Horváth Gyula nyilatkozik a ház mai ülésén beszédének kérdéses részéről; a­mennyiben azonban ez nem történnék meg, szükségesnek vélték, hogy a ház elnöke részesítse őt legalább utólagosan meg­rovásban. A fővárosi kerületi elöljáróság­okról szóló törvényjavaslatot a kormány még a képviselőház ülé­seinek elnapolása előtt s­ óhajtaná tárgyaltatni. Ez azonban csak az ellenzéki pártok beleegyezésével tör­ténhetik meg, minthogy a ház napirendje az ellen­zéki pártok vezéreivel lett akként megállapítva, hogy a királyi válaszok fölötti vita után a ház ne tartson érdemleges üléseket. Arra az esetre, ha az ellenzéki pártok nem tesznek ellene kifogást, a budapesti ke­rületi­ elöljáróságokat újonan szervező törvényjavas­lat közvetlenül a királyi válaszokra vonatkozó kér­vények letárgyalása után napirendre fog a házban kerülni. Hieronymi beszédéről. A szabadelvű pártban még mindig foglalkoznak Hieronymi belügyminiszter­nek az országgyűlésen múlt pénteken tartott beszédé­vel. Sokan helytelenítik a beszédet és azt mondják, hogy bárki szólhatott volna így a közigazgatás rosz­­sz­aságáról, kivéve a belügyért, hacsak egyidejűleg be nem terjeszti az annak javítására szolgáló kész tör­vényjavaslatot. Hozzáteszik, hogy az ellenzék részé­ről kinyerhető olcsó helyeslések kedvéért kár volt a miniszternek az előbbi kormányokat defavoyálni, any­­nyival inkább, mert ő is tagja volt azon szabadelvű pártnak, mely eddig is tűrte a közigazgatás rosszaságát. Részünkről nem nagy fontosságot tulajdonítunk az egész dolognak és csakis mint az „idők jelét“ je­gyezzük föl. A kompromisszum. A P. Napló azt közli vasárnapi számában, hogy a házassági javaslatra nézve a korona, a miniszterelnök és a katholikus egyház közt kompromisszum jött létre, melynek létre­hozásában a hercegprímás is részt vett s mely a következő eltéréseket és megállapodásokat tartalmazza. A törvényjavaslatban kimondatik, hogy minden házasság — kivéve a keresztények és nem keresz­tények között kötendőket — szükségkép pap előtt, templomban is megköttessék. Köteleztetik ezenkívül minden házasságra lépő fél a polgári hatóság előtt is megkötni és bejegyeztetni a házasságot. Ekként van kikerülve, hogy a polgári házasság­­kötés formája fakultatív ne legyen, mert ezt a kato­likus egyház semmikép sem tűrhetné meg, s ekként van lehetővé téve, hogy a törvényjavaslatban a kötelező polgári házasságra vonatkozó kifejezés benne maradhasson, Így tehát az állami anyakönyvek mellett, az egyházi anyakönyvek is megtartatnak és tovább ve­zettetnek. Hiteles számítások szerint ugyanis az egy­házi anyakönyvek a házassági ügyekben évenkint há­rom millió forintot jövedelmeznek s erről az egyház lemondani nem akar és nem fog. Ebből kifolyólag, a házassági jogban kimonda­tok a katholikusokra nézve a házasság felbonthatat­­lansága. Az egyház részéről nyújtott engedmény az, hogy házassági ügyekben a katholikusok fölött is nem a szentszék, hanem a katholikus kánonjog alap­ján állami bíróság ítél. Katholikusok tehát, ha elválván, új házasságra akarnak lépni, kénytelenek ezután is vallást vál­toztatni. A válási okok közül az engesztelhetetlen gyűlöl­­ség nem vétetik ki, de katholikusokra nem alkal­mazható. Lesz tehát házassági ügyekben általános állam­i bíráskodás, de nem lesz egységes házassági jog. A válási okok pedig más vallásúakra nézve is a minimumra lesznek redukálva. Mindezekkel kapcsolatban a zsidó vallás recep­ciója és az áttérési kérdések következőleg szabá­lyoztatak . Zsidó és keresztény közt a házasság polgári hatóság előtt csak úgy köthető, ha előbb mindenik fél (éppen úgy mint Ausztriában,) felekezetnélkü­­livé lesz. Éppen igy, a keresztény vallásról a zsidó val­lásra való áttérés közvetetlenül nem történhetik meg, hanem a­ki a keresztény vallásról a zsidó vallásra akar áttérni, előbb felekezetnélkülivé kell lennie. Ezek a létrejött kompromisszum fő pontjai. A magunk részéről nem hiszszük, hogy a kor­mánynak komolyan szándékában volna ily irányú módosításokat tenni az eredeti javaslaton, illetőleg ily módosításokat elfogadni. Ha mégis, úgy minden iga­zán liberálisan gondolkozó ember kénytelen volna elfordulni a kormánytól s ezek közt mi volnánk az első sorban. A Pesti Hírlap jelen száma 8 oldal.

Next