Pesti Hírlap, 1900. március (22. évfolyam, 59-89. szám)
1900-03-26 / 84. szám
zá ir Jg ö X 1 Jri 1 li Ju A Jl iovu. március 16., Lcuo. ez egyiknek a jogköre épúgy meg lesz határozva és meg lesz védelmezve, mint a másiké. —s. Belpolitikai hírek. Szél Kálmán Bécsben. Bécsi sürgöny jelenti : Széll Kálmán miniszterelnököt, aki szombaton este ideérkezett, vasárnap délben ő felsége ötnegyed óráig tartó magánkihallgatáson fogadta, amelyen a magyar miniszterelnök a folyó ügyekről tett előterjesztést. Ezután a miniszterelnök gróf Goluchowski közös külügyminiszterrel tanácskozott. Délután dr Körber osztrák miniszterelnök látogatta meg Széll Kálmán miniszterelnököt a bankgassei magyar minisztérium épületében és hosszabb ideig értekezett vele. Széll Kálmán miniszterelnök valószínűleg hétfőn reggel már Budapesten lesz. Mint bécsi levelezőnk telefonálja, a külügyminiszter és a magyar miniszterelnök között olyan megállapodás jött létre, amely szerint a delegációkat április utolsó hetére hívják össze. A quota-tanácskozásols. illetékes helyen, mint tudva van, úgy tervezték, hogy a magyar és osztrák quota-bizottságok még a húsvéti ünnepek előtt megkezdjék és be is fejezzék a quota-arány fölött való tárgyalásaikat. Ez a terv, mint lapunknak Bécsből jelentik, különböző okok miatt változást szenvedett. quota-bizottságok a legújabb megállapodások szerint csak május hó első napjaiban ülnek össze a quota-arány fölött való újabb tanácskozásra. Mindenki tisztában van azzal, hogy ennek az újabb tanácskozásnak a most érvényben levő quota-arány továbbra való fenntartása lesz az eredménye. Az új népiskolai tanterve zetes, hogy a közoktatási tanács tantervjavaslatát e célra nem találják alkalmasnak. A gyűlések lefolyása ez volt. A Budapesti Népnevelők Egyesületében Lakits Vendel elnök nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést. Józsa Dániel és Somogyi Béla előadók tárgyalták megelőzőleg azt a kérdést, hogy egy tanterv kell-e a városi és falusi népiskolának ? Az előadók beszéde után Peres Sándor indítványozta a következőket: Mondja ki az egyesület, hogy: 1. a magyar népiskola számára egy általános tantervet tart szükségesnek; 2. a közoktatási tanácsnak osztott iskolák számára készült tanterve úgy alakítandó át, hogy azt az anyagot foglalja magában, amit korunk műveltségi állapotai között állami és nemzeti szempontból az állam minden polgárának tanulnia és tudnia kell. 3. Az egy és általános tanterv keretén belül minden iskola és minden osztály számára külön részletes tanterv (részletes tanmenet) kell, amelynek készítésében a tantervhez adandó utasítások irányítsák és támogassák a tanítókat s amely részletes tanmenet csak a kir. tanfelügyelő jóváhagyása után érvényes. Hozzászólottak : Lederer Ábrahám, aki bár Földes Géza egységes tanterve, ellen foglalt állást, ezúttal azonban az előtte szólónak közvetítő indítványát szívesen üdvözli. Földes Géza kifejezést ad amaz elvének, hogy ne nézzék, mivel különb a városi iskola a falusinál. A törvény szerint a falusiban is meg kell lennie minden kedvező körülménynek, ezért egymagában a különböző korú gyermekek miatt külön tantervet nem tart szükségesnek. Radó Vilmos képezdei tanár a reakció törekvését látja abban, ha a Bach-korszakbeli falusi és városi iskolákat újból megkülönböztetik. Ismeretes, hogy nemcsak a gyermekek különböző kora, de a különböző műveltségi fok és a túlzsúfoltság is lehet akadálya a tömegtanításnak, mégsem kívánhatjuk, hogy minden különböző esetben más-más legyen a tantervünk. Szavazásra kerülvén a kérdés, a nagy többség Peres Sándor indítványát fogadta el. A folyó ügyek tárgyalása során kitűzött a közgyűlés három pályakérdést, melynek elfogadása után a közgyűlés véget ért.* A Budapesti tantestület képviseleti közgyűlésén Cserhalmi Ferenc fejtegette az osztatlan népiskola tantervét. Hosszasan fejtegeti határozati javaslatát, melynek mellőzésével a közgyűlés Peres Sándor indítványát fogadta el Radó Vilmos pótindítványával együtt. Következtek a folyó ügyek , az évi költségvetés és az elmúlt év záró számadásának bemutatása. Elhatározta a tantestület, hogy április 11-ediké— Saját tudósítónktól. — Vasárnap délelőtt két fővárosi tanítóegyesület tartotta közgyűlését, úgymint: a Népnevelők Iundapesti egyesülete és a Budapesti tanítótestület. Mindkét közgyűlés azzal a kérdéssel foglalkozott, amit a kultuszminisztérium még a télen a tanítóegyesületekhez véleményadás céljából leküldött. E szerint tudni akarja a kultuszminiszter, hogy mit tart a tanítóság, egy vagy két tantervet készíttessen-e a magyar népiskolák számára. A fővárosi tanítóságnak a mai két közgyűlésen megalakult véleménye szerint egy tanterv kell minden magyar népiskolának. Neveegy kétes értékű 3 pennys is. Munseyné azt mondotta, hogy az üzletekben a napi bevétel sohasem egyforma, egyszer kevesebb, máskor több , várni kell, míg jobban jövedelmez az üzlet. Eduard pedig megtehetné, hogy valami élénkebb utcában keresne boltot. Eduard, akitől a felesége sohasem kérdezte, hogy hol béreljenek boltot, kiment az udvarra, hogy rágyújthasson a pipájára, amire már egész nap nagyon vágyakozott. De a felesége figyelmeztette, hogy a szomszédok közül valaki megláthatja. — Folyton, de folyton csak szégyent vallott vele a családja ! Napok és hetek múltak el, de az üzlet bevétele nem nagyon változott. Az ötödik napon egy asszony ízét shilling árut vásárolt. A férje épen most jött haza valami nagy tengeri útról, és sok pénzt hozott. Munseyné már arról ábrándozott, hogy elárusítót kellene fogadni, s hogy a két leányát is az üzletben kellene foglalkoztatni. Különben csak a fiatalabb leány érdeklődött az üzlet iránt; az idősebb, Emma, többnyire a hálószobában ült, mert mindig nagyon véres volt a szeme, s így nem való volt az üzletbe. Munseyné különben megtiltotta neki, hogy Jack Page-val foglalkozzék, mert ez a fiú csak lakatos volt, s így áthidalhatatlan társadalmi űr választotta el Munseyéktől, a „kereskedő családtól.“ Ezután sohasem volt többé egyszerre hét shilling bevételük. Munseyné nem tudta elképzelni, hogy az üzlet miért nem jövedelmez többet. Hiszen természetes dolog, hogy akinek üzlete van, annak bevételének is kell lennie, dehát hol a pénz ? Miben különbözik ez az üzlet a többi üzlettől? Természetesen nem ő volt a hibás, mindenért Eduárdot okolta. Egyszer egy igen udvarias fiatalember jött be az üzletbe, s megmagyarázta neki a nagy titkot. Azt mondotta, hogy az ilyen üzlet csak akkor hajt szép jövedelmet, haslvan tarka kötények és csipkekendők vannak a kirakatában, mint aminőket az ő cége gyárt. Egész természetes dolognak tartotta, hogy az üzletben nincs mindig fölösleges pénz, de pénzre ebben az esetben nincs is szükség, mert az ő cége három hónapig hitelez az olyan jó és megbízható üzleteknek, mint amilyen Munseyéké is, és három hónap alatt könnyen eladhatnak mindent, ami csak van az üzletben. — Munseyné mindezt nagyon természetes dolognak tartotta. Természetesen árukat kell szerezni ettől a szeretetreméltó fiatal embertől hitelre annyit, amenynyit csak lehet, s már magától megy minden. Más szeretetreméltó fiatal emberek is ellátogattak az üzletbe, s azoknál is rendelt mindent, amit csak lehetett. De a közönség Munseyékkel szemben nem teljesítette a kötelességét, s úgy látszott, hogy egyáltalán nincs szüksége tarka kötényekre és csipkekendőkre. Egyszer a fiatalabb leányuk, Alice, azt beszélte, hogy ezeket a kendőket és kötényeket látta egy kirakatban, ahol sokkal olcsóbbért kínálták őket, mint amennyiért ők a fiatalembertől nagyban vásárolták. Munseyné ezen elgondolkozott, s Eduárdnak ettől kezdve nagyon szomorú volt az élete. Az ajtóban kellett állnia egy köténynyel az egyik, s egy kendővel a mások kezében s az üzlet előtt járókelőket csalogatnia kellett; de nem sok hasznát vették ennek se, mert a nők azt hitték, hogy Eduard részeg, s ijedten menekültek előle. Munseyné kétségbe volt esve s az udvarra kergette Eduárdot. Pénzt kellett szerezniük mindenáron. Megfejthetetlen rejtélynek tartották azt, hogy egy üzlet nem jövedelmez eleget. Az árukat sokkal olcsóbbért kínálták, mint amennyiért vették. Munseyné már csak abban reménykedett, hogy az üzlet majd csak jövedelmez, ha még egy kevés ideig türelemmel várnak. Mikor Eduard azt indítványozta, hogy visszatér a régi mesterségéhez, s ígérte, hogy lehetőleg észrevétlenül megy reggelenkint a munkába s époly észrevétlenül tér estenkint vissza, Munseyné dühösen rárivalt: — Neked ugyan szép fogalmaid vannak s mi társadalmi rangunkról! Folyton csak szégyent hozasz reánk és elijeszted a vevőinket, s ezen egyáltalán nem is csodálkozom . . . Szép férj vagy, mondhatom! Mit csinálsz, ha majd a feleséged meg a két leányod éhenhal ? Mit csinálsz majd ? Ezt szeretném tudni! Az árakat még lejebb szállították, de csak nem vásárolt senki semmit. A lakásbért fizetni kellett, s a konyhára is sok pénz kellett. A szombat, amelyen azelőtt Ted haza szokta hozni a rendes heti keresetét, most borzasztóan keserves nap volt rájuk nézve. A három hónapos határidő már-már lejárt. Munseyné egyre jobban aggódott, ha egyedül lett volna, akkor bizonyosan sírt is volna. Mivel azonban Eduard mindig ott volt mellette, ő rajta töltötte ki a haragját, míg egyszer csak az Eduard szemeiben is fel nem csillámlott valami különös, veszedelmes fény. Egy este, mikor Munseyné már belefáradt a zsémbelésbe, Eduard rászólt: — Mária! — No mit akarsz ? — Már régen nem csókoltál meg. Csókolj meg. — Ugyan ne légy olyan bolond. Betegnek megünneplése tárgyában megvárja a fővárosi tanács intézkedését. Ezzel a gyűlés véget ért. TÁVIRATOK: Oldenburgi. márc. 25. Erzsébet örökös nagyhercegnő ma délben szerencsésen világra szült egy fiú- és egy leánygyermeket. Az újszülött hercegnő azonban kevés idővel születése után meghalt. Bécs, márc. 25. Holmoki tanár, udvari tanácsos, a sebészet tanára, ma délelőtt meghalt. Athén, márc. 24. A kamara hosszabb vita után harmadik olvasásban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelylyel a hadsereg főparancsnoksága a tróntöröksre ruháztatik. Délafrikai háború, London, márc. 25. A Reuter-ügynökség jelenti Barklyból e hó 24-éről. Csütörtökön hivatalosan jelentették, hogy Griquatownt 4000 búr megszállta. Tegnap Kimberleyből egy osztály indult oda, hogy elűzze a búrokat. A búrok Griquatownnak összes lojális érzületű laikosságát, az asszonyokat is, fogságba helyezték. London, márc. 25. Roberts tábornagy egy Bloemfonteinből e hó 24-éről kelt távirata jelenti . A gárda két ezredesét, egy kapitányát és egy hadnagyát, akik a Modder-River melletti tábortól 8 mértföldnyire sétalovaglást tettek, a búrok hirtelen puskatüzeléssel támadták meg. A hadnagyot megölték, a többi tisztet súlyosan megsebesítették. Az egyik tiszt fehér kendőt lobogtatott, mire a búrok a sebesülteknek segítségére siettek és őket egy farmba vitték. Garibaldi-szobor Franciaországban. Díjon, márc. 25. Ma itt Leygues közoktatásügyi miniszter jelenlétében, számos küldöttség és óriási közönség részvétele mellett leleplezték a Garibaldi- emlékszobrot. Garibaldi fia és veje kimentette távolmaradását. Az ünnepség alkalmával több beszédet mondottak. A polgármester után Soubeiran, az Armée des Vosgues volt kapitánya, magasztalva emelte ki Garibaldi rettentetlen bátorságát és lovagiasságát a szabadságért vívott harcokban, valamint az oldalán elesett katonák vitézségét is. Ezután Leygues közoktatásügyi miniszter beszélt. A konstantai kikötő munkálatai. Bukarest, márc. 24. Az „Agence Roumaine“ jelenti: A Habor-ügyben a választott bíróság előtt a tárgyalás folyik. A liberális ellenzéknek a rend megzavarására tett összes kísérletei teljesen meghiúsultak, mert sehol sem találtak visszhangra. A