Pesti Hírlap, 1909. január (31. évfolyam, 13-26. szám)
1909-01-31 / 26. szám
PESTI HÍRLAP •1909. január 31., vasárnap, a fejedelmet. Merev volt és feszes; úgy lépegetett, mintha falában járna, s a világért sem mosolygott volna egész este (pedig még a legdicsőbb hősnek sem derogál egy kevés derültség, lévén a, félisten is — ember); de ízléssel énekelt, és a szerelmi kettősben föl is melegedett, itt énekében volt érzés, közvetlenség és természetesség. Sieniawska szerepében Szamosi Elza ismét teljes művészi sikert aratott; igéző szépsége, széténekelőadása és poétikus játéka megérthetővé tette, hogy a nagy Rákóczi még inter arma is utána ered. — Vasquezné, úgy, mint Nemoban, ezúttal is az előjátékra szorítkozott; Zrínyi Ilonát adta, ezt a legideálisabb magyar nőalakot és főleg a búcsújelenésben keltett mélyebb hatást. — Antheski eddig csak ideális hősöket személyesített színpadunkon, ezúttal az ármányos, gonosz Longuevalt adta, igen karakterisztikusan; magyar szöveggel énekelt és rossz kiejtése nem is bántott annyira, mint máskor, — elvégre Longueval francia, aki nem igen sajátíthatta még el a magyar szót. — A podolini zsidó kocsmáros szerepét Déri látta el, igen ügyesen; kár, hogy kedves, ötletes komikuma néha eltévedt a vaskos bohózati burleszk elem felé; e-féle Stern Izsákok mégsem illenek egy történelmi dalmű keretébe. — A kisebb szerepekben Flattné, Payer Margit, Váradi Sándor, Venczel, Dalnoki, Hegedűs, Mihályi, Pichler, Szandrás, Kornát, Ney Bernát, Kertész és Kárpát buzgólkodtak. A zenei részt Szikla Adolf karmester művészi gonddal tanította be, ugyanő dirigálta igen temperamentumosan a zenekart is. Az érdekes újdonságot a mai bemutató díszes, előkelő közönsége barátságosan fogadta, a főúri szerzőt a főbb szereplőkkel minden felvonás után többször szólította a függöny elé. Rákóczi győzött, és operaházunk műsorán marad, mindaddig, mig— Rodostóba nem kell mennie. Dr Béldi Izor. * (Műsorbirek.) A m. Mr. operaházban holnap, vasárnap, a Bajszaik és Hűvös Iván hallétje, A Csodaváza, kerül színre. Reddit Ambrusáé énekli, Caniot Környei (ez alkalommal először). A Csodavázában a fő női szerepet Kyicseky Emília, a Mókádét Kranner Ilona adja. A dalművet Benkő Henrik karmester vezényli és Kiss Dezső rendezi. (Évi bérlet 20. sz.) Hétfőn ifjúsági előadásul olcsó helyárakkal Hunyadi Lászlót adják, a főszerepekben Sebeők Sári, Sándor Erzsi, Bayer Margit, Kertész, Arányi, Erdős, Várady és Mihályi fellépésével. (Bérleten kívül 6. sz.) Kedden Lohengrint adják, Vasquezné,, Berts, Anthes, Mihályi, Key B., Várady 8. közreműködésével. (Évi bérlet 21. sz.) Szerdán a filharmónia hangverseny miatt nincs előadás. Csütörtökön másodszor adják gróf Zichy Géza 1. Rákóczi Ferenc című dalmű-újdonságát. (Évi bérlet 22. sz.) A Nemzeti színház jövő heti érdekessége Ibsen ,Vadkacsa1' című ötfelvonásós tragikomédiája lesz, amelyet pénteken mutat be a színház művészgárdája. A szatirikus dráma a kontinens összes nagy színházának műsordarabjai közé tartozik. A Nemzeti színházban K. Hegyesi Mari, Lenkei Hedvig, Váradi Aranka, Gál, Pethes, Cladányi,Somlai és Horváth Jenő játszszák a vezető szerepeket. A többi napokon a színház legkedveltebb műsordarabjai kerülnek színre. Szerdán éri meg tizedik előadását a Falusi verebek, Gárdonyi új vígjátéka. Ez alkalommal is a bemutató előadás szereplői játszanak. Csütörtökön az új évadban először kerül előadásra Wilde Oszkár színműve, a ..Lady Windermere legyezője.“ A jövő hétfőn mérsékelt helyárak mellett az Elektra kerül színre Jászai Marival a címszerepben. A Vígszínház jövő hetének Sterczeg Ferenc négyfelvonásos új színművének, a Kivándorlónak, bemutatója lesz a nagy eseménye. A Kivándorló hálás szerepet a férfiszemélyzetet jóformán teljes számban foglalkoztatják, a művésznők közül pedig kiválóan poetikus szerephez jutott M. Harmat Hedvig. A cselekmény színhelye — a fegyházban játszó harmadik felvonás kivételével — Budapest, amelynek előkelő mulató világából kerülnek ki az újdonság érdekes alakjai. Az első előadást, amely szombaton, február 6-án lesz, a délolaszországi földrengés által sújtottak javára mérsékelten felemelt helyárakkal tartják meg. A bemutatóig továbbra is a játékrend legkedveltebb darabjai töltik be a műsort A Király-színházban a Táncos huszárok hétfőn jut el, a 20-ik előadáshoz. Holnap, vasárnap, délután, A Hollandi leány kerül színre Pálmay Ilkával a címszerepben. A Magyar színházban vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap este Lengyel Menyhért új darabja, a Falusi idill kerül színre, kedden este a Forradalmi nászt adják. Az Uránia- színházban e hét csütörtökjén, 4-én, lesz Pekár Gyula „Francia forradalom“ című darabjának a bemutató előadása. A darabnak különös érdekességet fog kölcsönözni az is, hogy a mozgófényképeket nemcsak zene-, hanem énekszámok is fogják kísérni. * (Falusi idill.) Azokat a homorító és domborító tükröket, melyek eddig ele a budapesti állatkert bejáratánál karrikírozták a nézőt, most Beöthy igazgató jóvoltából a Magyar színház színpadán állították föl. Lengyel Menyhért uj darabja a „Falusi idill" szolgál keretül arra, hogy a magyar falu életét oly förtelmes karrikatúrában mutassa be, melytől halálra kacaghatná magát az ember, ha el nem fogná az undor. Lengyel uj darabjában fokozza az undort az, hogy kegyetlenül gázol a magyarságon. A jó isten óvjon meg bennünket attól, hogy ezt a darabot külföldön is előadjuk. Hiszen annyira gúnyolja benne a szerző: a magyar Ázsiát! És tekintve azt, hogy a most magyar ösztöndíjjal Berlinben él s innen Párizsba távozik, még talán azt a szívességet is megtehetné hazájának, hogy ott folytatódjék e gázolás, ha ott is Beöthy volna a színigazgató. A Falusi idill természetesen szatíra, a legkeserűbb fajtából. A darab cselekménye ép oly gerinctelen, ép oly torz, mint a falusi élet tükörképe, melyet a szerző az „igazság“ kemény jelszavával ostoroz. Főalakja: Éva. Telekes főszolgabíró felesége, aki Drezdában nevelkedett s mint fiatal asszony kerül haza a falusi fészekbe, telve a falusi élet illúzióival.. Itt persze csak egy ocsmány pletykafészket talál, ahol senki se becsületes és mindenkit megrágalmaznak. A naiv asszony csakhamar megtudja azt is, hogy férje, a főszolgabiró, pénzért árulja a község jegyzői állását. Ezért nem akarja jelölni semmi áron Fodor segédjegyzőt, pedig ennek a felesége volt azelőtt a kedvese. A segédjegyző elkeseredésében merényletet tervez a főbiró ellen, de aztán inkább önmagát lövi agyon. A falu népe föllázad és Bodnár, a volt főszolgabiró, följelentést tesz Telekes ellen. Telekest a családi összeköttetései kimentik a bajból és Bodnár kerülne helyette fegyházba, ha Éva kérésére vissza nem vonná a pert. A drámai bonyodalmak igy aztán elsimulnak. Éva asszonyról lekopik a drezdai kulturmáz és magyar asszony lesz, a szerző szerint lesüllyed a többi magyar falusi asszonyhoz. Hát ez a nagy lesajnálás az, amivel Lengyel Menyhért uj darabját elrontotta s amit nem lett volna szabad színpadra vinni. Utóvérire mégis csak magyarok volnánk, vagy mi, — és nem nemzetközi csürhe ! A darabot élénkké teszik a találó vonásokkal megrajzolt vidéki karrikatúrák. Ezekben van ötlet és vidámság. Maguk a szereplők is jókedvűen színezték ki félszeg alakjaikat. E kacagtató társaságból kimagaslott: dr Füzesi Jenő, a vidéki „européer“ ügyvéd szerepében Mátkay finom humorával, Csslbóné szerepében Forrai Róza és Schwarcz bérlő szerepében Joby, aki rendkívül mulatságos figurájával a Sarkadi „Weisz úr“-ának pendantját hívta életre. Telkes főszolgabírót Csortos adta falusias zamattal, Évát T. Halmi Margit asszony játszotta a nála megszokott finomsággal. Törzs a Bodnár szerettét adta művészetesen. Elsőrangú epizódszerephez jutott. Papp Mihály, a segédjegyző szerepében, Körmendi pedig egy öreg paraszt alakját rajzolta meg nagy verizmussal. A kitűnő összjátékot elősegítették még: Mészáros Gizi, Z. Molnár, Réthey, Tarnai, Forgács R., Zala K., Tárnoki Js. A darabnak zajos külső sikere volt. Kelta pisszegés is hallatszott ugyan, de annál tüntetőbb tapsvihar némította el a békétlenkedőket. Or. k..) * (A VII. filharmóniai hangverseny) szerdán, február 3-án, este fél 3 órakor lesz a Vigadóban, Kerner István vezetése mellett és Granfell Hanna operaénekesnő közreműködésével. Műsor: 1. Schumann szimfónia (es-dúr); 2. Massenet: ária Heródiásból; 3. Strauss Richárd: Heidenleben (először), magánhegedű: Báró Emil; 4. Wéber: ária a Bűvös Vadászból; ft. Csajkovszky: Hamlet nyitány (először). Minthogy ez a hangverseny épen Mendelssohn születésének száz éves fordulójára esik, a tervezett Mendelssohn-innep egy heti halasztást, szenved. * (Hüvelyk Matyi bemutatója.) A fővárosi Gyermekszlpnázban vasárnap „Az édes anyasziú, vagy Koldusleány a menyországban“ című varázsrege kerül színre utoljára. Kedden először adják Feld Mátyásnak „Hüvelyk Matyi vagy az elvarázsolt királyleányok“ című új énekes és táncos tündérregéjét. Az igazgatóság a Hüvelyk Matyihoz új kiállítást készített. Jegyek a keddi bemutató előadáshoz már mától fogva válhatók. * (Hangversenynaptár.) Budapesten újabban a következő művészek és művésznők hirdettek hangversenyt. Február 3: Fráter Loránd dalénekes. Február 8: Sauer Emil zongoraművész. Február 10: Friedmann Ignác zongoraművész. Február 22: Ysaye Jenő hegedűművész. Február 23: Kussewitzky Sergei gordonművész. Február 24: Backhaus Vilmos zongoraművész. Február 26: Hubay—Popper—Backhaus trio. Március 3: Sembrich Marcella operaénekesnő. Valamennyi hangverseny a Royalban lesz. A február 6-án a Vigadóban, a szicíliai, ajkai és resicai károsultak javára tartandó hangversenyen részt vesz Hubermann Bronislav, továbbá Pidaj Ilona, Thomán István, Mosshammer Román és Singer Hermann. — Schmidthauer Lajos február 11-iki orgonaestélyén Medek Anna és Drumár László működnek közre. — May-Münster Cornelia február 17-dikén rendezi hangversenyét. * (A népszerű filharmóniai hangversenyek) rendező-bizottsága ülést tartott, melyen Rákosi Jenő elnök bejelentette, hogy a hangversenyek további rendezésére a bizottság által kért évi hatezer koronányi állami támogatásból gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter erre az évadra háromezer koronát kiutalt. Indítványozza, fejezze ki a bizottság háláját a miniszter támogatásáért. Ném a somma a jelentés, hanem az elismerés; nem a támogatás nagysága, hanem annak elismerése a kormány részéről, hogy az államnak hivatása ilyen intézményeket, amilyen a népszerű Filharmóniai Hangversenyek is, megteremteni és fentartani. A bizottság az elnök előterjesztéséhez egyhangúlag hozzájárult, majd pedig a hangversenyek rendezésének módját vitatta meg. Ruszt József, K. Lippich Elek, Kerner István, Erődi Béla, Pályi Sándor és mások hozzászólása után Rákosi Jenő az eddigi rendszerbentartását kívánta. A jegyeknek a munkásság és a tanuló ifjúság között való egyenlő megosztása olyan helyes és célravezető alap, amely eddig is bevált. Ami csekély eltolódás a jegyek eloszlásában beállott abban az irányban, hogy keresik a hangversenyeket olyan elemek is, amelyeket mi számításba nem vontunk, ezt szívesen kell fogadnunk, mert ez az élet útja. Az élet korrektúrát, végez az intézményeken. Ezt a természetes korrektúrát meg kell figyelni s azután az intézmények fejlesztésében okosan felhasználni. Erődi főigazgatónak azt a bejelentését, hogy a középiskolák a tanulók számának jelentékeny szaporodásánál fogva több jegyet kivonnak, figyelemre érdemesnek tartja s azt ajánlja, hogy ezt a kívánságot a jegykezelésnél vegyék lehetőleg tekintetbe. A bizottság az elnök javaslatát elfogadta és kimondotta, hogy az első hangversenyt február 14-én tartja mag. * (Növendék előadás.) A sziniakadémián Csillag Teréz betanításával ma, szombaton este a Három testőr került szilire. Az előadás feltétlenül sikerültnek mondható. A szereplők között legelső helyen Kardos Géza áll, aki Rátky szerepében sok reménynyel biztató bonvivant qualitásokat csillogtatoll meg. Csupa kellem ez a fiatalember. Igen ügyesek voltak még Szemere Árpád (Pollacsek), Lábas Emma (Róza), Körmendy Margit (Liza), László Tivadar (Flóris báró) és Kertész István (Latorka). A nézőtér megtelt és jól mulatott. * (A Teréz-körúti cr.harciban) szombaton este „Orvosi konzílium“ címen új darabot mutattak be, amelynek nagy sikere újabb bizonyság az igazgatóság leleményessége mellett. Megjósolható, hogy a remek kis társadalmi szatíra, amely orvosi világunk előkelőségeit sikerült maszkokban viszi színpadra, népszerűség dolgában felülmúlja a Börze-enquête-et, pedig ez majdnem két hónapig slágere volt a műsornak. Közkívánatra az igazgatóság felújította az apache-táncot is, amit Virág Jenő,most Kökény Hanával mutat be nagy tetszés mellett. A műsor többi száma is elsőrangú. * (Lányi Géza utolsó szerzeményei.) Lányi Gézának, a jeles cimbalomművésznek és dalból lőnek, hagyatékában két magyar népdalt találtak, amely most megjelent. Az egyik dalnak ez a címe: „Temessétek mellém az én nótafámat“"; a másiké ez: „Kivirágzott ablakodban az én szagos rezedám. A szöveget Victor Marci írta. A két szép nóta, melyet az elhunyt művész végső kívánsága szerint Blaha Lujzának ajánlott, ára két korona. A tiszta jövedelemből Lányi Géza síremlékének fölállítását tervezik; az esetleg megmaradt összeget a művésznek támasz és segítség nélkül maradt özvegy- fölsegítésére fordítják. Ugyanezt a jótékony célt szolgálja annak a cimbalomnak az eladása is, amelyet Lányi Géza használt. .Lányi cimbalma megtekinthető Sekunda .V. József hangszergyárosnál.