Pesti Hírlap, 1909. január (31. évfolyam, 13-26. szám)

1909-01-31 / 26. szám

­ PESTI HÍRLAP •1909. január 31., vasárnap, a fejedelmet. Merev volt és feszes; úgy lépe­getett, mintha falában járna, s a világért sem mosolygott volna egész este (pedig még a leg­dicsőbb hősnek sem derogál egy kevés derült­ség, lévén a, félisten is — ember); de ízléssel énekelt, és a szerelmi kettősben föl is mele­gedett, itt énekében volt érzés, közvetlenség és természetesség.­­ Sieniawska szerepében Sza­mosi Elza ismét teljes művészi sikert ara­tott; igéző szépsége, szét­­énekelőadása és poé­­tikus játéka megérthetővé tette, hogy a nagy Rákóczi még inter arma is utána ered. — Vasquezné, úgy, mint Nemoban, ezúttal is az előjátékra szorítkozott; Zrínyi Ilonát adta, ezt a legideálisabb magyar nőalakot és főleg a búcsújelenésben keltett mélyebb hatást. — Anthes­­ki eddig csak ideális hősöket szemé­lyesített színpadunkon, ezúttal az ármányos, gonosz Longuevalt adta, igen karakterisztiku­san; magyar szöveggel énekelt és rossz kiej­tése nem is bántott annyira, mint máskor, — elvégre Longueval francia, aki nem igen sajátíthatta még­ el a magyar szót. — A po­­dolini zsidó kocsmáros szerepét Déri látta el, igen ügyesen; kár, hogy kedves, ötletes ko­mikuma néha eltévedt a vaskos bohózati bur­­leszk elem felé; e-féle Stern Izsákok még­sem illenek egy történelmi dalmű keretébe. — A kisebb szerepekben Flattné, Payer Margit, Vá­radi­ Sándor, Venczel, Dalnoki­, Hegedűs, Mi­hályi, Pichler, Szandrás, Kornát, Ney Bernát, Kertész és Kárpát buzgólkodtak.­­ A zenei részt Szikla Adolf karmester művészi gonddal tanította be, ugyanő dirigálta igen tempera­mentumosan a zenekart is. Az érdekes újdonságot a mai bemuta­tó díszes, előkelő közönsége barátságosan fogadta, a főúri szerzőt a főbb szereplőkkel minden felvonás után többször szólította a füg­göny elé. Rákóczi győzött, és operaházunk mű­során marad, mindaddig, m­ig­­— Rodostóba nem kell mennie. Dr Béldi Izor. * (Műsorb­irek.) A m. Mr. operaházban hol­nap, vasárnap, a Bajszaik és Hűvös Iván hallétje, A Csodaváza, kerül színre. Reddit Ambrusáé énekli, Caniot Környei (ez alkalommal először). A Csoda­vázában a fő női szerepet Kyicseky Emília, a Móká­dét Kranner Ilona adja. A­ dalművet Benkő Henrik karmester vezényli és Kiss Dezső rendezi. (Évi bér­let 20. sz.) Hétfőn ifjúsági előadásul olcsó hely­árakkal Hunyadi Lászlót adják, a főszerepekben Sebeők Sári, Sándor Erzsi, Bayer Margit, Kertész, Arányi, Erdős, Várady és Mihályi fellépésével. (Bér­leten kívül 6. sz.) Kedden Lohengrint adják, Vasquezné,, Berts, Anthes, Mihályi, Key B., Vá­rady 8. közreműködésével. (Évi bérlet 21. sz.) Szer­dán a­ filharmónia hangverseny miatt nincs előadás. Csütörtökön másodszor adják gróf Zichy Géza 1. Rákóczi Ferenc című dalmű-újdonságát. (Évi bér­let 22. sz.) A Nemzeti színház jövő heti érdekessége Ibsen ,Vadkacsa1' című ötf­elvoná­sós tragikomédiá­ja lesz, amelyet pénteken mutat be a színház mű­vészgárdája. A szatirikus dráma a kontinens összes nagy színházának műsordarabjai közé tartozik. A Nemzeti színházban K. Hegy­esi Mari, Lenkei Hed­vig, Váradi Aranka, Gál, Pethes, Cladányi,­­Somlai és Horváth Jenő játszszák a vezető szerepeket. A többi napokon a színház legkedveltebb műsordarab­jai kerülnek színre. Szerdán éri meg tizedik elő­adását a Falusi verebek, Gárdonyi új vígjátéka. Ez alkalommal is a­ bemutató előadás szereplői játsza­nak. Csütörtökön az új évadban először kerül elő­adásra Wilde Oszkár színműve, a ..Lady Winder­­mere legyezője.“ A jövő hétfőn mérsékelt helyárak mellett az Elektra kerül színre Jászai Marival a címszerepben. A Vígszínház jövő hetének Sterczeg Ferenc négyfelvonásos új színművének, a Kivándorlónak, bemutatója lesz a nagy eseménye. A Kivándorló hálás szerepet a férfiszemélyzetet jóformán teljes számban foglalkoztatják, a művésznők közül pedig kiválóan poetikus szerephez jutott M. Harmat Hedvig. A cselekmény színhelye — a fegyházban játszó harmadik felvonás kivételével — Budapest, amelynek előkelő mulató világából kerülnek ki az újdonság érd­ekes alakjai. Az első előadást, amely szombaton, február 6-án­ lesz, a délolaszországi földrengés által sújtottak javára mérsékelten fel­emelt helyárakkal tartják meg. A bemutatóig to­vábbra is a játékrend legkedveltebb darabjai töltik be a műsort A Király-színházban a Táncos huszárok hét­főn jut­ el, a 20­-ik előadáshoz. Holnap, vasárnap, délután, A Hollandi leány kerül színre Pálmay Il­kával a címszerepben. A Magyar színházban vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap este Lengyel Menyhért új darabja, a Falusi idill kerül színre, kedden es­te a Forradalmi nászt adják. Az Uránia- színházban e hét csütörtökjén, 4-én, lesz Pekár Gyula „Francia forradalom“ című darabjának a bemutató előadása. A darabnak külö­nös érdekességet fog kölcsönözni az is, hogy a mozgófényképeket nemcsak zene-, hanem énekszá­mok is fogják kísérni. * (Falusi idill.) Azokat a homorító és dom­borító tükröket, melyek eddig ele a budapesti állat­­kert bejáratánál karrikírozták a nézőt, most Beöthy igazgató jóvoltából a Magyar színház színpadán ál­lították föl. Lengyel Menyhért uj darabja a „Fa­lusi idill" szolgál keretül arra, hogy a magyar fa­lu életét oly förtelmes karrikatúrában mutassa be, melytől halálra kacaghatná magát az ember, ha el nem fogná az undor. Lengyel uj darabjában fokozza az undort az, hogy kegyetlenül gázol a­­ magyarságon. A jó is­ten óvjon meg bennünket attól, hogy ezt a dara­bot külföldön is előadjuk. Hiszen annyira gúnyol­ja benne a szerző: a magyar Ázsiát! És tekintve azt, hogy a most magyar ösztöndíjjal Berlinben él s innen Párizsba távozik, még talán azt a szíves­séget is megtehetné hazájának, hogy ott folytatód­jék e gázolás,­­ ha ott is Beöthy volna a színigaz­gató. A Falusi idill természetesen szatíra, a legke­­serűbb fajtából. A darab cselekménye ép oly gerinc­telen, ép oly torz, mint a falusi élet tükörképe, me­lyet a szerző az „igazság“­ kemény jelszavával osto­roz. Főalakja: Éva. Telekes főszolgabíró felesége, aki Drezdában nevelkedett s mint fiatal asszony ke­rül haza a falusi fészekbe, telve a falusi élet illú­zióival.. Itt persze csak egy ocsmány pletykafészket talál, ahol senki se becsületes és mindenkit megrá­galmaznak. A naiv asszony csakhamar megtudja azt is, hogy férje, a főszolgabiró, pénzért árulja a község jegyzői állását. Ezért nem akarja jelölni semmi áron Fodor segédjegyzőt, pedig ennek a fe­lesége volt azelőtt a kedvese. A segédjegyző elkese­redésében merényletet tervez a főbiró ellen, de az­tán inkább önmagát lövi agyon. A falu népe föllá­zad és Bodnár, a volt főszolgabiró, följelentést tesz Telekes ellen. Telekest a családi össze­köttetései kimentik a bajból és Bodnár kerülne helyette fegyházba, ha Éva kérésére vissza nem vonná a pert. A drámai bonyodalmak igy aztán elsimulnak. Éva asszonyról lekopik a drezdai kult­urmáz és magyar asszony lesz, a szerző szerint lesüllyed a többi magyar falusi asszonyhoz. Hát ez a nagy lesajnálás az, amivel Lengyel Menyhért uj darabját elrontotta s amit nem lett volna szabad színpadra vinni. Utóvérire mégis csak magyarok volnánk, vagy mi, — és nem nemzetközi csürhe ! A darabot élénkké teszik a találó vonásokkal megrajzolt vidéki karrikatúrák. Ezekben van ötlet és vidámság. Maguk a szereplők is jókedvűen szí­nezték ki félszeg alakjaikat. E kacagtató társaság­ból kimagaslott: dr Füzesi Jenő, a vidéki­­ „européer“ ügyvéd szerepében Mátkay finom hu­morával, Csslbóné szerepében Forrai Róza és Schwarcz bérlő szerepében J­oby, aki rendkívül mulatságos figurájával a Sarkadi „Weisz úr“-ának pendantját hívta életre. Telkes főszolgabírót Csortos adta falusias zamattal, Évát T. Halmi Mar­git asszony játszotta a nála megszokott finom­sággal. Törzs a Bodnár szerettét adta művészetesen. Elsőrangú epizód­szerephez jutott. Papp Mihály, a segédjegyző szerepében, Körmendi­ pedig egy öreg paraszt alakját rajzolta meg nagy verizmussal. A kitűnő összjátékot elősegítették még: Mészáros Gi­zi, Z. Molnár, Réthey, Tarnai, Forgács R., Zala K., Tárnoki Js. A darabnak zajos külső sikere volt. Kelta pis­szegés is hallatszott ugyan, de­ annál tüntetőbb tapsvihar némította el a békétlenkedőket. Or. k.­­.) * (A VII. filharmóniai hangverseny) szerdán, február 3-án, este fél 3 órakor lesz a Vigadóban, Kerner István vezetése mellett és Granfell Hanna operaénekesnő közreműködésével. Műsor: 1. Schu­mann szimfónia (es-dúr); 2. Massenet: ária Heró­­diásból; 3. Strauss Richárd: Heidenleben (először), magánhegedű: Báró Emil; 4. Wéber: ária a Bű­vös Vadászból; ft. Csajkovszky: Hamlet nyitány (először). Minthogy ez a hangverseny épen Men­delssohn születésének száz éves fordulójára esik, a tervezett Mendelssohn-inne­p egy heti halasztást, szenved. * (Hüvelyk Matyi bemutatója.) A fővárosi Gyermekszlpn­ázban vasárnap „Az édes anyasziú, vagy Koldusleány a m­enyországb­an“ című varázs­­rege kerül színre utoljára. Kedden először adják Feld Mátyásnak „Hüvelyk Matyi vagy az elvará­zsolt királyleányok“ című új énekes és táncos tün­dérregéjét. Az igazgatóság a Hüvelyk Matyihoz új kiállítást készített. Jegyek a keddi bemutató elő­adáshoz már mától fogva válhatók. * (Hangversenynaptár.) Budapesten újab­ban a következő művészek és művésznők hirdettek hangversenyt. Február 3: Fráter Loránd dalénekes. Február 8: Sauer Emil zongoraművész. Február 10: Fried­mann Ignác zongoraművész. Február 22: Ysaye Je­nő hegedűművész. Február 23: Kussewitzky Sergei gordonművész. Február 24: Backhaus Vilmos zon­goraművész. Február 26: Hubay—Popper—Back­haus trio. Március 3: Sembrich Marcella operaéne­­kesnő. Valamennyi hangverseny a Royalban lesz. A február 6-án a Vigadóban, a szicíliai, ajkai és resicai károsultak javára tartandó hangverse­nyen részt vesz Hubermann Bronislav, továbbá Pida­j Ilona, Thomán István, Mosshammer Román és Singer Hermann. — Schmidthauer Lajos feb­ruár 11-iki orgonaestélyén Medek Anna és Drumár László működnek közre. — May-Münster Cornelia február 17-dikén rendezi hangversenyét. * (A népszerű filharmóniai hangversenyek) rendező-bizottsága ülést tartott, melyen Rákosi Jenő elnök bejelentette, hogy a hangversenyek to­vábbi rendezésére a bizottság által kért évi hatezer koronányi állami támogatásból gróf Apponyi Al­bert vallás- és közoktatásügyi miniszter erre az évadra háromezer koronát kiutalt. Indítványozza, fejezze ki a bizottság háláját a miniszter támoga­tásáért. Ném a somma a jelentés, hanem az elis­merés; nem a­ támogatás nagysága, hanem annak elismerése­ a kormány részéről, hogy az államnak hivatása ilyen intézményeket, amilyen a népszerű Filharmóniai Hangversenyek is, megteremteni és fentartani. A bizottság az elnök előterjesztéséhez egyhangúlag hozzájárult, majd pedig a hangverse­nyek rendezésének módját vitatta meg. Ruszt Jó­zsef, K. Lippich Elek, Kerner István, Erődi Béla, Pályi Sándor és mások hozzászólása után Rákosi­ Jenő az eddigi rendszer­ben­tartását kívánta. A je­gyeknek a munkásság és a tanuló ifjúság között való egyenlő megosztása olyan helyes és célrave­zető alap, amely eddig is bevált. Ami csekély elto­lódás a jegyek eloszlásában beállott abban az irány­ban, hogy keresik a hangversenyeket olyan elemek is, amelyeket mi számításba nem vontunk, ezt szí­vesen kell fogadnunk, mert ez az élet útja. Az élet korrektúrát, végez az intézményeken. Ezt a termé­szetes korrektúrát meg kell figyelni s azután az in­tézmények fejlesztésében okosan felhasználni. Erő­di főigazgatónak azt a bejelentését, hogy a közép­iskolák a tanulók számának jelentékeny szaporodá­sánál fogva több jegyet kivonnak, figyelemre érde­mesnek tartja s azt ajánlja, hogy ezt a kívánságot a jegykezelésnél vegyék lehetőleg tekintetbe. A bi­zottság az elnök javaslatát elfogadta és kimondot­ta, hogy az első hangversenyt február 14-én tart­ja mag. * (Növendék előadás.) A sziniakadémián Csillag Teréz betanításával ma, szombaton este a Három testőr került szilire. Az előadás feltétlenül sikerültnek mondható. A szereplők között legelső­­ helyen Kardos Géza áll, aki Rátky szerepében sok reménynyel biztató bonvivant qualitásokat csillog­ta­toll meg. Csupa kellem ez a fiatalember. Igen ügyesek voltak még Szemere Árpád (Pollacsek), Lábas Emma (Róza), Körmendy Margit (Liza), László Tivadar (Flóris báró) és Kertész István (Latorka). A nézőtér megtelt és jól mulatott. * (A Teréz-körúti cr.harciban) szombaton este „Orvosi konzílium“ címen új darabot mu­tattak be, amelynek nagy sikere újabb bizony­ság az igazgatóság leleményessége mellett. Megjó­solható, hogy a remek kis társadalmi szatíra, amely orvosi világunk előkelőségeit sikerült masz­kokban viszi színpadra, népszerűség dolgában fe­lülmúlja a Börze-enquête-et, pedig ez majdnem két hónapig slágere volt a műsornak. Közkívánat­ra az igazgatóság felújította az apache-táncot is, amit Virág Jenő,most Kökény Hanával mutat be nagy tetszés mellett. A műsor többi száma is első­rangú. * (Lányi Géza utolsó szerzeményei.) Lányi Gézának, a jeles cimbalomművésznek és dal­ból lőnek, hagyatékában két magyar népdalt talál­tak, amely most megjelent. Az egyik dalnak ez a címe: „Temessétek mellém az én nótafámat“"; a másiké ez: „Kivirágzott ablakodban az én szagos rezedám. A szöveget Victor Marci írta. A két szép nóta, melyet az elhunyt művész végső kívánsága szerint Blaha Lujzának ajánlott, ára két korona. A tiszta jövedelemből Lányi Géza síremlékének fölállítását tervezik; az esetleg megmaradt össze­get a művésznek támasz és segítség nélkül maradt özvegy­- fölsegítésére fordítják. Ugyanezt a jóté­kony célt szolgálja annak a cimbalomnak az el­adása is, amelyet Lányi Géza használt. .Lányi cim­balma megtekinthető Sekunda .V. József hangszer­­gyárosnál.

Next