Pesti Hírlap, 1911. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1911-03-18 / 66. szám

kimerithctlennek látszik. Fekete papirra rajzolt virág-képei is igen artiszlikusak. Radier Róbert is­mert mester a vizfcstészet terén is, Olgyai Viktor remek rézkarcait sem kell újra felfedezni. Állat- képei különösen szépek. Angliában élő hazánkfia: Pogány Villy is bemutatja itt gyönyörű fantázia, ját, melylyel a s-zebbnél-szebb angol mesekönyveket illusztrálja. Kollekciója egyik szenzációja a tárlat­nak. Papp Lajos és Prihoda István uj nevek a grafikában. Poll Hugó pastell-képei annál régebbi ismerősök. Rózsaffy Dezső művésztalentumát szép aktrajzai dicsérik. Raáb Ervin pastelljeit a szál- himzésre emlékeztető rajz-technika teszi érdekessé, Szlányi Lajos vizfestményeivel, Székely Árpád ce­ruzarajzaival és az „Est“ cimü szép rézkarcával üregbiti nevét. Szmrecsányi Ödön a budapesti éle­tet rögzítette meg élénken benépesített humoros; színes rajzain. Tichy Kálmán japánosan érzett szí­nes aquatintái elsőrangú lapok, Tichy Gyula linó­leum-metszetei inkább a bizarrságukkal tűnnek fel. Gyöngyöshalászi Takách Béla „Csend“ cimü viz- festménye hatásos költői .vízió. Tipáry Dezső réz. karcai realitásukkal, Tuszkay Márton temperái az ötletességükkel keltenek figyelmet. Túli Ödön sok­szor díjazott bajnoka a vizfestészetnek. Ui üli S. Mariska feltűnést kelt, fejlődésével. A „Piros mű teremsarok“ és a „Carla arcképe“ elsőrangú mes­teri alkotások. Wagner Géza. párizsi és müncheni \ áros részleteit ismert bátorságával veti papírra, T'idd Árpád mesteri vizfestményei közül a „Vakol“*' keltik a legnagyobb feltűnést» Vadász Miklós gaz­dag kollekciója egyúttal hű tükörképe a művész lelki gazdagságának, melyet vérbeli szellemesség és a legbiztosabb rajztudás jellemez. Zádor István lolJrajzaivul bizonyítja finoman érző rajztaien- turnát. ' íme, a legújabb .grafikai tárlat -- dióhéjban. A legnagyobb fajta amerikai dióhéjra volt szükség, hogy a sok jóhaugzSeu név beleférjen. (Kezdi.) Egyletek és intézetek. — A Hírlapírók Nyugdíjintézetének jubi­leuma. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjinté­zete vasárnap, e hó 19-én, délelőtt tizenegy órakor tartja meg a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében harmincadik rendes és egyúttal az intézet harminc éves fennállását megünneplő disz- közgyülésct, amelyen az ünnepi beszédet dr Hel- tai Ferenc elnök mondja. A közgyűlést diszlako- ma követi délután egy órakor a Hungária-szálló- bau. A lakomán megjelennek a magyar kormány tagjai, Lukács László pénzügyminiszter kivételé­vel, aki kimentette távolmaradását és megjelenik a képviselőház elnöksége: Berzeviczy Albert el­nök, N’ávav Lajos ,és Kabos Ferenc alelnökök. A székesfővárost Fülepp Kálmán főpolgármester, Bárczy István polgármester, dr Bódy Tivadar ta­nácsos és Boda Dezső főkapitány fogja képviselni. A bécsi Concordia, irőt és hirlapirók egyesületé­nek képviseletében dr Steinbach Gusztáv elnök jön el, az Otthon Írók és hirlapirók köre képviseleté­ben Rákosi Jenő főrendiházi tag, a Budapesti új­ságírók egyesületének képviseletében dr Herczeg Ferenc elnök; képviselteti magát a Magyar Tudo­mányos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Pe­tőfi Társaság. A Magyar szakírók egyesületét Gél- lóri Mór királyi tanácsos elnök, a Magyar újság; kiadók országos szövetségét gyurgyókai Zilahi Si­mon, az Újságkiadók otthonát Illés József elnök fogja képviselni. Képviselőt küld az Országos Púzmány-egyesület és a Vidéki hirlapirók orszá­gos szövetsége is. — Adomány a színészek nyugdíjintézetének. A Belvárosi 'takarékpénztár Részvénytársaság az Országos Szinészegyesület nyugdíjalapja javára ezer koronát adományozott. A Szinészegyesület tanácsa a nagylelkű adományért meleghangú le­vélben tolmácsolta köszönetét. — A Kossuth Lajos asztaltársaság o hó 19-én, vasárnap, este Kossuth Lajos halála évfordulójá­nak előestéjén emlékünnepet rendez saját helyisé­geiben (V, Béla-u. 5. sz.). Az ünnepi beszédet Kor­nyék Mihály, az egyesület elnöke, tartja, kívüle még Szűcs Elemér és Lőwy Sándor szerepelnek, majd az egyesület dalárdája fog hazafias dalokat előadni. — A Gyakorló Gyorsírók Társasága e hó 19-én, vasárnap, délelőtt fél 11 órakor az Orszá­gos Iparegyesület üléstermében (VI. Gróf Zichy Jenő-u. 4. sz.) felolvasó-ülést tárt. amelyen Tóth Mariska a gépírásról, Líadnai Béla az egyszerű­ségre és elméleti következetességre való törekvés­ről fog értekezni. Az előadásokat vita követi. — A Ganz-gyári Dalkör március hó 18-án, szombaton, este fél 9 órakor az Országos Magyar Épitöszövetség nagytermében (Budapest, ,VII, 8 ____________________________________ A réna-ut. 68) Sugár Viktor egyesületi karnagy ve­zetésével a cs. és kir. 52. sz. gyalogezred zenekara, Bergmann Sándor gordonkaművész, Erney József Nemzeti Zenede igazgató és Mihó Ernő zenetanár közreműködésével hangversenyt tárt, ' — Tanítók tisztújító gyűlése. A Budapesti (hivatalos) Tanítótestület VII. kerületi köre csü­törtökön választotta meg uj tisztikarát, amelyen elnökké Sándor Pétert* alelnökökké Molnár Kata­lin és Erős Jenő fővárosi tanítókat, jegyzőkké Bay József és Gurka Károly tanítókat választot­ták meg. A jogvédő bizottságba dr Rózsa Ignác fővárosi tanitót delegálták. — Cs. és k. rákbetegség elleni egyesület. Mint Bécsből jelentik, gróf Kielmannsegg hely­tartó arról értesítette az osztrák rák-betegség ellen küzdő egyesület elnökségét, hogy a király a bel­ügyminisztérium utján megengedte, hogy a társa­ság a cs. kir. cimet és iratain a kétfejü-sasos cí­mert használhassa. Kis komédiák. Nemes verseny, vagy a tökéletes liáz. 1. . Élt egyszer ebben a. gyönyörű fővárosban két kitűnő háziúr. Nevezzük el ezt a két embert, a régi élclapokból szerzett tapasztalásaink alapján Kövérinek és Soványinakt Kövcri, mint neve is jelzi, hosszú sovány umber -volt, Soványi ellenben alacsony, kövér. Különben hói maradna a humor, az az áldott jó humor, aüielyet olyan kitűnő ered­ménynyel hamisítanak már Budapesten? g. tvóvéri és Soványi furcsái viszonyban voltak egymással. Gyűlölték egymást és ezt nagyon külö­nös módon mutatták meg. Ha Kövéri valahol egy házat épített, Soványi nem nyugodott addig, mig szemközt egy sokkal hatalmasabb palotát emelt. Viszont, ha Soványi valahol nagy titokban egy telket vásárolt, Kövéri még nagyobb titokban megvásárolta a mellétté fekvő telket. Állandóan farkasszemet néztek egymással, mint régmúlt időkben két hegy ormáról-az ellenséges várak. ■■ w ■ : - . Egy szép napon Kövéri elhatározta, hogy véglegesen lefőzi Soványit. Eejbeüti úgy, hogy többé ne térjen magához. És épülőfélben levő há­zára, amelyet augusztus elsején akart a lakóknak átadni, a következő plakátokat ragasztotta ki: „Itt augusztus elsejére még nehány kisebb- nagyobb lakás kiadó. Hall, olvasó-szoba, városi és házi telefon, lift, eselédlift, vacuum-cléaner a házban.“ Soványi olvasván ezt a plakátot, gyorsan in­tézkedett. Félóra múlva hasonló tartalmú plakát ékeskedett az ő házán is, azzal a különbséggel, hogy ő a föntnevezett előnyökön kívül még te- herliftet, villámot és gázt, állandó hideg és me­leg vizet és szabad tapéta-választást is biztosított lakóinak. 4. Kövéri megvakarta a fejét, de nem tágított. Másfél óra múlva már interurbán telefont és für­dőszobát gázfűtéssel ígért. Ezzel azonban nem érte be. A plakátot kiegészítette a következőkkel: „Vendéglő a házban. Kávéház a házban. Mé­száros, hentes, fűszeres, gyógyszertár a házban.“ És a kezét dörzsölgette. Mert Soványinak nem volt gyógyszertára. Azonban Soványi sem csüggedt el. Uj pla­kátja igy festett: „Orvos a házban, ügyvéd a házban. Közjegy­ző a házban. Férfi- és női divatkereskedés a ház­ban. Mozi a hasban.“ Its a kezét dörzsölgette. Mert Kövérinek nem volt mozija. 5. Kövéri most már dühöngött: — Mit lehetne csinálni, hogy Soványi bo- szankodjék? Rövid tanakodás után földerült az arca. A plakátot megtoldotta ezzel az egy mondattal: ,..Y kényelem netovábbja: izraelita imaház és koporsó-raktár ír házban.“ Soványi pár pillanat múlva megadta erre a feleletet: „A kényelem netovábbja: orvos, ügyvéd, köz­jegyző, férfi- és női divatkereskedés, mpzi a ház­k l ___________PESTI HlKLAfr____________ b an. Vendéglő, kávéház, mészáros, hentes, fűszerei, gyógyszertár, izraelita imaház és koporsó-raktár két lépésnyire a szomszéd házban.*' Ella. .1911, március 18., szombat. Tauííer tanár sikere. Függetlenül tartalmától, mely a nem­közi élet egyik legjelentősebb, legvadregénye- sebb és legelburkoltabb mozzanatainak ismer­tetéséből állott, rendkívüli érdeklődést érde­mel Tauffer professzor legutóbbi „Nászút“ cimü előadása s főleg a hozzátolongók népgyü- lósszerü sokasága magának a gondolat-közlés­nek általa megnyilatkozó fajtája miatt. Nem felolvasást, de nem is — tudtommal legalább — vetített képekkel tarkázott értekezést tartott a tudós nőgyógyász, hanem egy egyszerű, tisztán a gondolát és szó erejére támaszkodó szabad előadást. Az egész produkció abból ál­lott, hogy egy, igaz, hires.Jls jeles úr másfél óráig ismereteket szórt a közönség elé, bizonyá­ra a tudós pontosságával, dó valószinüleg a részletek rögtönzésének bájával és csillogásá­val s mégis ebez, a szemnék lie vés hitvány ossá­got nyújtó, a fület melódiákkal és zenei össz­hangokkal el nem andalító, színészi elemekkel, lengő szoknyákkal, mozgalmas cselekvésekkel föl nem szerelt másfél órához tolongott a kö­zönség. Mi ennek az oka V. Nagy tévedés azt hin­ni, hogy maga a téma vonzotta a hallgatóságot, bár kétségtelenül emiek is, nagy jelentősége van. Az emberiség mai nemi nyomora oly rettenetes s nemi boldogulás-vágya oly hatal­mas, hogy szívesen megragadja az alkalmakat, melyek e nyomorból kivezető s e vágyakozás kielégithétése felé irányuló utakat jelölik ki számára. Csakhogy miért tolong épen egy'elő- • adáshoz,- mikor a tudoröéúyos könyvek könyv­tárnyi töméntelensége. vagy akár a házi könyvtárak lexikonjai is eléggé komoly, rész­letes felvilágosítást nyújtani képesek? Sőt nagyon valószínű, hogy .bármily tudós ember és pompás előadó is Tauffer tanár, azért az a könyv, melyet ő, vagy más vele egyenrangú tudós e. témáról irt .vagy Írna, alaposabb és mélyebbre ható felvilágosítást nyújtana, mint egy bármily kitűnő előadás. S azért mégis az igazi tudományos könyveket, még a nemi életre vonatkozókat is, kevesen olvassák át alaposan; ellenben az előadásokra tolonganak. ' Ezt az írás és az élőszó utján történő gondolat-közlés különbsége magyarázza meg. Az Írásnak, főleg a tudományos pontosággú- nak vagy bölcsészt mélységűnek, megvan a maga értéke és varázsa. Én részemről az Írást, s általában azt a gondolat- vagy érzés- közlést, ami az emberhez, mint olvasó lényhez fordul, magasabb rendűnek, a gondolat és érzés tökéletesebb kifejezésére alkalmasabb, módszernek tartom, mint az élő szóval való előadást. Ez mindig a gondolati anyagnak bi­zonyos hígításával, mérsékeltén rendszeres, sőt szeszélyesen kanyargó kibontakoztatásával jár s nem annyira logikai, mint inkább mű­vészi törvényeknek szoko.tt hódolni. De ez épen az előnye. Ha valaki egy magas nívójú tudo­mányos értekezést vagy esztétikai essay-t a közönség előtt elszavalna vagy bármily köz­vetlenül elmondana, alig tenne hatást. Az ily. munka az együttgondolkozásnak Oly erős mértékét, a figyelemnek oly megfeszítését kö­veteli meg, amelyet a legkevesebb hallgatótól lehet elvárni. Ugyanaz az ember, aki mint hallgató, hamarosan élvonná figyelmét e mű­től, mint olvasó esetleg végigkövetné s épülne rajta, mert az olvasó egyes mondatokat két­szer olvashat el, ott és annyit pihen, amennyit akar, egy s más dolognak utána is néz, sőt az. egészet is többször elolvashatja. A hallgatónak ellenben röptében kell elfognia a gondolatot s ha egyet elszalasztott, nem szabad azért az egész fonalat elvesztenie, továbbá a szigorúan ténybeli vagy elméleti tartalom mellett az öt­letek. kifejezésbeli szépségek, képzet-társulás- beli szokatlanságok izgató villanyütéseiben is kell részesülnie. Az előadónak tehát alkalmazkodnia kell a hallgató ember eme lelki alkatához. Szel­lemi produkciója, persze, ezáltal az Írástól vagy az írás felolvasásától lényegesen külön­böző lesz. De épen ez a sajátos, külön műfajt alkotó szabad előadási módszer az. ami a közönség úgynevezett szélű rétegeit vonzza. Tudni kell, hogy az emberek, főleg a nők leg­l

Next

/
Thumbnails
Contents