Pesti Hírlap, 1912. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-02 / 1. szám
4 Plusz beszéde Plusz Sándor mondta a köszöntő beszédet, amelyet azzal kezdett, hogy a munkapárt bizalommal van a miniszterelnökhöz. A párt a 67-es alaphoz ragaszkodik. Hangsúlyozni kívánjuk ezt, úgymond, abból az alkalomból is, hogy most a véderőjavaslatok vannak szőnyegen. A mi állásfoglalásunk ezzel a javaslatokkal szemben a mi közjogi alapunkból, magától értetődik. Mi megszavazzuk a véderő fejlesztését és a közös véderő fejlesztését, mert úgy tudjuk, hogy ez legjobban biztosítja a hazánk védelmét és mi azt látjuk, hogy hazánk védelmének fokozatos fejlesztése szükséges. Mi nem tudnék azt a rettenetes felelősséget elviselni, hogy kötelességünknek eleget ne tegyünk és hazánk sorsát kockáztassuk. Egész nyugodtak vagyunk abban, hogy a mi álláspontunk az igazi hazafias álláspont. Ezt a közjogi alapot jogi alapnak tekintjük, amelyet nem akarunk a mindenkori erőviszonyok hullámzásának játékszerévé tenni. A munkának előfeltétele a munkalépés parlament, (ügy van.) A múlt év eseményei fokozott jelentőségében elénk helyezik ezt a kérdést, a parlament munkaképességének, munkaképessége biztosításának kérdését. A parlament munkaképessége nem pártérdek, az közérdek, (ügy van!) amelynek megóvását tulajdonképen minden képviselő megválasztatásának elfogadásával magára vállalta. (Élénk helyeslés.) Meg lehetsz győződve, hogy mi, kik törekvéseidet, amelyek a parlament munkaképességének helyreállítását célozzák, teljes odaadással szolgálják. (Igaz! ügy van!) Amint követtünk a múltban, a türelemben ve amint támogattunk a békés kibontakozásra irányuló kísérleteidben, nem fogunk visszariadni erősebb küzdelmektől sem. (Zajos helyeslés és taps.) Támogatni fogunk a parlament munkaképességének helyreállítására irányuló munkádban. (Helyeslés.) mert a véderőjavaslatokon kívül még több fontos, az ország jövőjére messze kiható kérdés vár ennek az országgyűlésnek az elintézésére. (Igaz! ügy van!) Ilyen a választójog, ilyen a közigazgatási reform kérdése. (ügy van! Ügy van!) De nem folytatom tovább a mi terveink és álláspontjaink fejtegetését. Hiszen köztünk arra nézve nem forog fenn kétség, hogy mi egyetértünk, hogy mi megértjük egymást és ezért engedd meg, hogy szívünk érzelmeinek is kifejezést adhassunk, amidőn neked én minisztertársaidnak boldog új esztendőt kívánunk. (Élénk éljenzés.) Hogy mit rejt magában a jövő, ki tudja? Nagy munkát, talán küzdelmeket az ha az Isten úgy akarja, sikereket. Mi azt kívánjuk nektek, hogy e munkában, amelyben neked és minisztertársaidnak az oroszlánrész jut, adjon az Isten erőt és egészséget, adjon sikert! (Élénk éljenzés.) S ha magunk számára is szabad valamit kívánnunk, ez az, hogy tartsatok meg bennünket továbbra is barátságtokban. (Hosszantartó, szűnni nem akaró éljenzés és taps.) A miniszterelnök válasza: Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök az éljenzés és taps csillapultával így válaszolt: — Igen tisztelt, kedves barátaim! Az új év alkalmából kifejezett meleghangú üdvözlétekért, amely mélyen meghatott minket, fogadjátok minisztertársaim nevében is, legmelegebb köszönetünk nyilvánítását. Az a viszony, amely köztünk a közélet terén való együttműködésünkben kifejlődött, az elvek azonosságán alapul és nem mesterkedések hoztak bennünket össze. (Igaz! ügy van!) Úgy érezzük, hogy van egy múlt is mögöttünk, amely igazolja, hogy a mi elveink azok, amelyek leginkább szolgálják a nemzet érdekeit. (Élénk helyeslés.) Az épen általad is hangoztatott hatvanhetes alapelvek ezek, amelyeket a nemzet bölcs államférfiai higgadtan átgondolva teremtettek meg. Hiszen ezek az idők folytán nálunk már szinteeszményi értékkel bírnak, mert nemzetünk boldogulásának feltételei. Ezeket akarjuk mi fentartani, ápolni és terjeszteni, hogy mély gyökeret verve a nemzet széles rétegeibe, ezáltal igaz, hitünk szerint hosszú időkre olyan biztos, nyugodt alapot teremtsenek, amelyen a nemzet egész életét befedezhesse nagy céljainak elérésére. S ami nekünk örömet okozott és okoz, ez az, hogy e hit abban, amit ezen az alapon a nemzet javára elérni kívánunk, talán még soha ilyen mértékben a nemzet széles rétegeiben, el nem terjedt. Meggyőződésünkké vált, sok próba után, hogy ez az alap az egyedüli, amely a nemzetnek nemcsak fejlődését biztosítja, de hatalmát és virágzását is elősegíti. (Élénk helyeslés.) És ha van még valami, ami ezen nagy célok elérésére minket toráéra is egyesít, ez az a szabad gondolkozás, az a szabadelvűség, amely pártunkban mindnyájunknak közkincsévé vált. (Igaz! ügy van! Élénk helyeslés.) Hiszen ez tradíción alapszik. (Igaz! ügy van!) Ez leginkább megfelel annak, hogy igazságérzetünknek adhassunk kifejezést, de azonkívül a nemzet összes erőinek egyesítésére is ez a legalkalmasabb mód és eszköz, hogy ezen erők egyesítésével azután biztosítsuk azt, ami hitünk szerint helyes és jó. A parlament munkaképességéről voltál híves említést tenni. Hiszen nekünk, akik a munka jegyében születtünk meg, első feladatunk arról gondoskodni, hogy a parlamenti életnek ezen előfeltételét a magunk részéről is biztosítsuk. (Élénk helyeslés.) Szíves voltál jelezni, hogy követtetek a múltban abban, amit eljárásomban szükségesnek és helyesnek tartottam. Hálás szívvel mondok nektek ezért köszönetet. Még inkább köszönöm azt, hogy jövőre is kilátásba helyezitek szíves támogatástokat. (Lelkes éljenzés.) Ha meddő volt is talán a parlament működésében a legutóbbi félév, nem mondhatjuk, hogy a mi eljárásunk hiábavaló lett volna. (Igaz! Ügy van!) Ellenkezőleg, én úgy tudom és úgy érzem, hogy két irányban is nagy előnyöket biztosított nekünk. Az egyik abban áll, hogy ezen magunk tartása által megnyertük a nemzet szimpátiáit. (Élénk felkiáltások: Igaz! ügy van!) Ezt mutatja a törvényhatóságoknak általam nem eléggé hangoztatható hálával fogadott megnyilatkozása, amelyek nemcsak elítélték ellenfeleink magatartását, hanem egyszersmind bátorítottak minket, erőt adtak arra, hogy ezen az úton haladjunk tovább, hogy azt, ami meggyőződésünkben élt, érvényesítsük is. És tartozunk is nekik ép úgy, mint az egész nemzetnek, hogy ezen kötelességünknek meg is feleljünk. És úgy hiszem, egyesített akaratunkkal ez a cél el is fog érezni. De még egymást is eredményezett ez az idő. És ez az, hogy, ha ugyan ez egyáltalában lehetséges volt, még jobban összeforrasztott bennünket. (Igaz! ügy van!) Minket, akiket az elvek hoztak össze, ez a küzdelem olyan barátokká, olyan szövetségesekké tett minket, pártot és kormányt, hogy ez a két momentum: a nemzetnek helyeslése egyfelől és erőinknek ez az egyesülése és az egyesülés által való növelése másfelől megadja a hitet, r. reményt arra, hogy céljainkat el is fogjuk érni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) — Én, aki az életben elég hosszúra nyúlt politikai működésem alatt mindig a küzdelem középpontján állottam, és nem egyszer élesebb harcra is kényszerültem, nem riadtam ettől sem vissza, ha meggyőződésem szerint csak úgy tudtam szolgálni hazám érdekét, így vagyok ma is. De valamint minden áldozatra készen vagyok e téren, azért mégis, épúgy, miként a múltban, a jövőben sem akarok kizárni egy békés fejlődést sem, ha ez a nemzet érdekeivel és becsületével összeegyeztethető. (Élénk helyeslés.), de csak ezen az áron: egyébként nem. (Élénk tetszés és éljenzés.) Egész határozottsággal egy cél felé törekszünk. És e tekintetben mindig ugyan törvényes, de olyan eszközökkel is kívánunk élni, amelyek céljaink elérését csakugyan biztosítják is. (Élénk helyeslés.)E tekintetben nyugodt lélekkel nézhetünk av jövőbe. (Úgy Van!) Mert hiszen mit is kívánnánk ma, az új év első napján a nemzetnek mást, mint békét és nyugalmat? (Tetszés.) Ezt óhajtva szívünkben, tudjuk, hogymegfelelünk a nemzet érzéseinek is, mert hiszen a nemzet is csak békét é£ nyugalmat óhajt. (Igaz! Ügy van!) De ha vár valamit tőlünk a nemzet, elvárja tőlünk a munkát. Mi ennek is meg akarunk felelni: mi dolgozni akarunk, mi munkálkodni akarunk, aminthogy ez természetes kötelességünk is, mert hiszen a nemzet bizalma azért fordul felénk, mert ezt a munkát várta tőlünk és ezt várja a jövőben is. (Élénk helyeslés.) Az igazságok, amelyeket mi hirdetünk, nagyon egyszerűek, és épen, mivel olyan nagyon egyszerűek és helyállók, azért tudtuk is velük olyan könnyen megnyerni a nemzet bizalmát. (Élénk tetszés, helyeslés és taps.) Azt, aki messze és talán mesterséges uton keresi a boldogulást, azt nehezen értik meg. De aki egyszerű igazságokat hirdet, annak nincs sok szóra szüksége. Azt megértik, mert amit az vall, lelkével és szívével vallja, azt szeretik a tömegek is követni, mert ezek könnyebben férkőznek hozzájuk. Ezeket az egyszerű igazságokat akarjuk hirdetni a jövőre is. Ezen alapelvek megtartása mellett legyünk mindig, minden körülmények között egyszerűek és igazak és akkor nem kell attól félnünk, hogy félreértetünk; ellenkezőleg, akkor bízhatunk abban, hogy meg fogunk értetni. Nem a magunk érdeke az, ami itt szemem előtt lebeg, hanem az, hogy a nemzet igaz érdekeit szolgáljuk, a nemzetnek igaz hatalmát és felvirágzását mozdítsuk elő. Még egyszer hálás köszönet meleg üdvözlésiekért. A magunk részéről is nemcsak sikert kívánunk mindnyájatoknak munkálkodástokban és azt az örömöt, amelyet az elért siker jelent, de azonkívül nektek egyénenként én kedves családotoknak minden jót, boldogságot, megelégedést, egészséget a legmelegebben kívánunk. (Hosszantartó, meg-megújuló, lelkes éljenzés és taps.) A miniszterelnök és a kormány jelenlévő tagjai tagjai még jó ideig szívélyes társalgást folytattak az üdvözlésre megjelent, párttagokkal, akikkel egyénenként is kicserélték a boldog uj ..év. kívánást, majd a párt tagjai a kormány tagjaival együtt a képviselőházba vonultak a Ház elnökének üdvözlésére. A nemzeti munkapárt az újév alkalmából a következő távirattal üdvözölte a párt gyöngélkedő elnökét, Peresei Dezsőt. A nemzeti munkapárt nevében az új esztendő küszöbén éppoly mély és őszinte tisztelettel, mint igaz és meleg szeretettel azon hő óhajunk anevezése kapcsán üdvözöljük Nagyméltóságodat, hogy teljes egészségben és jó színben mielőbb viszontláthassak körünkben. Dániel Gábor, báró Chillány Imre, báró Vojnits István alelnökük. Perccel Dezső a következő távirattal válaszolt: . Szivből köszönöm az évforduló alkalmából nyilvánított szives üdvözletét és viszonzom pártunk összes tagjai részére a 'jókívánságokat.' & . • ' ..:;L ■ ' .. A képviselőhház elnökénél, A munkapárt nevében báró Ghyllány Imre alelnök üdvözölte Návayt és biztosította a párt bizalmáról és támogatásáról. Návay hosszabb beszédben köszönte meg az üdvözlést. — Abban az állásban, amelyet most a t. Hitbizakma folytán elfoglalok, — igy szólott többek közt, — tényleg minden pártok fölött kell, hogy azon teendőket ellássam, amelyeknek nagy fontossága hazánk alkotmányos életének fennállásával egyértelmű. Én azt hiszem, hogy azok a tradíciók, amelyek a Ház elnöki állásához hosszú idők óta fűződnek, az énszerény működésem által nem fognak megszakadást találni. Állásomba , egy tulajdonságot vittem be: azt a komoly kötelességtudást, amely eddig közpályám mindenlépésében kísért, amelylyel nem kerestem soha a külső, sikereket, hanem ha valamire, úgy arra törekedtem, hogy legjobbamnak feláldozásával azon hivatást és azon feladatot, amelyet reám ruháztak, becsületesen teljesítsem. Ez képezte azon programmal is, amelyet novemberben a t. Ház elé terjesztettem és ez fogja képezni jövőben is feladni őmat. Tisztában vagyok azzal, hogy az én állásom a maga egészében rendkívül nehéz. Mindenkor nehéz és különösen nehéz most, amidőn sok tekintetben éles ellentétek választják el az ország politikai pártjait, amidőn az elnöknek inkább mint valaha, a független bíró szerepét kell betölteni, hogy egyrészt mindenkinek az igazságát szolgáltatva, másrészt szem elől soha se téveszsze azt, hogy a Ház elnöke nemcsak díszes állás, de mindenekelőtt egy nagy kötelesség az, hogy hazánk életében a parlamentnek életképességét és működési képességét a házszabályokon bihol biztosítsa. Hogy ez mennyiben fog az én gyönge erőmnek sikerülni, ezt nem óhajtom megjósolni, hisze a Hai..elnökének nem lehet hivatása, hogy a Ház munkaképességét biztosítsa vagy pótolja. Remélem azonban, hogy széles e hazában, nyilvánvaló "lesz az a tudat", és beismerés, hogy bármilyen széleskörű ellentétek választják is el egymástól a napi politika kérdéseiben az egyes pártokat, nem képzelhető, hogy akadhasson magyar ember, aki elfeledje azt, hogy a parlament tekintélyét és ezzel alkotmányunk lényegét veszélyezteti, ha a parlament szabad működése bármi után gátoltatik, illetve lehetetlenné tétetik. (ügy van! Élénk helyeslés és taps.) Én azt hiszem, ezt minden pártköteléken felül állva is elmondhatom. M Minden magyar embernek kell, hogy ezen érzés eltöltse lelkületét akkor, amidőn egy új év küszöbén állunk és kétkedő lélekkel nézünk a jövő elé. Viszont megnyugvást találunk, hogyha a múltba pillantunk , látjuk, hogy a haza, amelynek fiait a múltban is annyi viszály és ellentét elválasztotta, a maga útján halad és mintegy a maga nemzeti géniuszát iparkodik a nemzet haladásában megvalósítani. És azt hiszem, a legszélesebb ellentétek is a történelem ítélőszéke előtt el fognak némulni és azok a nagy ellentétek, amelyek bennünket elválasztanak, tulajdonképen a történelem ítélőszéke előtt úgy fognak megjelenni, mint momentán elválasztó vonalai különböző utakon haladó, de egyaránt nemzeti és hazafias érzésű embereknek. Csakis ezen általános és nemzeti hazafias érzés az, amely remélni engedi, hogy a magyar parlament meg fog felelni hivatásának, hogy be fogja tölteni azt a nagy feladatot, amely szociális, kulturális és gazdasági téren munkálkodására vár. (ügy van!) Hálásan köszönve úgy a magam, mint elnöktársaim nevében a hozzám intézett jóakaratú kívánságokat. Ígérem, hogy mindig a komoly akarat és kötelességtudás lesz, ami az én működésemet irányítja. Magamat szives jóindulatotokba ajánlva, köszönöm szives bizalmatokat. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Az üdvözlés után a párt tagjai átvonultak a fogadóterem mellett levő pompás buffetbe. _____Pesti Hírlap_____ 1912. január 2., kedd. ír A Kossuth-pártban A függetlenségi Kossuth-párt tagjai hétfőn délben felkeresték a párt elnökét, Kossuth Ferencet, hogy az újév alkalmából jókivánataikat fejezzék ki. A párt tagjai fél tizenkét órakor gyülekeztek a pártkörben és onnan vonultak át a pártvezér lakására. Jelen volt a párttagok közt gróf Apponyi Abert is. Gál Nándor üdvözölte Kossuthot hosszabb beszédben: — A parlamentarizmust tiszteljük — mondta többek közt. A parlamentáris kormányforma ez.