Pesti Hírlap, 1917. december (39. évfolyam, 296-320. szám)
1917-12-01 / 296. szám
ISZT. december 1., szombat. ______PESTI hírlap______ bolsevikiek azt indítványozták, hogy küldjenek szerencsét kívánó táviratot Krilenkonak, az értekezlet ezt leszavazta. Lenin megérezte, hogy inég lábai alatt a talaj és azonnal tárgyalásokat kezdett, hogy a szocialisták és bolsevikiek koalícióját létrehozza. A kadettek és szocialisták koalíciós kabinet alakítását ajánlják. Stockholm, nov. 29. — Haparandából jelentik: A kadettpárt és a jogpárti szocialisták öszszes parancsnokságainak képviselői Mohilevben Verhov seid és Miliukov jelenlétében elhatározták, hogy javasolni fogják, Csernov közvetítésével a bolsevikieknek, egy koalíciós kabinet alakítását. Ceretelli azonban ellenzi ezt a javaslatot és a bolsevikiek kizárását kívánja. Elfogatta a parancs A főhadiszálláson időző polgári képviselők ellen. Stockholm, november 30. — Lenin és Trocki köriratot küldött az összes hadsereg-szervezetekhez és a frontkatonák forradalmi bizottságához. Az iratban közült, hogy a volt főparancsnok főhadiszállásán egybegyűltek a polgári pártok képviselői, élükön Ceretellivel, Akszentyevvel, Verchovszkyval és Csernovval Az összes had-seregbizottságokat utasítják, hogy tartóztassák le ezeket a népárulókat, ha vonakodnak eleget tenni a parancsnak, hogy hagyják el a főhadiszállást „Senki sem sejtené, hogy forradalom van.“ Rotterdam, nov. 3. — A Times jelenti szerdai kelettel Pétervárról. Az orosz fővárosban most a munkástanács uralkodik. A pétervári helyőrség a legmegbízhatóbb csapatokkal, a katonai forradalmi bizottsághoz csatlakozott. Szerdán délután három órakor, a Newski Prospekt nyugodt volt, őrjáratok tartották fenn a rendet és elfogtak kozákokat és tiszteket. _ A Kazán-kathedrálisnál állott egyeben páncélos autó tüzelésre készen. Az üzletek zárva voltak. A táviróhivatalnál és a tőzsdénél néhány lövést váltottak és többen megsebesültek. Az állami bankot a munkástanács pártján álló csapatok szállották meg. Minden a rendes csapásokon halad és senki sem sejteni, hogy forradalom van. Az alkotmányozó gyűlésre szóló választások nyugotítan folynak. Pétervár, nov. 27. — (P. T. I.) (Megkésve érkezett.) Az alkotmányozó országgyűlésre szóló választások, minden különösebb izgalom nélkül mennek végbe. Gyűléseket nagyon keveset tartanak. A sajtó is csekély agitációt fejt ki. Sok városban egészen nyugodtan folyik a választás. Néhány kormányzóságban hír szerint rövid időre elhalasztották a választásokat. Krilenko eln ózditolta az északi front parancsnokát és a 5. hadsereg parancsnokét. Rotterdami, *trö&'v30. — A Daily Telegraph jelenti Pétervárról. A hadsereg általában tartózkodással fogadja Lenin békejavaslatát. A főhadiszállás általános hadseregbizottsága nem akarta elismerni Kritenkot főparancsnokul. A főhadiszállásra csak akkor engedik be, ha mint polgári személy érkezik. Az északi front parancsnoka, Cseremiizov, szintén nem ismerte el Kritenkot, mire azonban Krilenko elmozdította ezt a tábornokot. Krilenko azt is keresztül vitte, hogy Boldgrewet, az ötödik hadsereg parancsnokát, elfogták. Krilenko visszatért Pétervárra. — Az orosz formációkat visszavonják a raián hadsereg körzetéből. — London, nov. 29. — (Reuter-ügynökség.) A Daily Chronicle jelenti Pétervárról e hó 29- ről: Stankevics, a főhadiszállás biztosa, vonakodott Krilenko hadseregparancsát Duchoninnak kézbesíteni és a hadsereg nevében felhívást intézett a polgári lakossághoz, hogy hagyja abban a polgárháborút, vessen véget az anarchiának és szállítson élelmiszereket a fronton levő hadseregnek. Krilenko megszakította Déloroszországba való utazását és visszatért Pétervárra. A Daily Chronicle jelentése szerint a maximalista kormány megparancsolta a délnyugati front hadseregparancsnokainak, hogy az orosz formációkat vonják vissza a román hadsereg köréből. Reuter- allal a béketárgyalások német föltételeiről. Amsterdam, nov. 28. — (Megkésve érkezett.) A Reuter-ügynökségnek jelentik Pétervárról: Pétervár polgármestere kijelentette, hogy a németek nem akarták fogadni azt a parlamentárrt, akit a maximalista népbiztosok küldtek ki és kijelentették, hogy csalás az alkotmányozó országgyűléssel kezdhetnek béketárgyalást. A béketárgyalás német feltétele az, hogy az oroszok 100 kilométernyivel hátrább vonuljanak, a németek pedig mostani vonalaikat tartják. (Megjegyzés: A Reuter-ügynökség hazugságainak aligha van ennél rikítóbb példája.) Beszüntették a tüzelést az egész orosz fronton. Bem, nov. 30. — (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Pétervárról jelenti a Reuter-ügynökség. A német főparancsnokság kijelentésére, hogy hajlandó a fegyverszünetről Oroszországgal tárgyalásokba bocsátkozni, a tüzelést az egész orosz front hosszában beszüntették. Hat tábornokot letaróztattak. Basel, nov. 30. — (A Pesti Hírlap tudósítójától.) A Morning Post jelenti Pétervárról. Trocki jegyzéke a semleges árfarrack diplomácia. képv$sel$?41@&. Pétervár, nov. 29. — A pétervári tavsran ügynökség jelenti. Az a jegyzék, amelyet a kinügyek biztosa, Trocki küldött a semleges államok nagyköveteinek, illetőleg követeinek, így szólt A munkás- és paraszt-képviselők kongresszusának határozata értelmében abban a helyzetben vagyok, hogy a népbiztosok tanácsának nevében javaslatot tehetek a szövetséges államok képviselőinek, kezdjenek tárgyalást az összes frontokra vonatkozó fegyverszünet dolgában, abból a célból, hogy az emnexiók és kártalanítás nélkül való demokratikus békéről a népek szabad fejlődésének alapján megindítsák a tárgyalásokat. A népbiztosok tanácsa egyidejűleg megbízta a katonai hatóságokat és a köztársaság hadseregeinek delegáltjait, kezdjenek előzetes megbeszélést az ellenséges hadseregek illetékes hatóságaival, hogy frontunkon, és minden más fronton is azonnal megkössük a fegyverszünetet. Amidőn eleget teszek annak a kötelességemnek, hogy önt, Nagykövet úr, erről a lépésről értesítsem, van szerencsém önt megkérni, tegyen meg mindent, ami módjában van, hogy a fegyverszünet megkötésére és a tárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslatunk hivatalos formában tudomására jusson az ellenségi országok kormányainak. Végül van szerencsém azt a reménységemet kifejezni, hogy Nagykövet úr minden lehető intézkedést megtesz arra nézve, hogy ez a közlésem a lehető leggyorsabban elterjedjen az ön országának népe között. Minden semleges ország rendkívül sokat szenved ettől a gonosz háborútól, amely, ha véget nem vetnek neki, magával rántja az örvénybe azokat a népeket is, amelyek még nem vesznek benne részt. A rögtöni békekötés minden hadviselő és semleges ország dolgozó osztályainak követelése. Ezért a népbiztosok tanácsának kormánya teljesen biztos benne, hogy a semleges országok dolgozó osztályai támogatni fogják és kérik önt. Nagykövet úr, legyen biztos felőle, hogy az orosz demokrácia át van hatva attól a kívánságtól, hogy testvéries viszonyban éljen minden országok demokráciájával. — Utálatos város ez a Bécs — fakadt le Végre az anya hosszabb hallgatás után. — És milyen lehetetlenek ezek a bécsi fiatalemberek. Max pedig egyenesen fajankó! — Nekem is jobban tetszett az egyik barátja — felelte Ilma — az a magas, barna, fiatal ember, akit a többiek Kurtnak szólítottak és aki annyira érdeklődött Budapest iránt. Ez legalább okos, kedves embernek látszik. Kár, hogy olyan bécsies. Másnap Pintérné elment ahoz a híres bécsi szemorvoshoz, akihez évek óta készült. A tanár a szemét ugyanazokkal az eszközökkel vizsgálta meg, amiket Pintérné már hazulról ismert s a vizsgálat után ő is kétségeskedve a vállát vonogatta, nem volt bizonyos a vizsgálat eredményében és végül borogatás céljából valami teát irt. Pintérné csalódottan távozott az orvostól és most már sajnálta az egész bécsi utat, különösen a sok költséget. Amilyen nagy reménykedéssel indultak Bécs felé az első osztályon, és oly szomorúan gubbasztottak most hazafelé a másodikon. A vonat már messze járt Bécstől, amikor a kupéjuk folyosóján váratlanul feltűnt Furt, a Max barátja. Kurt örömmel ismert rájuk és egészen Budapestig kisérte őket Bécsi létére is szidta Bécset, a kegyetlent, a maradit, a nyárspolgárit. Pintérék félig-meddig igazat adtak neki, hiszen ők is csalódtak az osztrák fővárosban. 4. — Mégis csak jobb itthon — sóhajtottak föl Pintérék, mikor végre megint a budapesti kövezet volt a lábuk alatt. A város szinte megszépült az alatt, míg távol voltak. — De legalább a mama szemére írtak orvosságot — vigasztalta meg Pintérnét a leánya. — Ugyan, hagyd el, — felelte Pintérné, — drága medicina lesz az. A bécsi út ugyancsak pénzembe van! És ki tudja, milyen drága lesz az a tea, amit a bécsi tanár irt. De nem bánom, a fő, hogy használjon. Boldogok voltak, hogy végre megszokott otthonukban lehettek. De alig hogy hazaérkeztek, csöngettek kívül. Az a bécsi fiatalember volt, akivel együtt érkeztek Budapestre. Kurt bocsánatot kért, hogy zavarja a hölgyeket, de, mint mondta, fontos dologban jött: — Még ma este vissza kell utaznom Bécsbe a gyorssal, csak néhány órát tölthetek itt a magyar fővárosban és nem tudtam ellentállni annak a vágynak, hogy önöket még egyszer láthassam. Bécsi ember létemre szeretem az őszinteséget és kereskedő ember létemre szeretem a gyorsaságot. . . Én innen nem szeretnék eltávozni anélkül, hogy Ilma kisasszonytól biztatást ne kapjak. Megengedi-e a kisasszony, hogy a távolból is gondolhassak önre? Sőt, ha nem tolakodás a kérésem, arra is engedelmet szeretnék kapni, hogy írhassak önnek. Urna elpirult. — Csak az aggaszt — folytatta Kurt Amsterdam, nov. 30. A Reuter-ügynökség jelenti Pétervárról 28-iki kelettel. A spanyol ügyvivő írásban tudatta Troddval, hogy Trocki ! hogy önök csalódtak Bécsben és félek, hogy ezt a rossz érzésüket rám is áthárítják. . . — Dehogy, uram — sietőtt Kürtőt megnyugtatni Pintérné — mi voltakép megszerettük a bécsieket és ha kissé elégedetlenkedtünk is Bécscsel, ez csak azért volt, mert ön még nálunk is jobban megbírálta a szülővárosát. — De mondja csak, Urna kisasszony— kérdezte Kurt — tudna-e hosszabb ideig Bécsben élni? Hozzá tudna-e szokni és meg tudná-e kedvelni ? — Talán. . . Miért ne? — szólt Trina. — Hiszen ott is emberek élnek, mint itt és épp olyan emberek, mint itt. — Ha én például meghívnám magát, természetesen az édesanyjával együtt, meglátogatna-e engem Bécsben? — kérdezte Kurt. Ilma az anyjára nézett. — Szívesen elmennénk Bécsbe szólt Pintérné — megszállnánk valamelyik hotelben és ön meglátogathatna bennünket. — Ezt is köszönöm — felelte Kurt, — de nem így gondoltam. Azt szeretném, ha Ilma kisasszonyt elkísérné az édesanyja, aztán a mama egyedül szépen visszautazna. — Hogyan? . . . Uram, miféle beszéd ezi — mondta Pintérné és a szeméből a méltatlankodás kis villámai készültek kilobbanni. — Mint mondtam, szeretem az őszinteséget és a gyors kivitelt — szólt a bécsi. — Tehát röviden azt kérdezem Ilma kisasszonytól, hogy tudna-e, akarna-e a ... a feleségem lenni? Ilma elvörösödött, aztán fehér lett, mint a fal, úgy, hogy meg kellett kapaszkodnia, hogy a legutóbbi napokban hét fölkelő frontta homokot a Péter Pál-erődbe szállítottak, mert beszédet intéztek a csapatokhoz az ideiglenes kormány békemanifesztuma ellen. A fronton levő katonák több esetben elfogták azokat a tisztjeiket, akik nem helyezkedtek föntartás nélkül a fegyverszünet álláspontjára. Spanyolország a béke érdekében.