Pesti Hírlap, 1919. november (41. évfolyam, 142-167. szám)
1919-11-08 / 148. szám
8 szerint nem jön Budapestre, a békedelegáció elnökségét pedig csak akkor vállalja el, ha a belső politikai viszonyok addig konszolidálódnak és koncentrációs kormány jön létre. Egy másik forrás szerint gróf Apponyi Albert kijelentette, hogy vállalja a békedelegárus tisztét, ha erre a szociáldemokrata párt is felkéri, mert a munkások nélkül ilyen akcióba nem megy bele. Nemzeti párti államtitkár a propaganda minisztériumban ? A Nemzeti Párt által a kormány elé terjesztett memorandumban szerepel többek közt a propaganda-minisztérium megszüntetése. Tegnap a Nemzeti Párt megbízásából Simontsits Elemér és Platthy György tárgyaltak a miniszterelnökkel ezekről a feltételekről s a tárgyalások során Friedrich István kijelentette, hogy ezt a feltételt a kormány nem fogadhatja el azért, mert felfogása szerint a propaganda-minisztérium nem pártpropagandát űz, hanem az ország hangulatának és a közszellemnek megfelelő agitációt folytat, hogy ellensúlyozza a még mindig kísértő bolsevista-agiitációt A propaganda-minisztérium megszületésébe a kormány nem mehet bele hanem olyan megoldást ajánl, hogy a minisztérium vezetését megosztják a jelenlegi miniszter és egy államtitkár között s az utóbbi állást az Országos Nemzeti Párt egyik tagjával töltenék be. A tárgyalások még folyamatban vannak és erre nézve döntés eddig nem történt. Az államvasutak hivatalaiban tilos a politizálás. Mint a legtöbb hivatalban, a magyar államvasutak hivatalos helyiségeiben is szenvedélyesen politizáltak a tisztviselők, ami megbénította a rendes eredményes munkát. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter utasítására most Keleti Dénes, az Államvasutak kormánybiztosa, rendeletet adott ki, amelyikben fölszólítja a vasutasokat, hogy szüntessék be a hivatalokban a pártpolitikai agitációt. „A pártpolitikai agitáció — mondja a rendelet — megbontja a vasutas kartársak között a nagyon szükséges kortársi együttérzést, de elpusztítja a vasúti szolgálatban nélkülözhetetlenül fontos fegyelmet. A kormánybiztos hivatkozik eddig többször hangoztatott, de egyesek által a fegyelem rovására nem követett, tiltó rendeleteire és megemlíti, hogy ha ennek a rendelkezésnek sem lenne meg a kívánt és szükséges eredménye, akkor élni fog a kormány által reáruházott jogaival és a legerélyesebben lép fel azok ellen, akik a hivatalokban pártpolitikai agitációt fejtenek ki." A szociáldemokraták A szociáldemokrata párt választmánya ma délután ülést tartott, amelyen Garami Ernő beszámolt a Horthyval történt megállapodásról és a pártvezetőség tagjainak az entente képviselőjével folytatott újabb megbeszéléseiről. A pártvezetőség jelentést terjesztett elő ennek nyomán a politikai helyzetről. A pártválasztmány a jelentést egyhangúlag tudomásul vette és elhatározta, hogy a kormányban való részvétel dolgában minden irányban fentartja a munkásság eddigi álláspontját. Államtanács a törvényhatóságok kiküldötteiből. Az ország rendjének helyreállításával fokozatosan megindult mindenfelé a közigazgatás rendes menete is. Borsod vármegyében, mely a magyarság terén mindig vezető szerepet játszott, már indítványt is tettek a megyegyűlés összehívására. Az összeülő törvényhatósági közgyűlés elé most dr Hebrony József határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben annak megállapítását iránja, hogy az ország törvényes rendjének helyreállítása a törvényhatóságok összességének feladata, amit kiküldöttei útján gyakorol. Javaslata szerint ezek a kiküldöttek államtanácscsá alakulva kiegészítik magukat a legfőbb bíróságok elnökeivel és így együtt kezelik a legfőbb állami hatalmat mindaddig, amíg a magyar állam törvényes képviselete megalakul, kinevezi és hivtaluktól felmenti a miniszériumot, gondoskodik a személy- és vagyonbiztonság megóvásáról, az állami pénzügyek rendezéséről, a nemzeti védelem megszervezéséről a békeszerződés megkötésének előkészítéséről, a kornak megfelelő választási törvény megalkotásáról és a nemzet törvényes képviseletének sürgős összehívásáról. Végül indtványozza, hogy a vármegyei törvényhatóságok három-három, a városi törvényhatóságok egy, illetve két, a főváros és Pest megye törvényhatósága pedig hat-hat delegátust válaszzon az államtanácsba, és az indítványt elfogadás végett a többi törvényhatóságokkal ** közöljék. Mszlalmak a királyságért A királyság helyreállításáért elsőnek Esztergommegye foglal állást. Esztergomból jelentik: Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága legutóbb tartott közgyűlésén dr Antóny Béla polgármester indítványára és Lepold Antal prelátus-kanonok kiegészítő javaslatára egyhangúlag, nagy lelkesedéssel elhaározta, hogy a kormányhoz sürgős feliratot intéz a királyság mellett. Felkéri a kormányt, hogy a magyar államnak köztársaságképpen való megjelölését még átmenetileg is mellőzzék és helyette egyelőre más alkalmas elnevezést — magyar állam vagy magyar nemzet — használjon. A törvényhatósági bizottság hangsúlyozza, hogy a magyar szent korona nemcsak jelképe a királyság intézményének, hanem örökkön égő világítótornya a keresztény magyarságnak, amelynek nem kell „frigdai sapka", nem kell köztársaság. A magyar királyság pártja megtartotta alakuló közgyűlését Neményi Imre volt államtitkár elnöklésével. Nagyszámban jelentek meg a párt tagjai Legfontosabb tárgya a gyűlésnek az alapszabályok megalkotása volt Utána megválasztották a párt vezetőségét. Alakult egy intézőbizottság, mely önmagából egy tizenhét agú vezérlőbizottságot választott. Ez a bizottság vezeti a pártot, melynek elnöke nincsen, ennek a bizottságnak a tagjai fölváltva vezetik az ügyeket. Az intézőbizottság tagjai lettek: Gróf Bánffy Miklós, Barta Albert, Beöthy László, Csécsy-Nagy Miklós, dr Faludi Oszkár, dr Laczkó Antal, Lónyay István, dr Sándor Oszkár, dr Pallay Zoltán, dr Pászty István, dr Nemes Antal püspök, Neményi Imre, dr Sándor László, gróf Somssich Tihamér, Váry Albert, Andaházy-Kasnya Béla, Fodor Miklós, Bachó Zoltán, Csengery Árpád, Deml Károly, Gerő Vilmos, Gróber Ernő, Gálos Kálmán, Horovitz Gusztáv, Holizsebor Ernő, Ibrányi Ödön, Ligeti Miklós, Lukács György, Sándor Tivadar, Pallay Tibor, dr Rétty Aurél, Varsányi Dezső, Polányi Aladár. A vezérlőbizottság tagjai lettek: gróf Bánffy Miklós, Bartha Albert, Andaházy-Kasnya Béla, Sándor Oszkár, Lónyay István, dr Laczkó Antal, dr Sándor László, dr Faluxii Oszkár, Neményi Imre, gróf Somssich Tihamér, báró Pásztólyi István, Pallay Zoltán. Ügyvezető igazgatók: gróf Somssich, Andaházy-Kasnya, dr Sándor. Főtitkár dr Laczkó lettek. A magyar királyság pártja küldöttségben jelent meg sir George Clerknál. A küldöttséget Nemes Antal püspök, Bartha Albert volt hadügyminiszter vezette és részt vettek benne a következők: gróf Pálffy Miklós titkos tanácsos, Váry Albert főállamügyész, dr Laczkó Antal, Hevesi Simon főrabbi, Holitscher Ernő gyáros, báró Pásztély István, volt államtitkár, gróf Somssich Tihamér, volt főispán, Sándor László volt főkapitány, dr Sándor Oszkár ügyvezető-igazgató és dr Faludi Oszkár ügyvéd. Több ezer ta© aláírásával ellátott memorandumot nyújtottak át, amely kifejti a királyság pártjának céljait és programmját. A párt kifejei ebben a programmban, hogy a magyarság legőszintébb óhaja a királyság visszaállítása, melytől jövendő boldogulását, a mostani zilált közállapotok megszüntetését, a jog és törvény uralmának megszilárdulását reméli. Gratz Gusztáv bécsi követ? Politikai körökben az a hír terjedt el ma este, hogy a kormány Gratz Gusztáv volt pénzügyminisztert szemelte ki bécsi követül. Gratz holnap Bécsbe utazik. A tisztviselői kar Vázsonyi ellen A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének választmánya egyhangú határozattal megbotránkozásának adott kifejezést Vázsonyi Vilmosnak egy német nyelvű lapban megjelent, a tisztviselői kar egyetemét érdemetlenül és igazságtalanul támadó cikke felett A szövetség tényként állapította meg, hogy az esküszegés súlyos vádja alaptalan, mert maga a király mentette fel a minisztereket és ezek utján a tisztviselőket hűségi esküjök alól. Megállapította, hogy a tisztviselői karnak elenyészően csekély hányada tévelyedett meg annyira, hogy a szovjet uralomból előnyöket igyekezzen szerezni, ellenben igen nagy részük, mint az új uralom számára előre megbízhatatlan oknak minősített, rendelkezési állapotba került, a hivatalban maradtak pedig éppen nem a szovjet erősítésére, hanem meggyengítésére, értékek, emberek megmentésére használták fel hivatalukat. Megállapította, hogy számos tisztviselő vitt jelentékeny szerepet ellen, forradalmi mozgalmakban, hogy közülük többet meg is öltek, sokat bebörtönöztek, megkínoztak, üldöztek és hogy nagy számban voltak olyanok is, akik életük veszélyeztetésével szöktek át a nemzeti hadseregbe vagy az ellenkormányok szolgálatába. Minthogy pedig Vázsonyiról nem tételezhető fel olyan fokú tájékozatlanság, hogy mindezeket ne tudná a szövetség a támadást tudatos rosszhiszeműségnek minősítette, ezért kimondotta, hogy ezek után a tisztviselői karra erkölcsi lehetetlenség Vázsonyival valaha is együttműködni és általában a jövőben Vázsonyinak mindennemű közéleti szereplésével szemben a legmesszebbmenő következtetéseket szervezett egységben fogja levonni. PESTI HÍRLAP 1919. november 13., csütörtöki. Királyság vagy köztársaság! Polónyi Géza és Ugrion Gábor volt miniszterek nyilatkozata. A Pesti Hírlap cikksorozata, amelyet az államforma kérdésében közölt a politikai diskusszió sodrába került Polónyi Géza. Polónyi Géza, a közmunkáik tanácsának elnöke a fölvetett kérdésről ezeket mondta munkatársunknak: — Hosszas megfontolás után arra az eredményre jutottam, hogy ennek a kérdésnek most való tárgyalása időelőtti. Minden kétségen kívül áll, hogy a jogfolytonosság szempontjából Magyarország, illetve annak a békekötés után megmaradó része: királyság Maga a hatályát vesztett Pragmatica Sanctionak nevezett, az 1723 : I. II, III cikkelyekbe foglalt megegyezés világosan tanúsítja, hogy a Habsburg-ház ott megnevezett három ágának kihalta esetére a nemzetre a szabad királyválasztás joga száll vissza. Az analógia teljes akkor is, ha nem deficiense lumbis hanem azért szűnik meg a királyság, mert az annak örökösödésre alapított szerződéses feltételei megszűntek e így maga a szerződés teljesíthetetlenné vált. Ebben az esetben is tiszta és világos, hogy a Habsburgok uralkodásának vagy királyságának megszűntével a nemzetre nem a köztársaság száll rá, hanem az új királyválasztás joga. A felett, hogy a nemzet akar-e régi törvényeitől eltérve a szabaddá vált királyság helyett a köztársasági államformára áttérni, tisztán és világosan csak a legális alapon összehívott országgyűlés lesz hivatva dönteni. Ezért lett volna és lenne fontos, ha a régi országgyűlés, amelynek a legalitás szempontjából erre kétségtelenül joga van, összehivatott volna. Ma azután, mikor nemzetgyűlés nincs és amikor egy újabb nemzetgyűlésnek összehívása kétségtelenül forradalmi eredetű országgyűlést hoz össze a legitimitás szempontjából, helyesebbel a jogfolytonosság szempontjából nagyon sok aggodalom merül fel . Maga az a kérdés, hogy királyság vagy köztársaság-e a helyesebb kormányalkat, az államtudományi irodalomban anynyira kimerített, hogy tisztán theoretikus alapon erről a dologról ép úgy nehéz, sőt lehetetlen új dolgot mondani, mint ahogy nehéz dolog újat mondani Beccaria óta a halálbüntetés kérdéséről. Ez a dolog ma már nem a teória kérdése, hanem az érdek kérdése, a végrehajtása és eldöntése pedig tisztán és kizárólag hatalmi kérdés. Hiába vitatkozunk mi a Pesti Hírlap hasábjain erről a mindenesetre érdekes kérdésről, ha nem áll mögöttünk az a nemzeti hadsereg, amely a vitatkozásunknak eredményét végre tudja hajtani. — Én magam mint bizonyára sok más olyan barátom, akik az államtudományokkal ex professo foglalkoztunk és foglalkozunk, tisztán elvi szempontból a köztársasági kormányformának és a szövetséges államok rendszerének vagyunk hívei. Amikor azonban elvi álláspontomat a gyakorlati életben kellett megvalósítani, elrémülve láttam az elvi álláspont gyakorlati végrehajtásának rettenetes következményeit. Közvetlen előttünk játszódott le a magyar történelemnek az a korszaka, amikor tisztában állott a nemzet előtt, hogy a köztársasági államformában a nemzet, csak a között választhatott, hogy a köztársaság elnöke Károlyi Mihály gróf, Hock János vagy Garbai Sándor legyen-e? Elborzadok, ha rágondolok, hogy