Pesti Hírlap, 1919. november (41. évfolyam, 142-167. szám)

1919-11-08 / 148. szám

8 szerint nem jön Budapestre, a békedelegáció el­nökségét pedig csak akkor vállalja el, ha a belső politikai viszonyok addig konszolidálódnak és koncentrációs kormány jön létre. Egy másik forrás szerint gróf Apponyi Albert kijelentette, hogy vállalja a békedelegár­­us tisztét, ha erre a szociáldemokrata­ párt is felkéri, mert a munkások nélkül ilyen akcióba nem megy bele. Nemzeti párti államtitkár a propaganda minisztériumban ? A Nemzeti Párt által a kormány elé ter­jesztett memorandumban szerepel többek közt a propaganda-minisztérium megszüntetése. Tegnap a Nemzeti Párt megbízásából Simontsits Elemér és Platthy György tárgyaltak a miniszterelnök­kel ezekről a feltételekről s a tárgyalások során Friedrich István kijelentette, hogy ezt a feltételt a kormány nem fogadhatja el azért, mert felfo­gása szerint a propaganda-minisztérium nem pártpropagandát űz, hanem az ország hangula­tának és a közszellemnek megfelelő agitációt folytat, hogy ellensúlyozza a még mindig kísértő bolsevista-agiitációt A propaganda-minisztérium megszül­etésébe a kormány nem mehet bele ha­nem olyan megoldást ajánl, hogy a minisztérium vezetését megosztják a jelenlegi miniszter és egy államtitkár között s az utóbbi állást az Or­szágos Nemzeti Párt egyik tagjával töltenék be. A tárgyalások még folyamatban vannak és erre nézve döntés eddig nem történt. Az államvasutak hivatalaiban tilos a politizálás. Mint a legtöbb hivatalban, a magyar ál­lamvasutak hivatalos helyiségeiben is szenve­délyesen politizáltak a tisztviselők, ami megbé­nította a rendes eredményes munkát. Hegyes­halmy Lajos kereskedelmi miniszter utasításá­ra most Keleti Dénes, az Államvasutak kor­mánybiztosa, rendeletet adott ki, amelyikben fölszólítja a vasutasokat, hogy szüntessék be a hivatalokban a pártpolitikai agitációt. „A párt­politikai agitáció — mondja a rendelet — meg­bontja a vasutas kartársak között a nagyon szükséges kortársi együttérzést, de elpusz­títja a vasúti szolgálatban nélkülözhetetlenül fontos fegyelmet. A kormánybiztos hivatkozik eddig többször hangoztatott, de egyesek által a fegyelem rovására nem követett, tiltó rendele­teire és megemlíti, hogy ha ennek a rendelke­zésnek sem lenne meg a kívánt és szükséges eredménye, akkor élni fog a kormány által reá­ruházott jogaival és a legerélyesebben lép­­ fel azok ellen, akik a hivatalokban pártpolitikai agitációt fejtenek ki." A szociáldemokraták A szociáldemokrata párt választmánya ma délután ülést tartott, amelyen Garami Ernő be­számolt a Horthyval történt megállapodásról és a pártvezetőség tagjainak az entente képviselőjé­vel folytatott újabb megbeszéléseiről. A pártve­zetőség jelentést terjesztett elő ennek nyomán a politikai helyzetről. A párt­választmány a jelen­tést egyhangúlag tudomásul vette és elhatározta, hogy a kormányban való részvétel dolgában min­den irányban fentartja a munkásság eddigi ál­láspontját. Államtanács a törvényhatóságok kiküldötteiből. Az ország rendjének helyreállításával foko­zatosan megindult mindenfelé a közigazgatás ren­des menete is. Borsod vármegyében, mely a ma­gyarság terén mindig vezető szerepet játszott, már indítványt is tettek a megyegyűlés össze­hívására. Az összeülő törvényhatósági közgyű­lés elé most dr Hebrony József határozati javas­latot terjesztett elő, amelybe­n annak megállapí­tását iránja, hogy az ország törvényes rendjé­nek helyreállítása a törvényhatóságok összessé­gének feladata, amit kiküldöttei útján gyakorol. Javaslata szerint ezek a kiküldöttek államta­nácscsá alakulva kiegészítik magukat a legfőbb bíróságok elnökeivel és így együtt kezelik a leg­főbb állami hatalmat mindaddig, amíg a magyar ál­lam törvényes képviselete megalakul, kinevezi és hivtaluktól felmenti a minisz­ériumot, gondos­kodik a személy- és vagyonbiztonság megóvásá­ról,­ az ál­lami pénzügyek rendezéséről, a nemzeti védelem megszervezéséről a békeszerződés meg­kötésének előkészítéséről, a kornak megfelelő választási törvény megalkotásáról és a nemzet törvényes képviseletének sürgős összehívásáról. Végül indtványozza, hogy a vármegyei törvény­hatóságok három-három, a városi törvényható­ságok egy, illetve két, a főváros és Pest megye törvényhatósága pedig hat-hat delegátust válasz­­zon az államtanácsba, és az indít­ványt elfoga­dás végett a többi törvényhatóság­okkal ** kö­zöljék. Mszlalmak a királyságért A királyság helyreállításáért elsőnek Esz­tergomm­egye foglal á­llást. Esztergomból jelentik: Esztergom várme­gye törvényhatósági bizottsága legut­óbb tartott közgyűlésén dr Antóny Béla polgármester indít­ványára és Lepold Antal prelátus-kanonok ki­egészítő javaslatára egyhangúlag, nagy lelkese­déssel elhaározta, hogy a kormányhoz sürgős feliratot intéz a királyság mellett. Felkéri a kormányt, hogy a magyar ál­lamnak köztársaságképpen való megjelölését még átmenetileg is mellőzzék és helyette egyelőre más alkalmas elnevezést — magyar állam vagy magyar nemzet — használjon. A törvényható­sági bizottság hangsúlyozza, hogy a magyar szent korona nemcsak jelképe a királyság in­tézményének, hanem örökkön égő világítótornya a keresztény magyarságnak, amelynek nem kell „frigdai sapka", nem kell köztársaság. A magyar királyság pártja megtartotta alakuló közgyűlését Neményi Imre volt állam­titkár elnöklésével. Nagyszámban jelentek meg a párt tagjai Legfont­osabb tárgya a gyűlésnek az alapszabályok megalkotása volt Utána meg­választották a párt vezetőségét. Alakult egy in­tézőbizottság, mely önmagából egy tizenhét agú vezérlőbizottságot választott. Ez a bizottság ve­zeti a pártot, melynek elnöke nincsen, ennek a bizottságnak a tagjai fölváltva vezetik a­z ügye­ket. Az intézőbizottság tagjai lettek: Gróf Bánffy Miklós, Barta Albert, Beöthy László, Csécsy-Nagy Miklós, dr Faludi Oszkár, dr Laczkó Antal, Lónyay István, dr Sándor Oszkár, dr Pallay Zoltán, dr Pászty István, dr Nemes Antal püspök, Neményi Imre, dr Sán­dor László, gróf Somssich Tihamér, Váry Al­bert, Andaházy-Kasnya Béla, Fodor Miklós, Bachó Zoltán, Csengery Árpád, Deml Károly, Gerő Vilmos, Gróber Ernő, Gálos Kálmán, Ho­rovitz Gusztáv, Holizsebor Ernő, Ibrányi Ödön, Ligeti Miklós, Lukács György, Sándor Tivadar, Pallay Tibor, dr Rétty Aurél, Varsányi Dezső, Polányi Aladár. A vezérlőbizottság tagjai let­tek: gróf Bánffy Miklós, Bartha Albert, Anda­házy-Kasnya Béla, Sándor Oszkár, Lónyay István, dr Laczkó Antal, dr Sándor László, dr Faluxii Oszkár, Neményi Imre, gróf Somssich Tihamér, báró Pásztólyi István, Pallay Zoltán. Ügyvezető igazgatók: gróf Somssich, Andaházy-Kasnya, dr Sándor. Főtitkár dr Laczkó lettek. A magyar királyság pártja küldöttségben jelent meg sir George Clerknál. A küldöttséget Nemes Antal püspök, Bartha Albert volt hadügy­miniszter vezette és részt vettek benne a követ­kezők: gróf Pálffy Miklós titkos tanácsos, Váry Albert főálla­mügyész, dr Laczkó Antal, Hevesi Simon főrabbi, Holitscher Ernő gyáros, báró Pásztély István, volt államtitkár, gróf Somssich Tihamér, volt főispán, Sándor László volt főka­pitány, dr Sándor Oszkár ügyvezető-igazgató és dr Faludi Oszkár ügyvéd. Több ezer ta© alá­írásával ellátott memorandumot nyújtottak át, amely kifejti a királyság pártjának céljait és program­mját. A párt kifejei ebben a progra­mm­ban, hogy a magyarság legőszintébb óhaja a ki­rályság visszaállítása, melytől jövendő boldogu­lását, a mostani zilált közállapotok megszünteté­sét, a jog és törvény uralmának megszilárdulá­sát reméli. Gratz Gusztáv bécsi követ? Politikai körökben az a hír terjedt el ma este, hogy a kormány Gratz Gusztáv volt pénz­ügyminisztert szemelte ki bécsi követül. Gratz holnap Bécsbe utazik. A tisztviselői kar Vázsonyi ellen A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének választmánya egyhangú határo­zattal megbotránkozásának adott kifejezést Vá­zsonyi Vilmosnak egy német nyelvű lapban meg­jelent, a tisztviselői kar egyetemét érdemetlenül és igaz­ságtalanul támadó cikke felett A szövet­ség tényként állapította meg, hogy az esküsze­gés súlyos vádja alaptalan, mert maga a király mentette fel a minisztereket és ezek utján a tiszt­viselőket hűségi esküjök alól. Megállapította, hogy a tisztviselői karnak elenyészően cse­kély hányada tévelyedett meg annyira, hogy a szov­jet­ uralomból előnyöket igyekezzen szerezni, el­lenben igen nagy részük, mint az új uralom szá­mára előre megbízhatatlan oknak minősített, ren­delkezési állapotba került, a hivatalban maradtak pedig éppen nem a szovjet erősítésére, hanem meggyengítésére, értékek, emberek megmentésére használták fel hivatalukat. Megállapította, hogy számos tisztviselő vitt jelentékeny szerepet ellen, forradalmi mozgalmakban, hogy közülük többet meg is öltek, sokat bebörtönöztek, megkínoztak, üldöztek és hogy nagy számban voltak olyanok is, akik életük veszélyeztetésével szöktek át a nemzeti hadseregbe vagy az ellenkor­mányok szolgálatába. Minthogy pedig Vázsonyiról nem tételezhető fel olyan fokú tájékozatlanság, hogy mindezeket ne tudná a szövetség a támadást tu­datos rosszhiszeműségnek minősítette­­, ezért kimondotta, hogy ezek után a tisztviselői karra erkölcsi lehetetlenség Vázsonyival valaha is együttműködni és általában a jövőben Vázsonyi­nak mindennemű közéleti szereplésével szemben a legmesszebbmenő következtetéseket szervezett egységben fogja levonni. PESTI HÍRLAP 1919. november 13., csütörtöki. Királyság vagy köztársaság! Polónyi Géza és Ugrion Gábor volt miniszterek nyilatkozata. A­ Pesti Hírlap cikksorozata, amelyet az ál­lamforma kérdésében közölt a politikai diskusszió sodrába került Polónyi Géza. Polónyi Géza, a közmunkáik tanácsának el­nöke a fölvetett kérdésről ezeket mondta munka­társunknak: — Hosszas megfontolás után arra az eredményre jutottam, hogy ennek a kérdés­nek most való tárgyalása időelőtti. Minden kétségen kívül áll, hogy a jogfolytonosság szempontjából Magyarország, illetve annak a békekötés után megmaradó része: király­ság Maga a hatályát vesztett Pragmatica Sanctionak nevezett, az 1723 : I. II, III cikkelyekbe foglalt megegyezés világosan tanúsítja, hogy a Habsburg-ház ott megne­vezett három ágának kihalta esetére a nem­zetre a szabad királyválasztás joga száll vissza. Az analógia teljes akkor i­s, ha nem deficiense lumbis hanem azért szűnik meg a királyság, mert az annak örökösödésre alapított szerződéses feltételei megszűntek e így maga a szerződés teljesíthetetlenné vált. Ebben az esetben is tiszta és világos, hogy a Habsburgok uralkodásának vagy királysá­gának megszűntével a nemzetre nem a köz­társaság száll rá, hanem az új királyválasz­tás joga.­­ A felett, hogy a nemzet akar-e régi törvényeitől eltérve a szabaddá vált király­ság helyett a köztársasági államformára át­térni, tisztán és világosan csak a legális alapon összehívott országgyűlés lesz hivatva dönteni. Ezért lett volna és lenne fontos, ha a régi országgyűlés, amelynek a legalitás szempontjából erre kétségtelenül joga van, összehivatott volna. Ma azután, mikor nem­zetgyűlés nincs és amikor egy újabb nem­zetgyűlésnek összehívása kétségtelenül for­radalmi eredetű országgyűlést hoz össze a legitimitás szempontjából, helyesebbel a jog­folytonosság szempontjából nagyon sok ag­godalom merül fel . Maga az a kérdés, hogy királyság vagy köztársaság-e a helyesebb kormány­alkat, az államtudományi irodalomban any­nyira kimerített, hogy tisztán theore­tikus alapon erről a dologról ép úgy nehéz, sőt lehetetlen új dolgot mondani, mint ahogy nehéz dolog újat mondani Beccaria óta a halálbüntetés kérdéséről. Ez a dolog ma már nem a teória kérdése, hanem az érdek kér­dése, a végrehajtása és eldöntése pedig tisz­tán és kizárólag hatalmi kérdés. Hiába vi­tatkozunk mi a Pesti Hírlap hasábjain erről a mindenesetre érdekes kérdésről, ha nem áll mögöttünk az a nemzeti hadsereg, amely a vitatkozásunknak eredményét végre tudja hajtani. — Én magam mint bizonyára sok más olyan barátom, akik az államtudományok­kal ex professo foglalkoztunk és foglalko­zunk, tisztán elvi szempontból a köztársa­sági kormányfor­mának és a szövetséges ál­lamok rendszerének vagyunk hívei. Amikor azonban elvi álláspontomat a gyakorlati életben kellett megvalósítani, elrémülve­ lát­tam az elvi álláspont gyakorlati végrehajtá­sának rettenetes következményeit. Közvetlen előttünk játszódott le a magyar történelem­nek az a korszaka, amikor tisztában állott a nemzet előtt, hogy a köztársasági államfor­mában a nemzet, csak a között választhatott, hogy a köztársaság elnöke Károlyi Mihály gróf, Hock János vagy Garbai Sándor le­gyen-e? Elborzadok, ha rágondolok, hogy

Next