Pesti Hírlap, 1920. január (42. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-14 / 12. szám

1920. január 14., szerda. — (Nyugatmagyarország tiltakozása az el­szakítás ellen.) Sopron város német és ma­­­yar lakossága a legutóbbi napokban lelkesen tüntetett a Magyarországhoz való törhetetlen hű­sége és ragaszkodása mellett. Az alkalmat erre a Területvédő Liga, a Nyugatmagyarországi Liga és a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége soproni­­Csoportjainak megalakítása adta. A gyűlésre a fővárosból is nagyszámú kül­döttség érkezett Sopronba, ahol vasárnap délelőtt a városháza zsúfolásig telt nagytermében a ható­ságok, testületek és egyesületek képviselőinek részvételével ünnepi gyűlés keretében alakították meg a Területvédő Liga soproni szervezetét. A gyűlést a soproni Dalfüzér éneke vezette be, ez­után a vendégeket dr Thurner Mihály polgár­mester, a Liga helyi szervezetének elnöke, üdvö­zölte. Báró Vécsey Aurél, a Területvédő Liga kiküldötte, volt az ülés ünnepi szónoka, aki hangsúlyozta, hogy már Szent István korában a Dunántúl volt az a talaj, amelyből a magyar nemzet fája az erejét szívta. Nagy tetszés és a hallgatóság lelkes tüntetése közisén szavalta el Straner Vilmos evangélikus teológiai igazgató osztrák szomszédainkhoz írt nagyszabású költe­ményét, Thirring Gusztáv a Nyugatmagyaror­szági Liga, Barabás Samu a magyar székely szövetség, Hamvas József a Move, Koncz Endre a Köztisztviselők Nemzeti Szövetsége, Klaudy József a Nemzeti Szövetség, dr Kovács István a soproni ügyvédi kamara. Mészáros Sándor tanár pedig a soproni „Frankenburg Irodalmi Kör" nevében beszéltek, majd Hamvas József határo­zati javaslatot terjesztett elő, amelyben Sopron város és vármegye egyhangú határozattal ennek a magyar földnek a haza testéből való erőszakos elszakítása ellen egy szívvel-lélekkel tiltakozik. A határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel el­fogadták, felolvasták báró Lehár Antal ezredes­nek üdvözlő táviratát, amelyben a mozgalommal való együttérzésének ad kifejezést. A gyűlésből Horthy Miklós fővezért és báró Lehár Antal ez­redest táviratban üdvözölték. Dr Veress Endre külügyminisztériu­mi osztálytanácsos tartott meg­ható előadást a csángókról, akik a román tenger­ben pusztulnak. Az ünnepi gyűlést a Szózat el­éneklése fej­ezte be. Délben társasebéd, este pedig a színházban díszelőadás volt. Hétfőn délelőtt megkoszorúzták gróf Széchenyi István szobrát és ez alkalommal báró Vécsey József Aurél és Sir Petrik Aladár mondottak beszédeket.­­ (Védekezés a betörők ellen.) Mattya­sovszky György főkapitány, mint tegnap már jelentettük, rendeletet adott ki, amelyben a kapu­zárás idejét esti órában állapítja meg. Ugyan­ebben a rendeletben a házak szigorú ellenőrzésére hívja fel a házfelügyelőket és a lakókat. A ren­delet megállapítja, hogy a betörések, lopások, ál­kulcsos lesurranások, a pincék és padlások fel­nyitása és kifosztása napirenden van. A betörők és tolvajok munkáját nemcsak az utcák, lépcső­házak és folyosók gyér megvilágítása segíti elő, hanem az a gondatlanság is, hogy a lakásokat az esti órákban őrizetlenül hagyják, nem zárják be eléggé gondosan, továbbá, hogy a házfel­ügyelők — és maguk a lakók is — nem tartják szemmel a házakba be- és kijáró, vagy az egyes lakások előtt ácsorgó idegeneket. Kötelességévé teszi a rendelet a házfelügyelőknek, hogy az esti óráikban a házba jövő idegeneket tartsák szem­mel, kapuzárás előtt pedig a padlás­os pinceajtó­kat zárják el és az egész háznak, főkép a hátsó­lépcsők és a félreeső folyosók gondos átvizsgá­lásával győződjenek meg arról, hogy a házhoz nem tartozó személyek nem kerestek-e búvó­helyet.­­­ (Nemzetiségi előadások.) A Szabad Ly­ceum tudományos és ismeretterjesztő társaság szabadelőadásán ma délelőtt az Urániában Schwartz Elemér Nyugatmagyarországi néme­tek, dr Vonház István Szatmármegyei és észak­keletmagyarországi sváb telepek, Seltenreich Kornél Északmagyarországi németek és dr Hal­lér Jenő A sopron-,­­moson- és vasmegyei horvá­tok címen tartott felolvasást Csütörtökön, 1­5-én délelőtt kilenc órakor dr Jehlicska Ferenc tart szabadelőadást Magyarországi tótok, tíz órakor dr Schmidt Tibold Magyarországi románok és tizenegy órakor Mikola Sándor Magyarországi rendek címen.­­ (Viss­zaélés behozatali engedélyijei.) Dr Orbán Gábor pozsonyi lakos, hetvenöt méter­nyárea cukrot hozott Budapestre. A forgalomba­hozáshoz szükséges engedélyt megszerezni nem tudta. Ekkor került össze Hirsch Henrik cukor­kakereskedővel, aki vállalkozott arra, hogy 13.000 koronáért az engedélyt meg tudja sze­rezni. Az említett összeggel Hirsch Henrik az árura a forgalombahozatali engedélyt To­tovits Ferencc közélelmezési hivatali detektív közben jöttével tényleg megszerezte. Minthogy az engedélyt illetéktelenül és szabálytalanul szerez­ték meg, megvesztegetés gyanúja miatt a rend­őrség Hirschet és­ Totovitsot letartóztatták. FESTI HÍRLAP — (Betörések.) Bartha Albert nyug. had­ügyminiszter feljelentést tett a főkapitánysá­gon, hogy e hónap 11-én, délu­án fél 6 és 6 óra között Kender­ utca 12. számú házban levő má­con.­k emeleti lakásába ismeretlen tet­esek be­tőnek, kétezerháromszáz korona pénzt és egy ékszerkazettát, amelybe­n huszonkétezer korona érékü ékszer volt, elloptak. Az ékszerek kézre­kerítőjének tizezer korona ju almát biztosit a károsult. — Betörtek: Rödi Ferencné élelmi­szerárusnő Kan­uca 4. számú házban levő rak­tárába és onnan négyezer korona készpénzt és negyvennha ezer korona értékű ékszereket és fe­­hérneműeket loptak el. — Újhelyi és Menczel Nap­ utca 13. számú üzletébe is betörtek, huszon­kétezer korona értékű lisztet, vajat, túrót, to­jást, és cukrot­­loptak el. A Schön Ferenc kávés Váci­ út 38. számú házban levő lakásából egy vaskazetta.­, harmincezer korona készpénzzel, továbbá Frisch Margit névre kiállított, a Ma­gyar Leszámítoló Bank ötezer koronáról szóló takarékbetéti könyvét és egy háromszáz koro­náról szóló vál­ót loptak el. — Knozip Sándor­né Nagymező­ utca 32. számú házban levő laká­sán is jártak betörök, húszezer korona értékű ruhaneműt loptak el. — (A meggyilkolt rendőr.) Nyitrai György swettmultti betörő agyonlőtte Szal­ai III. An­drás rendőrt és életveszélyesen megsebesítette Rapka István rendőrt. A hivatásának áldozatul esett rendőrök elhagyato­san maradt családjuk felsegítésére mozgalom indult meg. A gyűjtést Bruszt, Dávid Sas­ utcai nagykereskedő nyitotta m­eg 500 koronás adománynyal.­­­­(A lavinaomlás áldozatai.) Torinói je­lentés szerint a havazás következtében az aostai völgyben több helyütt lavinaomlás volt, amely­nek tizenkét ember esett áldozatul. Bresciai je­lentés szerint a környéken a lavinaomlások ti­zenöt embert temettek el.­­ (Házasság.) Kádár Alice és Imhof. Armand e hó 11-én házasságot kötöttek. Diamant Hermán, Budapest (Aranyos, Gyéres) és Schváb Lilike (Mindszent) jegye­sek. (Minden külön értesítés helyett ) Ádler Dezső eljegyezte B­i­r­ó Olgát, Bíró Samu m­orványvállalkozó leányát, Budapesten. Táviratok A magyar békeszerződést e hét végén nyújtják át. Páris, január 13. (Magyar Távirati Iro­da.) A felhatalmazások igazolására kiküldött bizottság hétfőn Jules Cambon elnöklésé­vel a külügyminisztérium palotájában ülést tar­tott. Megvizsgálta a magyar béke­megbízottak felhatalmazásait és azokat rendben találta. A magyar békeszerződés átnyújtásának idő­pontját a legfelsőbb tanács való­színűleg mai ü­l­ésén fogja megálla­pítani. Nem hiszik, hogy a békeszerződés átnyújtása e hét vége előtt megtörtén­nék, minthogy még több kisebb kérdés vár el­intézésre. Páris, jan. 18. A magyar békemegbízottak meghatalmazásainak átvizsgálása kapcsán még ezt jelentik: A Cambon elnöklésével működő bizottság délelőtt átvizsgálta a magyar megha­talmazásokat, az ánt­a­nt kép­visel­ők meghatalma­zásait azonban még nem adták át a magyar bé­kedelegációnak. Ez valószínűleg csak mint­egy három nap múlva történik meg. A diplomáciai viszony felvétele Német­ország­ és Franciaország között Páris, jan. 13. A diplomáciai viszony fel­vételét Franciaország és Németország között va­sárnap notifikálta a francia kormány a német kormánynál a berlini spanyol nagykövet útján. Marcilly francia ügyvivő január 19-én utazik el Berlinbe, Németország még nem notifikálta Lersnernek ügyvivővé történt kinevezését és nem is jelentette be, hogy képviselőjét elküldi Párisba. Lersner Parisban marad, ideiglenesen azzal a megbízással, hogy a folyó ügyeket elintézze. A francia szenátusi választások- Páris, jan. 13. A szenátusi választások vég­eredménye a pártok nyereségét és veszteségét te­kintve a következő volt: A konzervatívok öt man­dátumot nyertek, kettőt vesztettek. A liberális köztársaságiak négy helyet vesztettek. A haladó köztársaságiak 11 helyet nyertek, 13-at vesztet­tek. A baloldali köztársaságiak 30 mandátumot nyertek, 11-et vesztettek. A radikális szocialis­ták 15 mandátumot szereztek és 3- öt vesztettek. A republikánus szocialisták 2-öt nyertek, az egyesült szocialisták 2-öt nyertek. A számará­nyok részben azért változtak meg, mert T'-* — Lotharingia is szenátorokat választott. Renner prágai útjának csekély eredménye. Bécs, jan. 13. Az osztrák nemzetgyűlés holnap tartja első ülését a karácsonyi szünetek után. Ugyanekkor érkezik vissza dr Renner kancellár az államtitkárokkal a prágai tárgya­lásokról Bécsbe. Parlamenti körökben ma elter­jedt hírek szerint a nemzetgyűlés holnapi ülésén kizárólag a prágai tanácskozások eredményére vonatkozó felszólalásokkal fog eltelni. A Neues Achfuhrblatt beavatott helyről arról értesül, hogy a kancellár prágai útjának minden külsőség sze­rint csekély eredménye változást fog okozni Renner kancellár útiterveiben. A kancellár való­színűleg nem Belgrádba utazik legközelebb, ha­nem újra Párisba megy és csak a legfelsőbb ta­nácsnál való újabb jelentéstétel után utazik majd Jugoszláviába. Prága, jan. 13. Dr Renner birodalmi kan­cellár valamennyi államtitkár és szakreferensek kíséretében este 9 óra 38 perckor Bécsbe uta­zott. Prágában csak a közlekedésügyi államtit­kár, továbbá a szénügyi és vasúti szakreferen­sek maradtak. Válasz Hoover nyilatkozatára. London, jan. 13. Sir Joney, a munkáspárt tagja, Hoover nyilatkozatára, hogy Európa dol­gozzék maga, ahelyett, hogy Amerika segítsé­gére vár, nyilatkozattal felel, amelyben ezt mond­ja: Ne feledkezzék meg Amerika arról, hogy Európa legmunkabíróbb és legerősebb munká­sai közül 8 millió esett el a harctéren és kétszer­annyi férfi munkaképessége sebesülés és beteg­ség következtében lényegesen csökkent. Az el­esettek özvegyeit és árváit táplálni kell. Az Egye­sült Államok csak 50.000 halottat vesztettek a harctéren és a háborúból hasznot húztak, míg Európa kereskedelme teljesen megszűnt. Elke­rülhetetlen, hogy Európa, mely 51 hónapon át harcolt, ne forduljon Amerikához segítségért, a­mely mindössze 11 hónapon át vett részt a harcban. Nitti Lloyd-George javaslata ellen. Páris, jan. 18. A Petit Parisien szerint az a tanácskozás, amelyet Lloyd-George, Clemen­ceau és Nitti vasárnap egymással folytattak, a Fiume és a­z adriai kérdésre vonatkozott. A­z Echo de Paris szerint Nitti ellenezte azt a javas­latot, amelyet Lloyd-George előkészített. A há­rom­ kormányfő tanácskozása után Lloyd-George és Clemenceau folytattak hosszabb megbeszélést. A Matin szerint ezen a megbeszélésen a­ török kérdésről volt szó. Közgazdaság. A földbirtokreformról. Többé már nem kétséges, hogy a földbír­tok*fform­"je az ezzel kapcsolatos kérdések megoldása lesz az első összeülő parlament, — jobban mondva nemzetgyűlés — legsürgő­sebb feladata, s ennek jó vagy rossz megoldá­sától fog függeni Magyarország jövő gazda­­sági, politikai és pénzügyi helyzetének kiala­kulása. Erős kisgazda-osztályt kell teremteni, meg kell akadályozni a kivándorlást, hogy az ország politikai tényezőinek gerincét a kisbir­tokos-osztály alkossa, de ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy a földosztás révén termelésünk fokozódjék, exportunk emelkedhessék és így valutánk javulásával pénzügyi helyzetünk megszilárdulhasson. Könyvtárakra menő munkákat írtak szak­­emberek hazánkban a többtermelésről, s ezek között nem egy elsőrendű munka akad és ezzel szemben mit tapasztalunk? Azt, hogy nemcsak nem használt termelésünk fokozására e sok szakmunka, hanem termelésünk határozottan visszaesést mutat az utolsó évtizedben,­­ nem beszélve a háborús évekről. Kutassuk hát ennek a tulajdonképeni okát, nézőjük a nagybirtokos osztálynál. Föl­­desuraink nagy része még ma is váltógazdasá­got folytat, intenzív gazdálkodásra berendez­­kedni meg sem kísérelt, sajnálta a befektetést, inkább bérbe adta birtokát. A mezőgazdaság nagyon konzervatív ü­zem, ott a befektetés csak évek múltán hoz jövedelmet és azt meg kell várni. A bérlő (rendszerint nyolc—tíz év alatt) minden törekvése oda irányult, hogy minél több jövedelmet kihozzon bérletéből, a földet kizsarolta, a kultúrnövényi tápanyagok vissza­pótlásáról nem gondoskodott oly mértékben, amint azt kihasználta, minek eredménye az volt, hogy a termés évről-évre csökkent. Hogy ez megtörténhetett, abban törvényhozó testüle­tünk legnagyobb mértékben hibás, mivel nem alkotott angol mintára törvényt, amely kötelezi a bérbeadót, hogy a bérlő által befektetett holt instrukciókat a bérlét visszaadásakor érték szerint térítse meg. Ezzel az angolok elérték azt, hogy a földesurak szívesen adják bérbe

Next