Pesti Hírlap, 1920. február (42. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-14 / 39. szám
országot védtelenül kiszolgáltatják szomszédai kénye-kedvének és egyedül az önző hódítóknak termékeny területek utáni mohóványét elégítik ki. A határok mentén 58.000 négyzetkilométer olyan területet szakitottak el Magyarországtól, melyen 8.825000 azánmagyar lakos él. Jó terület: Jóllehet az országnak csak 20.5% -át teszi, az ország tengeri termésének 27.5 % -át tengeri, zard- és rozs termésének 29.3 % -át szolgáltatja, mely terület, ha elvész számunkra., Magyarországnak nem hogy gabonában, de maoritában, disznóban, zsírban és szárnyasban sem maarad kiviteli feleslege. A románok az entente-misszióknak memorandumot nyújtottak volt át, melyben a Bánát feloszlathatatlansága mellett érveltek. Földrajzilag: a román-szub határ az Alföldön húzódó imagmárbe vonal, természetes jellege kínos. Néprajzilag, hogy 200.000 szerb Szerbiához csatehessék 886.000 idegen lakos kerül szerb impérium alá, valamint két német többségű város, stb. Gazdaságilag: a határ megbontja azt a gazdasági egységet, mely az Alföldet a hegyvidékkel összeköti, elvágja a Dunához és Tiszához vezető utat, a tempevárbáziási vasútvonalat, megfosztja ez állási vonalaitól a nagy bányaműveket és gyártelepeket. Politikailag: 400.000 románt hajt szerb uralom alá, ami folytonos zavarokat, irredentizmpust fog sesülni. A Magyarország hegyrajzi térképére vetett egyetlen pillantás mindenkit meggyőzhet arról, hogy ami ellenintést a románok a Bánát megosztása igen, felhozták, az az egész Magyarországra minden tekintetben alkalmazható. A cseh határ elvágja a folyókat torkolataiktól, vagy ahol ez mm történik meg, ott ennél még sokkal fontosabb érdekeket sért Azonkivül 16 magyar többségű várost és 20 magyar többségű járást s®.kit el az anyaországtól. A román htár még sokkal ésszerű itennebb. 1.705.000 magyart és 760.000 más nemzetiségű lakót szolgáltat ki Romániának, három román város mellett 28 magyar többségű várost és ugyanannyi járást. Ugyanez áll a szerb határra is. Románia, mely csak gazdasági előnyökre válászik, a gazdasági érveket állította előtérbe. Nekünk magyaroknak megvédenc éi kulturális érdekeink is vannak. Góth építészeti műemlékeink, a középkori magyar ötvösművészet remekei, értékes keramika iparunk telepei mind Északmagyarországom vagy Erdélyben fekszenek, ahová a török invázió elöl mentettük volt őket. Ezeket a magyar tudomány tette eddig hozzáférhetővé a világ számára, amelyek, ha elveszti őket, rengeteg művelődéstörténeti adat pusztul el örökre. Ezeknek védelméről szó sem esik a tervezetben. A cseh határ, ott, ahol természetes határt alkot, a legdurvábban sérti a nemzetiségi elvet A Duna és Ipoly vonalán 471.000 magyart kebelez be a cseh államba. Az ott lévő színmagyar városok pedig gazdasági érdekaztórájzuktól elvágva, csakhamar elvesztik minden jelentőségüket. Pozsony, Magyarország védőbástyája Nyugat felé, földrajzi fekvésének köszönheti fejlődését, mely a kis magyar alföld, a "Vág és Duna völgye, valamint a Dunántúl felé való közvetítő kereskedelemire tette hivatottá. A csehszlovák államban elveszti ezt a szerepét. Azáltal pedig, hogy vele szemben a Duna jobb partján hídfőt kap a cseh állam, melyet a tilalom ellenére is katonai erőddé alakít, a Dunántúl egy tekintélyes része elzáratik a Dunáihoz való kijárattól. Kassa (44.211 lakosából 32860 magyar) a magyar Alföld gabonáját adta el Galíciának, Sziléziának, a Szepességnek s a Felföld táját és földolgozott érceit az Alföldnek. A többi város is színmagyar területen fekszik a hasonló módon veszti el gazdasági létfeltételeit Felsőmagyarországgal külön jegyzék foglalkozik, de itt is felsoroltatik a magyar iparnak végzetessége (papír 98,8 százalék, vas 80 százalék, üveg 70 százalék, vegyi ipar 72 százalék), mely nem gyarapítja a cseh ipart lévén ez hasonló iparágakban mindenképpen versenytársa Felsőmagyarországinak. A cseh határ 30 km-nyire közelíti meg Budapestet, s akkor Nyugatmagyarországnak Ausztria számára való megítélésénél négy szerepet játszott az a meggondolás, hogy ellen esetben Bécs városa csak 40 kilométernyire lenne a magyar határtól. Csehország természetes déli határa a Kárpátok hegylánca. Feltéve azonban, hogy a tótok kedvéért történt a tervezett határ kiűzése, miért kellett 17.000 négyzetkilométert 850.000 színmagyar lakossal leválasztani a magyar törzsről? De hogyha a nyelvhatárokhoz igazodna is az országhatár. A Duna-Tisza medencének gazdasági egysége éppoly elfogadhatatlanná tenné, mint ahogyan ma a nemzetiségi elv szempontja az. Kelet-Szlovákiának és a ruthén földnek Csehországhoz való csatolása még nagyobb hiba. E földdarabot Nyugat-Szlovákiától lakatlan hegytömb zárja el, melyet egyetlen vasútvonal (a Kassa-oderbergi) szel át. Ez tehát az egyetlen összekötő kapocs a két terület között Kelet-Szlovákia népességének 45,8 százaléka magyar, 83,5 százaléka tót, 9,2 százaléka ruthén, akik szinte demográfiai vegyületet alkotnak összekevertségükben. A ruthénlakta erdős hegység a legteljesebb gazdasági függésben van az Alföldtől. A ruthénlakta nyolc nagyobb völgy torkolatánál mind egy-egy magyar város fekszik, melyek közül a jelentősebbek Ungvár 80.3 százalék és Munkács 73.5 százalék magyar lakossal. Ezeket a városokat szintén elszakítja a határ attól az egységes magyar nyelvterülettől, melyhez tartozik. A leglehetetlenebb helyzetbe Sátoraljaújhelyt hozza a határvonal, amennyiben a várost elszakítja pályaudvarától, az utóbbit Csehországhoz csatolván, hogy biztosítsa részére a máramarosszigeti vasútvonalat. Az imperialista politika a ruthén népet a cseh-orosz korridornak áldozza fel. Ha a ruthén népnek módjában állana akaratát nyilvánítani, úgy évszázados magyar számpáthiái mellett az éhenhalás veszedelme is a Magyarország melletti állásfoglalásra késztetné, ami a lengyel és magyar népet szomszédokká tenné s megerősítené mindkettőt a keleti romboló invázió elleni harcra, ami a múltban is történelmi hivatásuk volt. A Romániának ítélt terület 58,2 százaléka román, 32,6 százaléka magyar, 10,6 százaléka német. A művelitségben a többi népnek mélyen alatta álló románok tehát alig valamivel vazutak többségben. Ezek azonban általános adatok Nyugaton is keleten a magyar elem uralkodik 70—80 százalékos többséggel, amelyiknek épp oly joga van Magyarországhoz tartozni, mint a délen és északon 66—85 százalékos többségben lévő románoknak Romániához, — ha azok egyáltalán akarnak Erdély problémáját csak a VITI. jegyzékben foglalt autonómia tudja megoldani. A román határvonal mentén 30—90 kilométer széles sávban 153 színmagyar község és 64 magyar többségű, város szakíttatik el Magyarországtól. Szatmár-Németi (94,9 százalék magyar lakossal), Nagyvárad (91,1 százalék magyar), Arad (73 százalék magyar), éppúgy tőlükremennének, mint a határon belül fekvő Debrecen, miután létfeltételük mindannyiuknak az Erdély és az Alföld közötti áruközvetítés. Feltéve, hogy az entente nem akarja a® általa hirdetett legnemesebb elveit, a népek önrendelkezésének elvét, alkalmazni, akkor a gazdasági tényezőik tekintetbevételével kiegészített nemzetiségi elv alapján a Bihari hegység gerince, a régi erdélyhatár, lenne az a vonal, amelyik egyedül alkalmas arra, hogy határul szolgáljon A Bánátot illetőleg úgy a románok, mint a szeriaok és evádok kimutatták már annak szétválaszthatatlan egységét, amelyiktől Krassó-Szörény megyét sem lehet elkülöníteni. A Bánátból alig marad meg Magyarország számára néhány község Szeged közelében, melyek ugyancsak Szegedet nem mentik meg a gazdasági elhalástól. Szeged dolgozta fel a Bánát, a Bácska és a Marosszöge nyersanyagát, amelyektől most elesik. A határon túleső nagyvárosok: Temesvár, Szabadka, Zombor gazdasági érdekszférái mind a Dunáig, északon Kecskemét-Budapestig terjednek. Szabadka elazakításával és a szeged-bajai vasútvonal részleges elvesztésével pedig megszakadna Keletmagyarország összeköttetése a Dunántúllal és az Adriával. A békeszerződés 208. cikke gabonaszállításra kötelezi a magyar államot Ausztria számára. Ennek minden lehetősége elvétz a Bácska és Bánát elszakításával. Az egész föld malomipari telepeinek másodika Budapest, mely éppen e területek gabonáját dolgozta fel. A jugoszláv határ keresztezve a Tiszát és Dunát, még véletlenül sem támaszkodik természetes határvonalakra. Baranyában a Dárdai szögletet elvágva Magyarországtól, elveszi tőlünk a dráva—dunai viziutat. Irracionális volta mellett épen nem állítható, hogy legalább a nemzetiségi elvet venné terénetbe. A Bánát, Bácska és Baranya Szerbiának itélt 1.500 000 lakosnak csupán 39,4 százaléka szerb vagy horvát. Horvátország és Magyarország között a Dráva a természetes és ethnográfiai határ, minden más határvonal önkényes és tarthatatlan. Fiume Magyarországnak köszöni fejlődését és jelentőségét, mely természetes H'n erlandja és vele kölcsönös egymásrautattságban áll. 1868-ban, mikor Iiume magyar uralom alá került, évi forgalma 23.000,000 kor. volt. 1913 ban 478.000,000 korona. Sem Jugoszlávia, sem Olaszország nem tudják Fiume gazdasági helyzetét biztosítani, mindegyiknek több megfelelő gazdasági kikötő állván rendelkezésre. Nagyszerűség ugy a maga, mint Fiume érdekében jogot formál a kikötőre. A Muraköz mindig Magyarországhoz tartozott volt s gazdaságilag is az északi területekkel áll közösségben. A vendek a XIII. században vándoroltak mai telepeikre a Murától északra, őket a szlovénekhez még nyelvi közösség sem fűzi, míg gazdaságilag teljesen hozzánk tartoznak. Nyugatmagyarországgal külön jegyzék foglalkozik. Itt is azonban rámutatás történik arra, hogy ősi mgyar terület s német lakói később vándoroltak be. A Németausztria élelmezéséhez való hozzájárulása pedig merő illúzió. Amit eddig nyugat felé exportált annak legnagyobb részét keletről kapta. Cukorgyárainak répaföldjei kétharmad részben magyar területre esnek. Egyéb ipartelepei pedig osztrák gyárak fiókjai lévén, ezeket anyavállalkozást be fogják szüntetni, maguknak sem lévén szenük és nyersanyaguk, miáltal a terület ipari munkássága elveszti kenyerét. A városok a határ mindkét, oldalán tönkremennének. E területre nézve maguk az osztrákok kérték a népszavazás elrendelését Magyarország ugyanezt teszi. Magyarország összes tervbe vett új határai az ország életének minden legcsekélyebb ismereti nélkül jelöltettek ki. A határooal mindenütt a legnépesebb területeket szeli át, a természetben való kitűzésénél alig engedne valami szabadságot, elvágja a községeket szántóföldjeiktől, a városokat gazdasági érdekszférájuktól, kettészeli a közlekedési vonalakat, elválasztja a zsilipeket és gátakat az árterületektől. Hogy a vasutakkal hogyan bánik el, arra jellemző, hogy míg a régi magyar határt 19, az utat 45 vonal metszi és egy sereg fontos vasúti csomópont esik kivül a ha áron. A határszéli lakosság érdekeivel egyáltalán nem törődik a béketervezet, amennyiben a feltétlenül szükséges 30—40 kilométernyi szélességre kiterjedő szabad kereskedelmi zónáról nem tesz intézkedést ami eddig minden nevezetesebb békeszerződésben benfoglaltatik. Nincs intézkedés azon birtokok jogviszonyairól, a dologi terhek megoszlásáról stb., melyeket kettészel az új határ. A tervezet szétszakítja Európa legegységesebb és legtökéletesebb folyamrendszerét s az ezzel összefüggő egész kérdés komplexumát egyetlen cikkel intézi el. Magyarország oly tökéletes földrajzi egység, hogy csak a nyers erőszak bonthatja meg. Lakóinak érdekért, szem előtt tartva, a magyar állam sohasem egyezhet bele önszántából, hogy területét felosszák. A fenti fejtegeések alpján e tervezet II rész 27. cikkében foglalt területi rendelkezések törlendők lennének, s Magyarország természetes ezer éves határai helyreállí,tandók. Ha azonban a békekonferencia a lakosság erre irányuló akaratában kételkednek, rendelje el a népszavazást az összes, a határállamoknak ítélt területeken. A gazdasági egységet képező terület egész lakossága egyszerre kérdeztessék meg akarata felől, a területnek a megszálló csapatok által való kiürítése után, a nagyhatalmak és semleges államok ellenőrzése mellett, az 1918. november 3-án azon a területen lakott öszszes népesség részvételével. PESTI HÍRLAP 1920. február 14., szorost Az erélyi rostán autonom párt gyűlést. SCSzvitlen tárgyalást akarnak a magyar kormánynyal Kolozsvárról jelentik. Az erdélyi román autonóm párt folyó hó 3-án Kolozsvárott gyűlést tartott, amely a magyar békedelegációnak az erdélyi kérdésre vonatkozó jegyzékével foglalkozott. A gyűlésen elfogadott határozati javaslat megállapítja, hogy a magyar kormány jegyzéke lényeges közeledést jelent a román álláspont felé és alkalmas alapul szolgálhat esetleges tárgyalásokra. Az erdélyi románok is autonóm Erdélyt óhajtanak és ezen belül harmonikus együttműködését a három nemzetiségnek. Minthogy a magyar kormány mostani hivatalos állásfoglalása ezzel összhangjalalt, a gyűlés kívánatosnak tartja, a magyar kormánynyal való közvetlen tárgyalások megindítását, nehogy a jó entente-összeköttetésekkel rendelkező nagy román körök politikája Párisban győzedelmeskedjék és Erdély saját kárára befejezett tények elé állíttassék. Amerika ratifikálja a versaillesi békeszerződést Bécs, febr. 13. Washingtonból érkező hírek szerint Amerika jövő héten ratifikálhatja a versaillesi békeszerződést, mert addig Wilson, Franciaország és Anglia hozzájárul majd a szenátusnak, különösen a népszövetségi szerződés 10. cikkelyénél támasztott fentartásaihoz.