Pesti Hírlap, 1920. március (42. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-27 / 75. szám

a jegyekből kényszerkölcsönt nem fogunk igénybe venni. (Helyeslés.) Azért kell ezt ennyire nyo­matékosan hangsúlyozni, mert hiszen minden ol­dalról hallom, hogy olyanok, akik nagyon ra­vasznak teszik magukat, azt mondják: a pénz­ügyminiszter ezt csak mondja, mert nem mond­hat mást, de mégis csak meg kel csinálnia. Ki kell jelentenem, ho­gy ha e­gy pénzügyminiszter, a­ki komolyan veszi hivatását, határozott kijelen­téseket tesz, akkor abban kell, hogy h­igyyen az ország. (Élénk helyeslés.) Ha nem tud hinni ne­ki, akkor csapja el azt a pénzügyminisztert, de addig, amiig ott van, hinnie kell neki. Csodálatos dolog, hogy nálunk épen a hivatalos helyről jött nyilatkozatoknak nem frösziek annyira, mint az üzérek rábeszéléseinek. A közönségnek végre be kellene látnia, hogy ilyen időkben a kormány nem tréfál és ha mond valamit, annak hinni kell. Ezután azt mondja, hogy a rendeleti kibocsátása előtt hat héttel ő maga tudta legke­vsebbé, hogy kényszerkölcsönt fognak-e csinálni, vagy valami mást. A külső és belső pénzügyi alakulásokat várták és figyelték és aszerint cselekedtek. A lo­gikai kényszerűség vezette rá őket erre és itt a magyarázata annak, hogy a közgazdasági kö­rök egy része miért tudta előre, hogy kényszer­kölcsön lesz. Azonban bizonyos, hogy történtek visszaélések is, pl. a nyomtatványok elkészíté­sénél. Persze, hogy tudták, hogy a postapénzt nem fogják lebélyegezni, minden lapban lehetett olvasni és ő sohasem dementirozta. A postapénzt lebélyegezni és abból kényszerkölcsönt venni a legnagyobb hiba volna, mert új alapot adnának az üzérkedésnek. Aztán meg az Osztrák-Ma­gyar Bank bankjegyeihez csak annyiban van közünk, amennyiben mi nosztrifikáljuk, a posta­pénz azon'­ , a magyar állam, tartozása, adós­sága. A pp -pénz kifejezetten államjegy lesz, ha az indek­áltási javaslatot letárgyaljuk. Ez lesz kiinduló­pontja a speciálisan magyar pénz­nek, amelylyel a békeszerződés szerint ki kell majd cserélnünk a felülbélyegzett osztrák-magyar bankjegyeket. És ő azt akarja hogy ez a pénz szépséghiba nélkül való legyen. Ezen fog nyu­godni a magyarsg hitele. A javaslat nemcsak nem szociális, hanem egyenesen antiszociális. Ha ajtót nyitunk, az egész művelet eredményét veszélyeztetjük. Bizonyos korrektívumoka­t azon­ban fentart magának a kormány. Ezt végre kell hajtani, de szeretetteljes kézzel ott, ahol lehet. Kéri a képviselőket, hogy most, mikor hazamen­nek a húsvéti ünnepekre, világosítsák fel a né­pet, hogy a pénzük nem vész el, komoly kama­tot fog hozni, ne vonják el a lebélyegzés elől,­ ne higgjenek az ügynököknek. Ezt a pénzt a föl­számolást eszközlő bizottságnak prezentálni kell, ezt csak az állam teheti, magánosoktól nem fo­gadják el. A zárolási időt nem lehet előbbre tenni 8-ikánál. (Élénk helyeslés.) A Ház a javaslatot elfogadta általánosság­ban és szombaton megkezdi a részletes tárgya­lását. — A hadsereg és a polgári hatóságok esküt tesznek az alkotmányra. A hadsereg azonkívül engedelmességet fogad a kormányzónak. — Húsvét vasárnapján lesz az ünnepélyes eskütétel. — A trón­betöltés és a trónjelölt mellett való agitációt a törvényes állapot ellen való cselekménynek minősítik. —Szabad király választási jog. )­­ 'Az alf­otmányosság helyreállításáról és az főhatalom gyakorlásáról szóló 1920. évi I. terc. elrendeli, hogy a nemzeti hadsereg, mint ass ország védelmének és a belső rend biztosí­tékának szerve, a magyar alkotmányra esküt tegyen. Tekinteted arra­, hogy a királyi szék je­­len­lege sincs betöltve és erre az időre természet­szerűleg a királyi jogok is megszűntek, illetve az idézett törvény értelmében „a királyi hata­lomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása" bizonyos részletesen megállapított korlátozások között a kormányzót illeti meg a hadsereg az alkotmányra tett eskü mellett az ideiglenes ál­lamfőnek, a kormányzónak is fogadalmat tesz. Az alkotmányra esküt fognak tenni azonkívül az összes közhivatalok, állami intézmények és hatóságok, királyi bíróságok, az állami rend­őrség, stb. A nevezetes közjogi aktus, a polgári és katonai Magyarország hűségfogadalma az or­szág államformája és­ államfője mellett, a legkö­zelebbi időben fog végbemenni. A polgári ha­tóságok esküjének szövege, a „király" szónak „kormányzó"-val való helyettesítésétől eltekint­ve, a régi marad­ az eskütétel, úgy értesülünk, a nagyhét valamelyik napján lesz, amelyet a kormány fog meghatározni. A nemzeti hadsereg az alkotmányra teen­dő eskün kívül „engedelmességet fogad" a kor­mányának; ennek a fogadalomnak a szövege még nincs megállapítva. A fővárosi helyőrség ünnepélyes eskütétele nagy katonai pompával április 4-én, húsvét vasárnapján lesz, vagy a Vérmezőn, vagy az Országház előtti téren. A budapesti csapatoté az esküt Horthy Miklós kor­mányzó fezeibe teszik le, a vidéken pedig min­denütt a" legmagasabb rangú katonai parancs­noknak. A polgári hatóságok esküje a főváros­ban a miniszterek, hivatali főnökök, vidéken a kormánybiztosok jelenlétében lesz. Az eskütétel kérdéséről a kisgazdapárt mai értekezletén nagyon beható vita folyt Ki­emelték annak a szükségét, hogy az államfőnek teendő eskü egyik kiegészítő biztosítéka a belső rend megszilárdításának. Minden különböző irá­nyú propagandával és agitációval szemben kell, hogy respektáltassék a mai törvényes álla­­ot, Magyarország királysági államformája és az a tény, hogy az államfői teendőket a kormányzó tölti be. A nemzetgyűlés mondotta ki, hogy a trón betöltésének eldöntése a békekötés utáni időben későbbi törvényalkotásnak lesz a felada­ta. Ehhez képest, a kisgazdapárt azt felvánja, hogy minden agitációt, amely ezzel a törvényes állapottal szembehelyezkedve, a trón azonnali betöltése vagy trónjelöltek mellett mozgalmat kezd, mint az állami rend ellen irányuló kísér­tetet akadályozzanak meg, mert azon az állás­ponton van, hogy Magyarországra vissz­asz­állott a­ szabad királyválasztás joga. Az értekezleten megjelent Soós Károly tábornok, hadügyminiszter is, aki bejelentette a nemzeti hadsereg eskütételét A nemzetgyűlés szombaton folytatja a felülbélyegzési javaslat részletes vitáját, s hét­főre kitűzik a javaslat harmadszori olvasását Hétfőn kezdődik a parlament húsvéti szünete, s az ünnep utáni hét szerdájáig tart. A nem­zetgyűlés munkaprogrammját illetőleg a ke­resztény egyesülés pártja azt kívánja, hogy az indemnitás után a földbirtokreformot tár­gyalja a Ház, ezt követőleg pedig a vagyon- és hadinyereség adláról szóló törvényjavaslatokat Sürgősen a ház elé kerül azonkívül az ár­drágítók üldözéséről szóló novella, amelynek tervezete már készen van, s a keresztény párt azt óhajtaná, hogy már hétfőn nyújtsa be az igazságügyminiszter. A keresztény párt értekezlete tárgyalta még a belügyminiszteri tárca betöltésének kérdését is. A pártnak az a határozott állásfoglalása, hogy a belügyi tárcáit föltétlenül a saját pártjaibeli poli­tikussal kívánja betölteni. A belü­gyi tárca jelöltje Beniczky Ödön, szé­ben azonban dr Dömötör Mihályról is arra az ese­tre, ha a kisgazdák Be­niczkyvel szemben föntartják kifogásaikat. Az államtitkári állások betöltésére a párt kívánsága szerint csak a húsvéti parlamenti szü­net után fog sor kerülni. Első­sorban ugyanis rendszeresítik az új államtitkári állásokat (nem­zeti kisebbségek, hissgazda, népjóléti). Az államtitkári és a kormánybiztosi állások betöltésére vonatkozólag Simonyi-Semadam Sán­dor miniszterelnök a különféle beállításokkal szemben úgy nyilatkozott, hogy az államtitkárok kinevezésénél a szakminiszterek, a kormánybiz­tosi kinevezéseknél a belügyminiszter véleménye és állásfoglalása a döntő, nem pedig egyes pár­tok kijelölései. A kisgazdapárt álláspontjáról ugyane kér­désekre nézve Rubinek Gyula a következőkép nyilatkozott munkatársunk előtt: — Pártunk mai értekezlete kimondta, hogy a konszolidáció­ érdekében szükségesnek tartja, hogy a miniszteri, államtitkári és kormánybiz­tosi helyek betöltessenek, mert amíg a nemzet­gyűlésben meglesz a nyugtalanság és a kor­mányzat nem tud idefönt megszilárdulni, addig az országban sem várhatunk nyugalmat. Ezt a kívánságot a jövő minisztertanácsban képviselni fogjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy a kormány­biztosságokat különösen a Tiszántúlon töltsék be, hogy a közigazgatás ottan rendbejöhessen. A kerületi kormánybiztosság­ok megszüntetését s helyükbe vármegyei főispánok kinevezését kí­vánjuk. Széchenyi Viktor összeférhetetlen­sége. Az összeférhetetlenségi bizottság Fáy Gyula képviselő ügyében kimondotta, hogy összeférhetetlenség nem forog fenn. Gróf Széchenyi Viktor ügyében a bizottság ugy ha­tározott, hogy tanuként ki fogja hallgatni a be­jelentésben megnevezet társaságok ügyvezető­igazgatóit. Brohászita püspök­ö­ leendő magyar királytól. A Magyar Királyság Pártja (f royalista­ párt) új elnökeitől írt is Reményi Imre ny. állam­titkár i Mve Mjčera pártban első megjelenésük alkalm­án aSkk^A királyság kultuszát, mondotta üdvörlő* beszédében többek között, ébren fogjuk tartani mindaddig, amig elérkezik a nemzetnek az a nagy napja, amikor a királyi i­rónt ismét el fogja foglalni az, aki arra illetékes lesz, Is­tennek és a nemzetnek akaratából. A szent ko­rona­ nem csak az uralkodói méltóság jele, ha­nem a magyar nemzet történelmi hivatásába vetett fanatikus hitnek, az állameszme jövő­jé­é­ben és teremtő erejében bízó reménységnek ne­mes inkarnációja is. Prohászka Ottokár püspök megköszönve a® üdvözlést, többek között így iszelit: — A dicső magyar koronát nemcsak a­ tavaszi aranyos napsugárral akarjuk körül­fonni, hanem buzgó lelkesedéssel, kitartó energiával, hogy a koronát egy olyan fejre iparkodjunk rátenni, amely fej a magyar népnek, a magyar nemzetnek öncélúságát, a magyar gondolatot, a magyar függetlenséget reprezentálja, hogy az nemcsak, mint eddig, írott malaszt legyen, hanem ezentúl majd a magyar nemzetet boldogító és a magyar nem­zeti­ büszkeséghez illő legyen. Új igazságügyi javaslatok.­­ Az igazságügyminisz­ter legközelebb a nem­zetgyűlés elé terjeszti a felelős minisztériumról­­szóló 1848: II. t.c. módosításáról, a kivételt a­nhatalom maghosszabbításáról, a legfelsőbb bi­­ró­iírjsok­" fegyelmi hatóságának szervezetéről szóló törvényjavaslatokat. A miniszter a pénz­lebélyegzé­si javasat tárgyalásánál fölvetett bot­t büntetés behozataláról úgy nyilatkozott, hogy er-­ ről a büntetési nemről a pénzfelülbélyegzési ja­vaslattal kapcsolatban nem lehet szó. A bottbünte-,­tést az árdrágítókkal szemben lehet alkalmazni, ha a közvélemény emellett osztatlanul meg­nyilvánul. A kezdeményezést azonban e tekin­tetben maga az igazságügyminisz­ter nem vál­lalha­tja. Öt hónapra szól az indemnitás Mert nincs korona a felülbélyegzési pecséten ! A pénzügyi bizottság ülésén Sándor Pál kérdést intézett a pénzügyminiszterhez, hogy a pénzfelül bélyegzési bélyegzőről miért hiányzik a korona? Báró Korányi Frigyes pénzügymi­niszter válaszában kijelentette, hogy ennek kizá­rólag technikai okai voltak, amennyiben a bé­­lyegzőkrés a bélyegzés keresztülviteléhez szük­séges gépek még a Károlyi-kormány idejében készültek és ezeket nem lehetett újakkal pótolni. Ezután a bizottság a felhatalmazási törvényja­vaslatot tárgyalta s úgy határozott, hogy az in­demnitást nem úgy, mint eredetileg tervezve volt,­két hónapra, hanem öt hónapra kívánja megsza­vazni és a törvényjavaslatnak megfelelő átdol­­gozását mondotta ki. Emich Gusztáv kereskedelmi miniszter Emich Gusztáv elvállalta a kereskedelmi miniszterséget és kinevezésére a miniszterelnök holnap előterjesztést tesz a kormányzónak. A kinevezést tartalmazó kormányzói kézirat a hi­vatalos lap vasárnapi számában fog megjelenni." Parlamenti vizsgáló bizottság. A Lingauer­ interpellációjában fölhozott vádak megvizsgálására kiküldendő parlamenti bizottságba a kisgazdapárt dr Rupert Rezső, dr Wagner Károly és Széchenyi Viktor képviselő­idet küldte ki. Klebelsberg a szélsőséges politikáról. Gróf Klebelsberg Kunó képviselőt azok so­raiban Barlegriffela, akik Friedrich István csoport­n­áihoz ,IKTOxnak és kilépni készülnek a keresz­tényi­ egyesülés, pártjából. Erre nézve kérdést in­téztünk gróf Kiebelsbergihez, aki ezeket felelte . Én sem Friedrich István, sem más po­litikus cso­oportjához nem tartozom, csakis saját lelkiismeretem és meggyőződéseim parancsára hallgatok. Neon tagadom, hogy a nemzetgyűlés két pártja között az ellentétek kiéleződését annál nagyobb sajnálattal látom, mert a két párt pro­grammja között mutatkozó igen csekély eltérés ezeket az ellentéteket, tárgyilag egyáltalában sem teszi indokolttá. Épen a magyar béke mostani kritikus pillanataiban fő törekvésün­knek annak kel lenni, hogy a rajtun­k osztozkodni akaró szomszédnépek által le nem győzött, a meg nemm érdemelt módon ránk mért balsorsot méltósáig tel­jesen viselő mártír nemzet igaz benyomását kelt­sük. Pártjaink pedig úgy politizálnak és takti­káznak, mintha a csendes óceán valamelyik szi­getén élnénk. Programjmi beszédemben már kifej­tettem, hogy szélsőséges politikákkal való kísér­letezést és az agyonzavatott nemzet nem bíz meg, ebbe a próbanyúl: az ország­ belepusztul­hat. Belpolitikánk két fő céljának a világháború a # 3S Jtfia 1920. március 27., szombat —1. —

Next