Pesti Hírlap, 1920. május (42. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-28 / 127. szám
I PESTI HÍRLAP 1920. május 28., péntek. H / , • • Miért koszoruluk meg a síremléket? entzi porai frizscsenek senoi! _ Történelmi dokumentumok. Az A Magyareum vezetője ,azgatói Exhumálás titokban tartott eredménye. Ilyi Hadtörténelmi Levéltárnak, olyséi Gabányi János alezrekezdeményezésére Buda vára bevételének.""Hetvenegyedik évfordulóját emlékezetes ünnepségek között ülte meg május 21-én a magyar nemzeti hadsereg és a főváros magyarsága. Az ünnepségek programmján azonban szerepelt a budai hadapródiskolában elhelyezett Hentzi-síremlék megkoszorúzása is, ami különféle kritikákat származtatott többfelé, anélkül, hogy a tényeknek megfelelőmagyarázattal szolgált volna. Felkerestük Gabányi János alezredest, aki a Hentzi-siremlék megkoszorúzásáról a következő felvilágosításokat adta: — Az ünnepségek eszméje és programmja a vezetésem alatt álló intézet kebeléből indult ki. A programm pontjainál megállapodtunk abban, hogy a vitán felül álló sírok megkoszorúzásán kívül megemlékezünk Görgey sírjáról is és megemlékezünk a köztudatban Hentzi-síremléknek nevezett harcosemlékről. A felfogásunk ugyanis az, hogy a legteljesebb lovagiasság és objektivitás álláspontjára kell helyezkednünk. A Buda várának védelmében kötelességszerűen és vitézül harcolt és elesett katonáknak szólt a megemlékezésünk, annak az ellenfélnek, amelylyel a halál kell, hogy kibékítsen s az elestük évfordulóján objektív elismerésül tettük le a koszorút, amint annak szalagján is olvasható: „a vitéz katonáknak." A katona nem politizálhat, de kötelességünk a kegyeletben kiengesztelődni. — A tabáni temetőben levő honvédsír, amelynek obeliszkje csak az ott nyugvó honvédekről szól, minden valószínűség szerint, az ostrom utolsó napjaiban elesett magyar és osztrák katonákat együtt rejti magában. Hangsúlyozom, hogy együtt, ami arra vall, hogy dicső honvédeink a halott ellenséggel szemben a legnagyobb tisztelettel viseltettek. Így volt ez különben minden 48-as csatatéren és Budaváránál is. Jellemző ez a magyar katona lovagias gondolkozására, mert hiszen a Pestet öszszebombázó védőrség iránt a legnagyobb elkeseredéssel viseltetett kívánatosnak tartom, hogy az 1849-iki ostromnál elesett osztrák katonák hamvait a főreáliskola sírboltjának lebontásával kapcsolatosan újra eltemessük és pedig a tabáni temetőben, a honvéd tömegsírok közelében, ahol, mint mondottam, többi bajtársaik is nyugszanak. A történelmi objektivitás és a velünk született lovagiasság diktálja ezt, tekintet nélkül arra, hogy Hentzi tábornok, aki különben vitézül harcolva esett el, köztük van-e, vagy sem? Ez a kérdés már különben is a történelemé és a világháború perspektívájába beállítva, parancsoló kötelességünkké teszi, hogy a holt ellenséggel szemben kegyeletesek maradjunk. Gondoljunk arra, hogy millió idősi halottunk porlik messze idegenben. Katonai kötelességük teljesítése közben ők is magukra vonhatták az ellenség haragját. Mit szólnánk hozzá, ha sírjaikat feldúlnák, vagy hamvaikat szélnek eresztenék? Vagy mily jól esnék tudnunk, hogy mások kegyelete legalább évenkint egyszer virágot helyez a jeltelen hantokra? ... I . "3 . • 11. Tulajdonképen hol van Budavár osztrák parancsnokának, Hentzi Henriknfife porhüvelye? Roppant érdekes annak megállapítása, hogy Hentzi holtteteme nincsen tulajdonképen sehol. Nehogy azt higyjük, hogy Hentzi Henrik, a várfokon elesett osztrák tábornok, ott pihen a hadapródiskola kriptájában, az annak idején odahelyezett Hentziszobor alatt! A Hadtörténelmi Levéltárban, ahol a negyvennyolc emlékeinek lelkes kutatója, Aggházy Kamil őrnagy dolgozik, eredeti okmányok, régi oldvatok bizonyítják, hogy Hentzi Henriket a régi vízivárosi katonai temetőben, ahol a sirja márványtáblával megjelölve volt, soha meg nem találták s a hivatalosan 1899 július 24-én végzett exhumálási munkálatok erdménytelenül végződtek. Az okiratok , a tudományos kutatások érdekes és történelmi becsű adatokkal szolgálnak. Az ostrom legforróbb napján, 1849 május 21-én, sebesült meg halálosan a Szent György-téren Hentzi Henrik. Másnap a hadtestparancsnokság épületében meghalt. Vele együtt esett el Albroch Lajos ezredese s amint a feljegyzések mondják, a vezért több osztrák tiszttel együtt nyilt szekéren vitték a vízivárosi (az Uj Szent János-kórház mellett levő) temetőbe. Itt jelölték meg közvetlenül a temetőőr viskója mellett a sírjaikat, összesen hét elit, mellettük pedig megásták a közös nagy sírt, ahová az ostrom többi áldozatai kerültek, hiszen négyszáztizennyolc halottja volt a május 21-iki harcoknak. A Szent György-téren aztán 1852 július 11-én leleplezték a Hentzi emlékére emelt szobrot, a kilenc év multán, 1861 június 18-án, meghalt Hentzi özvegye s Ferenc József király parancsára ugyancsak a katonai temetőben temették el olyképen, hogy felásták azt a sirt, amelynek felirata szerint Hentzit takarják a hantok. Téglákból sírboltot építettek a helyén s a királyi parancsra egymás mellé helyezték a koporsókat s azután újra beföldelték. Csakhogy, amikor ez kétségtelenül megállapítható, Hentzi Henriket nem találták meg a ban igy csak egy koporsó maradt: Hentzi Henrikeé, Bertalan Eleonóra. Minden valószínűség szerint még 1849-ben, amikor a hiteles adatok szerint Hentzi holtteste is nyolc napon át temetetlenül feküdt a vízivárosi temetőben, halottrablók a hullákat kifosztották és a holttestek így kerültek a még ma is ismeretlen tömegsírokba. Hentzi is így tűnhetett el. És miután a Hentzi-emlék állandó izgalmak középpontja volt. 1899-ben elhatározták, hogy a hadapródiskola udvarán helyezik el s ugyanakkor, hogy a szobormű jellegét megváltoztassák, síremlékké avatták olyanformán, hogy egyúttal elhatározták Hentzi és elesett tiszttársai holttestének exhumálását azzal a szándékkal, hogy az emlék alá épített kriptában helyezik el. Az exhumálásról szóló eredeti német nyelvű jegyzőkönyv erősíti meg a történelmi becsű titkot: Hentzi porai nincsenek sehol. Megállapítja a jegyzőkönyv, hogy a téglával boltozott sírbolt, amely fölött a márványtábla Hentzi Henrikről és feleségéről emlékszik, csak egy érintetlen fakoporsót talált, amely „mint egy fátyol, az érintésre széthullt s ebben Bertalan Eleonóra nyugodott. Köröskörül utána ástak mindenfelé, de Hentzi maradványait nem sikerült felfedezni. Találtak ugyan nem messzire emberi csontokat, de ezek a közeli tömegsírból valók lehetnek. A többi sír mindegyikében megtalálták az elföldelteket: Attnoch Lajos ezredest, Pollini és Gorini századosokat, Fiedler és Rosenzweig hadnagyokat. Két szarkofágban helyezték el a porokat. Az egyikben Hentzi Henriknét, a nagyobbikban a többit valamennyit. És erre a nagyobb szarkofágra rávezették első helyen, hogy benne nyugszik Hentzi Henrik is . . . A két szarkofágot kiszállították a hadapródiskolába s 1899 augusztus 12-én, amikor ott a Hentzi-emléket újra leleplezték, a szobor alatt levő kriptába helyezték. És elkövetkezett 1918 november másodika ... A hadapródiskolában megjelent a Nemzeti Tanács megbízottja, Tolnay Károly, aki szétszedette az emléket s elvitette a mintegy tizennyolc méter mázsa bronzdiszítmenyeket, amelyeket később Festetich hadügyminiszter a „Jövő nemzedékért" című egyesületnek ajándékozott. Egy aukcióm mintegy háromszázezer koronát be is szedett értük az egyesület! A szobor talapzata megmaradt. Erre helyezték a babérkoszorút: „A magyar királyi nemzeti hadsereg — a vitéz katonáknak." A halálban megbékült ellenfél katonáinak elestük évfordulóján. / Matskássy Jómét m Hentzi-emlék sorsa. zinsz és zene. [(Bemutató előadás a Royal Orfeumban.) A Royal IOrfeum csütörtöki uj műsora«Ísmagja a Bolondok háza cimü operettja^Írás kacargást jelentett A közönség számára^^szereplők, különösen Kőváry Giula, D'Arriguiliernél, Krajnik Mária kitűnőekerkovitz Iimának új, mély érzésű dala Endrődy sírártmjára Papp János előadásában, zajos tetszést keltett. És nyomon kisérte a siker a többi új számot is — ám a legnagyobb sikert mégis a múlt műsorból itt maradt Roseto-szám aratta. Amit ez a két artista csinál, az meseszerű. Az arab legendák tudnak csak effélérek . (Olater ünnepi esték a Városi Színházban.) Braida és Mattiassevich igazgatók, akik tudvalevőleg június 1-től kezdve kibérelték a Városi Színházat, mindent megtesznek, hogy ez az első olaszmagyar kulturalle közeledés igazi ünnepi esték sorozatában történjék meg. Az Olaszországiban mostanság híressé vált énekeseket és énekesnőket gyűjtötték egybe Granelli és Sigismondo karmesterek vezetéséve. És amint a közönség az olaszok révén tanulta meg a drámai művészet terén Duse Eleonora és Zacconi nevét, úgy hamarosan jó ismerősökként üdvözölhetjük majd zenei téren megint csak Az olaszok révén Zinetti Giuseppinát, Borina Nadinát, Fletát, Saleschit, De Lanscoit és másokat akik a meglepően sok operét felölelő műsor folyamán be fognak mutatkozni. Külön pénztár árusítja az olasz ünnepi esték jegyeit. • (Hegedűs és Tanay) játszák szombaton a Vígszínházban a Hálókocsik ellenőrében a két Godefrood szerepeit. * (Környey Béla a Városi Színházban) énekeit szombatom. Egyik leghíresebb szerepét énekeli: Don Josét a Carmenben. Carmen Máthé Rózsi tesz. • (A keresztény nemzeti egyesülés pártja) klubhelyiségébem '(Egyetem-utcai Károlyi-palota) | OPERAHÁZ 16) | NEMZETI (VI7) VIQ (7.7) | MAGYAR (7) VÁROSI P/17) | KIRÁLY (7) BELVÁROSI (7) | SCALA SZINH. (7) Pintek is Úthalló | Facut | Taifon | A. sasfiók Rigoletto | Cigánygrófné A bárónő levelei | Szép fiaréna Szombat ij Rigoletto (Ember tragédiája|A hálókocsik ellen| Smith Carmen Cigánygrófné | A menyasszony Szép Heléna . .. . | Nóra Szerelem vására A tűzpróba Hoffmann mesél János vitéz |Gyermektragédia A kislány *Bette II Siegfried | Az aranyember Vallia bácsi Silvio kapitány | Szevillai borbély Cigánygrófné | A bárónő levelei Szép Heléna | BUDAI SÍ (7) | FŐV. ORFEUM (7) FASOR KAB. (8) Apolló Kab. (7,8) AHOR.UTI (8/• 8) ROYAL ORF.(V»8)| TÉLIKERT (V«8) FÖV. KABARÉ (9) *» Kis szökevény | Boszor'iinyvkr Elza, Nászúton A konyhában Katica Fehér és fekete Ajándék Bolondokháza Operette és varieté Kabaré és parkett-tánc 1 R. APOLLÓ (4,6,8) OTTHON (4,6/16, Kertmozi (V«0,10) OMHIA (4, 6, 8) CORSO V(6, yt8.9 TIVOLI (4, 6, 8) | NYUflAT (4,6,8) INTIM KAB. (8) . _I , !Jndax V. Burling-FttOatui Benn Egő város: Miss Ameriean Uí. - ^ -—- - ma este művészestélyt rendezett, amelyen a színészvilág szine-java vett részt. * (Raifer Adelina) utolszor él,akit ma ebben a szezonban Gildát a Rigoletoban. * (Az a bizonyos szerep.) Ami utóbb a primadonna visszaemlékezéseiben legtündöklőbb emlékként él, az a bizonyos szerep, mely csúcspontját jelenti pályájának. Péchy Erzsi sok-sok év múlva a Szép Heléna címszerepét ítélheti majd ilyen szerepnek. És a rávaló emlékezéskor bizonyára felújul az az őszinte tetszés is, melylyel ezt az alakítását most a Scalaszínház közönsége fogadja. Ma is fellép és ezúttal partnere dr Székelyhidy Ferenc. * (Szemtelen Elza) mondja el a legfrisebb pletykákat a Balassa Emil szerkesztésében megjelenő Színházi Világ új számában, amely többek közt cikkeket és képeket közöl a Szép Helénáról és A báróné leveleiről. * (A Budai Színkörben) pénteken, szombaton és vasárnap este a Kis szökevény c. operette kerül színre, mely a néhai Népszínháznak volt sokáig műsordaralbja. A címszerepet Szebeni Margit játsza. * (Walter, valter, izgató, érted ég a nő ... ) egy év óta Berlin és Bécs minden mulatójában dalolják a Három a vén lány operett főkeringőjét. Walter Kollo táncoperettje június 3-án kerül bemutatóra a Budapesti Színházban. * (Mirkovszky Máriának) egy sereg ifjú orkesztészszel táncelőadása lesz 30-án, vasárnap, fél hatkor a Kamara Színházban Dienzl Oszkár kisárletével. A (Zerline Boltin) nevét rövidesen meg fogja ismerni Budapest színházjáró közönsége. Ez a művésznő ugyanis, aki éveken át a bécsi Deutschen Volkstheater elsőrendű tagja volt, június 1-én kezdi meg vendégjátékát a városligeti Jardinban. Az első heti előadásokra jegyek kaphatók a Télikert pénztáránál. * (A Bosdrorkányvár előadásai.) A régi klasszszikus operetteknek kijáró érdeklődés jut most minden este a Fővárosi Orfeumnak. A színpadon ugyanis a Boszorkányvár-t adják a debreceniek,. Szombaton és vasárnap is ezt adják. Vasárnap délután a Gyimesi vadvirág kerül színre. * (A Scala-sezániház jegyeit) a Revüszi®. ház pénztára is árusítja. A Scalaszínház esti előadásai 7 órakor kezdődnek. * (Keringőszerelem.) Graniehstadter Brúnónak „Walzernebe" c. operettjét mutatja be ezen a címen a Fővárosi Orfeum június 4-én. * (Szezonzárás a Mozgókép-Otthonban.) Ma, pénteken fejezi be a Mozgókép-Otthon sikerekben gazdag szezonját, és pedig az Éjjel e. kalandort filmmel, az Asszony becsület c. izgalmas regénnyel, Minisztertanács Ma délután öt órakor a kormányzói palotában Horthy Miklós kormányzó elölülésével miniszteri tanácskozás volt amelyen a kabinetminden tagja résztvett A minisztertanács, amelynek jegyzőkönyvét bárdházi Bárczy István miniszteri tanácsos vezette, este fél kilenc órakor, ért véget A kormány segítsége a vasutasoknak. A keresztényszociális vasutasok országos gazdasági egyesületének küldöttsége Róbert" Emil nemzetgyűlési képviselő vezetésével tisztelegtek báró Korányi Frigyes pénzügyi és Emich Gusztáv kereskedelemügyi miniszternél, akik előtt Wahl Frigyes főmérnök fejtette ki a vasutasok nehéz helyzetét és az ÖSSZA vasutasság részére gyorssegély kiutalását és a természetbeni ellátás javítását kérte. A küldöttséget mindkét miniszter a legszívélyesebben fogadta és közölték a megjelentekkel, hogy a kormány legközelebb jelentékeny segítségben óhajtja részesíteni a vasutasokat Gondot fordítanak különösem arra, hogy a természetbeni ellátás ezentúl fokozódaibb mértékben történjék , hogy élelmiszereken kívül ruha, cipő és fehérnemű is megfelelő mennyiségben szolgáltassák ki jutányos árakon az alkalmazottaknak és családtagjaiknak. A küldöttség megnyugvással fogadta a miniszterek kijelentéseit és fölkereste még Lipták Pál kereskedelemügyi államtitkárt és Szűcs András Máv. kormánybiztosi helyettest akik a legmesszebbmenő támogatásukat helyezték kilátásba. A kisgazdapárt választási körútja. A Kisgazdapárt szombaton Indul harmadik ttezám tus körútjára. A körúton résztvesznek Rubinek, Nagy X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X V5 •A