Pesti Hírlap, 1920. május (42. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-23 / 123. szám

megkötendő békeszerződésért és a világ nyugal­mának helyreállításáért a felelősség­­teljes egészé­ben a békét diktáló entente-ot terheli. Arra a kérdésre, vajon Magyarország készül-e va­lamilyen katonai akcióra, a kormányzó a következőket mondotta: — Biztosítom, hogy agresszív katonai, vagy politikai akcióra Magyarországon senki ara gondol. De ne feledje el, milyen politikai, földrajzi és katonai helyzete van ma Magyaror­szágnak, amelynek határai teljesen nyíltak. Nem lehet hadseregünket annyira redukálnunk, hogy a beteg rend fentartására is alig legyen elegendő, amikor szomszédaink milliós hadsere­geket tarthatnak fenn. Határaink nem lehetnek teljesen védtelenek, mert szomszédaink abba a kísértésbe eshetnének, hogy rossz''termés esetén állátogassanak a magyar alföldre és innen pótol­ják hiányzó készleteiket Megnyugvást csak az ügyforma elbánás elve hozhat és ezért a leszere­lésnek általánosnak kell lennie. A tudósító a magyar trón betöltéséről és a király­sság ügyéről intézett kérdést Horthy Miklós kormányzó­hoz, aki a következőket válaszolta: — Magyarországon mindenki monarchista. Ezt túlzás nélkül mondhatom. Azt azonban, hogy mikor kapjon az ország ismét királyt, ma egyál­talában nem lehet még meg­mondani. Az irányelv az, hogy csak teljesen konszolidált viszonyok kö­zött kezdheti meg a király az uralkodást. Az ál­talános helyzet még ma, sajnos, nem az, hogy erre gondolni lehessen.­­ Interpelláció a béke ügyében. Amint értesülünk, a nemzetgyűlés szerdai ülé­sén a Friedrich-párt interpelláció tárgyává akarja tenni a kormánynak a béke ügyében elfoglalt állás­pontját A balatoni nyaralás. Oroszy,­ kormánybiztos nyilatkozatai. A kormány Zala-, Somogy-­és Veszprém me­­­gyéknek a Balatonnal határos járásaira kiterjedő hatósikörrel kormánybiztosul kiinevezte­ dr Oro­szy Gézát, aki munkaprogrammjáról a Pesti Erit lapnak a következő nyilatkozatokat tette: — Főtörekvésem lesz a középosztály nyár­raltatásának biztosítása és különösen, hogy ai nemzeti h­adsereg tagjai, a bírák s a tisztviselők és általában a lateioner középosztályban azok, akik gyógykezelésre és üdülésre szorulnak, ehhez el­fogadható árakon juthassanak hozzá. Ezeket, az érdekeket meleg szeretettel fogom mindenkor fel­karolni. Illetékes helyen lépéseket tettem azon anyagi eszközök előteremtése céljából, amelyek al­kalmasak ah­hoz, hogy a támogatásra valóban méltó tisztviselők és katonák a mai rettenetes drágasági viszonyok mellett is felkereshessék a Balaton mel­letti fürdőket. — Első feladatom megvizsgálni, vajon az IDA REGÉNYE. « Irta: GÁRDONYI GÉZA. (7) — Csak köszönni jöttem, — mosolygott boldogan, — az iskolázás gondolatát már fél­retettük. Rigót vittem egy cukrászhoz, ötven koronát kértem érte. Közben látom, hogy két leány szolgál ott, kérdem, hogy nem alkal­m­azhatna-e engem is? Alkalmazott. Azóta csupa nyalánkságon élek. Fizetésem is van. Most még csak tíz korona hetenkint Később több. Ha m­egtanulom a mesterséget magunk nyitunk majd cukrászboltot Apa igen örül a szerencsémnek. Csevegett mint a madár. S közben hol a cipőjére gyönyörködött hol a kezét néze­gette Már le voltak nyitva a körmei. — Fiatal emberek is járnak a boltba: színész-növendékek. Igen kedves fiuk. Olya­nokat mondanak... S hunyorított, nevetett. — A rigó igen tetszik. A Rippet tudja: Oh drága nőcském... Egyszer a tanárjo­k is bejött Ujházy. Tudja kicsoda Ujházy? Nem? Hirce nagy színész. Krémes lepényt rendelt Szerette volna hallani a rigót, de akkor éppen kedvetlen volt a rigó. Hát odaállok és rákez­dem, hogy kedvre kapjon. L Ella füttyre csücsörítette az ajkát. A rigófüttynek tökéletes utánzása hallatszott a szájából. Ida ijedten tekintett az ajtóra.­­ — Jaj, hallgasson el! Hogyan csináljál Ella mutatta, hogy a nyelve hegyét összehajlítja, odaveregeti a szája padlásához. A következő szombaton benne volt Ida gyónásában: Fütyültem... ... — Az utolsó karácson­ est a klastromban! — gondolta Ida, makor már nyolcadosa vtttt. Azon az estén a bent-maradt néhány firva növendék is ott vacsorázott az apácák asztalá­nál. Huszonkilenc teríték összesen. A­ növen­dékek leverten ültek­ az apácák között .Az asztal közepén kétméteres karácsonya, a a ka­rácsonyán szép aranyozott égszínkék lapos dobozkák," de mind mias és más. A főasszony, ajándéka. Kugler-cukorkák vannak a doboz­iam s imádságos könyvbe való remek kis szent­kép. A­ főasszony a világ legszebb efféle újdon­ságait hozatja meg az örömnek erre az setéjé­re. A dobozkákon szám van: vacsora után »OSP-solás utján jut mindenkinek egy dobba. _ ,, Idát Ottilia máter, a francia apáca, ül­tette rrj.aga mellé, mert a legutóbbi óráin Ida németesen ejtette a relief, szót s. aa apáca a haragja hirtelen lobbanatában a nap (az az­nap) szégyenének nevezte Idát . Egy kitűnő tanuló, akinek relíf a relief!... Hát akkor mit várjak a többitől? ! Hirtelen haragú stájer nő volt az az apá­ca, bár az iskola termén kívül olyan, mint vala­mi­ alvajáró. Ida sírt Az apáca ugyan szólt neki, hogy ne vegye annyira szivére, de hiába: Ida szivében vérző tövis maradt Hát az apáca azon az estén maga mellé vonta és kedves Idámnak szólítgatta. Jobbja felől meg egy nyugalmazott vízkóros agg apáca ült. Az sem­mit nem beszélt, csak sóhajtott egyet-egyet. Már vacsora közben is élénk volt a cse­vegés. Az asztalon két boros palack is ragyo­gott. Aranyozott szegélyű vinyetta rajzok: Legfinomabb karlócai ürmös­­ Péter pincéi­ből. Azon az egy estén minden apáca részesült egy pohárkával a rubinszínű édes italból. Bi-MMfy vmm ^"ttjr*" tar&ws^ mert Hkfirca vfijgjj fcenyates pcb«K niWwwwg a női k^^affifcfe Rofeárscég a^m^MiapI ^ . ^ . — Meuay^l » Ida boldogan haHgatta. &i pemae miáfcn oMftnek a azema a főfesszony kezén #rti Bogyanf rtm a tűből hogyan kanalaz! hogyan apritt hogyan v'dsz? Megcsodálták, a k*aa fehérségét % nőim * keze nagyobb volt, mint apa *ej* egy­ termetű közönséges apácáé, ^t&aaoabaa, feagy fin»* szabású. £s titkon csodálkozva m­emüggettfik aa 'arcát is, mint ahogy az im­ád­atalanjbien is mindig szemlélték, hogy milyen aa arisztokra­tikus arc? Leánynak persze hiáb­an magyarázná akár minden tudósa is az­ Akadémiának, hogy, arisztokratikus arc nincs a világon. Mihelyt valakiről tudják, hogy gróf, vagy grófi nő, az arisztokratiku­s vonásokat rögtön megtaláljá­k rajta és titkos áhítattal bámulják. De különösen csodálkoztak azon, hogy gyakorta elmosolyodott Soha nem látta az ő mosolygását cenld­ máskor. Nemcsak hogy ko­moly, szinte márványos volt az arca, de még valami szenvedő vonás is borongott az ajkával szomszédos két mély ráncban. Csak az apácák tudták, hogy közönséges polgári fogfájás az az arisztokratikus bús vonás. A fogorvos bejárt a klastromba, de a főnökasszony irtózott a szerszámaitól. Akkor este mát látták a növendékek, mi­lyen az elölkelő mosolygás. (A tükrök holnap csupa mosolygást próbálnak.) Vacsora után kisorsolták a karácsoni dobozkákat. Min­denki vont egy számot a kad­ PESTI HÍRLAP eddig megkötött bérleti szerződések nem vezet­nek-e a közönség kiuzsorázásé­ra. E tekintetben egyébként a hatáskörömet­­ szabályozó kormány­rendelet panaszjogot biztosít a közönségnek, amely panaszokat én szükség esetén a helyszínen­ esz­közlendő vizsgálattal fogok elbírálni. — Gondoskodni kívánok ezenkívül arról is, hogy a lakáson kívül minden más fürdői szolgálta­tásban is a viszonyoknak megfelelő árakon része­süljön a közönség és különösen, hogy a vendéglői árak, mint általában az ottani élelmezési viszonyok elfogadható módon alakuljanak. — Tisztában vagyok azzal, hogy nem lesz­ek vörös csapatok előnyomulása Perzsiában.­­ Kvenhága, n­ájus 22. (A Pesti Hi­r­ 14.p­árt idósítójának távirat­a.) Londoch jelesí­tések szerint Perzsiában komolyra szerdul a helyzet, miután a bolsevik­ hajókról Emani perast kikötővárosban a Kaspd tenger partján c­sapatokat szállítottak partra és ennek következtében a vörös csapatok részére nyitva áll az út Teherán felé. A perzsa sereg legnagyobb része vagy a bolseviki­ek­hez pártolt át, vagy pedig passzíve idtte Bpedet. [A] perzsa lapok nagyon barátságosan firmát 1­8»írjot­oroszországról. Közük a perzsa minisztttretn OSfi­nek azt az óhaját, hogy lehetőleg barátságon 9B» köttetés jöjjön létre Pecoáa és Btrovschwmeombie között Amerikában kimondták t, Németor.«­ággal való hadiállapot megszüntetését. Ls Páris, május 22. A. Matíns je­leülése szerint a képívselőház tegnap írlog:Juliu Gnox határozati javaslatot, mely: H­anst a Német-Közvetlen vasúti forgalom Németország és Franciaország között. Páris, mit 22. Pársüan a tyofclow francia és német megbízottak között t&gyalu nk kiMi£ abban az irányban, hogy a hát­ország fol­­ túl könnyű dolog különösen az élelmezés tekinteté­ben minden igényt kielégíteni, de tudomásom van róla, hogy a közélelmezési minisztérium e kérdés­sel már régebb idő óta foglalkozik s. Így remél­hető, hogy az élelmezési kérdésekben nehézségek nem lesznek. — A fü­rdőszezon az idén hamarább kezdő-­ dik, — az intézkedések tehát m­ost már igen sü­r^ gősek. Balatonföldvári székhelyemre egyébként értekezletre kértem az egy^K fürdőbiztosokat és fürdőegyesületi elnököket^aldknek ismert ügy-' szeretete máris garantjfa feladatunk megvalósí­tásában. y X­X XXX Lengyelgrezs# meg akarja szakítani a diplomáciai összeköttetést Csehországgal, I­ovécs, máj. 22. A lapoknak jelentik Prágából® JL^honvédelmi miniszter lapja, a Cseazko Szlovo, vars­ói táviratot közöl, amely szerint a lengyel or­szággyűlés Grembinszky képviselő szenvedélyes beszéde után elhatározta, hogy a kormányt fölhív­ja, szakítsa meg a diplomáciai érintkezést Cseh­országgal és távolítsa el a cseh hivatalnokokat és munkásokat a tescheni területtől Máskülönben a Lengyelek önmaguk ere­jével fognak védajeenn. Ha Varsóban izgalom uralkodik, Prágában épp olyan izgatottak a kedélyek. Benes kaagyutínteEkr mnág a hét folyamán éles tiltakozó jegysák** tag a u gub •ani a n&gfelsőibwnáosMfca A^cmtoda^eer taa^^^jtojMw^MBeg,fo«ja letek megsxáJU sssputeft. B®saa» Law a taagyd^wm fc&barar& Bécs, mii. 22. '£. &mm iWtemat l^nk. Amsterdamból: mxxmnt Bm rum Lom a* alsóházba* « tSOmtOasmiaáeá mrmá&t EDa Lenjty emmá r^lfc az aa tfwfiasn^ hag* prommminA bétoöt kfls&en, + X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X II­I|II|MI igene* vasúti forgafynel sífiisirairir'fll S HimuM, Sások ecadmiSnyesek veünfc él • imwrfWsipodfca^rt Hrtttörtökön délelőtt je^gsak^Rvvií® lo&tMk. Kitt fcőzvetlen vonalat fc^nak befilSvasrf. 'ám arfft­ Pa­risból Varsóba vteet, Bécsbe ca UWMi . . .'l I lifite! iwujr. fU^^SStMm^^KtB^t"^' '' ^'^IfJUlPl^^^jM^y^jl^KPB^ iHliTrin­irTflil^rr m o»troo»«£spote*. .... Berlin, st&i. 93. TRyrit^f ftjlWl esarini a ^^tornl d^a: hca^^^^o^Ska** a Vvetafaa • wm 1920. május 23., vasárnapi.

Next