Pesti Hírlap, 1920. augusztus (42. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-08 / 188. szám

Budapest, 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAK:­­ Egész évre 280 „ —• 1 Félévre 140 „ — 4 Negyedévre 70 „ — w Egy hóra 25 „ — „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerintii XLII. évfolyam 188^ (14,361.) szám. 8. trvfelTi Kiadótulajdonosok : LÉGRÁDY TESTVÉREK, SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA : Budapest, V., Vilmos császár­ út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, VII.,­ Erzsébet­ körút­­, Gróf Teleki miniszterelnök a zsidókérdésről. Pesti Hírlap egyik munkatársa ma fölke­reste" gróf Telekd Pál miniszterelnököt és kérdést intézett hozzá Budaváry Lászlónak a zsidó­kér­dés tárgyában beterjesztett indítványára vonatko­zólag, amelyet a Ház mai ülésén nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter felszólalása után napirendre tűztek. A miniszterelnök a következő kijelentést tette: — Sajnálom, hogy az indítvány tárgyalása alatt nem tartózkodtam az ülésteremben, de ép ez idő alatt tanácskoztam a szociáldemokrata párt vezetőségével Én a nyilatkozataimban még m­esz­ezebb mentem volna, mint nagyatádi Szabó bará­tom, amit a miniszterelnöki székből természetesen sokkal inkább meg is tehettem volna. Az a meg­győződésem, hogy azok a fontos problémák, ame­lyeket ma rendszerint zsidó­kérdés gyűjtőnév alatt foglalnak össze, egy tisztára általános parlamenti vita keretében, amely vita nem is törvényjavaslat, hanem csak indítvány felett folyik,­­ nem intéz­hetők el. Teleki tárgyalása a szocialistákkal.­ ­ Milosevics János nemzetgyűlési képviselő ve­zetésével a Magyarországi Szociáldemokrata Párt­nak háromtagú küldöttsége: Miakits Ferenc, Far­kas István és Malasits Géza keresték fel ma gróf Teleki Pál miniszterelnököt. A szociáldemokrata párt megbízottai előadták a párt legfőbb kívánsá­gait és ennek során beható eszmecserét folytatott a miniszterelnök a kiküldöttekkel mindazon kérdé­sekre vonatkozólag, amelyek a szociáldemokrata párt követelései sorában helyet foglalni sík. Különö­sen beható megvitatás tárgya volt az internálási rendelet és általában az internálás kérdése, amelyre vonatkozólag gróf Telekd Pál miniszterelnök ki­jelentette, hogy igyekezni fog ez­t a kérdést mi­előbb közmegelégedésre megoldáshoz juttatni, mert ezt olyan függő kérdésnek tekinti, a­­mely lehetőleg minél előbb kell, hogy lekerüljön a közvélemény napirendjéről. (Itt 26 sort törölt a cenzúra.) Friedrich ügyében újra összehívják a mentelmi bizottságot. A mentelmi bizottság jelentése Friedrich István ügyében ma még nem került a nemzetgyűlés elé. Ennek oka, hogy a mentelmi bizottság elnöke, Ereky Károly és előadója, Mikovényi Jenő között ellentétek merültek föl a bizottság jelentésének szövegezésére. A jelentésnek azt a tervezetét, amelyet az előadó szombaton be a­kart nyúj­tani, az elnök nem írta alá, azért, hogy a jelentésnek olyan álláspontot kell visszatükröznie, amelyet az egész bizottság elfogadott és magáévá­ tett. Miután az ellentéte­ket eddig nem sikerült eloszlatni, a jelentés hétfőre sem készülhet el, hanem szükségessé vált, hogy a mentelmi bi­zottságot újból ülésre hívják össze a jelentés szövegének megállapítása és hitelesítése végett A fölmerült ellentétek­ről Eredy Károly elnök így nyilatkozott: " A szóbanforgó ügyben, tekintettel annak rendkí­vül fontosságára, az alakiságok pontos betartása és a jo­gi vélemény finom nfianszírozása különösen szükséges. Bármily sürgős is a jelen esetben ennek a mentelmi ügy­nek a letárgyalása — hiszen maga az érdekelt Friedrich István is kérte mentelmi jójának felfüggesztését — még­sem lehet ezt a komplikált eljárást sebbel-lábbal lefoly­tatni. Nem csinálhatunk esetleges helytelen véleménye­zéssel precedenst még akkor sem, ha a Ház korrigáló ha­tározatot hoz. Egyebekben Intézkedés történt hogy a bi­zottság újra összehivassák, amikor az ügyet véglegesen el­intézzük. Budapest deficitje. A főváros idei költségvetése százharminckilenc t­illió korona hiányt tü­ntet föl. A főváros vagyona tisz­tjél legalább hatszáz millió. A hiány fedezésére felvesz a költségvetés a vízdíjak emelésénél 32 millió korona több­letet, a községi pótadóknak 15 százalékkal való emelése pedig mintegy 18 milliót hozna, ez a két tétel részben fe­dezné a hiányt. Emelhető volna továbbá az útadó, a jö­vedelmi adóra is fognak községi pótadót kivetni, a javas­lat a parlament előtt is van, tervezik továbbá a la­kás- és szálloda­adót , a fogyasztási adók felemelését Valamennyi hadifogoly hazajön. HenugS St^uie'^M^lSSima értesitette dr Jungert külügyi osztálytanácsost, ki mint a magyar kormány megbízottja hadifoglyaink hazaszállítása érdekében Kopenhágában tárgyalásokat folytat vele, hogy az orosz és uk­rán szovjet kor­mány a hadifoglyok kölcsönös kicserélésére vonatkozólag kötött szerződést ratifikálta. E szerződés ér­telmében hazabocsátja Oroszország az összes magyar hadifoglyokat Szibériából, Turkesztánból és Szovjetoroszországból. Az orosz kormány evakuáló szerveket állít fel a fontosabb hadifog­oly centru­mokban, mint Pétervár, Moszk­va, Orenburg, Taskend, Omszk és több más városban. Innen szállítja foglyainkat bármely általunk megjelölt határállomásra vagy kikötőbe. Jelenleg Észtországon át jönnek a szállítmányok, mivel a lengyel-orosz hadihelyzet miatt a határ másutt nincs nyitva. • • ^.„.„i,.,,,,,,.. A szovjet kormány hajlandó békét kötni Lengyelországgal Páris, aug. 7. Sajtójelentések szerint a szov­jetk­orm­ány az angol kormányhoz intézett válaszá­ban~­ejelent­i, hogy hajlandó békét kötni Lengyel­országgal, Lengyelország teljes függetlenségének elismerése, sőt nagylelkű határmeg­állapítás mellett. A katonai műveleteknek azonban mindaddig foly­niuk kell, amíg a fegyverszünetet és békét meg nem kötötték. A szovjet kormány ezenkívül megjegyzi, hogy Kamenevnek és Kraszinnak felhatalmazása van arra, hogy az entente-tal békét kössön. Azon­ban a­z orosz határmenti államok megbízottai a ta­nácskozásokba nem vonhatók be, így oroszok csak kifogásokat keresnek. Varsó, aug. 7. A varsói kormány Dumont­hoz, a népszövetség vezértitkárához fordult és kö­zölte vele, hogy Lengyelország, mivel tagja a nép­szövetségnek, kötelességének tartja a népszövet­ségnek tudtára adni, hogy minden kísérlet ellené­re sem lehetséges fegyverszünetet teremteni, mert a szovjet kormány csak kifogásokat keres, a fegy­verszüneti tárgyalások elkerülésére. Mindazonál­tal a lengyel kormány megtesz mindent amit te­het, hogy becsületes békét érjen el. Kamenev jeg­yzéke Lloyd-Georgehoz London, aug. 7. Kamenev Lloyd-Georgehoz jegyzéket intézett, amelyben magyarázza a szov­jet kormány eljárását. Az oroszoknak meg kell be­szélniük a lengyelekkel nem katonai természetű kérdéseket is. Az orosz kormány a közvetlen tár­gyalást tartja célravezetőnek és megismétli eddigi ígéreteit. Az angol kormány már tárgyalta ezt a jegyzékét. Vrangel tábornok győzeszüe Konstantinápoly, aug. 6. A vörös hadsereg­ig a második kísérlete, hogy Vrangel tábor­nok sikerét megakadályozza, meghiúsult Vrangel csapatai a vörös hadsereget teljesen megverték és üldözik. A Zsákmány között több páncélos gépkocsi és páncél­onat, valamint százötven gépfegyver van. Benis­ és Jonascu: Belgrádban. . Belgrád, aug. 7. (Délszláv sajtóiroda.) E napokban ,várják Benes cseh külügyminisztert és Take Jonescu román minisztert. A látogatásnak itt nagy jelitőséget tulajdonítanak. Ionescu azután Athén­ts, Párisba és Londonba utazik. A lovasság szerepe az orosz offenzívánál. / / Bécs, aug. 7. (A Pesti Hírlap kiküldött mun­katársától.) Érdekes adatot tudtam meg ma arról, hogy minek köszönhetik a bolsevikiek azt, hogy a lengyel sereggel szemben egyelőre fölényben van­nak. Nagy hiba volna a vörös sereg harcképességét kicsinyelni, de ép oly hiba volna az is, ha túlbe­csülnák. A vörös sereg fő lökő­ereje, mint a lengyel harctéri jelentésből is kitűnik, leginkább nagy lo­vassági tömegeiben rejlik. A világháború tapasz­talatai után meglehetősen valószínűtlenül hangzik, hogy a lovasság ismét olyan erővel lép aktivitás­ba, mint annak idején, amikor fénykorát élte. En­nek azonban nagyon egyszerű a magyarázata. Bru­szilov tábornok, aki mindenesetre egyike a jelen kor legtehetségesebb hadvezéreinek, mindig úgyneve­zett­­ intenzív lakóerővel dolgozott. Híres áttörését József Ferdinánd főherceg seregén, 1916-ban, csak azáltal érte el, hogy csapattömegeit, a veszte­ségre való tekintet nélkül vetette harcba, amit természetese­n csak egy orosz tábornok engedhet meg magának. Nos, hát ugyanez a Bruszilov tábor­nok a vörös hadsereg újjászervezésénél a maga stratégiájával lovassági tömegek alakjában sze­rezte meg magának a lökő­erőt. Bruszilov (Mai vezércikkünket a cenzúra törölte.) tábornok abból a feltevésből indult ki, hogy a szomszéd országoknak, Romániának és különösen Lengyelországnak olyan széles frontot kell határaikon megszállani, hogy tekintettel né­pességüknek a számára, semmi esetre se állíthatnak fel olyan hadsereget, hogy egységes frontot alkot­hassanak. Szükségképen hézagoknak kellett tá­madni és ezek alkalmas alapot szolgáltattak a lo­vassági tömegek támadására. Ezt a feladatot köny­nyen teljesíthette Bruszilov, mert az orosz paraszt még ma is nagyban műveli a lótenyésztést. Igaz, hogy ezek a lovak silányabb minőségűek, egyszerű parasztlovak, de Bruszilov lovassága nem is lovas­ság a szó modern értelmében, hanem tulajdonképen csa­k lovasuított gyalogság A lengyelek nagyon vi­tézül harcoltak, de határaiknak a széles frontja Podeutekit seregének olyan tagozására kényszerí­tette, hogy nagy hézagok támadtak. Persze minden csoportnak jó támaszpontja volt, de Bruszilov lo­vassága könnyen áthatolhatott a hézagokon és a lengyeleket folyton oldalról fenyegették. Az orosz hadvezérnek ez a taktikája volt egyik fő oka annak, hogy a lengyellék sehol sem voltak képese­k erősen megvetni a­ lábukat. A mai harctéri helyzet még mindig az, hogy a lengyelek visszavonulóban vannak Varsó felé. Valószínű, hogy az egész frontnak ez a szárnya, tehát tulajdonképen az északi hadsereg az Orcuk —Putulsk—Zelize szakaszon fog új állásban el­helyezkedni. Ennek az állásnak a jobb szárnya azután már Varsó védelmi műveire támaszkodik. Mindenesetre kérdéses, hogy a lengyelek ezen a nem épen kedvező szakaszon tarthatják-e magukat addig, mig az entente segítség Lengyel­országba le­kúszik­ Nagy könnyebbség a lengyelekre néz­ve, hogy délen tehát Brodynál a veszedelem egyelőre el van hárítva és igy összes uj erőiket Varsó vé­delmére fordíthatják. (Itt 22 sort törölt a cenzúra.) A Tisza-ügy. Báró Radvánfszky Béla és Szentkirályi Béla volt főkapitány helyettes vallomása. Sokan voltak fia is a Margit-körúti fogház tárgyaló ter­ében."A nagy per hatodik napján sem­mit sem-csökkent az érdeklődés. Fritsch Ottó ör­tanúként való kihallgatását kérte Sztanykov­szky Tibor szökésére vonatkozólag, mert Sztany­kovszky őt állította be szökése okozójának. A beidézett tanuk közül első a sorban dr Bazs­linssky Enge rendőrorvos, aki Tisza sebesüléseiről beszél és ugy nyilatkozik, hogy a grófot ért lövések közül csak a felső volt halálos. Utána báró Fia I­vánszky Béla orvos, Tisza unoka­öccse következett. Vallomása szerint már délelőtt elter­jedt a városban a híre annak, hogy a nemzeti tanács Tiszát letartóztatta, s a saját lakásába invitálta a gró­fot a veszedelem elől, de Tisza azt felelte, hogy sohasem bujkált és most sem fo" A tanú éjjeli támadástól féltette Tiszát, arra nem is gondolt, hogy nappal fogják bántani. A merénylet hírét a klubban hallotta Sándor Jánostól,­­akivel este hét órakor kiment a villába. Tisza a hallban feküdt, mellette ült a felesége, Almásy Danisé grófnő pe­dig bekötött fejjel járkált. Tiszából még akkor is ömlött a vér. Ezután arról a főhadnagyról beszélt a báró, aki a hadügyminiszter megbízásából járt kint este és előbb a merénylet részletei iránt érdeklődött, de később nagy za­varban megmondta, hogy azt is meg kell néznie, csa­k­ugyan meghalt-e Tisza. Amikor megnézte, a kormány ne­vében részvétét fejezte ki. Erre a báró indulatosan az ar­caiba vágta. Ebből pedig nem kérek. A főhadnaggyal ké­sőbb a diktatúra idején a rendőrségen találkozott. Megemlíti ezután a báró Károlyi koszorúját, amit eltüntetett a család elöl. Szól a rendőri bizottságról, mely este kiszállt a villába jegyzőkönyvezni. Ekkor Tiszáné azt mondta nekik, hogy ne csináljanak komédiát, amikor ugy­­sem fognak nyomozni. Kitér Tisza sebesüléseire is és meg­mutatja a helyzetet, amelyben a gróf a gyilkosság pilla­­natában állhatott. Katica őrnagy kérdésére elmondta ezután, hogy Károlyi koszorúját azért utasította vissza, mert undoro­dott tőle. És amikor később a gyilkosság nyomozása dol­gában se­mmi sem történt, megérlelődött benne a hit, hogy Károlyi tudott a gyilkosságról. A proletárdiktatúra bukása után beadványnyal fordult az ügyészséghez, amelyben kérte, hogy Károlyi ellen indítsanak eljárást bűnpártolás címén. Fölvették a jeg­yókönyvet, de neki az volt az impressziója, hogy az egész csak komédia. Dr Laz Sándor, a Bethesda-kórház sebészeti osz­tályának orvosa, akit elsőnek hívtak Tisza holttestéhez, a gróf sérüléseiről mondta el véleményét. Úgy hiszi, hogy­ha álló helyzetből érte a lőrés Tiszát, nagyon magas em­ber volt, aki lelőtte. Klein Restse tizennyolc éves műszerész, aki ma is a Róheim-szállóban lakik, beszélj,­­e hogyan követelték !

Next