Pesti Hírlap, 1920. augusztus (42. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-08 / 188. szám
Budapest, 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 280 „ —• 1 Félévre 140 „ — 4 Negyedévre 70 „ — w Egy hóra 25 „ — „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerintii XLII. évfolyam 188^ (14,361.) szám. 8. trvfelTi Kiadótulajdonosok : LÉGRÁDY TESTVÉREK, SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA : Budapest, V., Vilmos császár út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, VII., Erzsébet körút, Gróf Teleki miniszterelnök a zsidókérdésről. Pesti Hírlap egyik munkatársa ma fölkereste" gróf Telekd Pál miniszterelnököt és kérdést intézett hozzá Budaváry Lászlónak a zsidókérdés tárgyában beterjesztett indítványára vonatkozólag, amelyet a Ház mai ülésén nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter felszólalása után napirendre tűztek. A miniszterelnök a következő kijelentést tette: — Sajnálom, hogy az indítvány tárgyalása alatt nem tartózkodtam az ülésteremben, de ép ez idő alatt tanácskoztam a szociáldemokrata párt vezetőségével Én a nyilatkozataimban még meszezebb mentem volna, mint nagyatádi Szabó barátom, amit a miniszterelnöki székből természetesen sokkal inkább meg is tehettem volna. Az a meggyőződésem, hogy azok a fontos problémák, amelyeket ma rendszerint zsidókérdés gyűjtőnév alatt foglalnak össze, egy tisztára általános parlamenti vita keretében, amely vita nem is törvényjavaslat, hanem csak indítvány felett folyik, nem intézhetők el. Teleki tárgyalása a szocialistákkal. Milosevics János nemzetgyűlési képviselő vezetésével a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak háromtagú küldöttsége: Miakits Ferenc, Farkas István és Malasits Géza keresték fel ma gróf Teleki Pál miniszterelnököt. A szociáldemokrata párt megbízottai előadták a párt legfőbb kívánságait és ennek során beható eszmecserét folytatott a miniszterelnök a kiküldöttekkel mindazon kérdésekre vonatkozólag, amelyek a szociáldemokrata párt követelései sorában helyet foglalni sík. Különösen beható megvitatás tárgya volt az internálási rendelet és általában az internálás kérdése, amelyre vonatkozólag gróf Telekd Pál miniszterelnök kijelentette, hogy igyekezni fog ezt a kérdést mielőbb közmegelégedésre megoldáshoz juttatni, mert ezt olyan függő kérdésnek tekinti, amely lehetőleg minél előbb kell, hogy lekerüljön a közvélemény napirendjéről. (Itt 26 sort törölt a cenzúra.) Friedrich ügyében újra összehívják a mentelmi bizottságot. A mentelmi bizottság jelentése Friedrich István ügyében ma még nem került a nemzetgyűlés elé. Ennek oka, hogy a mentelmi bizottság elnöke, Ereky Károly és előadója, Mikovényi Jenő között ellentétek merültek föl a bizottság jelentésének szövegezésére. A jelentésnek azt a tervezetét, amelyet az előadó szombaton be akart nyújtani, az elnök nem írta alá, azért, hogy a jelentésnek olyan álláspontot kell visszatükröznie, amelyet az egész bizottság elfogadott és magáévá tett. Miután az ellentéteket eddig nem sikerült eloszlatni, a jelentés hétfőre sem készülhet el, hanem szükségessé vált, hogy a mentelmi bizottságot újból ülésre hívják össze a jelentés szövegének megállapítása és hitelesítése végett A fölmerült ellentétekről Eredy Károly elnök így nyilatkozott: " A szóbanforgó ügyben, tekintettel annak rendkívül fontosságára, az alakiságok pontos betartása és a jogi vélemény finom nfianszírozása különösen szükséges. Bármily sürgős is a jelen esetben ennek a mentelmi ügynek a letárgyalása — hiszen maga az érdekelt Friedrich István is kérte mentelmi jójának felfüggesztését — mégsem lehet ezt a komplikált eljárást sebbel-lábbal lefolytatni. Nem csinálhatunk esetleges helytelen véleményezéssel precedenst még akkor sem, ha a Ház korrigáló határozatot hoz. Egyebekben Intézkedés történt hogy a bizottság újra összehivassák, amikor az ügyet véglegesen elintézzük. Budapest deficitje. A főváros idei költségvetése százharminckilenc tillió korona hiányt tüntet föl. A főváros vagyona tisztjél legalább hatszáz millió. A hiány fedezésére felvesz a költségvetés a vízdíjak emelésénél 32 millió korona többletet, a községi pótadóknak 15 százalékkal való emelése pedig mintegy 18 milliót hozna, ez a két tétel részben fedezné a hiányt. Emelhető volna továbbá az útadó, a jövedelmi adóra is fognak községi pótadót kivetni, a javaslat a parlament előtt is van, tervezik továbbá a lakás- és szállodaadót , a fogyasztási adók felemelését Valamennyi hadifogoly hazajön. HenugS St^uie'^M^lSSima értesitette dr Jungert külügyi osztálytanácsost, ki mint a magyar kormány megbízottja hadifoglyaink hazaszállítása érdekében Kopenhágában tárgyalásokat folytat vele, hogy az orosz és ukrán szovjet kormány a hadifoglyok kölcsönös kicserélésére vonatkozólag kötött szerződést ratifikálta. E szerződés értelmében hazabocsátja Oroszország az összes magyar hadifoglyokat Szibériából, Turkesztánból és Szovjetoroszországból. Az orosz kormány evakuáló szerveket állít fel a fontosabb hadifogoly centrumokban, mint Pétervár, Moszkva, Orenburg, Taskend, Omszk és több más városban. Innen szállítja foglyainkat bármely általunk megjelölt határállomásra vagy kikötőbe. Jelenleg Észtországon át jönnek a szállítmányok, mivel a lengyel-orosz hadihelyzet miatt a határ másutt nincs nyitva. • • ^.„.„i,.,,,,,,.. A szovjet kormány hajlandó békét kötni Lengyelországgal Páris, aug. 7. Sajtójelentések szerint a szovjetkormány az angol kormányhoz intézett válaszában~ejelenti, hogy hajlandó békét kötni Lengyelországgal, Lengyelország teljes függetlenségének elismerése, sőt nagylelkű határmegállapítás mellett. A katonai műveleteknek azonban mindaddig folyniuk kell, amíg a fegyverszünetet és békét meg nem kötötték. A szovjet kormány ezenkívül megjegyzi, hogy Kamenevnek és Kraszinnak felhatalmazása van arra, hogy az entente-tal békét kössön. Azonban az orosz határmenti államok megbízottai a tanácskozásokba nem vonhatók be, így oroszok csak kifogásokat keresnek. Varsó, aug. 7. A varsói kormány Dumonthoz, a népszövetség vezértitkárához fordult és közölte vele, hogy Lengyelország, mivel tagja a népszövetségnek, kötelességének tartja a népszövetségnek tudtára adni, hogy minden kísérlet ellenére sem lehetséges fegyverszünetet teremteni, mert a szovjet kormány csak kifogásokat keres, a fegyverszüneti tárgyalások elkerülésére. Mindazonáltal a lengyel kormány megtesz mindent amit tehet, hogy becsületes békét érjen el. Kamenev jegyzéke Lloyd-Georgehoz London, aug. 7. Kamenev Lloyd-Georgehoz jegyzéket intézett, amelyben magyarázza a szovjet kormány eljárását. Az oroszoknak meg kell beszélniük a lengyelekkel nem katonai természetű kérdéseket is. Az orosz kormány a közvetlen tárgyalást tartja célravezetőnek és megismétli eddigi ígéreteit. Az angol kormány már tárgyalta ezt a jegyzékét. Vrangel tábornok győzeszüe Konstantinápoly, aug. 6. A vörös hadseregig a második kísérlete, hogy Vrangel tábornok sikerét megakadályozza, meghiúsult Vrangel csapatai a vörös hadsereget teljesen megverték és üldözik. A Zsákmány között több páncélos gépkocsi és páncélonat, valamint százötven gépfegyver van. Benis és Jonascu: Belgrádban. . Belgrád, aug. 7. (Délszláv sajtóiroda.) E napokban ,várják Benes cseh külügyminisztert és Take Jonescu román minisztert. A látogatásnak itt nagy jelitőséget tulajdonítanak. Ionescu azután Athénts, Párisba és Londonba utazik. A lovasság szerepe az orosz offenzívánál. / / Bécs, aug. 7. (A Pesti Hírlap kiküldött munkatársától.) Érdekes adatot tudtam meg ma arról, hogy minek köszönhetik a bolsevikiek azt, hogy a lengyel sereggel szemben egyelőre fölényben vannak. Nagy hiba volna a vörös sereg harcképességét kicsinyelni, de ép oly hiba volna az is, ha túlbecsülnák. A vörös sereg fő lökőereje, mint a lengyel harctéri jelentésből is kitűnik, leginkább nagy lovassági tömegeiben rejlik. A világháború tapasztalatai után meglehetősen valószínűtlenül hangzik, hogy a lovasság ismét olyan erővel lép aktivitásba, mint annak idején, amikor fénykorát élte. Ennek azonban nagyon egyszerű a magyarázata. Bruszilov tábornok, aki mindenesetre egyike a jelen kor legtehetségesebb hadvezéreinek, mindig úgynevezett intenzív lakóerővel dolgozott. Híres áttörését József Ferdinánd főherceg seregén, 1916-ban, csak azáltal érte el, hogy csapattömegeit, a veszteségre való tekintet nélkül vetette harcba, amit természetesen csak egy orosz tábornok engedhet meg magának. Nos, hát ugyanez a Bruszilov tábornok a vörös hadsereg újjászervezésénél a maga stratégiájával lovassági tömegek alakjában szerezte meg magának a lökőerőt. Bruszilov (Mai vezércikkünket a cenzúra törölte.) tábornok abból a feltevésből indult ki, hogy a szomszéd országoknak, Romániának és különösen Lengyelországnak olyan széles frontot kell határaikon megszállani, hogy tekintettel népességüknek a számára, semmi esetre se állíthatnak fel olyan hadsereget, hogy egységes frontot alkothassanak. Szükségképen hézagoknak kellett támadni és ezek alkalmas alapot szolgáltattak a lovassági tömegek támadására. Ezt a feladatot könynyen teljesíthette Bruszilov, mert az orosz paraszt még ma is nagyban műveli a lótenyésztést. Igaz, hogy ezek a lovak silányabb minőségűek, egyszerű parasztlovak, de Bruszilov lovassága nem is lovasság a szó modern értelmében, hanem tulajdonképen csak lovasuított gyalogság A lengyelek nagyon vitézül harcoltak, de határaiknak a széles frontja Podeutekit seregének olyan tagozására kényszerítette, hogy nagy hézagok támadtak. Persze minden csoportnak jó támaszpontja volt, de Bruszilov lovassága könnyen áthatolhatott a hézagokon és a lengyeleket folyton oldalról fenyegették. Az orosz hadvezérnek ez a taktikája volt egyik fő oka annak, hogy a lengyellék sehol sem voltak képesek erősen megvetni a lábukat. A mai harctéri helyzet még mindig az, hogy a lengyelek visszavonulóban vannak Varsó felé. Valószínű, hogy az egész frontnak ez a szárnya, tehát tulajdonképen az északi hadsereg az Orcuk —Putulsk—Zelize szakaszon fog új állásban elhelyezkedni. Ennek az állásnak a jobb szárnya azután már Varsó védelmi műveire támaszkodik. Mindenesetre kérdéses, hogy a lengyelek ezen a nem épen kedvező szakaszon tarthatják-e magukat addig, mig az entente segítség Lengyelországba lekúszik Nagy könnyebbség a lengyelekre nézve, hogy délen tehát Brodynál a veszedelem egyelőre el van hárítva és igy összes uj erőiket Varsó védelmére fordíthatják. (Itt 22 sort törölt a cenzúra.) A Tisza-ügy. Báró Radvánfszky Béla és Szentkirályi Béla volt főkapitány helyettes vallomása. Sokan voltak fia is a Margit-körúti fogház tárgyaló terében."A nagy per hatodik napján semmit sem-csökkent az érdeklődés. Fritsch Ottó örtanúként való kihallgatását kérte Sztanykovszky Tibor szökésére vonatkozólag, mert Sztanykovszky őt állította be szökése okozójának. A beidézett tanuk közül első a sorban dr Bazslinssky Enge rendőrorvos, aki Tisza sebesüléseiről beszél és ugy nyilatkozik, hogy a grófot ért lövések közül csak a felső volt halálos. Utána báró Fia Ivánszky Béla orvos, Tisza unokaöccse következett. Vallomása szerint már délelőtt elterjedt a városban a híre annak, hogy a nemzeti tanács Tiszát letartóztatta, s a saját lakásába invitálta a grófot a veszedelem elől, de Tisza azt felelte, hogy sohasem bujkált és most sem fo" A tanú éjjeli támadástól féltette Tiszát, arra nem is gondolt, hogy nappal fogják bántani. A merénylet hírét a klubban hallotta Sándor Jánostól,akivel este hét órakor kiment a villába. Tisza a hallban feküdt, mellette ült a felesége, Almásy Danisé grófnő pedig bekötött fejjel járkált. Tiszából még akkor is ömlött a vér. Ezután arról a főhadnagyról beszélt a báró, aki a hadügyminiszter megbízásából járt kint este és előbb a merénylet részletei iránt érdeklődött, de később nagy zavarban megmondta, hogy azt is meg kell néznie, csakugyan meghalt-e Tisza. Amikor megnézte, a kormány nevében részvétét fejezte ki. Erre a báró indulatosan az arcaiba vágta. Ebből pedig nem kérek. A főhadnaggyal később a diktatúra idején a rendőrségen találkozott. Megemlíti ezután a báró Károlyi koszorúját, amit eltüntetett a család elöl. Szól a rendőri bizottságról, mely este kiszállt a villába jegyzőkönyvezni. Ekkor Tiszáné azt mondta nekik, hogy ne csináljanak komédiát, amikor ugysem fognak nyomozni. Kitér Tisza sebesüléseire is és megmutatja a helyzetet, amelyben a gróf a gyilkosság pillanatában állhatott. Katica őrnagy kérdésére elmondta ezután, hogy Károlyi koszorúját azért utasította vissza, mert undorodott tőle. És amikor később a gyilkosság nyomozása dolgában semmi sem történt, megérlelődött benne a hit, hogy Károlyi tudott a gyilkosságról. A proletárdiktatúra bukása után beadványnyal fordult az ügyészséghez, amelyben kérte, hogy Károlyi ellen indítsanak eljárást bűnpártolás címén. Fölvették a jegyókönyvet, de neki az volt az impressziója, hogy az egész csak komédia. Dr Laz Sándor, a Bethesda-kórház sebészeti osztályának orvosa, akit elsőnek hívtak Tisza holttestéhez, a gróf sérüléseiről mondta el véleményét. Úgy hiszi, hogyha álló helyzetből érte a lőrés Tiszát, nagyon magas ember volt, aki lelőtte. Klein Restse tizennyolc éves műszerész, aki ma is a Róheim-szállóban lakik, beszélj,e hogyan követelték !