Pesti Hírlap, 1920. szeptember (42. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 220. szám

Budapest, 1920. mi. és £ö­yaa 220. (14,333.) száffi. ^ ATVETTl etetek KUdótulaj­donoaofe­t L­E­G­R­Á­D­Z TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA | Budapest, V. Vilmos estei Ar­ út ZS. FIDXKIADÓHIVATAL, Budapest, VXL. Enseebet-kfk­sit b­i­f. ELŐFIZETÉSI ÁRAK 1­1 Egész évre 280 . —­­ Félévre 140., — y Negyedévre .......... 70 „ — | Egy hóra 36 „ — „ Egyes szám­ára helében, vidéken és pályaudvaron 1 korona Hirdetés és apróhirdetés díjszabás •érinti (A mai vezércikkünket a cenzúra tör­ölte.) A gazdasági világválság megoldása. I^^II^16: kongresszusra a következő öt tudós véleményét kérték ki: Pigou, cambridgei tanár; Pantaleond, olasz tanár, a Giornato delli Oeconomisti igazgatója; továbbá Gide francia tanár; Bruins, a rotterdami egye­tem rektora és Cassel Gusztáv etockholmi tanár.­­ Az egész világon kiváló hírnévnek örvendő öt tu­dós egységes választ adott a feltett kérdésekre. Szerintük a világ gazdasági helyzetén főkép egy módon lehet segíteni: a munka és produkció által, amely újra a munkát és produkciót segítené elő. Véleményük szerint a világ­gazdaságnak három stádiumon kellene átmennie. Elsősorban mindenütt és minden eszközzel meg kellene szüntetni a hitel-és papírpénzinflációt, a kormá­nyoknak le kellene szállítaniuk az állami kiadásokat, a nélkülözhetetlen kiadáso­kat pedig főkép adókból kellene megszerezniük. Az adókat lehetőleg bankokba kellene gyűjteni, hogy elérjék legalább azt az összeget, mely a piac tőkeszükségletének felel meg, hogy ennek következtében ne kelljen papírpénzt kibocsátani. Végül a függő adósságokat mielőbb konszolidálni kellene. A második stádium a valuták megszilárdítása volna. E célból a kormányoknak külföldi függő adósságaikat konszolidálniok kellene, továbbá meg kellene szüntetni a bankjegyeknek külföldre viteléből származó eladósodásokat és azonkívül oly gyorsan, mint csak lehetségest, helyre kellene állítani az országok között a rendes kereskedelmi valutaarányt. Harmadsorban a pénzügyi szakértők nemzetközi hitelek megnyitását ajánlják és pedig elsősorban a jobb pénzügyi viszonyok között lévő országok javára. Ezeket a kölcsönöket csakis gaz­dasági és szociális célokra kellene fordítani. Azonkívül a kölcsönadó, országoknak biztosítékot kellene nyílítani arra, hogy teljes erejükből közreműködnének a kölcsönvevő ország gazdaságának fellendí­tésében. A szabad kereskedelemnek azokat az akadályait, melyeket főként a gazdasági nacionalizmus sugall, mielőbb meg kell szüntetni, mert a tőkések csak akkor fognak kölcsönt adni, ha a béke igazán helyreáll és a rendes gazdasági forgalmat a nemzetek újból fölveszik. Kétszakaszos törvény a nincstelenek érdekében. Pártértekezlet. — Házhely és kispercella. — Pénzügyi javaslatok. — Külföldi orientálódás. — Parlamenti szünet. — Három havi indemnitás. tegnapi minisztertanácson nagyatádi Szabó István­­földművelésügyi miniszter előterjesztette azt az indítványát, hogy a nincstelenek részére jutta­tandó tűzhelyek és krisparcelkán­k (1—2 hold), ren­deleti ikon, lehetárffi bérbeadni. A minisztertanács úgy ha­rozott,a­ogy az indítványt ebben a formá­jában nem ttaltja elfogadhatónak. Ezzel a nagy­horderejű kérdéssel kapcsolatban min estze a kor­mányzópárt sürgős értek­ezletet tartott, amelyen Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter áthi­daló javaslatát fogadták el Az értekezleten egy­hangúlag hozzájárultak ahhoz, hogy ehhez képest kétszakaszos törvény útján rendeztessék a nincs­telenek földügye, amelynek sürgős elkészítésére és a Ház elé való benyújtására felhívták a földművelés­ügyi minisztert Ebben az ügyben munkatársunk kérdést inté­zett nagyatádi Szabó István miniszterhez, aki a következőket jelentette ki: — Nem rendeleti úton, hanem kétszakaszos törvény útján fogjuk rendezni a földre leginkább rászorulók ügyét. Sürgősen intézkedem, hogy az erre vonatkozó törvényjavas­lat már holnap mun­kába vétessék. Remélem, hogy a javaslatot kedden a Ház elé terjeszthetem , hogy a jövő hét folyamán tető alá is kerül. A törvény egy évi időtartamra fog szólni. Az ügy végleges rendezése a földbirtok­reform törvénye útján fog eszközöltetni. Az értekezleten foglalkoznak még az Ország­­os Központi Hitelszövetkezetre, az adócsalásra és a vagyonátruházásra vonatkozó törvényjavaslatok­kal. Az OKH-ra vonatkozó javaslat tárgyalásánál a monopolizálás tervét elvetették. Mivel a pénzügy­miniszter az értekezleten nem volt jelen, a törvény­javaslat tárgyalását a legközelebbi másfóértekezletre halasztották. Az értekezleten végül fontos külügyi vonatko­zású kérdéseket is megvitattak. Szmrecsányi György indítványára elhatározták, hogy kérni fog­ják a külügyi bizottság sürgőst összehívását, a­melynek tudvalevőleg gróf Andrássy Gyula az el­nöke. A bizottság valószínűség szerint hétfőn fog összeülni. X X X X X XXXXXXXXXXX x xxxxxxxxxx X XXXXXXXXXX x xxxxxxxxxx Elhatározta még a párt, hogy a kormány 1921 január 1-étől számítandólag három havi in­demnitást fog kérni a nemzetgyűléstől. Az értekezleten gróf Teleki Pál miniszterelnök is jelen volt. A parlamenti szünet kérdése is szőnyegre ke­rült. Előreláthatólag 10—12 napi szünete lesz a Háznak a numerus clausus és a pénzügyi javasla­tok lefor­rvalása után. Gróf Bethlen István: Szegeden-Szegedről jelentik. Gróf Bethlen István vasár­nap Szegedre érkezik. A gróf tudvalevőleg Hódme­zővásárhely első kerületének képviselőjelöltje, aki innen megy át választói közé, hogy vasárnapi pro­grammbeszédét elmondja. A háznagy beszámolója Lukovich Aladár, a nemzetgyűlés háznagya, vasárnap tartja beszámolóját Nagykátán. Útjára több kém­visel­ő elkíséri. A királyság pártja-A Magyar Nemzeti Királyság Pártja felkért bennünket a következők közlésére: Bartha Ábel az elnöki tisztről lemondott. A párt az alapszabá­lyoknak megfelelően rendkívüli közgyűlést hív össze a párt helyiségében (VIII., Esterházy­ utca 30.) szeptem­ber 30-ának délután öt órájára. A közgyűlés tárgysoro­zata a következő: 1. Jelentés a közgyűlés összehívásá­nak előzményeiről. 2. Jelentés a párt eddigi működésé­nek és vagyonkezelésének megvizsgálásáról. 3. Alapsza­bálymódosítás. 4. Elnökség választása. 5. Költségvetés megállapítása. Beszámoló-A nagylaki kerület képviselője, Kardos Ieve, most tartotta beszámolóját, mely alkalommal a választók egy­hangúlag biztosították bizalmukról. Francia lap a magyar vasutak megvásárlása ellen. Páris, szeptember 16. (A Pesti Hírlap tudósí­tójának távirata*) *A­ Journal des Debats a leghatá­rozottebb gjywsre fordul annak a tervnek, hogy az lx&Gaaly*foko megvásárolja a magyar vasutakat, ami rossz spekuláció volna. Nagyobb francia tőkéknek Magyarországon való befektetése még veszedelmes kövekezményeket is vonhat maga után. A magyar vasutak átvétele és azoknak az üzeme ép oly kevéssé látszik rentábilisnak, mint a dunagöshajózás,­­amely immár angol ellenőrzés alatt áll. D'Annunzio kitűzi a kalózlobogót. Bécs, szept. 16. A Telegraf jelenti Fiuméből. A Fenice színházban tegnap tartott és több ezer embertől lá­tgatott népgyűlésen DAnnunzio viha­ros tetszés közben jelentette ki hogy a quarneri szabadállam már csak az Olaszországhoz való csatla­kozás kikiáltására vár. Hogy Fiume gyászos ga®­dasági helyzetein javítson, eltökélt szándéka, hogy a Cozne nevű bérelt gőzöst nem adja ki, hanem száz millió értékű rakományával csak ak­kor engedi szabadon, ha az olasz bankok financírozzá­k a Fiu­ménak már megszavazott kölcsönt. Ha ez nem tör­ténik meg, akkor újra kitűzi a régi kalózlobogót a a régi, romantikus mesék ideje fog Majulni. Az ukránok offenzívája-Bécs, szept. 16. Az Ukrán Sajtóiroda jelenti: Szeptember 14-én megindult a Bolzowce és Nizniow közt húzódó arcvonalon az ukránok offenzívája. Bolzowcét és Michaelowkát kemény harc után el­foglalták. Odébb keletre az ukrán lovasság döntő­en beavatkozott a harcba. Eddig több, mint kétezer foglyot szálítottak be és hadianyagot is. A hadi­foglyok elmondják, hogy a felkelés Ukrajnában a termés betalkarítása után akkora terjedelmet öltött, hogy magát Kievet is veszedelem fenyegeti s a Moszkvából küldött megerősítést mind az ukrán felkelők ellen irányítják. Pétervár utcáin heves harcok voltak, mely Hindenburg Németország hadviselése ellen. Berlin, szept. 16. Hindenburg vezértábornagy egy amerikai újságíró előtt nyilatkozott Németor­szág eseteges hadviselési szándékai ellen: — Nincs célja, hogy arról a lehetőségről be­széljünk, mintha Németország új háborúba bocsát­kozhatnék. Hiszen még annyi csapatunk sincs, a­mennyivel az ország rendjét fönn lehetne tartani. Valóban úgy látszik, mint hogy ha a szövetségesek nem is kívánnák meg a belső rendet.­­ Egyébként edig gondoljanak arra, micsoda erőfeszítésébe ke­rült Amerikának is egy millió embert talpra,állítani, pdig Önöket a harcra való fölkészülés közben még az óceán is védte az esetleges megtámadtatástól. Né­metországot pedig sem légi, sem tüzérségi erejét illetően nemcsak, hogy egy óceán nem választja el ellenségeitől, hanem éppen ellenkezőn, az ellenségek gyűrűje már bezárult, részben föl is vonult német területen, úgy, hogy hónapokra volna szükség egy új háború megkezdéséig. Azt pedig senki sem kép­zelheti, hogy a franciák bele nem avatkoznának a készülődésekbe. Mindazonáltal Németországnak fiai seregre szüksége van. Oroszország már keleti kapuink előtt ,, s ez az én nézetem szerint épúgy Franciaország ügye, mint Németországé. Hogy ha pedig sikerülne a szovjet kormánynak Néma­országot is átalakítani sajá­t formájára, akkor a bolsevizmus minden bizonnyal Franciaországban is felütni fejét. A német belpolitikai helyzetre vonatkozóan Hindenburg nem volt hajlandó nyilatkozni. Páris, szept. 16. (A Pesti Hírlap tudósítójának vtrata.) Helsingforsból következőket jelentik a Péterváron történtekről: Szeptember 11-én mun­kok Péterváron tüntetést rendeztek az élelmiszerek elviselhetetlen drágasága ellen. A csa­pa­toknak megparancsolták, hogy tüzeljenek a tö­megre. Másnap reggel öbb ezer munkás torlaszo­kat épített és szeptember 12 én és 13-án a szovjet­csapatok Pétervár utcáin heves harcokat vívtak. A legutóbbi jelentések szerint három vörösezred egye­sült a felkelőkkel. A genfi konferencia nem került szóba Aix-les-B­ainsben Genf, szeptember 16. (A Pesti Hírlap tudósító­ján­ak távirat­ja­­ Giolitti Aix-les-Bainsben az ide­pán hirlanyítók fogadása alkalmával közölte hogy­­ Myiersw­ff­dal való megbeszélésein a genfi konfe­­­renciát egyáltalán meg se vitatták. A párisi lapok most, a Temps kivételével, elsikkasztják Giolittinek ezt a nyilatkozatát és­ biztosítanak arról, hogy Aix-les-Baisben azt határozták, hogy a genfi kon­ferenciát elhalasztják. A corki polgármester halála kormány­válság­ot idézne elő. Bécs, szept. 18. Londonból jelentik: A corki polgármester halála esetén politikai körökben kor­­mányválsággal számolnak. Lloyd­ Georgenak sze­mére vetik, hogy nem tudott kiutat találni ebből a nehézségből s ezzel az egész ir problémát megint felszínre hozta. Különösen kínos a helyzet azért, mert a corki polgármester ügyének kezelése Ame­rikában kedvetlenséget idézett elő, amelyet Anglia­természetesen erősen megéreznek. Kopenhága, szept. 16. (A Pesti Hirlap tudósí­tónak távirata.) A Berlingske Tidende jelenti Londonból: Lloyd.George feltét­lenü­l szükségesnek atja, hogy­ novem­berre kiírassa az uj választ­ás­t­. Száflainrnak azzal az eshetőséggel, hogy a je­lenlegi­ kormánytöbbség ezekből a választásokból számbelileg gyöngébben fog kikerülni, de hogy a megmaradó többség megbízhatóbb lesz, mint a mos­tani. A je­lszó az lesz a választásokon, hogy Anglia a parlamenti, vagy pedig a bolsevik­ kormányfor­mát részesí­ti-e előnyben, a többségi kormányt-e, vagy pedig egy kisebbségnek a diktatúráját

Next