Pesti Hírlap, 1920. szeptember (42. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
Budapest, 1920. mi. és £öyaa 220. (14,333.) száffi. ^ ATVETTl etetek KUdótulajdonoaofet LEGRÁDZ TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA | Budapest, V. Vilmos estei Ar út ZS. FIDXKIADÓHIVATAL, Budapest, VXL. Enseebet-kfksit bif. ELŐFIZETÉSI ÁRAK 11 Egész évre 280 . — Félévre 140., — y Negyedévre .......... 70 „ — | Egy hóra 36 „ — „ Egyes számára helében, vidéken és pályaudvaron 1 korona Hirdetés és apróhirdetés díjszabás •érinti (A mai vezércikkünket a cenzúra törölte.) A gazdasági világválság megoldása. I^^II^16: kongresszusra a következő öt tudós véleményét kérték ki: Pigou, cambridgei tanár; Pantaleond, olasz tanár, a Giornato delli Oeconomisti igazgatója; továbbá Gide francia tanár; Bruins, a rotterdami egyetem rektora és Cassel Gusztáv etockholmi tanár. Az egész világon kiváló hírnévnek örvendő öt tudós egységes választ adott a feltett kérdésekre. Szerintük a világ gazdasági helyzetén főkép egy módon lehet segíteni: a munka és produkció által, amely újra a munkát és produkciót segítené elő. Véleményük szerint a világgazdaságnak három stádiumon kellene átmennie. Elsősorban mindenütt és minden eszközzel meg kellene szüntetni a hitel-és papírpénzinflációt, a kormányoknak le kellene szállítaniuk az állami kiadásokat, a nélkülözhetetlen kiadásokat pedig főkép adókból kellene megszerezniük. Az adókat lehetőleg bankokba kellene gyűjteni, hogy elérjék legalább azt az összeget, mely a piac tőkeszükségletének felel meg, hogy ennek következtében ne kelljen papírpénzt kibocsátani. Végül a függő adósságokat mielőbb konszolidálni kellene. A második stádium a valuták megszilárdítása volna. E célból a kormányoknak külföldi függő adósságaikat konszolidálniok kellene, továbbá meg kellene szüntetni a bankjegyeknek külföldre viteléből származó eladósodásokat és azonkívül oly gyorsan, mint csak lehetségest, helyre kellene állítani az országok között a rendes kereskedelmi valutaarányt. Harmadsorban a pénzügyi szakértők nemzetközi hitelek megnyitását ajánlják és pedig elsősorban a jobb pénzügyi viszonyok között lévő országok javára. Ezeket a kölcsönöket csakis gazdasági és szociális célokra kellene fordítani. Azonkívül a kölcsönadó, országoknak biztosítékot kellene nyílítani arra, hogy teljes erejükből közreműködnének a kölcsönvevő ország gazdaságának fellendítésében. A szabad kereskedelemnek azokat az akadályait, melyeket főként a gazdasági nacionalizmus sugall, mielőbb meg kell szüntetni, mert a tőkések csak akkor fognak kölcsönt adni, ha a béke igazán helyreáll és a rendes gazdasági forgalmat a nemzetek újból fölveszik. Kétszakaszos törvény a nincstelenek érdekében. Pártértekezlet. — Házhely és kispercella. — Pénzügyi javaslatok. — Külföldi orientálódás. — Parlamenti szünet. — Három havi indemnitás. tegnapi minisztertanácson nagyatádi Szabó Istvánföldművelésügyi miniszter előterjesztette azt az indítványát, hogy a nincstelenek részére juttatandó tűzhelyek és krisparcelkánk (1—2 hold), rendeleti ikon, lehetárffi bérbeadni. A minisztertanács úgy harozott,aogy az indítványt ebben a formájában nem ttaltja elfogadhatónak. Ezzel a nagyhorderejű kérdéssel kapcsolatban min estze a kormányzópárt sürgős értekezletet tartott, amelyen Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter áthidaló javaslatát fogadták el Az értekezleten egyhangúlag hozzájárultak ahhoz, hogy ehhez képest kétszakaszos törvény útján rendeztessék a nincstelenek földügye, amelynek sürgős elkészítésére és a Ház elé való benyújtására felhívták a földművelésügyi minisztert Ebben az ügyben munkatársunk kérdést intézett nagyatádi Szabó István miniszterhez, aki a következőket jelentette ki: — Nem rendeleti úton, hanem kétszakaszos törvény útján fogjuk rendezni a földre leginkább rászorulók ügyét. Sürgősen intézkedem, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat már holnap munkába vétessék. Remélem, hogy a javaslatot kedden a Ház elé terjeszthetem , hogy a jövő hét folyamán tető alá is kerül. A törvény egy évi időtartamra fog szólni. Az ügy végleges rendezése a földbirtokreform törvénye útján fog eszközöltetni. Az értekezleten foglalkoznak még az Országos Központi Hitelszövetkezetre, az adócsalásra és a vagyonátruházásra vonatkozó törvényjavaslatokkal. Az OKH-ra vonatkozó javaslat tárgyalásánál a monopolizálás tervét elvetették. Mivel a pénzügyminiszter az értekezleten nem volt jelen, a törvényjavaslat tárgyalását a legközelebbi másfóértekezletre halasztották. Az értekezleten végül fontos külügyi vonatkozású kérdéseket is megvitattak. Szmrecsányi György indítványára elhatározták, hogy kérni fogják a külügyi bizottság sürgőst összehívását, amelynek tudvalevőleg gróf Andrássy Gyula az elnöke. A bizottság valószínűség szerint hétfőn fog összeülni. X X X X X XXXXXXXXXXX x xxxxxxxxxx X XXXXXXXXXX x xxxxxxxxxx Elhatározta még a párt, hogy a kormány 1921 január 1-étől számítandólag három havi indemnitást fog kérni a nemzetgyűléstől. Az értekezleten gróf Teleki Pál miniszterelnök is jelen volt. A parlamenti szünet kérdése is szőnyegre került. Előreláthatólag 10—12 napi szünete lesz a Háznak a numerus clausus és a pénzügyi javaslatok leforrvalása után. Gróf Bethlen István: Szegeden-Szegedről jelentik. Gróf Bethlen István vasárnap Szegedre érkezik. A gróf tudvalevőleg Hódmezővásárhely első kerületének képviselőjelöltje, aki innen megy át választói közé, hogy vasárnapi programmbeszédét elmondja. A háznagy beszámolója Lukovich Aladár, a nemzetgyűlés háznagya, vasárnap tartja beszámolóját Nagykátán. Útjára több kémviselő elkíséri. A királyság pártja-A Magyar Nemzeti Királyság Pártja felkért bennünket a következők közlésére: Bartha Ábel az elnöki tisztről lemondott. A párt az alapszabályoknak megfelelően rendkívüli közgyűlést hív össze a párt helyiségében (VIII., Esterházy utca 30.) szeptember 30-ának délután öt órájára. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Jelentés a közgyűlés összehívásának előzményeiről. 2. Jelentés a párt eddigi működésének és vagyonkezelésének megvizsgálásáról. 3. Alapszabálymódosítás. 4. Elnökség választása. 5. Költségvetés megállapítása. Beszámoló-A nagylaki kerület képviselője, Kardos Ieve, most tartotta beszámolóját, mely alkalommal a választók egyhangúlag biztosították bizalmukról. Francia lap a magyar vasutak megvásárlása ellen. Páris, szeptember 16. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata*) *A Journal des Debats a leghatározottebb gjywsre fordul annak a tervnek, hogy az lx&Gaaly*foko megvásárolja a magyar vasutakat, ami rossz spekuláció volna. Nagyobb francia tőkéknek Magyarországon való befektetése még veszedelmes kövekezményeket is vonhat maga után. A magyar vasutak átvétele és azoknak az üzeme ép oly kevéssé látszik rentábilisnak, mint a dunagöshajózás,amely immár angol ellenőrzés alatt áll. D'Annunzio kitűzi a kalózlobogót. Bécs, szept. 16. A Telegraf jelenti Fiuméből. A Fenice színházban tegnap tartott és több ezer embertől látgatott népgyűlésen DAnnunzio viharos tetszés közben jelentette ki hogy a quarneri szabadállam már csak az Olaszországhoz való csatlakozás kikiáltására vár. Hogy Fiume gyászos ga®dasági helyzetein javítson, eltökélt szándéka, hogy a Cozne nevű bérelt gőzöst nem adja ki, hanem száz millió értékű rakományával csak akkor engedi szabadon, ha az olasz bankok financírozzák a Fiuménak már megszavazott kölcsönt. Ha ez nem történik meg, akkor újra kitűzi a régi kalózlobogót a a régi, romantikus mesék ideje fog Majulni. Az ukránok offenzívája-Bécs, szept. 16. Az Ukrán Sajtóiroda jelenti: Szeptember 14-én megindult a Bolzowce és Nizniow közt húzódó arcvonalon az ukránok offenzívája. Bolzowcét és Michaelowkát kemény harc után elfoglalták. Odébb keletre az ukrán lovasság döntően beavatkozott a harcba. Eddig több, mint kétezer foglyot szálítottak be és hadianyagot is. A hadifoglyok elmondják, hogy a felkelés Ukrajnában a termés betalkarítása után akkora terjedelmet öltött, hogy magát Kievet is veszedelem fenyegeti s a Moszkvából küldött megerősítést mind az ukrán felkelők ellen irányítják. Pétervár utcáin heves harcok voltak, mely Hindenburg Németország hadviselése ellen. Berlin, szept. 16. Hindenburg vezértábornagy egy amerikai újságíró előtt nyilatkozott Németország eseteges hadviselési szándékai ellen: — Nincs célja, hogy arról a lehetőségről beszéljünk, mintha Németország új háborúba bocsátkozhatnék. Hiszen még annyi csapatunk sincs, amennyivel az ország rendjét fönn lehetne tartani. Valóban úgy látszik, mint hogy ha a szövetségesek nem is kívánnák meg a belső rendet. Egyébként edig gondoljanak arra, micsoda erőfeszítésébe került Amerikának is egy millió embert talpra,állítani, pdig Önöket a harcra való fölkészülés közben még az óceán is védte az esetleges megtámadtatástól. Németországot pedig sem légi, sem tüzérségi erejét illetően nemcsak, hogy egy óceán nem választja el ellenségeitől, hanem éppen ellenkezőn, az ellenségek gyűrűje már bezárult, részben föl is vonult német területen, úgy, hogy hónapokra volna szükség egy új háború megkezdéséig. Azt pedig senki sem képzelheti, hogy a franciák bele nem avatkoznának a készülődésekbe. Mindazonáltal Németországnak fiai seregre szüksége van. Oroszország már keleti kapuink előtt ,, s ez az én nézetem szerint épúgy Franciaország ügye, mint Németországé. Hogy ha pedig sikerülne a szovjet kormánynak Némaországot is átalakítani saját formájára, akkor a bolsevizmus minden bizonnyal Franciaországban is felütni fejét. A német belpolitikai helyzetre vonatkozóan Hindenburg nem volt hajlandó nyilatkozni. Páris, szept. 16. (A Pesti Hírlap tudósítójának vtrata.) Helsingforsból következőket jelentik a Péterváron történtekről: Szeptember 11-én munkok Péterváron tüntetést rendeztek az élelmiszerek elviselhetetlen drágasága ellen. A csapatoknak megparancsolták, hogy tüzeljenek a tömegre. Másnap reggel öbb ezer munkás torlaszokat épített és szeptember 12 én és 13-án a szovjetcsapatok Pétervár utcáin heves harcokat vívtak. A legutóbbi jelentések szerint három vörösezred egyesült a felkelőkkel. A genfi konferencia nem került szóba Aix-les-Bainsben Genf, szeptember 16. (A Pesti Hírlap tudósítójának táviratja Giolitti Aix-les-Bainsben az idepán hirlanyítók fogadása alkalmával közölte hogy Myierswffdal való megbeszélésein a genfi konferenciát egyáltalán meg se vitatták. A párisi lapok most, a Temps kivételével, elsikkasztják Giolittinek ezt a nyilatkozatát és biztosítanak arról, hogy Aix-les-Baisben azt határozták, hogy a genfi konferenciát elhalasztják. A corki polgármester halála kormányválságot idézne elő. Bécs, szept. 18. Londonból jelentik: A corki polgármester halála esetén politikai körökben kormányválsággal számolnak. Lloyd Georgenak szemére vetik, hogy nem tudott kiutat találni ebből a nehézségből s ezzel az egész ir problémát megint felszínre hozta. Különösen kínos a helyzet azért, mert a corki polgármester ügyének kezelése Amerikában kedvetlenséget idézett elő, amelyet Angliatermészetesen erősen megéreznek. Kopenhága, szept. 16. (A Pesti Hirlap tudósítónak távirata.) A Berlingske Tidende jelenti Londonból: Lloyd.George feltétlenül szükségesnek atja, hogy novemberre kiírassa az uj választást. Száflainrnak azzal az eshetőséggel, hogy a jelenlegi kormánytöbbség ezekből a választásokból számbelileg gyöngébben fog kikerülni, de hogy a megmaradó többség megbízhatóbb lesz, mint a mostani. A jelszó az lesz a választásokon, hogy Anglia a parlamenti, vagy pedig a bolsevik kormányformát részesíti-e előnyben, a többségi kormányt-e, vagy pedig egy kisebbségnek a diktatúráját