Pesti Hírlap, 1920. november (42. évfolyam, 259-282. szám)
1920-11-21 / 275. szám
, 1 920. MWetófer §1., vasármap. EPESTI HÍRLAP - i Esti levél. /— A diákytyomor. — iAj.li^^yoamj^arrat hónapokkal előbb irx^orjrtsoltoA,. jpádftn a németek több segítőtervét ismertettem, már itt van. Tanulóink nagy része éhezik és fázik. A diákjóléti bizottság adakozásra hivja föl a tehetőseket. Magyarország jövendőjének ad, aki a diákoknak ad. Ha a gazdagok, akik néha egy szerencsés börze-tipp, százezreket nyernek, váratlan ,orvedelmeiknek csak egy százalékát adnák e célra, megszűnnék a nyomor. A hivatalos diákalap növelésén kívül s a minap ismertetett német segítőmódok mellett fölhivom a jólelkű urak és arnek figyelmét a segítség egy más formájára is, melylyel könnyen meg lehetne oldani a tanulóifjúság élelmezését. Kész példára hivatkozom. A II. kerületi Markovich Ivánutca 4. számú házának lakói között ivet köröztetett Szeless József törvényszéki bíró s fölhívta a lakókat, hogy naponkint és családonkint ebédeltessenek meg egy szegény diákot Tizenkilenc család vállalkozott e titkos jótékonyságra, melyet ime, követendő példa gyanánt leleplezek. Az Országos gyermekvédő liga budai rendelőjétől kértek diákot s ez orvosi vélemény alapján kiutalt egy tizenhárom éves éhező iskolásfiút, aki immár, egy hete egyszerű, de tápláló meleg ételt kap a ház lakóitól. Ha Budapest több ezer házában mindenütt akadnának ilyen jólelkű emberek, akkor ugyanannyi diák megmenekülne a nyomortól. Ezt az ebédeltetési rendszert a régi világban úgy hívták, hogy a diák „napot eszik". Persze ma sok százezer úri csalód el Budapesten, akiknél nem jutna a napi eledelből még egy tányérra való a vendégnek, mert akárhány szülő a szájától vonja meg a falatot, hogy a saját gyerekének jusson elegendő. De vannak gazdag emberek, ezek gondoljanak a szegényekkel. Emlékezzenek vissza, hogy mit szenvedtek ők a proletárdiktatúra alatt, amikor mindenüket elvették. Csak rövid ideig kóstolhatták meg a szegénységet, de az izét nem felejthették és Azzal hálálják meg tehát Istennek gazdagságuk visszanyerését, hogy annak fölösleges részét adják a megszorultaknak. Higyjék el, hogy a legbiztosabb antibolsevista szer a jótékonyság és gavallérság. S amikor a fiatalságotsegítik tanulásában, akkor kettős célt szolgálnak: először az ország számára nevelnek egy képzettebb értelmiséget, másodszor a jövő nemzedékből eleve kiirtják az elégedetlenség talajában növekedő társadalomellenes bacillusokat de amikor a hirtelen szükség megteremt egy kis részleges jótékonyságot, ismét fölvetem — több évtized óta — a gyökeres és állandó orvoslásnak azt az egyetlen módját, ii ••m » re^ag^mj^-ra^^ hogy helyezzük el az ország összes kitűnő szegény tanulóit állandó internátusokban, alapítsuk már végre meg a kitűnő tanulók házát, amelyben tízéves koruktól kezdve közpénzen neveljük föl az ország jeleseit addig, míg keresőképességük teljességét el nem érik. Gondoljunk a régi felekezeti konviktusokra, amelyek oly sok kitűnőséget ingyen neveltek az országnak. Állandósítsuk és államosítsuk ezt a rendszert. Hisz a mintaszerű angol nevelés is internátusokban éri el nagy sikereit, "önszeretet nevelőintézet" cím alatt indul egy ilyen hazafias vállalkozás, mely a hősök árváit neveli föl. Gyámolítsuk ezt, de a rendszert terjeszsze ki a közoktatási kormány a nevelés egész területére. Az aktuális nyomorból hadd nőjjön ki egy mélyreható reform, mely örökre megoldja azt a problémát, hogy az igazi tehetség tanulását s érvényesülését ne nyomhassa el a szegénység- Zeom. — Feleséged! — robbant meg Nagy Ákos. Hát mióta vagy te házas? — Régen, délután 2 óra óta. Most érkeztünk. — Gra-tu-lá-lok! — örvendezett az aszszony is. — Node ez igazán érdekes! Mi neved kedvesem? Az enyém Margit. Remélem, kellemes barátság kezdődik köztünk ettől a kedves perctől. Ülj ide mellém, belől. Ákos engedd belől Idát. A halat hozták Nagy Ákosoknak, egy tálacska kétkupakos majonézt- Az asszony maga elé vonta. Kivette az egyiket. Aztán, hogy utána a férje is vett, a maga tányérjáról áttette az egyik szép falatot. Közben egyre csevegett. — No és hogyan, hogy nem utaztok Idám egyenest tovább a nászúton. Úgy ejtette ezt a szót: nászúton, mintha ananászt mondott volna vele. — Az uramnak van itt némi elintézni valója, — pillogott Ida. — No, ezek mind egyformák, ezek a férfiak! Nem elintézhette volna a házassága előtt? Az én uram, mikor esküdtünk, újságot olvasott aznap reggel az ágyában, politikai beszédeket és elfelejtette hány óra Hova utaztok? — MiiuHieube, — felelte Csaba Ida Helyett. Ida szeme megrebbent. Münchenbe, — nyomta rá ő is, — gesence már nem koanifó. — Igaz. Már csak szenzálok és krájzlegygjok, ne fizntaanak oda. S közben az urát kínálta: — Végy még kedvesem ebből a majonézből. Jó friss. — Vedd ki te angyalom. — No, csak vedd ki ne. — Beisten, — vette Nagy Ákos, egy halszálkát piszkálva félre. — Velence mindig Velence marad, az örök romantika városa. Utaznak krászlorosok is, de lordok is. — éppen így május elején a legkellemesebb. Csak ne csácsolj Margit, ha mi is ma keltünk volna össze, egyebet se akarnál, csak Velencét — Nézd ezt a kezet! — bámult el Nagy Asepetné Ida kezét a csuklójánál megfogva és fölemelve, — láttál valaha ilyen kezet? — Valóban szép, — bukott rá Nagy Ákos, — ha a feleséged valami rút asszony volna Csaba, mingyárt rámondanám: nem csodálom, hogy az ő kezét kérted meg. Ha csakugyan visszatérsz a szobrászatra, nem kell a várost beszaladgálnod módéiért Csaba rápillogott Ida kezére. — Hát nem emelgetett sajtárt, — mondta fél tréfásan, — se nem kapált, most jött ki a klastromból. — A klastromból? — csapta össze a kezét Nagy Ákosné, — csak nem apáca voltál talán? — Már majdcsaknem, — mosolygott Ida, — ha Csaba nem ötlik elő - * * 'Akkor nevezte először a keresztnevén az urát- El is pirult kissé. Vidám írások. • Somogyi gyermekszáj. Egy somogymegyei olvasóm künötei fel a következő történetet: Négy éves kisfiam, éjföldjem türtesen megszólalt. — Édes apám. — Mi az, fiacskám? — Édest apa, Sándorka szomjas. Sándorka egy kis vizet kér. Felcsavartam a villanyt, odavittem a kisvágyhoz a poharat. — Na, most aludj szépen, Sándorita. Fél percig csendben maradt, aztán újra megszólalt: —Édes apám. — Mi az, fiacskám,? — Édes apám, Sándorka fázik. Édes apám, takarja be Sándorkát. Kiszálltam az ényból, betakartam, visszafeküdtem — Édes apám. — Aludj, Sándorka. — Édes apám. — Na, mi az, fiam? — Édes apám, kimehet Sándorka holnap az istáflóba? — Kimehetsz fiam. Csak aludj? M nsvmal. Kis szünet után: — Édes apám. — Már megint mi is? — Befog holnap a M&sSty bácsi? — Befog. Qsarc aludj, Sándorka. — Éden apám. Édes apám. — Na? — A Villámot fogja be a WHSty i&esi, vagy a Kórét? — A Villámot. De ha nem alszol el azonnal, megverlek. Ki látott ilyet? Mindjárt fölébreszted az anyuskádat. Most hosszabb szünet következett. Már csaknem elaludtam, mikor Sándorka újra megszólalt: — Édes apám. — Na? — Édes apám! A Mihály nem foghatja be a Villámot, mert a Villám a János bácsinál van. Ugye, édes apám? — Igen, igen. — Akkor a Ráírót fogja be? — Akkor a Bárót. — De azért Sándorka rámehet az istállóra?. — Ha Sándorka nem alszik el azonnal, megverem. Sándorka erre elhallgatott, egy-két percre. — Édes apám. Elhatároztam: nem feleleti.Majd elhallgat. — Édes apám. — Ééédes apááám. — Ééééédes apáááám. — Édes apám! Majd nagyon rövid szünet után, dühösen: — Édes apám, a rosseb egyen megl Szenes emberi lapi hirek. — (József főherceg mint násznagy.) A hrre* idején, maikor Ádám Mihály aácsuti lakos a birát tisztet töltötte be, József főherceg megígérte neki, hogy ha a fia megnősül, ő lesz a nnásznagya. A fitt, Ádám János, földműveslegény a napokban tartotta esküvőjét Ruzi Erzsikével és ez alkalommal váltotta be a fenséges úr egykori ígéretét Az esküvő délután három órakor ment végbe és a násznép zeneszóval vonult az anyakönyvvezető elé, a főherceggel együtt. Mikor az anyakönyvvezető azt kérdezte, hogy ki lesz a vőlegény tanúja, a fenséges úr előlépett és azt mondta: Én. A házasságkötés után Vörösmartty Mihály anyakönyvvezető rövid beszédet intézett a fiatal párhoz, fölemlítve, hogy kiválóan példás margiatartásiaikat József főherceg is méltányolta akkor, amikor a násznagyi tisztet elvállalta. És üdvözölte a fenséges urat is, aki a figyelmet mosolyogva köszönte meg és akit távozásakor a násznép lelkesen megéljenzett . (A szerb régens nősül.) Laibacból táviratozza a Pesti Hírlap tudósítója. Újra elterjedt a hír, hogy SándorGaena legközelebb eljegyzi Mona román hercegnőt . (A fővááros panzüayi bizottsága) Folkusházy alpolgármester elnöklésével szombaton folytatta a költségvette vitáját. Jaczkó Pál másfélórás beszédben foglalkozott a te káskérdteseL Védelmébe vette a háztulajdonosokat, akire teljesen kámerfdlnek és nem tudják viselni az ujabb terheketL A költségvetéshez hozzájár.1 1. Dr Vasek L'rii-i a '-j?resjztény szocialisták részéről szólalt föL Hibáztatta, hogy a ikeresztény iparosok és kereskedők érdekei nem találnak kellő védelemre a város részéről. Dr Kozma Jenő és Bozóky Ádám szintén a háztulajdonosok nehéz helyzetére mutatott rá. Dr Szigetty János a fővárosi törvény revízióját sürgette. Kevesli a költségvetésben a kulturális kiadásokat és kifogásolja azt szerepellenséget, amit a nemzetgyűlés tanúsít a főváros iránt. Dr Miklós Ferenc a fővárosi alkalmazottak megfelelő dotálása mellett érvelt. Relich Károly fölszólalása és Siipőcz polgármester válasza után berekesztették az általános vitát. — (Az egyetemi merényletekbi) keringő hírek magyarázatául a Csaba bajtársi egyesület a következő folvetstoe nyilatkozatot teszi közzé: Az orvosi fakultáson a keresztény magyar hallgatók ellen elkövetett merényletek áldozatainak mindegyike a Csaba, bajtársi egyesület tagja (* vagy a bajtársiság, vagy az Ébredő Magyarok Egyesületének jelvényét viselte. A három legmarkánsabb esetről az egyesület hivatalos jegyzőkönyveket vett fel, amelyek adatai alapján a következőket közli: Szabados Jenő orvostanhallgatót november 18-éig délben az anatomiai intézetből kifelé tolongó csoportban a karján megsírták. A szurkáló elmenekült. Zimányi József orvostanhallgatót november 18-án,, délután az anatómiai intézet homályos folyosóján megrohanták, a bal karján megszúrták. Merénylői elmenekültek. Gyulai Elemér orvostanhallgatót november 17-én este az Anatómiai intézet udvarán három gyanús alak igazolásra szólította, karhatalmi és Csaba igazolványát látva, „Kezdhetjük." kiáltással rátámadt, télikabátját lehasogatta, rajta a bordák alatt jobbról két vágott sebet, a balbimbó alatt három szúrást ejtett és ott összeverve, elmenekült- Gyulait Szlabey tanársegéd kötötte be, majd a Kuzmik-klinika vette kezelésbe. A Csaba orvoskari bajtársi egyesület vezetősége ' Ginre államtitkár és Schack főigazgató sajtópere.) A szombati főtárgyaláson Bankó János kereskedelmi iskolai tanár Katenek Béla főigazgatóról azt vallotta, hogy bár régen ismeri, radikálisnak soha nem tartotta. Az iskolában vallásfelekezetre való tekintet nélkül bánt a diákokkal. Nagy Béla elnök felolvasta abelügyminiszter újabb leiratát, amelynek értelmében Pekár Gyula államtitkárt a hivatalos titoktartás kötelezettsége alól nem menti fel, ellenben engedélyezi Haidinger Gyula miniszteri tanácsos kihallgatását. — (ötven kiló szén) kapható az elosztó helyeken a szénvásárló igazolvány november 21-től december 10-ig érvényes II. és II. számú szelvényeire együttesen. (A vasúti forgalom korlátozása.) A Máv igazgatóságának értesítése szerint szombattól, november 27-től, kezdve előreláthatólag január 1-ig a katasztrofális szénhiány miatt szombaton és vasárnap teljesen szünetelni fog a távolsági személyforgalom és csak a toéosi különleges gyorsvonatok, tisztviselői és munkásvonatok, meg a szükséges helyi, illetőleg élelmezési vonatok fognak járni. (internálnak egsy milliomos nyt.) A rendőrség eljárást indított özv. A már Mihályné többszörös milliomos asszony ellen, akinek tizenkétszobás lakása van a Terézkörut 6. számú házban. Ez a brünni nő török állampolgárságit szerzett s bár sok éve tartózkodik Pesten, minduntalan becsmérlő nyilatkozatokat tett az ország és annak vezetői ellen. A rendőrség internálási eljárást indított ellene s nyomban átért a lakáshivatalhoz, hogy a tizenkét szobát rekvirálja el a vagonlakók részére.