Pesti Hírlap, 1920. november (42. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-25 / 278. szám

PESTI HÍRLAP 1920. november 25., os6t5rt5k. A főrendek és az alkotmányreform. net.­­ A királykérdés és az uj parta akulás. - XXXXXXXXXXXX A­­förendih­áz társad értekezletének megbízásá­ból m­ég ez év tevaszán báró Wlassics Gyula, az értekezik megválaszított e­nöke, emlékiratot nyúj­tott át Ja kormányzónak és az akkori miniszterel­n­öknek­ Simone Semadamnak, a főrendiház re­formja­i kérdésében. Ez az emlékirat mindenekelőtt arra az 1láspontra helyezkedett, hogy a nemzet­gyűlés átmeneti jellegéhez képest csak a legsürgő­sebb kérdések megoldását vonja feladatai körébe — de oly természetű alapvető kérdést, mint a mi tör­téneti alkotmányunk reformja, bízza az összehí­vandó új országgyűlésre, ennek két házára. En­nek a bővebben megokolt elvi álláspontnak kifej­tése után, számolva azzal, hogy a nemzetgyűlés a felhozott érvelés dacára a főrendiház reformját mégis a maga hatáskörébe vonja, erre az esetre az emlékirat elkerülhetetlenül szükségesnek jelentette ki, hogy a kormány javaslatai kellő időben és min­denesetre a politikai pártok hivatalos állásfoglalása előtt nyilvánosságra hozassanak és alkalma legyen minden illetékes tényezőnek a szakköröknek, a tu­dományos közjogi irodalmi kritikának megnyilat­kozásra és egyúttal az emlékirat a kormány intéz­kedését kérte, hogy alkalma legyen a főrendek margánértekezletének a reformtervezettel fo­glalkozni és fixra észrevételeit és javaslatait még annak nemzet­gyűlési tárgyalása előtt megtehetni Báró Wlassics Gyula e tárgyban ma gróf Teleki Pál jelenlegi mi­niszterelnöknek az amn­tett emlékirat mellékidése mel­lett írásbeli előterjesztést tett . Haller István kultuszminiszter munkatársunk­­előtt a kövek­ezőképen nyilatkozott a pártalakítási kísértetekről, a királykérdéssről és a drágaságról.. . Törekedni fogunk a párt szigorúbb fegyel­mezésére, mert a legnagyobb hiba az volt, hogy a kormány sohasem lehetett biztos, vajon a rend­szert nem éri-e támadás azok részéről, akiktől tá­mogatást kellett volna várnia. Ez természetszerű­leg a bizonytalanság érzését keltette a kormánynak kü­lönösen ama tagjaiban, akik kénytelenek olyan ja­vaslatokat képviselni, amelyek nem számíthatnak népszerűségre. Ez tette kérgessé akárhányszor a javaslatok sorsát, ha nem is a maguk egészében, de egyes részeiben. A szélsőségek ilyenkor jelentkez­tek és abban nyilvánultak, hogy a kormány inten­dióit nem helyeselték vagy nem ismerték fel.­­• Ami a pártalakítási kísérleteket ill­eti, erre­­­s lefolyást nem gyakorlok. Annyira nem, hogy a­ várt köröket is csak igen hézagosan látogatom, a térben egyébként hivatali elfoglaltságom és különö­sen a diákjóléti mozgalom ügyei i® akadályoznak, úgy hogy ez idő szerint nem'' tudnék a különféle törekvések mérlegelésére vagy befolyására időt­­szentelni. Csak e­gyet állapítok meg: azt, hogy a keresztény irányzatot csak erősebben­ lehet képvi­selni és érvényesíteni egy oly nemzetgyűlésnek, a­mely a nép érzéseivel megegyezően akarja, nagy munkáját kifejteni.­­ Miután eddig olyan állam­jogi viszonyban állü­nk, amely megszűnt, lényegb­en módosítani kell az alkotmányjogi törvényeink egy részét. Ezt a nemzeti érdekek­nek megfelelően legkönnyebben ad­dig tehetjük meg, amíg a nemzeti szuverenitá­s megnyilatkozása minden más tényezőtől függetlenül történhetik. Alkotmányunk revízióját tehát el kell intézni a királyság személyi vonatkozású részének eldöntése előtt. Mivel azonban e körül a kérdés kö­rül áthidalhatatlan ellentétek lesznek a sok egyéb­ben teljesen egyetértő képviselők között, szerintem a nemzet érdekében gazdasági és szociális problé­mák megoldásával kell előbb a nemzetgyűlést fog­lalkoztatni, amelyek égetően sürgősek. Különösen nagy energiával kell hozzálátni a drágaság leküzdéséhez, illetőleg enyhítéséhez s ami ettől elválaszt­­hatatlan, pénzügyeinknek nagy­stílű s a tehetős osztályok áldozatkészségét nagy mértékben igénybevevő rendezéséhez.­­ A politikában küszöbön álló vlátozás foglal­koztatjáka pártolkat, egyelőre azonban csak eszme­cserék futanak,hogy milyen új elrendezkedés vol­na a legerőnssívesebb a belső konszolidáció szem­pontjából, az akció keresztülvitelére előbb mint december közepén nem kerül sor, mert meg akar­ják várni egy kompakt többség kialakulását s a jelenlegi kormány is csak akkor adja át a helyét az­ utána jövőnek, ha meglesz az új pártnak min­den biztosítéka a nemzetgyűlés többségétől támoga­tott nyugodt kormányzásra. Az új elrendeződés­nél minden­esetre a királykérdés fogja a domináló szerepet játszani és világos, hogy amíg a nemzet­­­gyűlés ebben valamilyen elvi jelentőségű döntést nem hoz, addig az felszínen marad és nyugtalaní­tani fogja a pártokat. Ne­m fognak belépni többek közt :e ratifikációja ellen szavaztak, azok sem, e.­­ .. . . . . , de azért, a korfilánypártból eddig nem léptek le. A korr­ényzópártban "szóvátették a nemzetgyűlés ille­tékessége ellen intézett támadásokat fölhozták téb­n^irtiu­­kácó Kürthy balos nyilas fccsatái és fölhozták egy volt munkapárti képviselő cikkét, aki meg egyenesen a háborús képviselőház és főren­diház összehívását sürgeti. A nemzetgyűlés illeté­kessége ellen emel kifogásokat erélyesen vissza fogják utasítani és ha szüksége mutakozik, a meg­torlást is alkalmazni fogják azokkal szemben, akik a nemzet törvényes formák közt ösizeált képvisel­ete ellen izgatnak. Az Ébredő Magyarok Egyesületének ügye, A Magyar Távirati Iroda jelenti. A mai lapokban az Ébredő Magyarok Egyesületének tegnapi központi vá­lasztmányi üléséről megjelent közlemény­nyel szemben il­letékes helyről a következőket közlik a Magyar Távirati Irodával: — A minisztertanács folyó hó 18-án hozott hatá­rozatával az Er­e Önkormány­zatának felfüggesztését nem helyezte még teljesen hatályon kívül, hanem csupán arra kíván módot nyújtani, hogy a központi választmány az egyesület konszolidációja érdekében kívánatos és az ál­lam felügyeleti joga és a tagok vagyoni érdeke szem­pontjából az előzi vizsgálat során ez év október hó leg­elején kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében is szükséges alapszabálymódosítást a legközelebbi közgyű­lésre előkészíthesse és hogy az összes ügyek vitelére hi­vatott központi választmány biztosítékot nyújthasson a tekintetben, hogy ha az önkormányzat visszaadatnék, ha­tósági jogkörbe vágó önkényes ténykedések és rendzava­rások a jövőben előfordulni nem fognak­. Nyilvánvaló, hogy a felfüggesztés hatálya miatt a központi választmány szóbanforgó gyűlését csakis a ve­zetőséget helyettesítő miniszteri biztos hívhatta össze és csakis ő elnökölhetett a gyűlésen és vezethette volna a tárgyalásokat, — természetesen anélkül, hogy a tanács­kozás és határozathozatalra bármiféle tényleges be­folyást gyakorolni hivatva lett volna.­­ A kormánynak az egyesület jól falfogott érde­kében tett • közbenső Intézkedésének helyességét a köz­ponti választmány tagjai is belátták, amit kifejezetten igazol az is, hogy a miniszteri biztos által összehívott gyűlésen megjelentek. Hogy az egyesület autonóm műkö­désének felvétele ismét késedelmet szenved, az tisztán annak tudható be, hogy a gyűlésen megjelentek közül többen — félremagyarázva a kormány intencióit­­— pasz­szív rezisztenciájukkal és nyugtalan hangon megnyilvá­nult alaptalan tiltakozásukkal nemcsak a zs várakozást és azt ie lehetetlenné tették, hogy a miniszteri MrV be­vezető szavait elmondhassa. Így tehát az egyesület maga hiúsította, meg azt, hogy önkormányzati működése mi­előbb megindulhasson, amit pedig a kormány fenti intéz­kedésével tulajdonképen elérni kívánt- S Szilágyi Lajos nyilatkozata. Szili­gyi Lajos nemzetgyűlési képviselő a követkkező sorok közlését kéri. ..Néhány napilap arról adott hírt, hogy kedden cet® a szabad királyválasztó agrár­demokraták Ru­binek Gyula elnöklete alatt a Kisgazdapárt helyiségében bi­zalmas értekezletet tartottak, amelyen többek között én is részt vettem. Kijelentem, hogy ilyen értekezletről nem tudok, semmi értekezleten a királykérdésben részt nem vettem, semmi­­vet a királykérdésben alá nem írtam és nem tarto­zom az úgynevezett szabad királyválasztó agrár­demokra­tái köaé sem Ellenben mint eddig, úgy ezután is fen­tartom m­­agamnak a teljesen szabad kezet arra, hogy a királykér­désben minden lekötöttség nélkül azt a törvényes megoldást támogassam­, amelyik a nemzet nagy érdekeinek legjobban megfelel." Kihallgatáson a kormányzónál. A kormányzó ur ma délután hosszabb kihall­gatáson fogadta Rutkafalvy Miklós állam­titkárt Megszűnt az erdélyi román nemzeti párt. Szeged, nov. 24. A Nagyvárad november tizenkilencediki száma írja: M­a­n­­­u Gyula ke­resztülvitte az erdélyi román nemzeti párt fúzióját és most ez a párt a román királyságbeli ellenzéki párokkal egyesült, aminek folytán az erdélyi ro­mán nemzeti párt mint ilyen megszűnt. Miben bízik Mustafa Kemal, Róma, nov. 24. (A Pesti Hirlap tudósítójá­nak távirata.) Mustafa Kemal­ a Times levelezőjé­nek kijelentette, hogy feltétlenül bízik Örményor­szág vereségében. És így meg van győződve arról is, hogy Görögország nem lesz képes megtartani Smirnát. Anglia is kénytelen lesz Brasszáit ki­üríteni. Olaszország azonban, amely helyes politi­kát követett Törökországgal szemben, nemsokára élvezni fogja ennek gyümölcseit­. D'Annunzio nem egyezkedik. Bécs, nov. 24. A Corriare dalla Sera jelenti, hogy az olasz kormány kiegyezési szándéka D'An­nunsio elleniállásán meghíusult. A kormány Ca­­niglio tábornok útján D 'A­nnunz­ion­a­k kiegyezési ajánlatot tett a következő feltételekkel: A ko­rmány kötelezi magát, hogy Fiuime pénzügyi, gazdasági és anyagi he­lyzetét azonnal megjavítja és elismeri D'Annuzio vállalkozásait. D'Annunzio katonáinak szolgálatait beszámítja a harctéri szolgálatba. D'An­nunzio azzal válaszolt erre az ajánlatra, hogy újabb csapatokat küldött a megszállott vidékekre. A Secolo jelentése szerint a délszláv kormány lépést tett az iránt, hogy az olasz kormány szálljon szem­be D'Annunio eljárásával, Konstantin visszatér Athénbe. Az entente legtölebb vétójoggal élhet Róma, nov. 24. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Corriere della Sera athéni jelentése szerint a görög nép valósággal örömmámorban úszik, Venizelosztól való szabadulása miatt Azo­kat a hivatalnokokat akiket Venizelos® kormány­zása alatt neveztek ki, mindenhonnan elkergették, és a fogságban vagy számüzemben volt régi hiva­talnokokat nagy diadallal hozták vásszra. A lapok azt írják, hogy Konstantin király a népszavazás megtörténte után visszatér az országba. Rhamys miniszterelnök a lap levelezőjével folytatott beszél­getésében kijelentette, hogy nincs kizárva angol és francia vétó a király visszatérése ellen, azonban a nagyhatalmaknak másra nincs joguk, mint legfe­lebb arra, hogy sajnálatukat fejezzék ki, egyebet azonban nem tehetnek. Egyébként Rhallys úgy Angliával, mint Franciaországgal és Olaszorszá­gal barátságos viszonyt akar. Konstantin visszatéré­sét biztosra veszik. Athén, nov. 24.. (Havas.) Félhivatalos nyilat­kozat jelent meg, amely szerint a kormány, miután a nép akarata a választásokban határozo­tan kife­jezésre jutott, Konstantin király visszatérése tekin­tetében határozott álláspontot foglal el. A nemzeti önrendelkezési jogokat respektáló hatalmak kor­mányai a versaillesi szerződés értelmében kötele­sek tartózkodni Görögország belügyeibe való min­den beavatkozástól. Páris, nov. 24. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Leygues miniszterelnök holnap délelőtt Londonba utazik. Berthelot külügyminisztériumi titkár, Bernath, a külügyminisztériumban a légi­ügyek előadója, Carteros osztályfőnök és Iyassigu­, a nagyköveti, konferencia titkára, se­nnek kíséreté­ben. Azt hiszik, hogy vasárnap már visszatérnek Parisba. A francia képviselők hír ezsrint a görög kérdésben tesznek előterjesztések­et Londonban. El­sősorban figyelmeztetni akarják a görög népet Kon­fetantin király visszahívásának következményeire, kívánják Smirnának­ Törökország javára való visz­szaadását olasz ellenőrzés mellett. Budakánnak Olaszország javára való visszaadását Tráciából önálló állam alakítását, később megállapítandó nagyhatalom ellenőrzés© alatt, Görögország hatá­rainak Szerbia és Bulgária javára való megváltó.ok­tatását, végül a védőhatalmak felelősségének meg­szüntetését Azt hiszik, hogy Lloyd George Genfbe fog menni és ott részt vesz a népszövetségnek a gö­rög kérdésről indított vitájában. A főváros közgyűlése. Szerdán délután tartotta dr Sipőcz Jen­ő helyettes főpolgármester elnöklésével rendes köz­­gyűlését a főváros törvényhatósága. Az el­ök bejelentette,­­hogy a két tisztiorvosi állásnak este egyikét tölth­­ék most be, mert a törvény­ szerint különn-külön közgyűl­ésen kell szavazni az állá­sokra. Jelentette az elnü£ hogy indítványt nyújtott be a mai közgyűlési m­ásít­jozaef arról, hogy a közélelmezé­si bizottság múltkori határozatát, amely szerint a ká­r korh­allást keverten kerüljön forgalomba, helyezzék ha­­tályon kívü­l; dr Gál Jenő pedig arról, hogy a főváros­­i lakásügyeket autonóm hatáskörébe vonja be és tegyen lépéseket a Lakáshivatal megszüntetésére. Interpellá­ciókat jegyeztek be Törökné Kovács Hermin a cukorel­látás dolgában, Pálfi József a késedelmes szemétfuvaro-s­zásnól és Seemann Mihály a Máv­ kőbányai keresztező-­ désénél a kocsitolatások dolgában. Pálfi József megokol­ta Indítványát, amelyet kiadtak a tanácsnak. Aztán USI Jenő indítványa következett Közben a demokrata b­zo­tt­sági tagok elhagyták a városháza épületét- Az Indítvány megokolása elmaradt. Az elnöklést Folkusházy Lajos alpolgármester vet­te át és dr Sipőcz Jenő polgármester előterjesztette a költségvetés­ főbb számadatait. Ismertette a tanács ja­vaslatait a költségvetési hiány fedezésére. Áttért azután a pénzü­gyi bizottságban elhangzott észrevételekre. Ami a nagy jövedelmek progresszív megadóztatásátt i­l­i , ez neki is programmja. Kölcsönfelvételtől lehetőleg tartóz­kodni fognak, de ha kénytelenek leszünk köl­csönt fpg ven­ni, akkor nem a külföldi tőkéhez fordulunk, hanem a belföldi heverő tőkét vesszük igénybe. Hiszi, hogy a fő­várost sikerülni fog talpra állítani. Ebben a reményben ajánlja a költségvetés elfogadását. Az elnök azután megnyitotta az általános vitát. Csupor József tanácsnok ismertette a pénzügyi bizottság jelentését. Dr Wolff Károly szerint a költségvetés nem reális, egyébként is befejezett tény előtt állunk­ A költ­ségvetés 53 millió deficitje máris megnőtt 94 millióra. Ez mutatja, mennyire nent reális a költségvetés. Ezért a költségvetésért a keresztény községi párt nem vállal fele­lősséget Vázolja ezután a főváros helyzetét. Az elrejtő­­ zött vagyonokat kell előhozni. Ha ezek az elrejtőzött va­gyonok tudnak kiabálni jogrendért, akkor tudjanak a jogrendért áldozni is. A vagyon helyett a jövedelmeket kell megadóztatni. Ilyen értelműek lesznek a főváros adó-­ javaslatai, a progresszivitás elvének szem előtt tartásával. A népművelés kérdésénél előtérbe kell nyomulnia a nem­zeti gondolatnak. Ez enyhíteni fogja a gazdasági válsá­got is. Semmi sem menthet meg bennünket csak az egész magyarság egybeforrása. Ezek azok a szempontok, ame­lyeknek érvényesülniök kell, akkor a jövő költségvetésé­­nél nem­ állunk majd oly csüggedten, mint most Ebben a reményben a költségvetést a pénzügyi bizottság jelentésé­­vel elfogadja. Az elnök kihirdette a választás eredményét. Tisztí­ügyérsek lettek: dr Tóth Péter, dr Várady­ Jenő, dr B­emethy Károly, dr Reichl Károly, dr Klim Róbert, dr Kirchknopf Ferenc, dr Feigler Károly, dr Kisfaludy László. Megválasztottak kilenc városbirót, *­tititi ot' J­­­V011 állítja Ville dr Csordás Elemért.

Next