Pesti Hírlap, 1921. január (43. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-22 / 17. szám
ellene intézett támadás miatt elkedvetlenedett s a közben kapott külföldi ajánlatot elfogadta és itthagyja Magyarországot Böekh fáradhatatlan minkásságának köszönhető az erdélyi és dunántuli földgázforrások föltárása. A pénzügyminiszter még sokáig elbeszélgetett a képviselőkkel és néhány mulatságos történetet is elmesélt, hogy mennyien zaklatók rengeteg elfoglaltsága közben. A minap például egy öttagú japán társaság, három úr és két hölgy, állított be hozzá délután a lakására. , , Azért jöttünk, mondották az idegen vendégek, hogy Magyarországot megismerjük. A főváros főbb nevezetességeit már láttuk, most még a pénzügyminiszter urat is meg akartuk ismerni . . . Hegedűs Lóránt megjegyezte, hogy figyeljük-8n ajánlja az Állatkertet,,amely azonban a városkáik a másik végén, kint a Városligetben van. Miután a kéjutazó japánok megígérték, hogy STTI megtekintik, Hegedű-, előadta nekik véleményét az ország helyzetéről és jövőjéről, a teáját azonban, amelyet pénzügyi fejtegetéseihez mellékelt, a japánok nem itták meg. Úgy látszik, jobbhoz vannak szokva odahaza . . . A miniszter a látogatás után megkérte a leányát, hogy a szállóban, ahol a japánok laknak, adja le a portásnak a névjegyét. Ez meg is történt. Másnap délután két kínai állított be a pénztügyminiszter lakására. Hegedűs csodálkozott azismeretlen idegenektisztelgésén, de nyomban fogadta őket. A kínaiak élénk sajnálkozásuknak adtak kifejezést, hogy a miniszter látogatásakor nem voltak otthon és azért jöttek, hogy a látogatást viszonozzák. Ekkor derült ki, hogy a szálló portása merő véletlenségből a két kínainak küldte fel azt a névjegyet, amelyet ő a japánoknak szánt. PESTI HÍRLAP MAR? 1921. január 22., szombat A kHiQgymmisszier programmja. A n^gaLatya^^ási kérdés. — Volt szövetségeseinkhez való viszonyunk. A lengyel-magyar barátság alapja. — Külön-külön nem orientálódhatunk az entente felé. Grais Gusztáv külügyminiszter pénteken este megjelent a kormányzópárt közhelyiségében és hosszabb beszédben tájékoztatta a párt képviselőtagjait a külpolitikai helyzetről és kérdésekről. A külügyminiszterrel megjelentek a pártkörben gróf Teleki Pál miniszterelnök, Hegedűs Lóránt pénzülügyminiszter, Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter és mintegy husz nemzetgyűlési kép-1s viselő. Dr Gratz Gusztáv szabadelőadás keretébenn következőket mondotta el. Magyarország ma igen nehéz helyzetben van és számos veszély környékezi. Ezt senki máról-holnapia meg nem változtathatja. Mindazok a nehézségek, amelyekkel küzdenünk tell, abban a körülményben lelik forrásukat, hogy a nagy világháborúban neta a győző, dea legyőzött államok oldalán állottunk. A nehézségek sokkal szövevényesebbek, semhogy azokon egy huszár-csműnyel,túltehetnők magunkat. Sohasem fog oly politikára vállalkozni, a taalink bizonytalan siker reményében egyelten kéteskártyára teszi fel egész nemzeti létünket és jövőnket. Nincs okunk a kétségbeesésre. Az idők fejleményei jóvá fogják tenni a súlyos igazságtalanságokat. A háborúban és az átélt forradalmak során összedőlt reményeink és birodalmunk temetője felett is ott lebeg ez a szó, hogy feltámadunk! A békeszerződések alapján kialakult helyzetben ma icsak kétféle politika lehetséges: vagy a békeszerződéseknek a lehetőség határáig való teljesítésén alapuló, vagy a békeszerződések azonnali felbontására törekvő forradalmi politika. Egész meggyőződésével vallja, hogy Magyarország mai állapotában csakis a konszolidáció felé vezető és Európa társadalmi megnyugvását, gazdasági és pénzügyi helyreállítását előmozdító politika alapjára helyeztedhetik. A forradalmi állapotokban vajúdó kelet felől a tavasz folyamán egész Európára nézve veszedelmek támadhatnak. Minden egyenetlenség és bizalmatlanság, amely a fenyegetett államokat a döntő pillanatban egymás ellen uszítja, közelebb hozza a veszélyt. Magyarország, mikor a békeszerződéseket elfogadta, döntött, hogy milyen politikát folytat. Középeurópa legkonszolidáltabb Államainak egyikévé vált. A legnagyobb hiba a két irány közt való tétovázás volt. A trianoni békeszerződés alapjára helyezkedünk tehát, de hozzáteszem, hogy az emtenie által a béketárgyalások során hozzánk intézett kijelentések szellemében értelmezett trianoni békeszerződés alapjára. A kísérőlevélben kifejezetten koncedálják azt a lehetőséget, hogy a békeszerződésbe igazságtalanságok csúsztak be, amelyek azonnal csak azért nem voltak kiküszöbölhetők, mert ezacl az egész Európa által áhított béke késedelmet szenvedett volna. Ezen igazságtalanságok reparálását az entente részben kilátásba helyezte. Külügyi politikánknak a viszonyok kényszerűségéből folyó ezen alapirányából önként adódik az a politika, amelyet a külföldi államok egyes csoportjaival szemben folytatni akarunk. Első helyen azokról az államokról emlékezik meg, amelyekkel a világháborúban hű fegyvertársi viszonyban álltunk. Részvéttel látja Ausztriának egy elhibázott békeszerződés rettenetes súlya alatt való kínos vergődését, amely, ha nem akad kivezető út, oly katasztrófa felé vezethet, amely reánk, közvetlen szomszédjára nézve is visszahatással lehet. Végtelenül sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország és Ausztria között ép abban a pillanatban, amikor minden előfeltétel megvolna arra, hogy ezentúl jobban értsék meg egymást, mint a múltban, a nyugatmagyarországi kérdés fölvetésével újra ékveződött és Ausztria e kérdésben eddig mereven a res iudicata álláspontjára helyezkedett Az utolsó pillanatig nem fogom feladni azt a reményt, hogy Ausztriában e kérdésben a jobb belátás fog felülkerekedni. A res iudicata álláspontjával szemben mi az entente által hitelesen értelmezett trianoni szerződésre hivatkozhatunk. Ha az entene Ausztriának meígérte Nyugatmagyarország egy részének átengedését, nekünk viszont megígérte, hogy az ily területi változások előtt módját fogja ejteni a békeszerződésbe becsúszot etnikai és gazdasági igazságtalanságok kiküszöbölésének. Nem kételkedem benne, hogy kivált Nyugatmagyarország esetében ilyen igazságtalanság konstatálható- Kizártnak kell tartanom, hogy e terület kiürítése tőlünk joggal követelhető volna, mielőtt e kérdések elfogulatlanul elbíráltatók volna. Nyugatmagyarország átadásának kierőszakolása a két egymásra utalt állam egymáshoz való viszonya szempontjából végzetes következményekkel , járhat, amelyek elementáris erővel szakadnának le és amelyeknek elhárítása sem ,nekem, sem bárki másnak nem állana módjában. Kérdések, amelyek ellentétekre adhatnak alkalmat, egyedül tárgyalások útján intézhetők el. A kérdésnek ily úton való rendezését ismételten felajánlottuk az oszttrák kormánynak és nem minket fog terhelni a felelősség, ha e tárgyalások meghiúsításával kényszerűen beállanának azok a következmények, amelyek bizonyára nincsenek sem Magyarországnak, de még kevésbbé Ausztriának érdekében. Keresnünk kell tehát a megértés útjait és keres-sni toljuk tovább is, de elvárjuk, hogy a keresésnek ezt a feladatát Ausztria , ne bízza egyedül reánk. De ha reményem eltemére nem sikerülne e kérdést Ausztriával barátságos tárgyalás útján elintézni, az utolsó szó a kérdésben akkor sem volna kimondva, hiszen ez esetben is remélhetnék az igazságtalanságoknak a határmegállapító bizottságok útján való kiküszöbölését. Ami második volt fegyvertársunkat, Németországot illlleti, már csak azért is őszinte és meleg rokonszenvvel kísérjük belső konszolidálására és gazdasági megerősödésére irányuló törekvéseit, mert hitem és meggyőződésem szerint ezek sikere egész Európa gazdasági regenerálásának és társadalmi megnyugvásának egyik legfőbb előfeltétele. Nincsen oklunk azt a szoros viszonyt, amelyben az összeomlásig Németországgal álltunk, szégyenkezve rejtegetnünk és azt a rokonszenvet, melyet a közös küzdelem közöttünk éreztet, akkor is becsesnek tartjuk, ha a jelenlegi politikai érdekeink szempontjából nem is hasznosítható. Azt a szívélyes és bizalomteljes viszonyt, amely közöttünk és Lengyelország között fennáll és amely nemcsak régi rokonérzésem és történelmi hagyományokon, hanem kölcsönösen felismert közös érdekeiken is alapszik, tovább fogja ápolni é3 lehetőleg kimélyíteni. Ez a tűzpróbát mindig fel fogja állani. Fennáll annak szüksége is, hogy közvetlen szomszédjainkkal, dacára a mély érzelmi ellentéteknek, normális viszonyba és főleg gazasági tekintetben szorosabb összeköttetésbe kerüljünk. Kész vagyok minden alkalmat megragadni arra, hogy politikai tekintetben valami modus vivendit találjunk, gazdasági tekintetben pedig a kölcsönös forgalom és árucsere minél könnyebb lebonyolítására szükséges szorosabb megállapodásokat is létesítsünk. Erre az útra már rá is léptünk, de hogy meddig fognnk előrejutni, ez nemcsak tőlünk függ. Amennyiben ők is hozzá, akarnának járulni ahhoz, hogy a mindnyájunkra nézve kívánatos kiengesztelődés és kibékülés szelleme tért foglaljon, könnyítsék meg ennek térfoglalását, tőlünk elszakadt magyarajkú polgártársaink a békeszerződésben nekik úgy is biztosított érdekeinek lehető kímélésével. Ami a nagy entente-hatalmakat illeti, mindazt, ami rajtunk múlik, el fogjuk követni, hogy velük őszinte és bizalomteljes viszonyba jussunk. Az a vita, hogy ezek közül melyik Irányában orientálódjunk, tárgytalan, mert hisz a békeszerződés alapján mindig a szövetséges államok összességével állunk szemben. Oly helyzetben vettem át a magyar külügyek vezetését, amelyben nem helyezhetem kilátásba, hogy gyors és fényes eredményeket fogok felmutathatni. De fáradhatatlanul fogom szentelni magamat azoknak a szürke és kevéssé mutatós feladatoknak elvégzésére, amelyek szürkeségük dacáira nem kevésbbé életbevágóan fontosak. Ehhez kéri a párt támogatását. (Élénk tetszés, helyeslés, éljenzés és taps.) Grata beszéde után Frühwirth Mátyás felvilágosításokat kért a nyugatmagyarországi és az oroszországi eseményekről és kérdést intézett a külügyminiszterhez, hogy a külföldi sajtóban elterjedt am a hírek, hogy a vörös veszedelem veszített volna expanzív erejéből, mennyiben felelnek meg a valóságnak? Perlaky György a baranyai kérdésben kért felvilágosításokat. A külügyminiszter mindkét felszólaló szavaira reflektált s választ adott Ludendorff a vörös veszedelemről Páris, jan. 21. A Vistoire müncheni tudósítója közli beszélgetését Ludendorff tábornokkal a bolsevista veszélyről. Szerinte a bolsevizmus likvidálása az első feltétele az európai béke helyreállításának. Az ő számára azonban nincs orosz bolsevizmus, hanem világbolsevizmus, amely Németországban, Franciaországban és Angliában egyaránt lappangva együtt van. Az orosz bolsevizmust csak kis nemzetközi beavatkozással lehet leküzdeni. Amíg azonban Franciaország nem változtatja meg politikáját Németországgal szemben, amíg Anglia szerepe a bolsevizmussal szemben kétkulacsos, amíg Amerika távoltartja magát Európától, az orosz probléma megoldására gondolni sem lehet Arra a kérdésre, vajon Németország az antibolsevista Oroszországnak segítségére fog-e menni, Ludendorff azt válaszolta, hogy a német hazafiak teljes rokonszenvvel vannak Oroszország iránt és segíteni akarnak rajta, hogy azonban Németország ezt a segítséget nyújtani tudja-e, ez más kérdés. Németország ezt természetesem nem teheti, ha Franciaország nem változtatja meg politikáját. A főváros közgyűlése, Dr Sipőcz Jenő polgármester elnöklésével pénteken délután folytatólsagos közgyűlést tartott a főváros törvényhatósági bizottsága. Napirend előtt Pálfi József a lehetetlenül magas húsárak miatt EZ."ilalt fel "A közélelmezési minisztérium megengedte negyvenötezer darab sertés levágását, szalámigyártás céljaira. A szalámigyárosok erre egymásra licitálva fölverték az árakat. Mikor a miniszter visszavonta a sertésvágásra szóló engedélyét, akkor az árak leszállottak. Dr Jaczkó Pál szóvátette a házbéremelés-ellenes indítvány szerdai szavazását, amelyet egyes laptudsítások a háziurak győzelmének tüntetnek föl. "Kifejezetten hangsúlyozza, hogy azok, akik Szakál bizottsági tag nagyjelentőségű indítványa ellen szavaztak, nem a háziurak szószólói voltak, egyetlen céljuk az volt, hogy a napirend letárgyalását ne akadályozza meg olyan javaslat, amelyet sürgősnek jeleznek éskellőleg nem feszítenek elő. Elvárja azonban a tanácstól, hogy a lakáskérdéssel foglalkozni fog és a közgyűlés elé hozza. Borvendég Ferenc főjegyző referálta a gázművek jövő évi költségvetését. Az első felszólaló, Joanovics Pál, örömét fejezi ki, hogy a tisztviselők kedvezményes áron kapják a gázt és a villanyáramot Indítványozza, hogy ne a•/• első 1500, hanem 2000 köbméter után fizessék a minimális árat, de csak azok, akiknek önálló háztartásuk van. A polgári háztartások is, ha egy lakásban több háztartást vezetnek, ne 1500 köbméter után fizessék a minimumot, hanem annyiszor 1500 köbméter után, ahány háztartás van a lakásban. Müller Antal a kisiparosok érdekében szólt. Dr Jacskó Pál a szabadpályán levők nyomorára mutat rá- Indítványozza, hogy a lépcsőházi gáznak az árát a minimumra szállítsák le. Paulheim Ferenc csatlakozott az indítványhoz. Szigeti János több stiláris módosítást javasolt és a tanácsnak ajánlja, hogy a magánvasutak alkalmazottait is részesítse kedvezményben. Vass Béla és Németh József az előterjesztést nem fogadja el. Fayer Sándor a progresszivitást nem látja eléggé kidomborítva a javaslatban. Indítványozza, hogy az első ezer köbméter után a tarifa két korona, 2000 köbméterig 3 K 50 f, 8000-ig 5 korona, 4000-ig 7 K 50 f, 5000-ig 10 K legyen. Borvendég Ferenc főjegyző reflektált ezután a felszólalásokra, majd Kíipka Ferenc gázgyári vezérigazgató szólalt fel Nem híve a lépcsőtarifának, mert nem méltányos és nem szociális. Mihelyt lehet, pótolni fogja egy méltányosabb tarifával. Nem jósol ennek a tarifának egy esztendőnél hosszabb időt. Kéri az előterjesztés elfogadását. Következett a szavazás. A közgyűlés a költségvetétt általánosságban elfogadta. Továbbá a következő indítványokat fogadta el: Amennyiben egy lakásban több háztartás van, minden háztartás után ezerötszáz köbméter veendő alapul, továbbá a kisipari fogyasztásnál 3000 köbméterig az alapár 5 korona, azontúl 10 korona, a lépcsőházi fogyasztásnál az ár 5 korona. Végül felhatalmazzák a tanácsot, hogy amennyiben 25 millió korona differencia mutatkoznék, 50 fillérrel fölemelhetik az árakat. Fayer javaslatát kiadták a tanácsnak. Joanovics Pál interpellált azért, hogy a kerepesi temetőben kiürítik azt a parcellát, amelyben Czuczor Gergely, Gál József, Csányi László, Szacsvay Imre és Csernyus Péter és más nagyjaink feküsznek. Most ezeket egy közös sírba akarják áthelyezni, keresztfájuk pedig ott hever az útszélen. Az interpellációt kiadták a polgármesternek. Az elektromos művek jövő évi költségvetését Borvendég Ferenc főjegyző ismertette. Hozzászóltak Joanovics Pál, Szigethy János, Horváth Károly és Fayer Sándor. A költségvetést elfogadták és kimondták, hogy ugyanazok az elvek érvényesítendők itt is, mint a gázgyárköltségvetésénél. A napirend többi pontját hozzászólás nélkül fogadták el. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyországn api hire. — (Az amnesztia.) Félhivatalosan jelentik: Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy-miniszter az amnesztiával kapcsolatos humanitárius teendők ellátását a fogházmiszszióra bízta. A misszió állandóan érintkezésben van a letartóztatottak családjával, azonkívül a szabadlábra helyezetteknek a társadalomban újra való elhelyezkedését segíti elő. E célból a misszió az anyagi segélyezésen kívül a kiszabadultakat munkához, illetve keresethez igyekszik juttatni és egyik fő feladatának azt tekinti, hogy a munkaadókat és a magánhatóságokat rábírja arra, hogy a fogságból kiszabaduló embereket ismét felvegyék munkásaik, illetve alkalmazottaik sorába. Természetes, hogy ez az óriási munka nemcsak nagy anyagi áldozatokat követel, hanem megkívánja azt is, hogy a társadalom minden rétege, de azonkívül az egyesek is minden tőlük telhető eszközzel támogassák a fogházmissziót nagy és nemes munkájában. Az amnesztia következtében a misszióra háruló nagy adminisztratív munkában való segítségnyújtás érdekében Hohenlohe Károly Egon herceg, a budapesti fogházmisszió elnöke, ezúton azzal a kéréssel fordul a társadalmi egyesületekhez, hogy a fogházmissziót ebben a nagy munkájában támogassák és e célra közreműködésüket jelentsék be a budapesti fogházmissztó elnökségének (Markóutca 16. II. 4. Telefon 42—04.). — (A német?császárné állapota.) A Morningpostnak jelentik Amstordashból: A volt német császárné állapota ismét jrisszabbbodott. A beteg elvesztette esszmé-* letét. / — (Merénylet Kemal Musztafa pasa ellen.) Szmironából Kemal, Musztafa ellen elkövetett merényletről ad-nak hirt. A tettes, egy török tiszt, három lövést adott fel eredménytelenül. Letartóztatták. — (Az első/bécs-bukaresti gyorsvonat) egy magyar és egy NAW*fák mérnök vezetésével hét órás késés* tel megérkezett Bukarestbe. A vonatot ünnepélyesen fogadták. (Szerbia, gyásza.) Belgrádban meghalt Misica, vajda, szerb varsal. Halálának hire hamarosan eltar--' jedt Belgrádban és általános szomorúságot keltett. A halottat átszállították a belgrádi székesegyházba, hol nemzeti gyászünnepet rendeznek tiszteletére. (A hadifoglyok hazaszállítása szárazföldön.) A nemzetközi vörösskereszt egyesület kezdeményezésére szombaton Rigában fontos tárgyalás kezdődik, amely"nek tárgya a hadifoglyok szárazföldön való szállításának szervezése lesz. Tekintettel arra, hogy a tengeren való szállítás nehézségekbe ütközik. A tárgyalásokon a kormmányok és a vöröskereszt-egyesület kiküldöttei, ugyszintém a népszövetség kiküldöttje vesznek részt. , ' | — (Román misszió érkezik Budapestre) hétfőn,' január 24-én, fontos diplomáciai tárgyalások céljából. missziónak hat tagje '