Pesti Hírlap, 1921. február (43. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-26 / 46. szám

A keresztény egyesülés szociálpolitikai bizottságának ülése. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának szo­ciálpolitikai bizottsága ma este Bernolák Nándor elnöklésével értekezletet tartott, amelyen elhatároz­ták, hogy a bizottság a következő fontos szociálpo­litikai feladatokat tartja sürgősen megoldandónak, a munkáskérdést, a közszolgálati alkalmazottak helyzetének javítását, illetve rendezését, a hadi­rok­kantak, hadiözvegyek, hadiárvák megfelelő segé­lyezését, a gyermek- és nővédelmet, a munkásbiztosí­tás reformját, az ipari munkásságnak a vállalatok hasznában való százalékos részesítését, a munkás­kamarák felállítását, a panaszbizottságok felállítá­sát, úgy az ipari, mint a mezőgazdasági munkás­ságra vonatkoztatóan, az ipari és kereskedelmi vál­lalatoknál alkalmazottak munkaidőének s­zabályozá­sát, a magánalkalmazottak jogviszonyainak rende­lését a tisztviselői, és munkáslakások­ tszmegépíté­sét, az aggkori rokkantság és munkáam­elkü­liség ese­tére szóló biztosítás kötelezettsei Szabó József indítványát is elhatározták, h­ogy a bizottság az érdekeltségmunkásság képvise­leteivel a kapcsolatot a fiszülő javaslatoknak tör­vényerőre való emelésre érdekében állandóan fenn Prohászka Ottokár egyelőre visszavonul a politikától. Hazottak előtt már hetekkel ezelőtt tudott dolftpáfolt, hogy Prohászka Ottokár püspök visszavonulni készül a mindennapi politikai sze­repléstől. Elhatározás­ára az szolgáltatott okot, hogy az az egyházi méltóság, amelyet magas ál­lásánál fogva betölt, nem engedi m­eg a hétköznapi politikában való állandó foglalkozást. Ebből a fel­fogásból kiindulva történt előzetes megállapodás a főpap-pártelnök és a keresztény nemzeti egyesülés pártának vezetősége között, arra nézve, hogy a most újonan megalakult pártvezetőségbe nem választják be kifejezett óhajához képest, ami az intéző­bizott­ság választásánál ebben a formában kifejezésre is jutott. Prohászka egyelőre félrevonul a hétköz­napi politikától, de nagyobb események felhullám­zásánál — mint beavatott híveinek kijelentette — tetterejével, minden gondolatával ott lesz a bás­tyán, ahol a keresztény nemzeti Magyarország ki­építésében az ő h­atalmas egyéniségére szükség lesz. hét szerdáján tar­tj al­kalmazottak helyzr^i megvitatni. '!kor is a közszolgálati al. (k javítását f^Hált részletesem PESTI HÍRLAP ! V.frS kfK fogja tartani A bizottság legközelebbi ülését iBftfcjft^k törj^jj~­­*A. kisgazdapárt, amelyhez tartozik, ki­" " ~­i k­i r­ontotta a községi és vármegyei választásokra vo-­­natkozó törvény megalkotásának követelését, és a kor­mány, amely a párt támogatását élvezi, kötelességének tartja azt megcsinálni, ő csak ideiglenesen van meg­bízva a belügyminisztérium vezetésével és így nem jö­,­het a törvényjavaslattal, de reméli, hogy az új belügy­­­miniszter sürgősen be fogja terjeszteni. (A Ház a vá­laszt tudomásul vette.) Még mindig a kormányprogramm. Indítvány a lakáskérdés megol­dásáról / A számvevőszéki elnöki jelölést megint elhalasztották. — Sürgős Interpelláristó a pestmegyei választások tárgyában. — A választásokat megtartják. nemzetgyűlés pénteki ülésén sem ért véget Giány programmja feletti vita, amelyben ez­többnyire kisgazdák vettek részt. Az ülés vé­gén Orbók Attila megindokolta a lakáskérdés meg­oldására vonatkozó indítványát, Bu­daváry László pedig a pest megyei képviselőtestületi választások ellen interpellált. Közben arról vitatkoztak, ille­tékes-e a nemzetgyűlés a számszéki elnöki állásra való jelölés megejtésére? A tanítóskonfiét Rakovszky István­ra Ker­éz Béla vezették. Napirend előtt Drózdy Gyöző mentelmi jogának megsértését je­lentette be, mert az igazságügyi hatóságok az Igazság-Ügyminiszter tudtával és beleegyezésével őt jogtalanul üldözik. Ismerteti a dolog hisatorikumát és beadványát Itz igazságügymin­iszterhez, amelyre az volt a válás.,, hogy terjesszék fel iratait amnesztia céljából. Tiltakozik az amnesztia ellen, mert vagy bűnös, vagy sem. Ha dü­dös, akkor levonja a konzekvenciákat; ha pedig nem b­űnös, akkor hagyják békében. Ő nem akar amnesztiát­.Az ügyet értették a m­entelmi bizottsághoz.) Gömbös Gyula személyi éS kérdés­eiben tiltakozik az ellen, hogy Pallavicini őt Trebitseh-Licolanal vo­natkozásba hozta. Sesinai köze a dologh­oz. A kormányprogramra vitája. Letenyei PS­: A falu és a város közötti ellenté­tet a kötött forgalomnak tulajdonítja, miért is sürgeti A forgalom szabaddá tételét és a tö­bbirtokreform vég­rehajtását. A közigazgatás reformját ia elengedhetetlen­nek tartja. A gabonát elszedik a néptől és Budapest la­kossága mégis kukorica-tenyeret kap. Balla Aladár is a közélel­mezési mizériák ellen 1861. Pallavicinivel polemizál. Külpolitikánk azért orien­tálódik Ausztria felé, mert belpolitikánk olyan, hogy m­ég azokat az államokat is ellenünk hangolja, akikkel nem állottunk ellenséges viszonyba­a. A görög példa nem analóg, mert ott népszavazás kívonta vissza Kon­stantin királyt. Ha nálunk is plebiscíturu fog dönteni,­­akkor ii it­ tiltakozni fog az angol be­avatkozás ellen.­­A királykérdést belpolitikai kérdésnek tartja ,­ így nem érti, hogy miért nem szabad arról írni. Ugy olvas­sa, hogy nagyatádi Szabót, aki szabad királyválasztó, ki akarják lőni a kormányból­ (Zaj a kisgazdapártban. Nem engedjük!) Orbók Attila: A magyar népet nem tehet kilőni! Balla Aladár: Miután a cenzúra megfeledkezett arról, hogy ezt a támadást törölje, bizalmatlan a kor­mány iránt. (Helyeslés.) Bodor György: A kormányban megvan a jósavi­dék, tehát támogatni kell. Ezután a gazdatársadalom bajait fejtegette hosszasabban. Tessék Budapest vá­rosát is végigrekvirálj­ani. Weiss Konrád: Mit rekviráljanak? Lisztjegyet? Bodor György: Több felesleges lisztet fognak Itt találni, mint falun! Weiss Konrád: Ison, zálogcédulát azt tálalnak! Kik adják a láncosoknak a lisztet?! Báró Szterényi: A kötött forgalom szüli a lánco­sokat! Bodor György: A pénzügyminiszter javaslataiban a kisgazdatársadalmat, sújtja lerobban. Egyszers min­denkorra meg kell annak szűnni, hogy a vármegyék gentri­nral akarják megmutatni ennek a nemzetnek, íúl a kötelesség. Azok a gentri urak, akik viselkedé­sükkel megteremtették a mai helyzetet Karafiáth Jenő: Nem lehet így gyalázni a köz­igazgatást! V. Ug­­on Gábor: Ezer esztendőn keresztül mégis csak csinált valamit az a gentri! Bodor György: Én nem gyalázom, hanem azokra az urakra értem, akik a kommün alatt behódoltak. Tisztelet a kivételnek. A kormányt abban a reményben támogatja, hogy a nemzetet majd csak a boldogulás út­jára vezeti. Pásztor József: Nem akar hosszasabban beszél­ni, csak egy intelemmel fordul a Ház tagjaihoz. Deák Ferenc azt mondotta, hogy az egymás közti háborús­kodás a haza nyugalmának veszélyével jár. Úgy látszik, hogy ebben a kis országban senki sem akarja a haza boldogulását, mert csak önzést és hiúságot tapasztal mindenütt. Vegye elő a nemzetgyűlés jobbik eseét és ne nézzen semmi más szempontot, csak ami a nemzet ér­­deke. (Helyeslés.) A lakáskérdés­ Orbók Attila a lakáskérdés tárgyában bejegyzett indítványát okolta meg. Fajvédelmi és közgazdasági szempont, hogy a kérdést megoldjuk, mert hiszen Bu­dapest rövidesen világvárossá fog fejlődni, kelet és nyugat transito-forgalmát itt fogják lebonyolítani. Az eddigi megoldások óriási erkölcsi és anyagi károkat okoztak az államnak. Az ő javaslata Columbus tojása. Nincs lakás, tessék lakást építeni. A heverő nagy tőkét kell a cél szolgálatába állítani. Az állam bizonyos ked­vezményeiről és jövedelmeiről ideiglenesen mondjon le. Törvényhozásilag garantálják, hogy ezentúl minden termelendő lakáss a szabadforgalom tárgyát fogja ké­pezni. Az új épületeket teljesen mentesítsék a vagyon­váltság alól és ezen mentesítést terjesszék ki az épü­letrészekre 1®. Az új épület és lakásrészeket tizenöt, év helyett 30 évig részesítsék adómentességben. Sürgőstül módosítsák az építési szabályrendeletet. Engedjék meg az alacsonyabb szobát és a manzard-lakások építését. Az ötszobás lakásokon felüliekre vessenek ki luxus­adót. Gondoskodni kell arról is, hogy építőanyag legyen. A cement exportálását megengedő rendeletet vissza kell vonni. Az építőipar megindulásával a munkáskér­dés harminc százalékát is megoldottuk. Az állam is próbálkozzék meg az építkezések megindításával. Erre nézve azt ajánlja, hogy engedélyezzék a lakbéremelést: kis lakásoknál 10, középlakásoknál 20­20, nagy­­laká­soknál 50 százalékig, de ne a háztulajdonosok, hanem az állam javára, s az így nyert 120 millió koronával amortizált 2 milliárdos kölcsönnel meg lehetne indítani az érpítkezéseket. Kéri a nemzetgyűlést támogassa tö­rekvésében. (A H&­ annakidején napirendre tűzi az in­dítványt.) A nemzetgyűlés hatásköre. Az elnök a szombati napirendet megállapítván, javasolja, hogy az állami szágyveresztő elnöki állására való jelölést is tűzzék ki. Hencz Károly ebben nyilt alkotmánysértést és az ílő törvény egyenes és flagráns megsértését látja. A ferom­ithár­ nincs eltörölve, tehát minden néven ne­velendő hatáskörnek időközben más szervekre való át-Tubílrósa külön törvényes Intézkedést kíván, ha. pl. kü­lön törvény kellett ahoz, hogy a végrehajtó hatalmat tzután a nemzetgyűlésnek felelős kormány gyakorolja. Az 1871-ik évi törvény előírja, hogy miképen kell az állami számvevőszék elnöki méltóságának betöltésénél a hármas jelölést megejteni. A nemzetgyűlést ez a jog megilleti, ha erre kimondja magát illetékesnek, de előbb az élő törvényt meg kell változtatni, mint ahogy ezt eddig is tette a nemzetgyűlés. Mert azzal nem lesz törvé­nyen a törvénytelen aktus, ha mi kimondjuk rá, hogy törvényes. Kéri a Házat, hogy az alkotmány le­rombolásához ne járuljon hozzá azzal, hogy elfogadja az elnöki indítványt. Az elnök kijelenti, hogy 6 indítványát a párt feb­ruár 19-ikén hozott határozata értelmében tette meg. Hen­ter Károly szerint ez csak elnöki bejelentés volt. Elnök megállapítja, hogy a HiUs határozott ilyen érte­lemben. Hencz ragaszkodik álláspontjához. Gróf Teleki Pál miniszterelnök hozzájárul Hencz Károly álláspontjához, mert azt hiszi, hogy gyakorlati­lag ugyanoda jutunk, akár törvényt alkotunk előbb, akár már holnap választunk. Csak rövid időkülönbség­ről van szó. Ha a Ház legális formában úgy teheti meg ezt az intézkedést, hogy azok is meg legyenek nyugod­va, akik ma kételyeket táplálnak, azt hiszi, leghelye­sebb, ha leveszik a választást a napirendről. A Ház ebben az értelemben határozott. . A pest megyei köszségi választások. Budavár­y László interpellált ezután a Pest me­gyében kiírt községi választások tárgyában. Kéri a belügyminisztert, hogy sürgősen nyújtson be törvény­javaslatot a községi képviselőtestületek, valamint a vármegyei törvényhatóságok választására vonatkozó­lag és az új törvény megalkotásáig halassza el a pest­megyei választásokat. Tomcsányi, mint ideiglenes belügyminiszter, azt feleli, hogy semmiféle törvénytelenség sincs abban, ha a lejárt mandátumok ügyében a választásokat megej­tik. Nehogy azt higgyék, hogy ez Pest megye speciális intézkedése, mert előbb-utóbb az országban mindenütt megtörténnek a választások. A választás felfüggesztése nincs módjában, de megnyugtatja az interpellálót, hogy ebből semmiféle hátrány ne­m származik, mert mihelyt az újabb törvényes szabályozás meglesz, új választások TSz­. február 26., szombat. A londoni konferencia, London, febpuír 25.­ (A Pesti Hírlap tudósító­­jának távirata keleti konferencián nagy­on ez­szörnyülködne a törökök magatartása miatt, akik többek köz­t még azt is követelik, hogy hadikár­­pótlást kapjanak a h­ibám alatt nekik okozott ká. Az Agence Havas párisi külön tudósítója égetést folytatott Kalogeropulos miniszterelnök­kel és megkérdezte tőle, mi a görög kormány maga­­tartása a legfőbb tanács ama határozatával szem­ben, mely szerint a keleti kérdés szabályozását egy vizsgálóbizottságnak terjesszék elő. A görög mi­niszterelnök azt felelte, hogy a görög küldöttségnek e terv ellen nincsen kifogása. Tart azonban attól, hogy ezzel előmozdítanák a törököknek azt a törek­­vését, hogy a tárgyalások­at hosszúra elnyújtsák és hogy Görögországot kimerítsék, mely a csapatok fentartását súlyos pénzügyi tehernek érzi. Görög­ország is, még az egész Kelet is sóvárog a béke után. Másrészt Görögország nem vállalhat felelős­séget arra, hogy a tárgyalás alatt álló területeket ki­ürítse és a területek keresztény lakosságát cserben, hagyja, melyet ez esetben ugyanaz a sors fenye­getne, mint a háború alatt az örményeket Berlin, február 25. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) Bir Simons külügyminiszter holnap­­­ra magához is vette a birodalmi gyűlés pártjainak vezetőit ,g­y közölje velük a német ellenjavaslat tokát Ajtir­­am Mittag jelentése szerint Német­ország­"az ellenjavaslataiban két esztendős fizetési haladékot kér fizetőképességének helyreállításéra. A jóvátételi összeg fizetése ez idő leteltével újra megkezdődhetne. Ezzel egyidejűleg a háborús ál­lamadósságok fizetésének ugyanilyen tartamú vi­lágmoratórium­mal való szabályozását kívánja. Né­­­metország azonban kész a jóvátételi összeg megfi­zetésére azonnal, amint erre a célra külföldi köl­csönt kap, de ebből a kölcsönből is bizonyos sz­­­zalékot az ország élelmezésének és nyersanyag­szükségletének ellátására kell fordítani. Ezenkívül­ az ententenak tervezetet kell előkészítenie a világ­gazdaság egységes fölépítésére, amiben a­ versaillesi egyezményre való tekintet nélkül minden­­államnak, tehát Oroszországnak és Amerikának is részt kell vennie. Ő­ k Németországban. nak ! lift febr. 25. (A Pest Hírlap tudósítója ta.) A Deutsche Allgemeine Zeitungnak és Simons külügyminiszternek egy nacionalista puccs terveire történt titokzatos utalásai foglalkoz­tatják ma is a közvéleményt A Vorwarts teljes vi­lágosságot követel ebben a nyilvánvalóan tiszta do­logban. Szerinte bizonyára ismeretesek a kormány­ előtt a folyamatban levő események. Egyben felhív­ja a munkásságot arra, hogy legyen a helyén. Fel­hívást intéz a véderő és a rendőrség tagjaihoz is,­ akik a köztársaság földjén az alkotmány védelmére hivatottak. Mint Münchenből jelentik, a putccszeay -veket valószínűleg Erhart aor­utiót hadnagynak ama tárgyalásaiból következtetik, amiket Stinnes-el folya­tatott abban az irányban, hogy a birodalmi kor­­mányt abban az esetben, ha az entente-nak való tár­gyalások ismét kudarcot vallanak. ..­., iktatják és diktatórikus eszközökkel annak élére .' - nih. Szkv­nos ezt a tervet termé­szetesen elvetet . . Ludendorff tá­bornok és a német néppárt Tümesgeiv Erhart kö­zölte ezt a tenust, hasonló álláspontra helyezkedett. / '­ A bécsi helyőrség tüntetése. , B&^/február 25. (A Pesti Hirlap tudósitójá­­­nak távtata.) Különös tüntetést renthw­­ata a nem-'­zetközi szocialista konferencia tajja iu " ti­zteleu­­tóra a véderő. A bécsi helyőrség s­­^/Jalonk­ivfifű­ legénysége tisztjeik vezetésével, összes-jn mintegy négyezer ember vörös zászló alatt, zeneszó mellett a városháza elé vonult s ott várták a kongresszus tagéit. Néhány külföldi delegátus, aki ez idő alatt érkezett a gyűlésre, beszédet intézett a katonákhoz.­ A tüntetés végén, a katonaság zeneszó mellett vonult­ el a külföldi szocialisták képviselői előtt. Olaszországban megadóztatják inbusi­tasokat. Róma, febr. 25. (A Pesti Hírlap tudósítójának, távirata.) A parlamentben most tárgyalják a limis­adóról szóló törvényjavaslatot. Bilotti képviselő in­dítványára a képviselőház felhatalmazta a kormányt, hogy magas valutájú külföldi államokból kéjutazásra érkező idegenek fogyasz­tását a jótékonycélú intézmé­­nyek javára megadhassa Hazay Mihály. Szakadás a­­német kommunista pártban. Berlin, Jfijr. 25. (A Pest Hírlap tudósítójának távirata.) Ji Vorw£rts szerint a kommunista párt­ban Szotifidás történt, aminek következtében öt kom­munistaveér, köztük Daeumig, Hoffmann Adolf és Zetkin asszony a párt elnökségéből kilépett-

Next