Pesti Hírlap, 1921. február (43. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-25 / 45. szám
Budapest, 1921 ELŐFIZETÉSI ÁRAK! Egész évre .«‚‚•«. 440 K Félévre ... ‚( «... 220 ) Negyedévre itm 110 j Egy bóra ,mint 404 Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 3 K Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerint. XLvI. évfolyam, 45. (14,465.) sz^^ . \V y Péntek, február 25. Kiadótulajdonosok LÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG. KIADÓHIVATAL ÉS KYOKDA: Budapest, Vilmos Császár út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL, Budapest Erzsébet körút 1. sz. Szabadforgalom. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter egy gazdaküldöttség előtt hallást tett arról, hogy fanatikus kivett szabadforgalomnak. „Kijelentettem miniapertársaimnak, hogy ha június végéig nem lesz szabadforgalom, én megyek !" — tett hozzá azután hitvallása megerősítésére. Mindenki, aki a közgazdasági élet törvényeit ismeri, megérti azokat az indokokat, amelyek miatt Hegedűs Lóránt, amikor újjá akarja teremteni a magyar közgazdasági életet, ilyen fanatikusan ragaszkodik a forgalom szabadságához. A háborúban mindenki természetesnek találta, hogy az egész társadalmi és gazdasági berendezkedésünk teljesen hozzá alakult a háború igényeihez. Szokjunk hozzá ahhoz a gondolathoz, hogy most már béke van és a békeidők szükségleteinek megfelelőleg kell berendezkednünk. Miért kellett a háború alatt mindenféle központok és ármaximálások szövevényes rendszerével megbénítani az áruk szabad cseréjét? Azért, mert a bojkott elzárt bennünket a világpiactól, a hazai termelés pedig csak szűkösen és nagy beosztással volt elegendő a szükségletek kielégítésére Ilyen körülmények között gondoskodni kellett a meglevő készletek helyes elosztásáról. És gondoskodni kellett arról is, hogy a konkurrencia árszabályozásától nem félő kínálat ne hajtsa föl az égig az árakat Jól-rosszul ezt a célt szolgálták háború alatt a különböző központok, maximális árak és árvizsgáló bizottságok. Most azonban megszűnt a világháború és megszűnt a bojkott, amelyik kirekesztett bennünket a termelő népek közösségéből. A világtermelés megindult, idehaza is dolgozni kezdünk. Minden okunk megvan az optimizmusra, arra a reménységre, hogy lassan teljesen helyreáll az áruk termelésének és cseréjének az a normális menete, amelynek háború előtt a világ a maga nyugodt és bőséges jólétét köszönhette. Most már számolni kell azzal hogy békés közgazdasági viszonyok között a háborús közgazdasági berendezkedés intézményei nemcsak nem szükségesek többé, hanem épenséggel veszélyesek és károsak. Az ilyen intézményekben megvan az a hajlandóság, hogy a maguk létezését igyekezzenek meghosszabbítani. Ha másért nem, azért, mert a mögöttük csoportosuló egyéni érdekeltségek ezt kívánják. Abban az arányban azonban, ahogy a lassan újjáéledő közgazdasági élet hasonlítani kezd a háború előtti közgazdasági élethez, ezek a megkötöttségek és korlátozások elviselhetetlen nyűggé válnak. Normális viszonyok között a kereslet mértékeihez igazodó termelés és árukínálat legbiztosabb záloga annak,hogy semmiben ne legyen hiányunk és a termelés a lehető legolcsóbb áron a lehető legnagyobb árumennyiségeket vesse a piacra. Minden érdekünk, hogy ez az alapvető közgazdasági törvény mennél előbb teljes hatásában érvényesüljön. Természetes, hogy a probléma a gyakorlatban nem ilyen egyszerű. A szabadverseny helyreállítása — legalább átmenetileg — egyik vagy másik árucikk olyan megdrágulását idézhetné elő, ami súlyosan megnehezítené a gazdaságilag leggyengébb osztályok megélhetését A helyzetet komplikálja a magyar valuta rosszasága is, ami azt okozná, hogy a szabadforgalom mellett a jobb valuták veszedelmes konkurrenciával fenyegetnék a belföldi szükséglet kielégítését Tapintattal és a viszonyok alapos mérlegelésével kell meghatározni azt, hogy milyen sorrendben és milyen tempóban történjék meg a háborús gazdasági intézmények lebontása és a békeállapotokhelyreállítása. Ezek a nehézségek azonban nem változtatnak azon az igazságon, hogy a helyzet végleges javulásához csaka szabadforgalmon keresztül vezet az út. Andrásisi a kereszténypárt elnöke. Nagyatádi Szabó és a radikális blikk. — Válsághírek az Andrássy-lukémiá is. A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este értekezletet tartott, amelyen Rakovszky István felszólalása után elnökké megválasztották gróf Andrássy Gyulát, melléje az ügyek intézésére egy tizenhattagú végrehajtó bizottságot. Andrássy megköszönte a párt bizalmát, kérte a támogatásukat javasolta, hogy az eddigi elnöknek, Haller Istvánnak, mondjanak köszönetet működéséért. Ezután Bleyer Jakab szólalt föl s rámutatott arra, hogy milyen helytelen dolog volt a nemzeti kisebbségek minisztériumát megszüntetni s kérte a pártvezetőséget és a kormányt, hogy a kérdés tárgyalásába mindenkor vonják bele a nyugatmagyarországi képviselőket Huber János után Scholtz Ödön azt fejtegette, hogy a kommün bukása után Bleyer volt az, aki a nyugatmagyarországi lakosságba beleoltotta a Magyarországhoz való hűséget .. Andrássy szintén kiemelte a nyugatmagyarországi kérdés nagy fontosságát, a hibákat helyre kell hozni. Haller javaslatára Bozsik Pál elnöklete alatt mezőgazdasági bizottságot alakítottak, hogy a párt agrárprogrammját napirenden tartsák, mert a keresztény egyesülés képviselőit nagyrészben mezőgazdasági kerületek küldték a parlamentbe. A párt igazgatójává Taszler Bélát választották meg. A kisgazdapárt pénteken este értekezletet tart, amelyen a pénzügyi javaslatokat tárgyalják. Az értekezleten azonban egyéb kérdések is szóba fognak kerülni, többek közt a most megalakult munkás, és polgárszövetség ügye, amelylyel kapcsolatban azt beszélték a pártban, hogy nagyatádi Szabó István a blokkal érintkezést tart fenn s hozzájárult ahoz, hogy több politikai bizalmasa belépjen ebbe az alakulásba. A párt egy része helyteleníti Szabónak a radikális-szocialista blokkal való kapcsolatát és az értekezleten nyilatkozattételre fogják felszólítani. Ugyancsak szóvá készülnek tenni Vass József közélelmezési miniszternek tegnapi kijelentését, amely a gabona zárolására vonatkozik. A kisgazdák újra követelni fogják a szabad forgalom korlátlan életbeléptetését. A kereszténypárt ma esti lakomáján, amelyről alább közlünk tudósítást, válsághírekről beszéltek az ott jelen volt politikusok. A válságot állítólag nagyatádi Szabó István elhatározása indítaná meg, aki le akar mondani a miniszterségről és egy időre félreállani. A késő éjjeli órákban a hit valódiságát nem lehetett ellenőrizni, mert a kormány tagjai minisztertanácson voltak együtt. Borsod a társadalmi kibékülésért. « Borsod vármegye állandó választmánya dr Tarnay Gyula javaslatára a következő javaslatot fogadta el: Borsod vármegye aggodalomtól eltelve szemléli azt az egyenetlenséget, mely a nemzetgyűlés tagjai között fennáll. A haza szorongatott helyzetében egységre, megértésre és megbecsülésre, bátor és határozott, mindenki által támogatott állásfoglalásra volna szükség. A törvényhatóság felér tehát a nemzetgyűléshez, hogy a komoly időkben fogjon össze a pénzügyi és gazdasági rekonstrukció sürgős munkájára, a "jogrendnek biztosítására és a társadalmi kibékülés létesítésére. A cseh népszámlálás. A csehek két év alatt ia már harmadszor számlálják meg köztársaságuk területén a népet. Nagyon megvan az oka annak, miért vetik rá magukat oly mohón a csehek erre a különben igen fontos tudományágra: a nemzetiségi kérdés rendkívül fontos nekik, mert az egyes vidékek számarányától függ, hol kell nemzetiségeiknek iskolákat, külön törvénykezési nyelvet stb. engedélyezni. Miután pedig az eddigi két népszámlálás alkalmával még mindig igen sok „idegent" találtak — többek között négy milliónál több németet és egy millión felül magyart — félévenkint újból és újból megcsinálják a népszámlálást, bízva abban, hogy a nemzetiségi számarány a rengeteg kiutasítás, elköltözés folytán egyre javulni fog, ha pedig nem javul valami különösképen, hát majd segítenek ők maguk, önkényesen és egy kis szent erőszakkal. Ilyen előzmények után ejtették meg az általános népszámlálást, a németség és magyarság nem kis rémületére, mert ezúttal már jóelőre hirdették a csehek, hogy az új népszámlálástól várják a németségnek legalább egy millióval való gyengülését, a magyarokra vonatkozólag pedig maga Szobár, volt miniszter, jelentette ki büszkén, hogy a felvidéken az eddigi 1.209.186 magyarból — tehát a lakosság 30%-ából ezúttal már csak 10%-ot fognak helyén találni. Ilyen rettenetes visszaesést persze nem lehet más eszközökkel elérni, mint olyanokkal, melyekkel a csehek dolgoznak. Már a népszámlálás előtt pár nappal óriási csapateltolások voltak: a felvidéket és Csehország színnnémet vidékeit cseh katonaság szállotta meg, részben, hogy terrorizáljon, részben, hogy megrontsa a számarányt Amidőn emiatt a németség vezérei panaszra mentek Cserny miniszterelnökhöz, naiv arccal jelentette ki, hogy ő nem is tud a csapateltolásokról . . . • Most pedig — a számlálás után — lássuk, miként történt ez. A prágai parlamentben, a népszámlálást követő napon már előállottak a német képviselők a vádakkal és olyan óriási mennyiségű adatot soroltak fel, hogy a cseh képviselők kínos helyzetükben az elnököt akarták kényszeríteni arra, hogy vonja meg egyszerűen a szót a németektől. Baerandi (német nemzeti párti) azzal kezdte panaszainak felsorolását, hogy a cseh kormány biztosította a német képviselőket arról, hogy nem lesznek erőszakoskodások a népszámlálásnál. És mégis, mit csináltak a számlálóbiztosok? Ami az elmúlt huszonnégy órában történt a cseh-szlovák köztársaságban, az az egekig kiált boszúért. Önök német községekben tiszta cseh biztosokat állítottak, akik csendőrökkel házról-házra mentek és úgy kényszerítettek mindenkit, hogy csehnek vallja magát. Legműveltebb, színtiszta német városainkban olyan számlálólapokat adtak ki, melyek a hülyék számára valók, akik nem képesek maguk kitölteni a lapjukat így például Auspitzlban — tiszta német város — kizárólag hülyék számára készített számlálólapformát osztottak ki, jelezve ezzel, hogy az egész város lakossága hülye. Azonban megfeledkeztek arróól, hogy elnökük, Masaryk, is Auspitzben nyerte műveltségét, mert ott járt iskolába. (Óriási derültség.)" A mahrisch-echenbergi polgármestert 10.010 korona pénzbüntetésre és 5 napi elzárásra ítélték, csak azért, mert egy olyan rendeletet adott ki, melyet a törvény értelmében kellett kiadnia. (Felolvassa a rendelet szövegét.) Trabauban valósággal őrjöngtek a hatóság emberei. Némely vezető embereket egyszerűen cseheknek írtak be. Csak tíz perc időm van beszélni a házszabályok értelmében, minden gazságot nem sorolhatok fel, de el fog jönni a nap, amikor megtudja majd a műveit világ, hogyan számlálták meg önök a népet. Mi tiltakozunk ezen a helyen erőszakosságaik ellen és legyenek nyugodtak, nagyon pontosan informálni fogjuk a külföldet arról, hogy mi történt itt Németcsehország legtisztább német vidékein kizárólag cseh szövegű számlálólapokat osztottak szét és kényszerítettek mindenkit, hogy csehül töltse ki a számlálólapját. Önök Szlovenszkán százezrével terjesztettek röpcédulákat ezzel a szöveggel: Nje, nje, nikdy! (Nem, nem, soha!) de minekünk is ez a jelszavunk! Mi szét fogjuk törni a versaillesi bilincseket! Egyelőre csak ennyit a csehek népszámlálási módjáról. Bizonyára ezerannyi sérelem történt és mi írni fogjunk minderről, mert ne feledjük el, hogy a csehek és az egész entente azt hangoztatja, hogy a magyar statisztika hazudik, az nem készült a valóságnak megfelelően. Nos, gondunk lesz rá, hogy megtudja a valót, mennyire felel meg a valóságnak a csehek népszámlálása! A török kérdés a londoni konferencián. Bécs, február 24 A Neue Freie Pressernek Jelentik Párisból: A londoni értekezletnek nagy érdeklődéssel várt délelőtti ülése, amelyen mindkét török delegáció egyidejűleg megjelent a legfelsőbb tanács előtt, minden incidens nélkül folyt le. Előbb a konstantinápolyi küldöttséget vezették az Anna királynő-terembe. Azután az angorai küldöttség jelent meg, amely a konstantinápolyi küldöttség mellett foglalt helyet. Lloyd George megkérdezte Tevfik basa nagyvezért hogy egészsége helyreállt-e. Erre Nizani basa volt berlini török nagykövet jelentést olvasott fel a törökök kívánságairól. Utána az angolai küldöttség vezetője terjesztette elő a török nacionalisták kívánságait. A két török párt követelései lényegileg fedik egymást. Lloyd George azt válaszolta, hogy a legfelsőbb tanács nem szándékozik a törökök részéről felállított alapelvek megvitatásába bocsátkozni, hanem konkrét követeléseket óhajt hallani. Felszólította a törököket, hogy másnapig dolgozzák ki kézzelfogható javaslataikat a sevresi szerződés enyhítése tárgyában.