Pesti Hírlap, 1921. április (43. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-12 / 77. szám

2 • • • ·—» A pénzügyi bizottság ma tárgyalta a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet Iklódy-Szabó János előadó ismertetett és javaslatokat tett arra nézve, mely pontoknál lehetne még költség­megtakarítást elérni. Báró Szterényi József indítvá­nyozta, hogy egy országos bizottságot küldjenek ki a költségvetés tételeinek átvizsgálására és annak munkálata szolgáljon zsinórmértékül a legközelebbi budget összeállításánál.­­Sándor Pál szintén a taka­rékosság keresztülvitele érdekében tett javaslatokat. Simonyi-Semadam Sándor és mások felszólalása után a vita folytatását keddre halasztották. A pénzügymi­niszternek az a szándéka hogy a vagyonváltság ja­vaslata után a költségvetést tárgyaltatja le a Házzal, és csak azután kerül sor az államadóssági javas­latra. A kormányzó tegnap Gaál Gusztort és Rubi­nek Gyulát fogadta kihallgatáson a válság ü­gyében. A csoportos audienciák elmaradtak, amennyiben újabb kihallgatások szüksége merül fel a helyzettel kapcsolatban. Kovács J. István és Vasady-C­ulogh György nyernek meghívást a kormányzóhoz. A keresztény egyesülés pártjában a politikai helyzet megítélésében a felfogás, hogy a kormány­válság enyhült s a mai kihallgatások lefolyása után a rekonstruált kabinet gróf Teleki Pál miniszterelnök vezetésével tovább viszi az ország ügyeit. Haller István a következőképen nyilatkozott a helyzetről: — A jelekből ítélve a kabinet, Telekivel az élén, csekély személyi változással megmarad. A keresztény egyesülés pártja a válság alatt folytatott tárgyalások során több izter. kifejezést adott azon felfogásának, hogy a vál­ság tekintetében csak egy kívánsága van és pedig, hogy az minél rövidebb idő alatt befejeződjék, hogy a nemzetgyűlés folytathassa gyümölcsöztető munkáját. A személyi kérdé­sek pártunkat teljesen hidegen hagyják, azonban tény az, hogy pártunk tagjai a legerélyesebben elleneznék Gaál Gaszton borügynáni­sz­tercégét. ismételve kijelentem, hogy pártunk nem állít miniszterjelölteket, de tény, hogy illeté­kes helyen Bernolák Nándor az igazságügyi tárca betöl­tésénél kombinációba van véve. Bernolák értékes jogtudós, aki annak idején a büntetőtörvény kodifikálásában jelen­tett részt vett. A pártnak különben az a nézete, hogy a Csermegi-rtodex elavult és keresztény szellemben átdolgo­zásra, modernizálásra szorul. Ami Gratz távozását illeti, amit pótolhatatlan veszteségnek tartunk, semmik­ppen sem engedhető meg az a túlzott beállítás, hogy parlamenti be­széde miatt kényszerült lemondani. Gratz lemondása már akkor befejezett dolog volt s igy az ezzel kapcsolatos eről­tetett magyarázgatások önmaguktól esznek el. Andr­asy ünneplése a kereszténypártban hogy­i zászlót, mit élünkön haladva­ tart, vigye mi­előbb teljes diadalra. Andrássy meghatottan mondott köszönetet és az üdvözlő szavakra a következőkben válaszolt: C­— A siker nagy politikai munkánkban csak akkor valósulhat meg, ha összetartunk, ha minden melléktekintetet félretéve, őszinte kölcsönös bizalom­mal szolgáljuk .pártunk 08 az ország ügyeit. A min­dennap tapasztalható viszály hátráltatja a kon­szolidációt és gyengíti az ország életerejét. Csak összetartással győzhetünk, a személyi kérdéseket távol kell tartani magunktól. Például óhajtok szol­gálni a pártfegyelem és együttérzés összetartásában, hogy megszenvedett hazánk hajóját a boldogabb révbe vezethessük. A párttagok lelkes éljenzéssel fogadták vezérük szavait, akit az est folyamán meleg szeretettel ünne­peltek. Balla Aladár beszámolója, Biaila Aladár nemzetgyűlési képviselő vasárnap tar­totta beszámolóját Békéscsabán. A nagyszámban megje­lent választók előtt megokolta a kisgazdapártul való ki­lépését és mandátumát a kerület rendelkezésért bocsáj­totta arra az esetre, ha a választók nem helyeselnék el­járását. A majd részletesen kifejtette a kormányválság okait, megvilágította a királykérdést és követelte a saj­tószabadság és gyülekezési jog azonnali helyreállítását. Utána Tomary Jeni képvselő tartott beszéd­et. A válasz­tók egyhangú bizalmukról biztosították képviselőjüket, köszönetüket fejezték ki főleg a szabad­­királyválasztás kérdésében kifejtett magatartásáért­, egyúttal fekérték a mandátum további vállalására. A keresztény egyesülés pártjában tegnap este az egybegyűlt párttagok meleg ovációban részesítet­ték vezérüket, gróf Andrássy Gyulát, névnapja alkal­mából. Andrássyt a párt nevében Vass József kul­tuszminiszter üdvözölte, aki a következő beszédet mondotta el: — A történelmet a jelen napjaiban sokat for­gatjuk, azonban legfőképen nem a verőfényes, hanem sötét lapjait. Vajon volt-e szomorúbb szaka a törté­nelemnek, mint a mai korszak? Magyar lelkük ösz­tönével tömörültek őseink kiváltságos nagy emberek közé és igy segítettek az ország bajain. A jelen idők válságos helyzetének parancsa, hogy szintén ha­sonlóképen Cselekedjünk. Mi is megtettük ezt s meg­találtuk azt a férfiút, akiben vezérünket tiszteljük Ez a kiváló ember és nagytudású államférfin gróf And­rás­sy Gyula, akit tartson meg a magyarok Istene nekünk és a hazának boldogabb időkre s kívánjuk, jól) és ahol nem él, teng, vergődik és senyved szikes cserépbe temetve, a vágyakkal teli, tudatlan, húsz­esztendős leány. Egyszer egy májusi reggel tsertinelliné azt mondta az urának: — Nándor, én ma nem megyek a piacra. Rosz­szul érzem magam. Menjen csak az Irma! Az­ öreg háziúr megcirógatta fehér kecske­szakállát. — Az Irma? — nézett az asszonyra gyanakvón. — Egyetül? És nem lesz apai páj? — Baj? — pillantott rá vissza elgondolkozva a felesége. — Hát akkor menj el vele te, Nándor. Irma már ott állt egyszerű kalapjában, karján a füles kosárral. — várj, m­elyek én is! — szólott az öreg s negyedóra múlva már ott lötyögött a lánya oldalán, a piaci kofák sorfala között. És ahogy igy mentek kosártól-kosárhoz,, kofától-kofához, mindegyiknél megállva és mindegyikkel alkudozva néhány krajcár miatt, az öreg Bertinelli egyszerre csak megtorpan az egyik kofaernyő előtt. Megtorpant és szinte ki­dülledt szemmel bámult rá a kofa lányára vagy ki­csodájára, egy tizenhat-tizenhét esztendős szép kis falusi leányra. — Szakkramentil — morogta magában Berti­nelli — akkurát asz én Máriám fiattal koroppant A szép kis parasztlány mosolygott a bámész­kodó öregre s szeme csillanásából­­az élet tavasza egy pillanatra mintha beletáncolt volna a fehér­szakállú, szigorú apa szivébe, mert Bertinelli, amikor ettől a kofától alkudozás nélkül vásárolván valamit, nagy lassan tovább lötyögött a lányával, meglágyult dümmögéssel szólt oda a sápadtan mellette lépkedő Irmának: — Irmai Ha a mutter mekktgótyul, mink is elmegyünk egy majális! Tyjó?­­ PESTI HÍRLAP Kis notesz• Párbeszéd egy sötét szobában. A férfi: Igen, igen, te voltál! Nekem azt ha­zudtad, hogy a jótékony ügyletbe megy. Hazudtál... de én utánad lestem . . . És mindent tudok! Te voltál! A nő (mosolyog): Hová gondolsz !! A férfi: Te voltál! A Semmel­weiss-utca sar­kán ültél kocsiba ... Rozoga konflisba ültél . . . Úgy osontál bele a kocsiba, mint az egér az egérfo­góba . . . Meglapulva, lehajtott fejjel . . . Látszott rajtad messziről, hogy remegsz . Rögtön láttam, hogy rossz títon jársz ... A nő (derülten): Ugyan, fiam! A férfi: A nyomodban voltam, követtelek, ko­csin ... A Kálmán-utca sarkán szálltál le ... Gyor­­san ugrottál ki a kocsiból, odahajítottad a pénzt és gyorsan néhány lépést tettél fölfelé az utcán ... Szo­rosan­ a fal mellett . .. Már akkor minden mozdula­todon rajta volt a bűn! A nő (nevetgél): Édesem, édesem, miket be­szélsz! A férfi: Ahogyan a fal mentén elsiettél, aho­gyan a sarkon hevesen befordultál, ahogyan itt vé­gigszaladtál, mintha kergetnének, ahogyan a kapu előtt, az előtt a kapu előtt megásottál és egy pilla­natra még tétováztál, a ház előtt, ahol az a fickó la­kik. — akkor én már mindent tudtam rólad! Tud­tam, hogy elvesztél, becstelen vagy, meg fogsz csal­ni, véged van és egy perc múlva nyakig fetrengsz a­ pocsolyában! Aljas . . . A nő (széles kacagással): Drágám, ne nevet­tesd ki magad! 4 férfi: Aztán elnyelt a kapu . . . Úgy sza­ladtál be rajta, mint a gyilkos, ész nélkül . . ..Utá­nad akartam menni, aztán mást gondoltam, reszket­tem az utálattól és elmenekültem ... Gyűlöltelek ... Mert rongy vagy, komisz vagy, te vagy a világon a legbecstelenebb nő! A nő (fölényes jókedvvel): Nahát! Ez­­mu­latságos, szivem. És miből gondolod, hogy az . . . És a nő csakugyan én voltam. A férfi:"Megismertem a ruhádat . . . Szürke kosztüm, lakkcipők és sötétkék kalap volt rajtad, hosszú, barna tollakkal ... A nő (felháborodva): Micsoda ! Sötétkék . . .. hosszú barna tollakkal? . . . Meg vagy őrülve ! Ki hord ma ilyen kalapot . . . Hosszú barna tollakkal! . . . (Reszket a dühtől.) Kikérem magamnak, hogy sértegessél! Bónyi Adorján: Az angol bányászok tovább tárgyalnak. Bécs, ápr. 11. A Neues Achfuhrblatt jelenti Londonból. Késő éjjel elhatározták, hogy a bányá­szok, a bányatulajdonosok és a kormány képviselői eltek­intenek az eddigi feltételektől és új tárgyalá­sokra ülnek össze. Lloyd­ George közvetítő javasla­tára a bányász­szövetség felszólította a munkás­ságot, hogy ezentúl ne álljanak útjába a bánya­tulajdonosok vagy a kormány intézkedéseinek. Aa természetesen továbbra is kérdéses marad,, vajon a tárgyalások hamarosan eredményre vezetnek-­e. Berlin, ápr. 11. Az East Europe jelenti Lon­donból. A bányamunkások és bányatulajdonosok ta­nácskozása elé feszült­­ figyelemmel tekintenek. Thomas tegnap este a bányamunkások egyik gyűlé­sén beszédet tartott és a többek között kijelentette, hogy az eddigi tárgyalások az ész diadalát jelentik és nyilvánvaló, hogy a kormány nem akarja magát méltósága mögé elsáncolni. Az első nehézségek el­múltával kölcsönös bizalom alapján megkezdődhet­nek a tárgyalások. 1921. április 12., kedd - A mozik ügye. A Pesti Hírlap vasárnapi számában felvetett kérdés, miért lett egyszerre olyan sürgős a moziren­delet végrehajtása, ez a kérdés dominálja a mozi­­szakmát csakúgy, mint az ügygyel foglalkozó közvé­leményt. Ezt a kérdést teszi Rassa­y Károly is annak a beszédének gerincévé, melyet a nemzetgyűlés leg­első ülésén készül elmondani ... A szakma részéről egyébként igen jelentős lépések történtek. Minde­nekelőtt a „nem engedünk" jelszavát kapták fel És ebben szolidárisak az egész vonalon. A filmgyárak máris abbahagyták a munkát. Az angol-magyar film­társaság bojkott alá került. Filmet ez a társaság többé nem kap. Kiderült, hogy ez a társaság a Buda­pesten kapott hat engedélyen kívü­l kapott egyet­egyet még Pestújhelyen és Kispesten is. Egyáltalá­ban most már minden nyomok ehez a társasághoz vezetnek vissza. Nyíltan hangoztatják a mozisok, hogy akinek például valami relációja van az angol­magyar filmtársasággal, ott a rendelet,, nyíltan fel­rúgja a saját intencióit is. Pásztory M. Miklós rn­dául igazgatója a Corvin filmgyárnak. Pásztoryé az Eldorádó mozi, az övé is maradt, holott nem ebből él, amennyiben a­­ gyári igazgatóságon kívül kitűnően menő virágüzlete is van. Miért? Mert a Corvinnak az Uránián át relációi vannak az angol-magyar film­társasággal. És a Corvin kapta meg a Mozgókép­ Otthont. Ezt a mozit Décsi Gyula teremtette meg, aki egyébként vezető elméje a szakmának. Rendben van, dukál a Corvinnak bemutató mozi, de mért nem adták meg ehez neki a nyitásos jogot Majd csinált volna a Corvin mozit magának... A mozisok szakmája persze permanens üléseket tart. Ismételten hangoztatják, hogy rokkantaktól, csak a mozijukból élő kis exisz­tenciáktól vettek el mozikat. És akcióba lépett a szín­igazgatók szövetsége is. Vasárnapi ülésén elhatá­rozta, hogy megkeresi a Gyoszt,-Mi Omkét, a Keres­kedelmi és Iparkamarát, hogy a nemzetgyűlésnél szorgalmazzák a jogorvosló és a jövőre nézve prae­veniáló lépéseket, gondoskodást a tulajdonjog hatá­lyos védelméről. Gyűlésre készülnek a filmvállala­tok alkalmazottai is, vagy háromezren, hogy exis®­teociájuk érdekében felemeljék tiltakozó szavukat Napi hírek.­ ­ (A német császárné meghalt) A doorni kastélyból szűkszavú távirati jelentés érkezett Ber­­v­­inbe: császárné hétfőn reggel negyedhét órakor csendesen elszenderült." A­ gyászhír nem jött várat­lanul. A hosszú számkivetés keservei már kezdettől fogva rettenetesen megviselték szervezetét és hónapok óta feküdt súlyos betegen. Szenvedett, amiért hazáján­­ól menekülni volt kénytelen és a halál most, hatvan-­négy éves korában, távol a német­­földtől, megváltotta szenvedéseitől. Viktória Auguszta a Schleswig-Hol­oteini hercegi családból származott, 1881 február 21-én ment férjhez Vilmos akkori trónörököshöz és nem sokkal később Európa egyik leghatalmasabb uralkodónője lett. A hatalom azonban nem szédí­tette el, nemes egyszerűségében töltötte egész életét és mint anya e feleség oly tündöklő példát mutatott fel egész, nagy német nemzetnek, hogy a borzalmas ösz­szeonás után is osztatlan hódolat és részvét kisérte menedékhelyére. Sohasem politizált, mindig csak a jótékonyság terén működött és sajgó szívére a valu­tájában keresett vigasztalást. Halála a rettenetes ka­tasztrófa óta először teszi egységessé a megalázatá­sában is hatalmas német népet és temetésére, amely az eddigi Intézkedések szerint szombaton Potsdam­ban lesz, bizonyára nagy tömegekben fog a birodalom fővárosába zarándokolni a Vilmos császár által oly hatalmassá tett ország népe. •­ (A Magyar Tudományos Akadémia) hétfőn dél­­után összes­ ülést tartott, melyen Herczeg Ferenc elnö­költ. Balogh Jenő főtitkár bejelentette a Tudományos Akadémia számára érkezett újabb adományok tételeit, amelyekkel együtt a magyar társadalom lelkes támogat­­tása immár elérte a 3.354.000 koronát. A Wodianer-ju­­talom egyik részét Honor Lajos tatabányai iskolaigaz­gató, a másikat Spiller József tiszaújlaki iskolaigazgató kapta meg. A Jutalom átadását Herczeg Ferencnek nagy­szabású, a magyar néptanítók érdemeit kellően méltató és tovább­ kitartó munkára buzdító beszéde tette külö­nösen ünnepivé. A személyesen jelen levő Honor Lajos meghatott szavakkal és fogadalommal köszönte, meg ki­­tüntetését. Szily Kálmán főkönyvtáros három örök le­tétet jelentett be.­­ (Bécsben megint drágább lesz a villamos­jegy.) Bécsi tudósítónk jelenti: A városházán olyan hírek vannak forgalomban, hogy nemso­kára újra szükségessé válik a közúti közlekedés viteldíjainak emelése. Az alkalmazottak ugyanis olyan nagy bérkövetelésekkel álltak elő, hogy­ azoknak teljesítése többszáz millió koronát igé­nyel Ennek következtében a viteldíjat hét—­ nyolc koronára fogják emelni . (A cipészszakma tiltakozó nagygyűlése.) A magyarországi összes cipőszakmabeli érdekképviseletek tiltakozó gyűlést tartottak amiatt, hogy az állam a Ke­­lenföldön kincstári tulajdonban levő nagy bakkancsgyá­­­rs őrületet idegen tőkének adja át Ingyen huszonöt óvrai­zóló szerződéssel. Számos felszólalás hangzott el, ame­­lyek sérelmezték, hogy a köztisztviselők részére valós cipőmegrendeléseket az állam idegen tőkének adja ak­­kor, amikor ugyanezt magyar iparosok magyar munká*­sokkal is elvégezhetik. Ilyen értelembe®, határozati jrtja­vaslatot is fogadtak el­­­ .

Next