Pesti Hírlap, 1923. március (45. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-16 / 61. szám

PESTI HIRLAP 1923. március 16., péntek. Máré Szterényi József elmidámt. Németország gazdasági helyzete a Ruhr-vidék megszállása következsében. A Magyar Külkereskedelmi Szövetség csütörtöki gyűlésén báró Szterényi József elnök, beszámolt németországi tanulmányútjáról. A Ruhr-vidék megszállása a legsúlyosabb gazdasági helyzetet teremtette nemcsak Németországban, de magában Franciaországban is. Míg eddig a francia nagy kohóipar, Európa legnagyobb vasipara, bővben el volt látva németországi szénnel és koksszal, addig most a francia kohók legnagyobb része vagy már szünetel, vagy a közeljövőben kifúvásra kerül, mert az eddigi V0 millió tonna szén és koksz helyett még 100.000 tonnát sem sikerült kapniuk. Ellenben a Ruhr-vidéken csendes, erősen alácsökkent termelés folyik, óriási felhalmozásával a szénnek, a koksznak, vasnak és vasáruknak, vegyészeti cikkeknek és textíliáknak, bár a termelés egy része szünetel is, és ez a helyzet valami lényegesen nem is fog változni, tartson bár még hónapokig is a megszállás. Ezt a felfogást támogatja az a tény, hogy a Huhr-vidék ellátása élelmiszerekkel normális és a jövő termén évadik teljesen biztosított, és ugyanilyen normális, bármily akadályok gördültek légyen is annak útjába, pénzügyi ellátása Németország részéről. Magán a Ruhr-vidéken olyan egység uralkodik a németlakosság körében, aminő szinte példátlan és ennek az egységnek megzavarása, vagy megtörése kizártnaktekinthető és ha van egy veszedelem, aminthogy van, az nem az egységes front megbontása, mert ez kizártnak tekinthető, hassen, az idegek kimerülése, a két ellenséges fél olyan összecsapása, amely katasztrófára vezethsítte. Ennek elkerülése képezi a német irányadó körök legfőbb gondját, hogy a Ruhr-akció lokalizálva maradjon és ne veszélyeztethesse Európa békéjét. Ugyanilyen egységes a front. Németországnak egyéb részeiben, egész Németországban, ahol a szélső jobb és szélső baloldal, a bolsevisták kis csoportjának kivételével, mellyel azonban maga a szervezett munkásság áll legélesebb ellentétben és mely semmi jelentőséggel nem bir, legbelsőbb harmóniában áll egymással, félretéve minden politikumot, sőt gazdasági ellentétet is és minden erejüket koncentrálva a sikeres ellenállásra, illetőleg a stuhr-kérdésnek, Németország méltóságának megfelelő megoldására. Az előadó sem a német felelős tényezők, sem a legkülönbözőbb politikai pártok képviselői között, akikkel alkalma volt érintkezni, nem akadt egyre sem, aki arra az álláspontra helyezkedett volna, mintha •Németországmeg akarná tagadni jóvátételi kötelezettségét, ellenkezőleg, valamennyi tényező egyértelműleg hangoztatta, hogy becsületbeli kötelessége Németországnak a frontem kötelezettségek teljesítése, de termés...., szélesen csak a lehetőségek határán belül Másrészt a legnagyobb elismerés illeti a német szervezeti munkásságot, az ottani szociáldemokrata pártot, még a független szocialistákat is belevéve, akik olyan nemzeti irányt követnek és oly nemzeti álláspontot képviselnek, melyben köztük és a polgári elemek kö NAPI HÍREK. Tasnády Szűcs András államtitkár a M. Á. V. rendeletéről A Máv. elnökigazgató ismeretes rendeletéről, amelyben a vidéki állomásokhoz beosztott vasúti alkalmazottak lakásügyét illetőleg ad bizonyos utasításokat az üzletvezetőségeknek. Tasnády-Szücs Andor helyetes államtitkár, Máv, elnökhelyettes, a következőket mondotta a Pesti Hírlap munkatársának: — A kereskedelmi miniszter úr felhatalmazásának megfelelően a nagy vitára alkalmat adó ..Máv elnökigazgatói rendeletet a helyes megvilágításban kell a közvélemény elé tárni. Annál inkább is szükséges, mert rendkívül nagy súlyt helyezünk arra, hogy a rendelet értelmezése körül támadt téves felfogásokat a való értelmében fedjük fel, mert ebben az esetben a rendelethez fűzött támadó ésű megjegyzések remélhetőleg maguktól is el fognak esni . A rendelet az igazgatóságnak az üzletvezetőségekhez intézett szolgálati utasítása, amelyet azért kellett kiadni, mert a kormány a 2000 léleknél kevesebbet számláló községekben felszabadította a lakásokat. Ezekben a községekben egyesek csak olyan horribilis áron voltak hajlandók lakást adni a vasutasoknak, amely felülmúl minden búzavasutát és minden olyan valószínű lehetőséget, amelyet egy vasúti alkalmazott meg tud fizetni. A rendelet intenciója az volt, hogy az üzletvezetőségek igyekezzenek a községeikkel megértetni a helyzetet, megegyezésre jutni, mert különben mérsékelni kell a forgalmat, sőt előállhat az az eset is, hogy egyes állomásokon szünteltetni kell a vasúti közlekedést. Egyes helyeken kilakoltatták a vasúti alkalmazottakat, más községekben közvetlen kiakoltatás előtt állottak és nem nézhettük tétlenül, hogy alkalmazottaink újból vagonlakókká legyenek. Ha alkalmazottaink részére az állomáshoz tartozó községben nem tudunk lakást szerezni, akkor az illető alkalmazottak természetesen lakás nélkül szolgálatukat sem láthatják el. Ha a vasúti raktárnak például nem kap lakást, akkor abban a községben be kell zárni a raktárt és szüneteltetni kell az áruforgalmat. Ha a vasúti távirdász jutna ebbe a helyzetbe, akkor a távirdai forgalmat kellene beszüntetni. A rendelet azt célozta, hogyezeket a szempontokat értessék ieg a községgel, zárt különbség egyáltalában nincs. A szociáldemokraták változatlanul állanak a kormány mögött. A Ruhr-vidék elzárása folytán természetesen nagymérvű csökkenés állott be Németország ipari termelésében, de a szükséges szénnel és vassal el van látva Németország Ruhr-vidéken kívüli része hónapokra is kellő készlettel, az agol- és csehországi szénbehozatal pedig gyarapítja készleteit. Kétségtelen azonban, hogy a német ipar exportképessége tetemesen csökkent, sőt a sok viszonyban lehetetlenné is válik, amiben nagy része vanaz időközben óriási mértékben emelkedett drágaságnak, a velejáró munkabér-és anyagáremelkedésnek. Részletesen foglalkozott a márka árstabilizálására irányuló akcióval, s reméli, hogy sikerülni fog a márkát legalább mai nívóján hosszabb ideig, hónapokig is megtartani, ami a német gazdasági és pénzügyi viszonyokra igen jó fényt vet. A termelési válságba jutott francia vasipar helyzete nagy előnyöket jelent Anglia és Belgium szén- és vasiparára, de még az Egyesült Államok vasvárára is, egyrészt a német verseny elmaradása által, másrészt a Németországba való exportlehetőségek kihasználásával. Legközvetlenebbül kihatott pedig a s ruhrvidéki helyzet a valutaviszonyok folytán nagy válsággal küzdött cseh vas- és nehéziparra, sőt a cseh textiliparra is. A hónapokon keresztül nagyrészben szünetelt csehországi nehézipar ma ismét teljes üzemben van, a legjobb piaca Németország, a cseh textilipar is, amely a német versenyt legsajátabb exportterületein oly érzékenyen érte az utóbbi időben, csaknem teljesen mentes ettől a versenytől most, úgyhogy a Ruhrvidék válsága, a német gazdasági helyzet nehéz volta, nagy konjunktúrát idéz elő az érlített országokban, mindenütt csökkentve a munkanélkülséget is egyúttal. Csoda-e tehát, ha ezekben az országokban a konfliktus kiküszöbölésének kérdése nem lép még előtérbe? Behatóan foglalkozott még a ruhrvidéki akció Oroszország gazdasági és politikai viszonyaira való visszahatásával is. Még ott is jelentkezik az ipari termelés terén hatása ennek a helyzetnek. Németországi tartózkodása idejére esett a Reichstagnak manifesztációja az 50 millió dolláros belső kölcsön ügyében; jelen volt annál, nagy nemzeti tüntetés volt az és kétségtelennek tartotta mindenki, hogy ez a kölcsön legalább is kétszeresen, ha nem többszörösen túl fog jegyeztetni,ebben is kifejezésre akarván juttatni azt az egységet, amelyet az egész német nemzet ebben a nagy kérdésben képvisel. Végezetül a Ruhr-vidék helyzetének Magyarországra való visszahatásáról is beszélvén, annak az óhajának adott kifejezést, vajha megtaláltatnék az az alap, amelyen a franciák és az németek megérthetnék egymást és a Ruhr-konfliktus kedvező kiegyenlítést találna. Meggyőződése szerint Európa békéjének kérdése függ ettől és ha sikerül ezt a kérdést megoldani, hosszú időre nyugalom fogna Európában beállani. Az érdekes előadást a nagy számban megjelent közönség nagy tetszéssel fogadta, hogy azok a maguk hatáskörében legyenek segítségére a forgalom zavartalan ellátásában. A rendelet nem tartalmaz végérvényes utasítást szünetelésre, vagy forgalombeszüntetésre, csak a szolgálati főnökségektől javaslatokon, kér. Egyetlen mérséklés, vagy forgalombeszüntetés nem történt és nem is történhetett volna, csak a javaslatokkal a miniszterhez fordultunk volna és a miniszternek teendő javaslat esetén történhetik azután az ő hozzájárulásával bármiféle ilyen intézkedés. A rendelet utolsó pontját szintén tévesen értelmezték. Az, hogy az illetékes tényezőknél tett lépéseink eredménytelenek voltak, nem azt jelenti, hogy ezzel kritizálni akartuk volna a kormány intézkedéseit, hanem csupán az üzletvezetőségektől szinte óráról-órára beérkező sürgetésekre óhajtottunk válaszolni, hogy tudniillik a kormányrendelet megváltoztatását már nem lehet kieszközölni és igyekezzenek az üzletvezetőségek ezek után a közvetlen megegyezés alapján a községeket a való tényállásról és annak várható konzekvenciáiról meggyőzni. (Liszt Ferenc és Heine.) Mind a két névhez egyaránt régi kötelékek fűznek bennünket. Liszt Ferenc, a „hangok nagy tanárja", egyedülálló művészetével még most is dicsőséget szerez a magyarságnak. Hatalmas akkordjai, regényes futamai hangversenyzongorákon dübörögnek s meszsze nyugaton alig van koncert, melynek műsorán ne szerepelne a neve. Heinének pedig nem felejtjük el sohasem, hogy akkor szegődött mellénk, mikor mindenkitől elhagyottan véreztünk 1849-ben. Ekkor írta „1849 októberében" című versét, melyben honvédjainkat a nibelungokhoz hasonlította. De ebben a versben egy fricskát is szánt a sörényes magyarnak, Liszt Ferencnek, ki távol a magyar csatatértől pihentette rozsdás kardját. Ez az évődés végigvonul a két zseni egész életén. Jean Chantavoine könyvet írt Liszt és Heine viszonyáról. Ebből tudjuk meg, hogy ők 1835-ben ismerkedtek meg Párizsban. De nem kedvelték egymást. Heine újságcikkeiben metsző gúnnyal támadt a regényes művészekre és Liszt az élceinek céltáblájává lett. — Liszt — írta Heine — minden fazékba és beleüti az orrát, melyben a jó Isten a jövendőt főzi. Liszt Ferenc erre egy zenei szaklapban válaszolt, tartózkodóan, hidegen. 1844-ben Lisztet ünnepelték. Párizsban ha hangversenyt is adott. Heine ekkor taktikát változtatott. Első hangversenye után cikket írt róla, meg hemzsegett a sértésektől és ,,zseniális bohóc"-nak nevezte őt. Mielőtt azonban kinyomatta volna, találkozót kért Liszttől, hogy elolvassa neki cikkét Levelében, melyben a találkozót kéri, „barátjának" nevezi magát. A könyv írója, Chantavoine, felemlíti, hogy Heine ugyanebben az időben több ezer frankós váltót nyújtott át Lisztnek, ki azonban megtagadta aláírását A váltót félretolta és ezt mondta: — Nem vagyok hajlandó megfizetni a dicséretet. A különös epizódot, melynek valódiságára nem győződhetünk meg, a könyv nyomán most. Corriere della Sera meséli el. Csak ti művészettörténet hivatott arra, hogy ebben a pörben ítélkezzék. " . A Don Juan - Nagyságok cimű Prévos R/Sarceil-regény közlését szombati számunkban folytatjuk. — (Korányi Millerandnál.) Párizsból jelenti a Havas-ügynökség:« Millerand, a francia köztársaság elnöke, fogadta báró Korányi Frigyes magyar közvezet. — (Kereskedők az üzlethelyiségek fölszabadítása ellen.) A Fővárosi Kereskedők Egyesülete gyűlés tartott, amelyen állást foglalt az üzlethelyiségei szabaddátétele ellen. Vértes Emil elnök megnyitó beszédében kifejtette, hogy a kormány úgy intézi a lakásügyeket, mint sehol másutt a világon. Barczel Gábor, a Baross Szövetség alelnöke rámutatott arra hogy az üzlethelyiségek felszabadítása gazdasági katasztrófát idézne elő. Mester Pál és Szarka Józse felszólalása után, érkezett az ülésterembe az a hír hogy a népjóléti miniszter május elsején felszabadítja az üzlethelyiségeket. Erre nagy izgalom keletkezett a jelenlevő kereskedők között, akiknek nagy része amellett volt, hogy ebben az esetben bezárják üzleteiket. Végül is a gyűlés egyhangúan elfogadta Kramer József főtitkár határozati javaslatát, amelyben figyelmezteti a kormányt arra a gazdasági válságra, amely az üzlethelyiségek szabaddátétele után keletkezik. A határozati javaslat szerint a kereskedők egy része a szabaddátétel esetén kénytelen les alkalmazottaiból többeket elbocsátani, ezáltal a munnkanélküliség is növekedni fog. Eddigi dispozíciók szerint a fővárosi kereskedemi és ipari érdekképvzitek vasárnap délelőtt országos tiltakozó nagyt rendeznek a bolthelyiségek szabaddátétele eletére ezen a nagygyűlésen minden valószínűség szerin a népjóléti minisztérium képviselője is ott lesz, hogy részletesen tájékoztassa a kereskedőket a felszabadítással kapcsolatos intézkedésekről. A Belváros Polgári Körben csütörtökön kezdődött a három napra tervezett lakásügyi ankét Székely Ferenc elnökletével. Az előadó dr. Halom Dezső az építkezés, lakás és üzletkérdést fejtegetve, arra a nézetre jutott hogy nagyarányú, a háború előtti méreteknek megfelelő építkezés nem lehetséges ugyan, de annyit amennyi a mostani inség megszüntetésére szükséges, lehetne építeni. Az üzletek szabad felmondhatóságát átmeneti intézkedésekkel lehet enyhíteni olyképen, hogy kivételes méltányos esetekben a bérlő kívánságára a törvényes felmondási időt meg lehetne hosszabbítani vagy kitolni és közben a bérkérdést rendezni. Ugyanez az intézkedés enyhítheti a felmondott nagy lakások cseréjének szigorúságát. Felszólalt még Szalay Lajos műszaki főtanácsos, Törös László a Lakók Szövetsége és dr. Kraemer József kereskedők egyesülete nevében. (A nagybeteg Milena királyáé.) Az olasz királyné Nizzába érkezett, hogy ápolja anyját, Milena montenegrói királynét, akinek állapota válságosra fordult. (Péntekem kezdődnek a tárgyalások a vasiparban.) Walkó Lajos kereskedelmi miniszter csütörtökön délben magához kérette a vas- és gépgyárosok vezető embereit, akikkel hosszabb tanácskozást folytatott a munkáskizárások ügyében. A gyárosok tájékoztatták a minisztert a jelenlegi helyzetről . Itt jelentették, hogy bennük megvan a hajlandóság a munkások képviselőivel való közvetlen tárgyalások megkezdésére. A tanácskozás után a gyárosok egyesülete értesítette a Vasmunkások Szövetségét, hogy pénteken délelőtt dr. Tőry Gergely miniszteri tatulásosnál jelenjenek meg a kizárt munkásság megbízottai, hogy az egyezkedési tárgyalásokat megkezdjék. Remélhető, hogy most már nemsokára helytvál a béke a vasiparban. A szabóiparban egyelőre nincs kilátás egyezkedésre, a nagyobb műhelyekben még mindig szünetel a munka. (Jugoszláviában kivégeztek egy pesti detektívet.) Nemrégiben hír érkezett arról, hogy Fábián István államrendőrségi detektívet, — aki körülbelü három hónapal ezelőtt rokonai látogatására Jugoszláviába utazott, — az ottani hatóságok kémkedés gyanúja miatt letartóztatták. A külügyminiszteriül diplomáciai úton érdeklődött ez ügyben és kiderült hogy a hír tényleg megfelel a valóságnak. Csütörtökön jugoszláv megszállott területről utasok, érkeztek Budapestre, akik közül az egyik a keleti pályaudvari őrszobán elmesélte, hogy Fábián detektíva kedden délután kivégezték. A főkapitányság detektívtestületében a hit mély részvétet és megdöbbenést keltett. Most a külügyminiszérium ismét diplomácia lépéseket tesz, hogy a kivégzésre vonatkozó értesítéseket megkapja. (Halálozás.) Nagysötétági Hoffmann flugó nyugalmazott táborszernagy, belső titkos tanácsos, ma reggel 73 éves korában meghalt. Jávor Pál, feltőmvész temetése pénteken délután négy órakor lesz a Kerepesi-úti temető halottasházából Az egyházi szertartást Nemes Antal püspök végzi- A képzőművészet gyászát Zala György fogja búcsúztatójába tolmácsolni-Hevesi Britauigh Aladár főguráziumi tanár életénél 4- ik évében Szekszárdon meghal .