Pesti Hírlap, 1923. december (45. évfolyam, 272-294. szám)

1923-12-23 / 290. szám

gához. — Vagy szalag megerősítve egy csattal vagy hímzés. A délutá­ni kalapokat paradi­csomtól­, a kalap­ tete­jén vagy saját anya­guk disziti. Némely forma csupa virágszi­rom, melyek pikkely­szerüen fedik a fejet. Némelyiknek a szalag­diszitése oldalt tovább folytatódik és a váll­ra esve, rojtban vagy gyöngyökben végződ le. A kalapoknak mint­egy kiegészítő része a hatalmas, láncon vagy karikán függő fülbeva­lók, amelyek a kalap színének megfelelően domborítják ki a sze­meket és az ajkat. BERKOVITS ANDOR: Délutáni kalap, tollainsiel a kalap tetején A TARSASAG TAGJAI A KOZMETIKUSNÁL Budapest egyre fejlődő társasági élete mellett egyiken tanúskodik az a sok kozmetikai intézet, amely az utóbbi években nyitotta meg kapuit, hogy a társa­ság hölgyeinek és urainak kisebb-nagyobb szépség­hibáit valami zseniál­ ötlettel korrigálja. Egymás­után nyíltak meg a manikűr-termek misztikus vilá­gítású helyiségei, amelyek nem elégedtek meg a kar­molásra kész női körmöcskék csinosításával és az el­hanyagolt férfiujjak rendbehozatalával, hanem ráe­tették magukat a szépségápolás egyéb fantasztikus és nagyszerű műveleteire is. A társaság hölgyei és urai nagy előszeretettel ápolják arcbőrüket, hajukat, valóságos sport lett a manikűr, pedikür, arcmasszázs s —­olt bocsánat, — a szőreltávolítás. Meglátogattunk egy híres pesti kozmetikust, aki készséggel pletykál a hölgyek kívánságairól: — A mi iparunk, — mondja, — egy idő óta na­gyon fejlődik. Azelőtt sajnos Pesten nem igen tudták, hogy mi a kozmetika, ennek Párizs volt a hazája, de hál' Isten, most már nálunk is adnak valamit a test ápolására, igaz, hogy a mi hölgyeink még mindig azt hiszik, hogy a test épségben tartására elég min­den másodnap elmenni a kozmetikushoz. Itt azután követelőznek, kiabálnak, idegeskednek és azt akar­ják, hogy egyszerre hozzák rendbe mindazt, amit egy napi rendetlen életmóddal elrontottak. Aki tényleg vigyáz a szépségére, annak elsősorban szabályszerű életet kell élni . . . Tessék megnézni a párizsi nagy­világi hölgyet . . . Képes tíz óra hosszat begöngyöl­getve, mozdulatlanul feküdni, hogy estére jó kondí­cióban legyen . . . Nálunk a hölgyek a legvadabb éle­tet élik és a kozmetikustól valósággal csodák­at várnak. Megtudjuk a jeles kozmetikustól, hogy Pesten most nagyon divatosak az orroperációk. Mutat egy kis szerkezetet, amelyet az orrával elégedetlen egyén éjjelenként felcsatolhat és sok türelemmel kedves,­­ pisze szaglószervet alakíthat borvirágos uborka­ or­rából. — Ez természetesen, — folytatja, — egészen egy­szerű dolog, de vannak komoly orroperációk is. Pes­ten van egy orvos, aki evvel vagyonokat keres. Csak orregyenesítéssel foglalkozik. Jó üzlet ez, pláne a rpai időben . . . Elárulja informátorom, hogy a hölgyek szépség­ápolásának fontos pontja a szőreltávolítás. Vannak, akik villamos árammal távolittatják el a renitens szőrszálakat, de sokan a viasz­irtást jobban szeretik. Ilyenkor, ha megkezdődik a szezon, a bálok, estélyek ideje, a szó szoros értelmében sorban állnak a koz­metikusnál. — Télen, — halljuk, — nagy divat a hölgyeknél a hónaljborotválás. Egyáltalán a társaság hölgyei kö­zött valóságos mánia jutt a borotválás ... Én ennek nem vagyok híve. Télen, amikor a hölgyek szinte na­ponta estélyi ruhát öltenek, tetőtől-talpig restaurál­tatják magukat. Rendbehozatják a dekoltázsukat és végigcsinálják kozmetikusuk összes raktáron lévő műveleteit . . . Még sok mindent akartunk megtudni a pesti társaság hölgyeinek kozmetikai titkaiból, de a szép­ség ügyes korrektora nem akart indiszkréciókat elkö­vetni. Egy sokatmondó gesztussal beszüntette a be­szélgetést, annál is inkább, mert egy hölgy érkezett. Amint kimentünk, este villanás elég volt a vára­kozó hölgy mélyen kivágott ruhájára, hogy megálla­pítsuk: ő naszysághn tényleg jól teszi, ha „rendbeho­zatja" a dekoltázsát . . . szikrázásával versenyez, rendkívüli varázsának kell lennie az ékszerek kárhozatos fénypompájának. Nem csupán a bájos női hiúság, hanem általában az emberi természet rajongása a színek és ragyogá­sok iránt, avatja minden díszek csillogó koronájává az ékszert. A vadember is szereti ékíteni magát, az ezerévek kultúráját átöröklött s az emberi művelt­ség óborát szürcsölgető modern ember izlése hogyne kivásná meg a pompázást. Kelet bűbá­jos vadázsa, ragyogó szépsége, ékszeres csillogása a vágyak paradicsoma a mindennap si­vár sivatagában. S ha illatfel­hőkből bontakozó hölgyek lib­bennek az ötórai teák, esté­lyek, bálok zengő világába, az új ékszerdivat szemkápráztató, csillagos égboltját csodálhatjuk meg. Párizs,­­az európai divatok örökös királya, ugyanis nem tűrheti, hogy a divatos ruhák­ban szédítő parisienne ne váltogassa a testi szép­ségét megglóriázó ékszereit s erre a szezonra is pazar bőkezűséggel szórta ki mesebeli kincsesládikójából az ezer gyéjszaka ez uj csodáit. S valóban Kelet me­séinek csábos alakjait idézi az asszociáló elme, mert megannyi Scherezade köszönt felénk az uj párizsi ékszerekkel felékesített hölgytársaságból. Márványos nyakukat gyöngysorokból fonott gyöngy, az úgynevezett gyöngy-bajadér koszorúzza szebbre, amelynek végéről gyöngy-bojt függ alá, még pedig fonott vagy mintázott gyöngyből. Az egy sor gyöngy is viselt, miként mindig is divatos volt és marad, csak a co­lier marad el helyette. El­lenben a divatos, bonyolult összetételű ruhákon újság, — de sokszor célszerű is — a csokorszerű mellü­l, szalagcsokorhoz hasonlato­san csupa apró brilliáns­ból s mintázott brosok, onyx-szal tarkítottak. Párizsi újdonság az onyx uralkodása a kövek vilá­gában, amelyet brilliáns­. . . sal együtt kivált a kar­kötőkön találunk. A hófehér karok széles kapcsaitok­tól nehmilnek amelyekből minél többet viselnek az elegáns világ hölgyei a csuklótól egész a könyökig. Ezek a karkötők is tisztán brilliánsból sűrűit vil­logó sávok a kézen, a karon, vagy színes kövek keskeny sávjaival tarkáltak, mint a smaragd, zafir, chrisoprás és főleg az onyx. Az órakarcsattok a legváltozatosabb, díszes formákban ölelik a finom, opálos nő csuklókat s mig revillan szép aszonyaink szeme a mutatóra, szineskövü, brilliánsos gyűrűvel ekített hosszú ujjaikkal idegesen nyúlnak a leg­újabb divatú függőkhöz, melyek hosszúkás alakú onyxból vagy más színes kőből készült filigrán, szépmivű remekek. Legalább öt karkötőt visel karján a parisienne, három brilliáns karcsajt mellé több színeskövű, vé­kony karikát. A lapos görög és gömbölyű római karszorítók is aranylanak, de nemcsak — mint az ókorban — felsőkaron, hanem könyökön alul is. S arany cigarettatárcából kínálja az elegáns férfi hölgyismerősét, akinek szeme kellemesen pihen meg a szmokinghoz jól illő onyx-kézelőgombon. A csodálatos ékszereknek azonban az ára is csodálkozásba ejtő: alig akad millión alul kezdődő ékszer­ár. A gyöngyhasadér ára 3—12 millió, a cso­korbrilliánsta 2­—20 millió, a brilliáns karcsaft 8— 15 millió. Platóia órakötő brilliánssal 3—8 millió, arany cigarettatárca 2—3 millió. Aranykigyó és onyxfüggő már félmillión alul is akad s az onyx kézelőgomb 800 ezer korona — de ez az érem másik oldala. ... S a zenétől, likőrtől, bortól, pezsgőtől szédült férfifejek kábult lehullásban hajolnak a keskeny női kezekre, a villanyglóriában vakítóan izzó bril­liánsok tündöklésében káprázó szemek bizakodva villannak a chrysoprás zöldjére, vagy lemondón borulnak el a fekete anyx sötét pompázásán . . . ! AZ ÉKSZEREK. A költők évszázakon keresztül drágakövek­hez, ékszerekhez hasonlítva dicsőítették a női szép­séget, mert minden ember szemét elkápráztatja a csillogás. S ha az imádott nő szeme drágakövek sötét tüzével ragyog s bőrének fehérsége a gyémánt PESTI HÍRLAP 1923. szacem­ber 23., vasárna­p AUSZTRIA FŐVÁROSA. (A Pesti Hírlap wieni szerkesztőségétől.) Az ut­cákat már hó borítja, nyakig benne vagyunk a saison­ban. A hölgyek karcsú idomait — mivel az idén is a karcsúság a divat — szőrmebundák rejtik el a kí­váncsi pillantások, de inkább a dermesztő hideg elől. Az asszonyok ma kétféle bundát hordanak. Délután rövidet, amely egészen a csípőig terjed, este pedig hosszút, amely a bokáig ér. A rövidek „tigris-­", co­boly és csikó-prémekből készülnek. A hosszú esti bun­dák anyaga leginkább nutria és seal. Akinek sok pénze van, az természetesen hermelint is vásárol, fő­ként színházi esték és mulatságok számára. A csin­csillát szintén csak bankdirektorok feleségei, még in­kább baráta­i engedhetik meg maguknak. A bunda alatt ma a harangalak a divat. Az estélyi ruhák, kosz­tümök, de még az otthoni ruhák is harangalakúak. A diadalmas harangforma azonban nem zárja ki a karcsúságot, a divat mesterei vigyáznak arra, hogy a karcsú formákat a harang ne bontsa meg. Ami a színeket illeti, úgy az idén nincsen kimondottan divízív szín. A fekete még mindig igen kedvelt és előkelő, azonban emellett az összes színek felvonulnak. Ami a fejviseletet illeti, a nagy kalapok teljesen kimentek a divatból. Mindenki kicsiny kalapot visel. A karima az egyik oldalon fel van csapva. A díszítés leginkább korona-raj ez. Az idei téli divat specialitása a hosszú keztyü. Előkelő hölgy sötét ruhához fekete keztyüt, világoshoz fehér keztyűt húz. A keztyük egészen kö­nyökig terjednek. A női szabók­it a tél korai beállta nem érte előkészületlenül, szintúgy a színházakat sem, amelyeknek üzeme ma már olyan, mint ha a kalendárium januárt mutatna. Az operetteszínházakról írva, minduntalan isme­rős magyarok örvendetes sikereiről kell beszámolni. Ugyanígy áll azonban a dolog, ha az operaházakkal foglalkozunk. A Staatsoperben Anday Piroska, a bu­dapesti Operaház volt ösztöndíjas tagja arat hétről­hétre nagy sikereket. A kis Anday ma már a Staats­oper prominens tagjai közé tartozik és Bécs zenei körei benne látják a közel jövő artista Jeritzáját. A Volksoper legújabb sikere szintén egy magyar mű­vésznő személyéhez fűződik. A Volksoper­a a napok­ban mutatta be a tavaly elhunyt Humperdinck Kö­nigskinder című operáját. A női főszerepet a buda­pesti Városi Színház — akkor még Népopera — volt kiválósága, Gerő Erzsi énekelte. A bájos és szép­hangú énekesnőnek a kritika szerint is jelentős része van a Humperdinck-opera nagy sikerében. A Volksoper mutatja be egyébként még az idei saison­ban Hubay Jenő Karenin Annáját. A Staa­tsoper már nem tudta idei műsorába beilleszteni, így átengedte a Volksopernek, miután Weingartner igazgató köte­lezettséget vállalt, hogy még az idei tél folyamán bemutatja. Míg így Hubay új operájának bécsi be­mutatója máris biztosítva van, addig Molnár Fe­renc Vörös malomjának előadásáról a Burgtheater alighanem kénytelen lesz lemondani. Molnár Ferenc ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy Darvas Lili szere­pét Bécsben Ida Ireland játssza. A Burgtheaternek azonban olyan nagy a deficitje, hogy a Molnár-darab női főszerepére nem szerződtethet vendéget. Ha Mol­nár Ferenc az utolsó pillanatban nem egyezik bele abba, hogy a bécsi Darvas Lili Mayen asszony le­gyen, úgy a Burgtheater végleg lemond a Vörös ma­lom bemutatásáról. Evvel szemben Heltai Jenő Kis cukrászdájának bemutatóját a Burgtheater társulata december hóhatodikán tartja meg kamara-színpa­dán, az Akademiatheaterben. Heltai Jenőn kívül a ma­gyar színműírók közül az idei saisonban a külön­böző bécsi színpadokon még Vajda Ernő, Szenes Béla és Fazekas Imre fognak szóhoz jutni. A prózai színházakat jelenleg vendégszereplések uralják. A nagy német színészek mind Bécsbe jöttek „alpesi dollárt", azaz osztrák schillinget keresni. Bécsben ját­szanak Albert Bassermann és felesége, Ilka Grüning, Moissi, Ida Roland, Leopoldine Konstantin, Palen­berg és mindazok, akik menekültek a márka elől. Beregi Oszkár a jövő hónapban fog az idei saison­ban először színpadra lépni. Az új Modernes Thea­ter szerződtette le tagjai közé. A bécsi prózai színhá­zakkal kapcsolatban meg kell említeni még azt, hogy az osztrák kormány valószínűleg elfogadja Ber­nau igazgató ajánlatát, át­adja neki a Burgtheatert, úgyhogy a jövő év elejétől kezdve a Burgtheater és a Volkstheater Bernau di­rekciója alatt fognak mű­ködni. Bernau az állam­mal szemben kötelezettsé­get vállal, hogy a Burg­theater tovább is tradíciói­hoz híven fogja vezetni. Az állam rendelkezésére bo­csátja Bernaunak az egész személyzetet, az összes díszleteket és három milliárd korona évi szubven­ciót ad neki. Evvel szemben az esetleges további defi­citet — jelenleg kilenc milliárd korona a Burg­theater deficitje — Bernaunak kell fedeznie. Bernau azonban azt reméli, hogy az ő vezetése alatt a Burg­theater jó üzlet lesz. A hangversenyirodáit hirdetései az összes szá­­­mottevő művészek jövetelét hirdetik. Alig van valamire való művész, aki az idén ne jelenne meg a bécsi koncertpódiumokon. Így tehát felesik­­es az idei saisonban itt szereplő zeneművészeket felsorolni. Mindamellett mégis megemlítjük, hogy a magyarok közül a tél folyamán Dohnányi Ernő, Ve­csey Ferenc, Székelyhidy Ferenc, Marschalkó Rózsi, Rubinstein Erna, Szemere Magda, Szánthó Tivadar, Gerő Erzsi, Telmányi Emil és Anday Piroska fog­nak hangversenyezni Bécsben. A zeneszerzők közül Bartók Béla, Kodály Zoltán és Weiner Leó, valamint a Bécsben élő Zádor Jenő, akinek Diana című ope­ráját legközelebb a magyar királyi Operaház is be­mutatja, jutnak szóhoz. A színházi életről beszá­molva, meg kell emlékeznünk a kabarékról is. A bé­csi kabaréknak jelenleg két szenzációjuk van. Az egyik Valentin, a müncheni komikus, aki társulatá­val együtt jelenleg a Chat­noirban szerepel. Valen­tin a kabaré Chaplinje. Primitív humora egyedülálló a maga nemében. Szinte azt lehetne mondani, hogy egyszerűségével, illetőleg együgyűségével hat. Valen­tin olyan butaságokat követ el a színpadon, hogy ez már szinte a zsenialitással határos és aki butább Valentinnál, az már csal. Jelenleg egész Bécs Valen­tin-lázban van. A másik bécsi kabaré-schlitger, Emmy von Emmering, a Nachtlicht-kabaréban sze­repel. Emmering asszony berlini kabaré-dalokat ad elő olyan művészettel, amire Bécsben még nem volt példa, pedig Bécsben élnek Josma Selim és Lotte Witt, Bécsben működött a korán elhunyt Méla , Mars is. Mindent összevéve tehát az idei bécsi saison minden tekintetben sokat igér és remélhetőleg sokat fog nyújtani. SZEMERE PAU

Next