Pesti Hírlap, 1925. július (47. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-14 / 155. szám

1925. Július 1-44. kedd. PESTI HIRLAP TÖRVÉNYKEZÉS. Egyévi fogházra itélt orvos. A budapesti büntetőtörvényszék hétfőn vonta felelősségre dr. Halász Jenő huszonhét éves orvost. A­­kir. ügyészség vádirata szerint dr. Halász Jenő­­ orvos kétrendbeli csalást követett el, de ezenkívül a magyar Sállam megbecsülése ellen elkövetett vétség címén is Vádat emeltek ellenek December végén az OMIKE igazgatóságához Né­metországból visszaérkezett egy levél azzal a postai megjelöléssel, hogy a címzett ismeretlen, azt kézbesí­teni nem tudták. Felbontották a levelet, amelyből egy nyomtatott körlevél került elő, amelyet a „Zsidó Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete" küldött volna széjjel. A körlevél azt tartalmazza, hogy a cím­zett a magyar zsidó ifjúságot könyöradományokkal támogassa, mert a numerus claususról szóló magyar törvény, amely gúnyja az emberi jogoknak és kultú­rának, lehetetlenné teszi, hogy zsidó egyetemi hall­gató is beiratkozzék magyar egyetemre. Közli még a körlevél, hogy az egyesület több mint négyezer egye­temi hallgatót kénytelen támogatni, akik különböző külföldi egyetemeken tengetik siralmas életüket. A körlevélre három aláírást nyomattak: dr. He­vesi Simon főrabbi tiszteletbeli elnök, Fábián Béla elnök és dr. Weiler Ernő főtitkár. Az OMIKE-nél azonnal látták, hogy valami szélhámosságról van szó és dr. Hevessi főrabbi beküldötte a levelet a főkapi­tánysághoz azzal, hogy a bűnvádi eljárást indítsák meg. A rendőrség kimutatta, hogy dr. Halász Jenő fiatal orvos a körlevelek szerzője és elküldője, aki tömegével adta postára a németországi nagy­válla­latoknak címezve azt a nyomtatványt egy olyan kí­sérőlevéllel, hogy az egyesület megbízottja rövidesen­­jelentkezni fog a könyöradományok átvétele végett.­­A rendőrségen dr. Halász Jenő beismerte, hogy ő küldte szét a leveleket, de beismerte azt is, hogy kint­i járt Németországban és a Bleichröder biztosító inté­zettől ötven aranymárkát, a Titz Hermann cégtől pe­dig 60 aranymárkát vett föl A büntetőtörvényszék Halász Jenő orvost a kétrendbeli csalás vétségének vádja alól megnyugtató bizonyítékok hiányában fel­mentette, de bűnösnek mondotta ki a magyar állam és magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vét­ség miatt és egyévi fogházbüntetésre ítélte. Súlyosító körülményül vette a törvényszék azt, hogy a vádlott intelligens ember és a külföldre küldte azt a körleve­let, amely a magyar nemzet megbecsülésének csorbí­tására alkalmas. Dr. Magos Kálmán ügyészségi al­lelnök felebbezést jelentett be az ítélet felmentő része miatt és ezenkívül súlyosbítás végett, de felebbezett a vádlott és a védője is. A törvényszék ezután dr. Székely Ágoston védő kérelmére elrendelte a vádlott szabadlábra helyezését abban az esetben, h­a harminc m­illió korona óvadékot letétbe helyez.­­ Elkoboztak ezer dollár óvadékot. Másfél esz­tendővel ezelőtt tárgyalta a budapesti büntetőtörvény-Ezék Weisz Miksa ékszernagykereskedő okirathamisí­tási bünperét. A bíróság Weisz Miksát kétévi fegyház­büntetésre ítélte és elrendelte azonnali letartóztatását.­­A vádlottnak egy ismerőse végighallgatta ezt a tárgya­lást, megsajnálta a letartóztatott Weisz Miksát és haj­landónak nyilatkozott arra, hogy leteszi érte szabad­lábra helyezése esetén a bíróság által meghatározandó óvadékot. Abban az időben még nagyon ingadozó volt a magyar korona, úgyhogy a büntetőtörvényszék ítélő­tanácsa ezer dollárban határozta meg azt az óvadék­összeget, amely mellett a vádlottat szabadlábra engedi. Félóra leforgása alatt már hozta is az ezer dollárt Weisz Miksa barátja és így kikerült a fogságból. Utóbb a tábla a büntetését kilenchónapi börtönre szállította le és ezt a Kúria is jóváhagyta. Hétfőre tűzte ki dr. Krayzell Miklós táblabíró a Kúria Ítéletének kihirdeté-sére a tárgyalást, de ezen Weisz Miksa már nem jelent meg. Ez a Weisz Miksa ugyanis egyik fővádlottja volt a koronakicsempészési bűnügynek, több mint nyolcvan­rendbeli bűncselekménnyel vádolta meg ebben a per­ben az ügyészség, úgyhogy esztendővel ezelőtt megszö­kött. A büntetőtörvényszék Krayzell-tanácsa dr. Keszt­ler Ede kir. ügyész felszólalása után úgy döntött, hogy a vádlott szabadlábra helyezése érdekében biztosítékul letett, ezer dollárt a kincstár javára elkobozza.­­ Peyer Károly visszavon és sajnálkozik. Dr.­­Gergely István ügyvéd, mint ismeretes, rágalmazás címén följelentette Peyer Károly nemzetgyűlési kép­viselőt azért, mert rendőrspiclinek nevezte és mert azt állította, hogy a Siófokon tartózkodó fővezérség­nek bizalmas természetű közléseket tett a párt dolgai­ra. Több tárgyalás után dr Jakab­ Ernő büntet­őjá­r­ásbíró hétfőin folytatta az ügy tárgyalásét, amely­re egyebek között a honvédelmi miniszter és Andréka­­­őkapitányhelyettes is meg volta­k idézve. A tárgya­lás megnyitása után a felek jogi képviselői jelentet­­ték, hogy az ügyet békésen elintézik. Peyer Károly­­ugyanis egy nyilatkozatot tett, amely szerint a sérté­seket visszavonja és sajnálkozását fejezik ki. E beje­lentés után a bíróság tudomásul vette a békés elinté­zést és a további eljárást megszüntette. KÖZGAZDASÁG: A gazdák a húst terhelő hatósági díjak leszállítását kérik a fővárostól. Nemcsak az állatkereskedelemmel foglalkozók­nak, de az állattenyésztő gazdáknak is régi panasza, hogy a főváros által a ferencvárosi állatvásáron szedett különféle díjak túl nagyok és semmiképpen sem állanak arányban az értük kapott ellenszolgál­tatásokkal. Legújabban az állattenyésztő gazdák is foglalkoztak ezekkel a panaszokkal és megbíz­ták Konkoly-Thege Sándort, hogy a sérelmesen túl­magas díjak mérséklése érdekében lépjen érintke­zésbe a főváros vezetőségével. A gazdák megbízottja illetékes helyen különösen hangsúlyozta a buda­pesti vásárokon a takarmányozás és ápolás terén mutatkozó hiányokat, mire a Vásárpénztár vezető­ségétől azt a választ kapta, hogy a vásári díjakat mindenkor a főváros tanácsa állapítja meg, így tehát azok megváltoztatása csak a tanács útján volna lehetséges. Konkoly-Thege ezután eljárt a fővárosnál is, ahol megígérték, hogy módot és alkalmat fognak keresni az eddigi díjak revíziójára és amennyiben lehetséges lesz, a díjak leszállítása elől nem fognak elzárkózni. Ez az ígéret nem igen biztató, ha figye­lembe vesszük, hogy a fővárosnál a túl magasra csi­gázott hatósági díjak mérséklését a közelmúltban már sokszor megígérték, azonban minden maradt a régiben, sőt időnként a díjakat újra emelték. Nem­csak a gazdák sürgették állandóan a budapesti állatvásáron szedett díjak leszállítását, hanem­ a bi­zományosok és mészárosok is, akik számtalan eset­ben kimutatták, hogy éppen az indokolatlanul ma­gasra szabott hatósági díjak okai egyrészt, hogy a húsárak a fogyasztóközönség részéről megfizet­hetetlenül nagyok és párhuzamot vontak a bécsi vásár díjaival, valamint ezzel kapcsolatosan a bécsi sokkal kisebb húsárakkal. A gazdáknak legnagyobb sérelme, amely még mai napig sincsen orvosolva, hogy a főváros a ferencvárosi vásárra felhajtott állatok takarmányo­zása után a takarmány mindenkori piaci áránál jóval nagyobb díjakat szed. De az is baj, hogy ezért a túl nagy összegért csak másodrendű minőségű takarmányt kap. A gazdák ezzel szemben azt kíván­ják, hogy a főváros a megfelelő díjak ellenében mindenkor kifogástalan édes szénát adjon a vásár területén istállózott marhák etetésére. Panasz az is hogy a felküldő gazdák és megbízottaik a vásár területén istállózott állataik ellátását nem ellenőriz­hetik kellőképpen és így gyakran előfordul, hogy egyes lelkiismeretlen megbízottak az állatok sózá­sával visszaéléseket követnek el. A bécsi állatvásá­ron a felküldő gazdák szabad mozgása teljesen biz­tosítva van. Ezt kívánják a gazdák a budapesti állatvásár területén is. A gazdák megbízottja etekin­tetben is biztató ígéretet kapott a főváros vezető­ségétől. Az igazgatók átlagfizetéseit megállaptani nem lehet, annyira különbözőek és részben el is vannak titkolva. Az ügyvezető­ igazgatók jövedelmeiről köz­ismert, hogy kiáltó ellentétben vannak a tisztviselők fennt kimu­tatott nyomorúságos fizetéseivel, melyek méltánytalanul alacsony volta mindenki előtt nyil­vánvaló lehet, ha megemlítjük, hogy egyedülálló tisztviselő mai létminimuma 3.500.000, tehát annyi, amennyi a 15 éves szolgálatú tisztviselők átlagfize­tése. Ennél rövidebb szolgálatú tisztviselők átlagfi­zetései a létminimumon is alul vannak. Ezek az átlagfizetések a békebeli átlagfizeté­seknek mintegy 35 százalékai, amivel szemben pl. (a Közgazdasági Figyelő június 20-iki száma sze­rint) a német banktisztviselők fizetései a békebeli fizetéseknek mintegy 70 százalékát érik el. Még az átlagnál is rosszabbul fizetnek a követ­kező intézetek: MOKTÁR Központi váltóüzlet, Belvá­rosi Takarékpénztár, Pesti Hazai Első Takarék­pénztár Egyesület, Hazai Bank, Egyesült Budapesti Fővárosi Takarék, Fővárosi Bank, Budapesti Ipar­bank, Budapest-Lipótvárosi Takarékpénztár, Fabank, Magyar Jelzáloghitelbank, Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet, Nemzeti Pénzváltó, Nemzeti Takarék, Standard Bank stb. Az elbocsátások e hó elején általában szünetel­tek egyrészt a nyári szabadságok miatt, másrészt a félévi mérleg miatt. A PTOE e hó elején csak a kö­vetkező elbocsátásokról kapott jelentést: az Általános Óvadékbank egy-két kivétellel valamennyi tisztvise­lőjének felmondott, az Angol-Magyar Banknál 30, a MOKTÁR-nál 6-15, a Hermesnél és a Latin-Magyar Banknál 3­5 tisztviselőnek mondtak fel. • A Kispesti Faipari r­­t. kényszeregyezségi ügyé­ről írt tudósításunkkal kapcsolatban Klár Vilmos volt igazgató annak a közlését kéri, hogy ő annál kevésbbé lehet okozója a cég összeomlásának, mert még 1924 februárban abból kivált. A céggel szemben neki, mint az egyik alapítónak, szintén követelése van, ame­lyet még ma sem tudott megkapni és amelyet perelni volt kénytelen. A gyümölcsfák gombabetegségei elleni védekezés érdekében a földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, amely megállapítja, hogy a gyümölcsfakártevők elleni védekezés terén jelentős haladás tapasztalható. A véde­k­ezés fejlesztése céljából elrendeli a miniszter, hogy minden birtokos köteles a folyó év nyarán az alma, körte, kajszinbarack, cseresznye, meggy, szilva és ö­­zi barackfáiról a beteg és elpusztult levelű ágakat, hajtá­sokat és a beteg termést eltávolítani és­ az okozta seb­helyeket fakátránnyal bekenni. Részletes útbaigazí­tásért a rovartani állomáshoz (Budapest, I kerület, Kitaibel Pál­ utca­­) kell fordulni. * A vámőrlő molnárok országos egyesülete vasár­nap tartotta első rendes közgyűlését Hévizfürdőn. Fő­ként a dunántúli vármegyékből mintegy száz malom­tulajdonos jelent meg. Elsőnek Vargha Imre államtit­kár szólalt fel, ismertetve az őrlési adó keletkezését. A kontingentálást az 1925—26 évre, mint kockázatost, eltörölték s a kis malmokat átalányozzák aként, hogy a tavalyi átalány egyötödét veszik. A forgalmi adót 3 százalékról 2 százalékra fogják leszállítani más vo­natkozásban augusztus 1-től, de a malmoknál már július elsejétől kezdődőleg. Utána a kereskedelemügyi minisz­ter képviseletében Fritz miniszteri tanácsos biztosí­totta a közgyűlést a kereskedelemügyi miniszter meleg érdeklődéséről. Ezután Bíró Imre Boldizsár egyesületi titkár terjesztette elő titkári jelentését. Több fölszóla­lás után Vargha államtitkár minden tekintetben meg­nyugtató kijelentéseket tett, amelyek között általános érdekű volt az, amely szerint a pénzügyminisztérium ez év őszén oly rendeletet szándékozik kibocsátani, amely szerint a késedelmes forgalmi adót fizetők egyheti kése­delem után egy százalék, egyhavi után két százalék és egy hónapnál több késedelem után havi három százalék pótlékot tartozik fizetni. A váltságbúzára vonatkozólag kijelentette az államtitkár, hogy ez rendesen alacso­nyabb a tőzsdejegyzésnél, azt a kívánságot azonban, hogy a késedelmes adófizetők visszamenőleg is három százalék pótlékot fizessenek, etnikai szempontból nem honorálhatta. Végül tisztújítás volt- Elnökké újra Tan­kovich János nemzetgyűlési képviselőt választották meg, alelnökké pedig Illés Gyulát és Fehér Lászlót. Banktisztviselők helyzete. A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete a következőket jelenti: A folyó hó elején mintegy 40 intézettől beérkezett adatok alapján a pénzintézeti tisztviselők mai átlagos havi fizetései a következők: 3 éves szolgálatú nőtlen tisztviselőknél 1,800.000 K 5 „ „ „ „ 2,300.000 „ 1° » ,, ,, „ 2,850.000 „ 15 ”, ,, „ „ 3,500.000 „ cégvezetők átlagfizetése 6,000.000 „ aligazgatók átlagfizetése 7,500.000 , 9361 Az összes praktikus háziasszo­nyoknak a valódi Franck-hoz való haj­landósága abban leli magyarázatát, hogy a valódi „Franck" a kávédarálóval mint védjegy a legjobb, legízletesebb és a legtartalmasabb kávépótlék!­8 ÉRTÉKPIAC. A Magyar Nemzeti Bank július 13-iki hivatalos árfolyamai. Nemes­fémek: ezüst koronás 6200, kétkoronás 12.400, forintos 16­ 500, ötkoronás 32.600, húszkoronás 290.000 korona darabonként; ezüst 900-as finomságú 1350, 800-as 1100—1200, 750-es 1000—1100, tört arany 14 karátos 26—26.200, színarany 47—47­ 500, platina 22—23.000 korona grammonként. Valuták Pénz Ára Devizák­­ Pénz Áru Osztr. shilling.. 99­ 90 100 70 99 90 100 50 Márka 16860*— 16960 — 16860— 16960 • 2105* — 2121­— Prága ... 2105— 2117 -1229 — 1251 — Belgrád 1249— 1257­-505­— 513' — 510 -514.-348*— 352— 343 — 345. Lengyel zloty... 13430'— 13580 -13590— 13610 Lira 2681'— 2703— 2676 -2692 -Francia frank .. 3349­— 3379— 3344 -3364 Selga frank .... 3269 -3299— 3299 — 3319-Svájci frank .. 13795— 13895— 13775' -13855— Angol font 345000 347000 London . 345000 347000 Dollár 70480- -71410*­Newyork 70980 -71410 -Hollandi forint. 28140— 28410— Amsterdam 28440— 28610— Dán korona ... 14330--14470 -Kopenhága . 14530 14610 -Svéd korona ... 18800— 18960*— Stockholm .. . 19050 — 19160,­Norvég korona : 12230*— 12490­— Oslo 12430— 12500 15

Next