Pesti Hírlap, 1929 augusztus (51. évfolyam, 172-196. szám)
1929-08-06 / 176. szám
• 22 TÖRVÉNYKEZÉS. A férj megtilthatja feleségének, hogy szüleit meglátogassa. Csak az elhagyott házastárs szólíthatja fel a bíróság útján a másikat a visszatérésre. Joga van-e a férjnek megtiltanni, hogy felesége nap-nap után meglátogassa a szüleit? Gyakori eset, hogy a kérdés miatt családi perpatvar támad, összevesznek a házasfelek. Nem egy válásnak volt már az okozója az, hogy valamelyik házastárs jobban ragaszkodott a szüleihez, mint férjéhez, illetve feleségéhez. A Kúria Wesztermayer-tanácsa most egy perben eldöntötte a kérdést és kimondotta azt, hogy a férjnek jogában van feleségétől követelni, hogy otthon tartózkodjék és jogában van ellenezni azt, hogy a felesége nap-nap után szüleihez járjon látogatóba. Egy kaposvári iparos felesége indította a válópert.. Azt panaszolta, hogy közte és férje között állandó ellentét van azért, mert „férjem az én szüleimet nem szívelhette" és kifogásolta, hogy az asszony ellenzése dacára is túlságosan gyakran látogatja meg a szüleit. A férj ismételten próbálkozott azon, hogy ezeket a gyakori látogatásokat csökkentse, az asszony azonban ragaszkodott szüleihez és emiatt napirenden volt közöttük a veszekedés. 1926 októberében az asszony éppen öltözködött és ismét szüleihez készülődött. — Megtiltom, hogy a lakásból eltávozz, — mondotta a férj. — Hiába tiltod meg — válaszolta az asszony —, mert minden körülmények között felkeresem a szüleimet.— Ha pedig hazamegy, akkor akár vissza, se jöjj többet. — zárta be a vitát a férj. Az asszony úgy tett, ahogy mondta: amikor felöltözött, hazament a szüleihez. Nem is jött vissza többet, mert férje kijelentésére támaszkodva, otthon maradt szüleinél. Egy idő múlva az asszony megindította a pert és a bíróság útján felszólította a férjét, hogy állítsa vissza a házassági életközösséget. A férj ennek a felhívásnak nem tett eleget, mire az asszony hűtlen elhagyás címén indította meg most már a válópert. — A házassági életközösséget nem én, hanem a feleségem szüntette meg — védekezett a perben a férj. — Nincs is joga tehát az asszonynak, hogy engem a visszatérésre felszólítson, mert épen ellenkezőleg, őt kell tekinteni a házastársát elhagyó félnek. — A különélés férjem hibájából következett be — válaszolt az asszony. — Amikor én a vérségi kötelék szavára hallgatva nem mondottam le szüleim meglátogatásáról, férjem volt az, aki azt mondotta, hogyha mégis elmegyek, ne is térjek többet hozzá vissza. Ezzel a kijelentéssel ő szinte elűzött a háztól. A különélést tehát ő idézte elő. A válóper megjárta a bíróságokat, végül a Kúria Wesztermayer-tanácsa elé került. A legfelsőbb bíróság az asszony válókeresetét elutasította. A Kúria, szerint a férjnek jogában áll azt követelnie a feleségétől, hogy tartózkodjék odahaza és ugyanúgy joga van azt, is ellenezni, hogy feleske nap-nap után a szüleihez járjon. . • — Amikor tehát az asszony férje kívánságának nem engedelmeskedett, házastársi kötelezettségét sértette meg — mondja a Kúria. A férjnek azt a fenyegetését, hogy nem veszi vissza többé az asszonyt, a Kúria súlytalannak tekintette és a bíróság felfogása szerint az asszonyt kell elhagyó félnek tekinteni. A bíróság útján csal az elhagyott házastárs szólíthatja fel a másikat visszatérésre, az asszony által kibocsátott bírói felhívásnak tehát ebben az esetben jogi hatása nincsen, ezért nem is lehetett a férje részéről a hűtlen elhagyást megállapítani. Kést emelt egy cselédleány szolgálatadójára. Papp Julianna cselédleány ellen a kir. ügyészség zsarolás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. A vád szerint június 16-án a cselédleány kést emelt szolgálatadójára, özv. dr. Dezső Kornélnéra és igy akarta kényszeríteni, hogy félhónapi bérét, cselédkönyvét és ruhaneműit neki átadja, az özvegy azonban sikoltozni kezdett, mire a cselédleány elmenekült. A büntetőtörvényszék Avedik-tanácsa előtt Papp Julianna sírva ismerte el bűnösségét, tagadta azonban, hogy ő ölési szándékkal, vagy akár megfélemlítésből emelte a kést ■ szolgálatadójára. Épen csomagolt és a konyhakéssel a zsineget vágta el, amikor Dezsőnével vitatkozott és maga sem tudta, hogy hogyan felejthette kezében a kést. Özv. Dezső Kornélné tanúvallomásában elmondta, hogy Papp Julianna kitűnő munkaerő, de állandóan feleselt és ezért mondott fel neki. A leány erre cselédkönyvét és félhavi fizetését követelte agresszív hangon és amikor ő ez ellen tiltakozott, a leány a kezében levő kést magasra emelve így kiáltott: — Hát ha nem adja szépen, akkor csúnyán fogja ideadni. — Én erre kiáltozni kezdtem — folytatta Dezsőné vallomását — sikerült kijutnom az erkélyre, ahonnan egy virágcserepet dobtam le az utcára figyelmeztetésül és amikor egy férfi felnézett a zajra, lekiáltottam, hogy küldje fel azonnal a házmestert. Papp Julianna erre elszaladt. A törvényszék Papp Juliannát zsarolás vétségéért egy hónapi és tizennégy napi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. — Kölcsönért jelentkezett a bankban hasonmása nevében. Pataki József földmives ez év elején Begamérban dolgozott. Itt felfedezte, hogy egy jómódú gazda nagyon hasonlít reá. A hasonlatosságot ki akarván használni, az egyik berettyóújfalui bankban a gazdag Csibi István nevére és ingatlanára 5400 pengő folyósítását kérte. A bankban azonban gyanúsnak tűnt fel Pataki és leleplezték. A debreceni törvényszék csalási kísérletért két és fél évi fegyházbüntetésre ítélte Pataki Józsefet. Politzer Géza és Rosenberg Jenő bankárokat szabadlábra helyezte a vizsgálóbíró. A rendőrség által letartóztatott Politzer Géza és Rosenberg Jenő bankárokat még szombat este átkísérték a Markóutcai fogházba. Dr. Antalfy Manó vizsgálóbíró vasárnap áttanulmányozta az iratokat, hétfőn délelőtt pedig részletesen kihallgatta a két bankárt. A kihallgatás után dr. Vadász Manó Mihály és dr. Bárdos György védőügyvédek kérelmének helyt adva, elrendelte Politzer Géza és Rosenberg Jenő szabadlábra helyezését. A vizsgálóbíró végzése megemlíti, hogy a bankárok ellen tizenegy feljelentés érkezett, ebből azonban hetet visszavontak, két feljelentő pedig maga kérte az eljárás felfüggesztését. A vizsgálóbíró szerint nem forognak fenn azok a nyomatékos gyamokok, amelyek a két bankár fogvatartását megokolttá tennék. Az ügyészségnek csak kedden lesz módjában dönteni hogy megnyugszik-e a vizsgálóbíró végzésében, — és ebben az esetben a két bankár azonnal szabadlábra kerül — vagy pedig felfolyamodással él a büntetőtörvényszék vádtanácsához. — Egyévi börtönbüntetésre ítélték a sikkasztó makói végrehajtót. A szegedi törvényszék Gömörytanácsa most vonta felelősségre Arndt Gyula makói bírósági végrehajtót. A kir. ügyészség hivatali sikkasztás büntette címén emelt vádat a végrehajtó ellen, mert a rábízott pénzből 877 pengőt elsikkasztott. Mikor a végrehajtó látta, hogy az 50—100 pengőnként elsikkasztott összegeket nem tudja pótolni, Makóról Szegedre utazott és ott jelentkezett az ügyészségen. A végrehajtó a bíróság előtt nyomorával védekezett. — Az ügyvédek közül sokan nem fizettek és ami pénz a végrehajtási díjakból befolyt, az kellett az alkalmazottak fizetésére. Nem egyszer megtörtént, hogy családomnak még vasárnap sem volt mit ennie. 1600 pengővel tartoztak nekem és én éheztem. Nem akartam sikkasztani, azt hittem, pótolni tudom a pénzt, de ez nem sikerült. Amikor a szegedi törvényszék elnöke vizsgálatot tartott, szégyenemben megszöktem Makóról és bejöttem Szegedre. Véget vetettem mindennek, jelentkeztem. Ez a története tragédiámnak. A törvényszék Arndt Gyula végrehajtót egy évi börtönbüntetésre ítélte. A bíróság enyhítő körülménynek tekintette a végrehajtó súlyos anyagi helyzetét, családos állapotát és teljes, töredelmes beismerését. Az ítélet jogerős. Minden dohányzó részére nélkülözhetetlen a Nikostop, amely valósággal áldást jelent a dohányzó emberiségnek. E legújabb találmány nemcsak hogy mentesíti a dohányt a nikotintól és a dohányzás alkalmával fejlődő mérges gázoktól, hanem a dohányzást, illetve a dohányt még zamatosabbá és élvezhetőbbé teszi. A tudomány mai állása szerint a Nikostop az egyedüli készítmény, amely a gázmaszkok elvei alapján a dohányzót a dohány minden káros utóhatásai ellen teljességgel megvédi. Használati utasítás minden csomaghoz mellékelve. Használata végtelenül könnyű és egyszerű. Ára 80 fillér. Kapható minden dohánytőzsdében, drogériában, stb. PESTI HÍRLAP 1929. augusztus 6., kedd. KÖZGAZDASÁG. A júliusi szárazságról és melegről. Az idei hőség fővárosi jellegű volt. Egy-egy hónap 30—31 napjával igen sokféle lehetőséget nyújt arra, hogy időjárása valóban a legváltozatosabb legyen. Hűvösség, párnapos szokatlan meleggel, esős időjárás, rendkívüli szárazsággal, válthatja fel egymást. Erre ép az idei július mutat ismét igen érdekes példát és a klimatológus valóban zavarba jön, ha egy két szóval akarná az idei júliusi időjárást jellemezni. Bármily kicsiny legyen is megcsonkított országunk, még mindig megvan a lehetőség ahhoz, hogy a hőmérséklet vagy a csapadék egy hónapon belül az ország különböző részein egymástól nagyon eltérően viselkedhessék. Az idei júliusban a légnyomás azonban eléggé változatos volt és így a hőségre jellegzetes időjárási helyzet csak egy hétig tartott. Ennek következtében előállott az az eset,, hogy bár több olyan napja volt a júliusnak, amelyen a hőmérséklet az 10 éves napi közepek alatt maradt, mégis végeredményben a havi közép Budapesten fél fokkal magasabb volt. A hónap második felében 21-én beállott egyhetes kánikula 26-áig tartott és oly erős volt, hogy 22—24-ike között Budapesten július ezen napjaiban eddig még nem észlelt forróságok fordultak elő. Voltak ugyan júliusban már az idei 36,5 foknál melegebb napok is, de vagy korábban, vagy egészen a hónap végén. Julius 20—24-ike között volt meleget visszamenőleg csak 1866-ban találunk, amikor ennek az öt napnak középhőmérséklete 36,6 fokot tett ki. De tekintve azt, hogy akkor a hőmérőket reggelente sütötte a nap — a budai főreáliskolában voltak felállítva — ez a régi adat mintegy héttized fokkal magasabb és így bátran mondhatjuk, hogy amióta rendszeres meteorológiai feljegyzések folynak Budán, az idei július 20—24-i ötnapos hőség páratlanul áll. Azonban nem tekintve ezt, egészen más volt a főváros éghajlata 1866-ban, mint ma. Nem volt annyira teleépítve, a várost még sok helyen ligetek és erdőszerű „parkok" tarkították, a Margitsziget is távol állott a mai angol parkszerű kinézésétől és a fák ezrei nyújtottak hősítést azoknak, akik egy kis csónakkirándulásra merészkedtek. A júliusi hőségnapok alatt és az azokat közvetlenül megelőző héten teljes szárazság uralkodott. Tizenkét nap alatt egy csepp eső sem esett és országszerte napkeltétől majdnem nyugtáig erősen tűzött a nap, felhő alig volt. Ennek a következménye, hogy az idei július az utóbbi 30 év alatt napfénygazdagság tekintetében a második helyen áll: összesen 360 órán át sütött a nap, míg tavaly a hosszantartó kánikulás júliusban a napfényes órák száma 380-at tett ki. A sok évi átlag csak 251 óra júliusra! Az idén tehát 108 órával volt több napsütés. Az égboltnak csak egyharmadát fedték felhők és öt túlnyomóan borult nap mellett, tizenhét teljesen derült napban volt részünk. De visszatérve július hőmérsékletére, megállapíthatjuk, hogy Budapesten a havi közép 22,2 fok, ami a sok évi közepet fél fokkal meghaladta, tehát annyival volt melegebb. Az egész országban azonban nem ilyen volt a július jellege, hanem, amíg nyugaton a normálisnál kissé magasabb, tehát melegebb volt. Akik az idei nyárra a hűvös jelleget jósolták, fel egy fokkal volt alacsonyabb, azaz hűvösebb! Ha a júliust abból a szempontból mérlegeljük, hogy az egész országnak milyen volt a hőmérsékleti jellege, úgy bár nem mondhatjuk hűvösnek, mert ahhoz hiányzott az eső, hanem a normális körülinek mondhatjuk. Az ellentétek értéke végeredményben negatív volt. Akik az idei nyárra a hűvös jelleget jósolták, azoknak eddig még igazuk is volt. Egyáltalán már igen kicsiny a valószínűség arra, hogy a még előttünk álló augusztusnak oly nagy hőmérsékleti feleslegei legyenek, hogy az a június és július országos hőmérsékleti hiányát pótolhassa és így a nyár hőfelesleget mutathasson ki. A rövid ideig tartó hőségciklusra még jellemző az, hogy amíg Budapesten 18—27-ig tíz napon át tartott a kánikula a 30 fokot meghaladó hőmérsékletekkel — köztük 35 foknál magasabbak 24—27-ig voltak —, addig az Alföldön, pl. Debrecenben vagy Túrkevén is csak hat a 30 fokot meghaladó nap volt, ugyancsak három forró nappal. Ez az idei bőségciklus határozottan fővárosi jellegű volt, mert már pl. a környéken, Békásmegyeren, csak hat napon haladta meg a hőmérséklet maximuma a 30 fokot és 35 fok egyszer sem volt a budai hegyvidék hűsítő hatása következtében. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a levegő éjjelente a vidéken sokkal jobban lehűl, mint a fővárosban, amelynek hatalmas kőtömegei, házai, aszfalttal borított úttestei rengeteg hőmennyiséget tárolnak, amelyet egész éjjelen át sugároznak ki és mielőtt lehűlhettek volna, már itt van a reggel, amikor az újabb besugárzás megindul. Ekkor pedig az előző napról a városnak még roppant sok tárolt melege van, így pl. az általában sokkal melegebbnek ismert Alföldön júliusban csak egyszer volt éjjel 20 fokon felüli hőmérsékleti minimum, míg itt, Budapesten, az ilyen meleg éjjeleknek a száma egymást követőleg három volt. És bizony ekkor is csak ép talán egy órával közvetlen a napkelte előtt száll le ennyire a levegő hőmérséklete. November 1-re a Kiotild utca 10. számú bérpalotában 2-3-4 szobás hallos utcát kerít és aartonlakások teljes komforttal, központi fűtéssel és melegvízszolgáltatással kiadók. Bővebbet a Székház R.-T. V., Klotild utca 10. sz. lakásirodájában, telefon: 984-10. Isesa A főváros éghajlata állandóan rosszabbodik. Érdemes volna egyszer nyaralás-meteorológiai szempontból a Margitsziget, a Svábhegy, a főváros tágabb környéke és a belső város meteorológiai megfigyeléseit feldolgozni, hogy lássuk azt, milyen mértékű a kánikulai napokban a kőtenger, az erdős terület, a Vizsel övezett sziget nappali és éjjeli klímája.