Pesti Hírlap, 1932. november (54. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-20 / 261. szám

1932. november 20., vasárnap, PESTI HÍRLAP Varázsige. Hatvany Lili vígjátéka a Vígszínházban. A színdarabk­ás férfimunka. Nem elég hozzá a költészet, hanem életismeret és a szerkesztés mestersége is kell. Ez a lélektani oka, hogy az író­nők közül kevesebben aratnak sikert a színpadon. De van egy szempont, ami az élet gourmandjai és a színház ínyencei számára különösen pikáns él­vezetet nyújt. Ez pedig az, hogy az írónő női szem­mel nézi a szerelmet és házasságot és elég merész, hogy leleplezze a férfiakat és igazi nőies bájjal, lágy pasztell-színekkel festi a szerelmi életet. Hat­vany Lili, aki a szalon írónők sorában népszerű, már több munkával lépett színpadra. Főként talán azért, mert ez divat és sikk. A Vígszínházban ma bemutatott vígjátéka, a Varázsige, első felvonása ennek a speciális nőies irodalomnak kitűnő pél­dája. Poétikus mese formájába önt egy lehellet­­szerű, de keserű szatírával cizellált történetet a szegény kislány szerelméről. Egy kis iparmű­­vésznő boldogságát el akarja rontani egyik nagy­nénje, a „Boszorkány“, de a másik, a „Tündér“, megsegíti. Az első felvonás, mint egy irodalmi bijou, szinte befejezettnek látszik. A népszerű irónő nagy tehetségére, finom megfigyelő képességére, szelle­mességére és fényes dialektikájára vall. Ami ez­után következik, az már kizökken a poézisnak e vágányáról. A második felvonásban szinte betét­ként szerepel A varázsló nyilvános előadása, hip­notizáló mutatványokkal. Külsőségekben ez zajo­sabb hatást ér el, de itt már eltűnik az írónőből a lelki finomságokban megnyilatkozó nőiesség és előtör a színpadi trükk, ami már közönséges férfimunka. Lehet, hogy a nagyközönség egy ré­szének ezek a külsőségek jobban tetszenek; előt­tem értékesebb és vonzóbb az irónő munkája ott, ahol benső lelki rajzzal, érzelmi vívódások kedves és hű fotográfiájával dolgozik. A megírás művé­szetében olyan gyakorlott Hatvany Lili, mint a szalon társalgásban. De a cselekmény lélektaná­ban — ez már férfimunka! — szokatlan, hogy egy leány nem az első szerelméhez ragaszkodik, ha­nem egy öregedő vándor hipnotizőr felé fordul. Az ember önkéntelenül aggódik a kislány sorsa iránt: nem fog-e az utolsó felvonás után felébredni a hip­notizálásból?... A közönség jól mulatott, a szer­zőt és a szereplőket ünnepelték, a Vígszínháznak sikere volt. Góth­ Sándor rendezése épp oly finom volt, mint a játéka. Makay Margit a kacérság és szere­­tetreméltóság akadémiáját mutatta be. Dayka Mar­git utolérhetetlen kedvességgel és természetesség­gel formálta a fiatal leányt. Kertész Ella a párizsi eleganciát, Gombaszögi Ella a vidékiesség humo­rát képviselték, Mészáros Gézát rokonszenvvel lát­tuk­. Gyergyay István, amióta a Nemzeti Színház­ból kikerült, folyton fejlődik. Rajnai Gábor a va­rázslóban a közönséget tapsra szuggerálta. Jól ját­szottak Vágóné és Peti. A díszletek Vörös Pál ízlését dicsérték. Porzsolt Kálmán. •Erzsébet-napi hangverseny. A Szilágyi Erzsé­­bet-leánylíceum évente szokásos Erzsébet-ünnepélyét szombaton tartotta meg a Zeneakadémián. Ezúttal is nagyon szép sikerrel szerepelt a növendékek ének­kara, amelyet Sztojanovics Adrienne tanárnő vezet. Száz meg száz magyarruhás lányka énekelte össze­vágó fegyelmezettséggel a Himnuszt, Kodály Gergely­­járását és Lengyel László játékát. Ügyes magánsze­replők közreműködésével előadta az énekkar Sztoja­novics Jenő „Rege a csodaszarvasról“ című műve, Arany költeményének hatásos megzenésítését. A volt növendékek kórusa is kitett magáért Pikéthy, Liszt és Siklós egy-egy karművének előadásával. Zongora- és gordonkajáték, meg mozgásművészeti gyakorlatok egészítették ki a színvonalas műsort, amelyet az in­tézet igazgatója, Hollósy Béla szép beszéddel veze­tett be. A Király Színház sorsa. Föld Aurél szombaton megegyezésre jutott a Király Színház köztartozásainak dolgában, így hát a színházra való szerződése teljes mértékben érvényesíthető. A színházat valószínűleg december 17-én nyitják meg, ünnepélyesen. Most kedden megkezdik a színháznak úgy külső, mint belső rendbehozását . . . Föld Aurél egyébként Labrid­á­­val is megegyezésre jutott atekintetben, hogy az ő színházával való további ténykedése az eddigi ke­retek közt maradjon. • Gerhard Hauptmann Hindenburg előtt Ber­linből táviratozzák: Hindenburg birodalmi elnök szombaton kihallgatáson fogadta Gerhard Haupt­­mannt, aki köszönetét fejezte ki a hetvenedik szüle­tésnapja alkalmából kapott kitüntetésekért • A közönség felelt . . . Azt kérdeztük szomba­ton e helyen: hol a magyar közönség? Rámutatván, hogy a közönség inkább megnéz egy szinkronizált né­met filmet, semmint egy szép magyar darabot, mint amilyen a Rotschildok. Szombaton reggel kérdeztük és még aznap este felelt a közönség. Kitűnően felelt. Szombaton este kint v­olt a tábla a Fővárosi Operett­­színház be­járatának • Együttes est Dullien Klára és Rieger Tibor szombat esti hangversenyének műsorából kiemelke­dett Rieger Tibor új műveinek, egy hegedű-zongora­­szonátának és két magyar rapszódiának a bemuta­tója. Jól fésült, takaros kom­pozíciók ezek, jól sza­bott, kifogástalanul csinos külsővel jelentkeznek, be lehet őket ereszteni a legjobb társaságba. Már csak azért is, mert ezek a kompozíciók tudnak viselkedni jó társaságban. Tudnak a társaság nyelvén beszélni, ötletes, szellemes, szinte csevegésszerűen könnyű és folyamatos a mondanivalójuk. Rieger Tibor alkotói fölkészültsége egy hivatásos zenész becsületére vál­hatna. Zeneszerzői tevékenységét érdemes figyelem­mel kísérni. Az új művek hegedű-szólamaiban Dullien Klára nemcsak mint tehetséges hegedűs, ha­nem mint megértő segítőtárs is rokonszenvesen állta meg a helyét. Odaadó, temperamentumos előadó­művészettel fokozta az amúgyis hálás szólamok ha­tását és a jó kamarazenész alkalmazkodó képességé­vel illeszkedett a szonáta hangulatvilágába. Itt egyébként Rieger Tibor friss lendületű zongorázása is meglepetésként hatott Az újdonságok közé éke­lődő Brahms-versenyműben Dullien Klára intelli­gens, élénk képzeletű, őszintén előadó muzsikusnak bizonyult. (mta.) • A vidéki cirkuszok tagjainak szigorú ellen­őrzése. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben az Artista Egyesület vezetőségét felhatalmazza, hogy a vidéki cirkuszok személyzetét a hivatásosság szempontjából ellenőriz­hesse. A miniszter tudomására jutott ugyanis, hogy egyik-másik vidéki cirkusz nem hivatásos artistákat szerződtet, tagjaik közt sok a kéteshirű­elem, sőt vannak köztük a közbiztonságra veszedelmes egyé­nek is. A belügyminiszter az alispánok útján uta­sítja a rendőri hatóságokat, hogy saját hatáskörük­ben ellenőrizzék, hogy a cirkuszok tagjai csak hiva­tásos artisták lehessenek. Szenes ember az Aranyásóról. Most, hogy szó van róla, hogy Molnár Ferenc szkeccse megint színpadra kerül, kegyeletes kezek eljuttatták hozzánk azt a versikét, amit a Pesti Hír­lap felejthetetlen Szenes ember­e írt az Aranyásó első előadása alkalmából. Szól a versike eképpen: Szkecske . . . Szkecske . . Molnár-szkecskel Gurul a pénztárba a pénzecske! Erről csipeg veréb és Fecske Egész Budapest erről Fecsege S a vízben erre gondol a Szkecsege S az órám is folyton erről Szkecsege. A pénztárnál annyi a pénz Mint a szecska A jegyekért verekednek El-el csattan egy-egy pofecska Szkecska . . . Szkecska . . . Molnár-szkecska! * Kodály Zoltán ötven éves. Kodály Zoltán, a modern magyar zene világhírű triászának tagja, aki más alkotásain innen és túl, főként Psalmus Hun­­garicusá-val adott világszerte visszhangzó zengést a magyar fájdalomnak, és aki Háry János és Székely fonó című népi operáival is híveket hódít külföldön a magyar zenének, december 16-án tölti be életének ötvenedik esztendejét. A magyar zenei világ országos ünnepléssel készül háláját és hódolatát leróni a nagy mesternek és ezekből az ünnepségekből méltó módon kiveszi részét Kecskemét, Kodály Zoltán szülővárosa is, amelynek közönsége nagyszabású hangversenyt rendez december 16-án az ottani színházban. Az ün­nepi hangversenyre a rendezőség már meghívta Kodály Zoltánt, aki meg is ígérte, hogy ötvenedik születésnapja alkalmából szülővárosában fog időzni A Kodály-évforduló egész Kecskemét városának ün­nepe lesz és minden jel arra mutat, hogy ezen­­a na­pon Kecskemétre irányul az egész magyar zenei élet figyelme. Itt említjük meg, hogy a nagy magyar zeneszerző ötvenéves születésnapja alkalmából nagy­szabású ünnepre készül az olasz zenei világ is. A milánói operaház, a világ első operája, műsorára tűzte a „Székely fonó“-t. Ez lesz az első alkalom, hogy a milánói Scalában magyar operát adnak elő. * Hubert Marischka Budapesten. Hubert Ma­­rischka bécsi színigazgató szombaton Budapestre érkezett. Utazásának célja, hogy megnézze a Pesti Színház operettjét, a Zsákbamacskát. A színház kapuira egyébként már a délelőtti órákban kitet­ték a táblát. Kétségtelen, a Zsákbamacska meg sem áll­t a századik előadásig. * A fővárosi színházak vigalmi adóját leszállí­tották. A színházak vigalmi adójának csökkentését a fővárosi színigazgatók már többizben kérték. Dr. Liber Endre alpolgármester most közölte a színigaz­gatókkal, hogy a főváros a színházak vigalmi adóját leszállította olyképpen, hogy azok a színházak, ame­lyek kollektív kötelezettségeiknek eleget tesznek, a három százalékról másfél százalékra leszállított vi­galmi adókból előre csak egy százalékot tartoznak fizetni, míg a fennmaradó fél százalék sorsa a szín­házi idény végén dől el attól függően, hogy a szín­házaknak milyen volt a szezonjuk. * Reinhardt első olaszországi rendezése. Firen­zében a jövő tavasszal nagyszabású zenei ünnepség lesz nemzetközi zenésznagygyűléssel kapcsolatban. „Maggio Musicale" (zenei május) címen tartják meg az előadások és hangversenyek sorozatát. Az ünnep­ség egyik legérdekesebb eseményének a Szentivánéji álom szabadtéri előadása ígérkezik. Shakespeare re­mek mesejátékát a gyönyörű Boboli-park csodálatos amfiteátrumában fogják eljátszani olasz színészek óriási táncos- és némaszemélyzet közreműködésével, Mendelssohn zenéjével. Rendezőnek meghívták Rein­hardt Miksát, akinek ez lesz az első munkája olasz földön. * Magyar siker Lipcsében. Lipcsei tudósítónk jelenti: A Schauspielhausban nagy sikerrel mutatták be Horváth Ödön „Casimir und Caroline“ című szín­művét.­ ­ SZÍNHÁZ 3 SIKER FANNY a francia drámairodalom gyöngye HUSZÁROK a magyar békevilág tükre FORGÓSZÉL a mai magyar élet _____ KAMARASZÍNHÁZ ■■iiihi­­__________vess­ i» Az asszony és a rabló Verneuil-bemutató a Magyar Színházban. Szombat este mutatja be a Magyar Színház első külföldi újdonságát, Verneuil-nek, a legnagyobb si­kerű francia szerzőnek új, mulatságos vígjátékét, amelynek címe Az asszony és a rabló és amely Heltai Jenő átdolgozásában kerül a buda­pesti közönség elé. A színes, mozgalmas, érdekfeszítő és vidám jelenetekben gazdag újdonság főszerepeit Lázár Mária, Berky Lili, Törzs Jenő, Góth Sándor, Gózon Gyula, Mály Gerő, Z. Molnár László, Tarnay Ernő, Sugár Lajos és Várady Lajos játsszák. — Rendező: Tarnay Ernő. — Díszlettervező: Gara Zoltán. Bemutatóig minden este és jövő vasárnap dél­után a Magyar Színház nagysikerű Záffon-vígjá­­téka, a DZSIMBI szerepel a színház műsorán. — Ma délután a „Har­­mónia“ (mérsékelt helyárak). — Jegy egész nap vált­ható a színház pénztáránál és a jegyirodákban. Új telefonszám: 33—8—33. KÉT AKCIÓS OPERAHÁZI SZERDA November 23-án. November 30-án: Mosoly országa______János vitéz PÉNZTÁRAINKNÁL 4000-QS ENGEDMÉNY. A Pesti Hírlap nyolcnapos kalauza 1932 november 20-tól november 27-ig. __________MÚZEUMOK, 10—12-ig. — Petőfi ház. v. vas. 10—1. hkn. 9-től este HANGVERSENYEK. . . ... Vasl. 10—2- — Ráth Gyürgy 7-ig. szám. zárva. — Iparmű­ —————————— Akadémia: Goethe-szoba vas Muzeum­ vas., k., sze., szó. 9 vészeti Muzeum könyvtára Ma: Tatjána Barbakoff tánc­okon vfMuzeu­mk*GTM szom ~^21S- ~ Népegészségügyi (üllői­ ut 35.) Vas. és jövő vas. mat. Belv. Szinh. D. e. 11 10—12-igUZeUVörösmarty-Szoba Museum! vas­­h cs. 10 9-12-ig; h. 12—6-ig; k sze... (87.) _ n Fi­h. föpr. z. ti 12 „ . ,1 g~ Un —2-ig. — Gr. Zichy Muzeum, cs.. p. 10—6-ig; szom. 10—1. n T._, _ — Történelmi kép- Mindennap osat kiv. 10_íw yMezőgazdasági Muzeum «•­ “ ®r- Jenö csarnok, v.. sze.. p. 10­1 ig. — Mentők Muzeum: k. 9—1. könyvtára: vas. és ünnep kiv. Tfil est. Z. A6 (B.) Szl”^ „„ Ferenci v­ize. — Népművészeti kiáll. (And- naponta 10—1-ig. — Techno- szék tarka estje Z. %9 (Sz.) /I a.U .. „.In: H­­,­rássy-ut 69.) Naponta 9—2 ig. lógia könyvtára: vas. 9—12. — Hé fő: II. Füh. hangv. v Se iA * vi lí zárva' ~ iparművészet, h.. sze.. es., n. 9-1. k.. cs. opera H8. - Kedd, Huber­lfígé V- Mezőgazdasági': nT- 14u2aum„ (?USi-ut_35.)j_Napon- 9-1 és 5-8-ig. szom. zárva. m­ann Bronislav heg. est. V. 8 ponta 10—1-ig. — Nemző- *a e10_12 dl.y*L nL. --------------KIÁLLÍTÁSOK (SzJ — Szerdai Endre Béla­­i Múzeumi Ha összes tárak aajz] Muzeum (Hungária Kör- ---------------------------------női vokálegyüttes hangv. Z. nyitva, p., szom. jovo vas. „,'347. NaDonta 9—2 ig Műcsarnok: őszi tarlat. Na­­tt,g (B.) — Csütörtök: Kiepu-9_2 II: ÄA V ca" —-------1. P ------ ponta %10—2-ig. - Nemze­­ra ária, és dalest V. 8 (E.) --1------------------- .­ Szalon: Ma: zárva. H-tól Ligeti Dezső ária- és dalest k cs szó 9—122; ásványtár: Nemzeti: hkn. 9-tól. — Aka- rendezés. Cs.: 79-ik csop. kiáll. 7,. %9 (Sz.) — Szombat: Sza­bi! sz.'p 9—1£2. — Szépmüvé- démia: hkn. 3—7-ig. — Egye- megny. P„ szom.: 9—3 ig. jö jay Lajos org. hangv. 7. %9 szeli Muzeum: Ma és jövő vas. temi: hkn. 9-től este 8-ig. — vö vas.: 9—2-ig. — Ernst Mu­ (Sz.) — Jövő vas.: Korvin Ti­._v 1 I/«.« „a.; Erzsébet Népakadémia: hétfő- zeum: Fényéé Adolf és Zám­on - _ Áa­jol-cs »7 q . összes tárak 10—%2-ig; rég. tó, d­u 5118.ig. Vas. ée ün. István gyüjt. kiáll Napont­­o *dr­ária- és dalest 7^ %8 és modern képtár: k., ezer., népén zárva. — Fővárosi —2 ig. — Népegészségügyi ^ ^ Damith-jazx hangr. Z. cs., ezem. 10—5£2-ig; grafi- könyvtár (Reviczky-utca 1. Múzeum: Y. 3—5-ig, h., cs. 10 kai és szoborgyűjteményi p. Wenckheim-palota). Ma és Jó* —2-ig. I

Next