Pesti Hírlap, 1933. december (55. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-24 / 292. szám
isess Nagy és kis számok világában. Szánakozó fölénnyel olvassa bizonyára nem egy kulturember, hogy a legsötétebb Afrika egyes néptörzseinek szókincse csak öt számegységig terjed — ami azon felül van, arra egyszerűen azt mondják: sole. Pedig bizonyos határon túl mi is hasonlóképpen cselekszünk. Ami a köznapi méreteket meghaladja, arra kényelmességből csakhamar rámondjuk: végtelenül sok, végtelenül nagy. A modern tudomány azonban ép a nagy és kis számok területén jutott újabban igen szabatos meghatározásokhoz aki nem sajnálja a figyelmet és a fáradságot, sokérdekes adatra találhat. ősrégi szólásmód például: „megszámlálhatatlan, mint égen a csillag“. Ez költői szempontból szép ugyan, de alapjában véve egyáltalán nem helytálló. Már a legrégibb csillagtérkép, amelyet Kr. u. 130-ban Violomaeus készített, 1025 csillagot tüntetett fel. Azóta pontosan megállapították, hogy a szabad szemmel is látható csillagok száma együtt véve sem éri el a négyezret. Ennél többet fejez ki mindenesetre a tenger fövényéről szóló hasonlat, mert a sokmilliónyi homokszemecskét megszámlálni csakugyan nem lehet. Az inflációs időkben csak úgy dobálództunk a milliókkal, de azért sok embernek nincs tiszta fogalma arról, milyen nagy szám a millió. Próbáljuk megérzékíteni a milliót egy gondolatbeli kísérlettel. A legszaporább érvelés, ami pontosan megolvasható, percenként kétszáz. Ez egy óra alatt 12.000-et, egy nap alatt kereken 300.000-et tesz ki. 11a éjjel-nappal olvasnánk ezt a szapora érvelést, három és fél nap múlva tartanánk az egymilliónál. Tovább olvasva, egy év alatt a százmillióhoz, tíz év múltán pedig az egy milliárdhoz érnénk el. A tudomány manapság oly biztonsággal dolgozik milliós szorzatokkal és törtszámokkal, akár a rövidárukereskedő, az asztalos, az építész a méterrel Már a méternek ezerszerese, a kilométer is elég tekintélyes távolság, annyi, mint az Andrássy-útnak a Vilmos császár-úttól az Oktogonig terjedő része. Országútjainkat is kilométerjelzőkövekkel mérjük. Jó gyalogló öt kilométerkövet is elhagy egy óra alatt. Szorozzunk újból ezerrel. Ezer kilométernyire Budapesttől még Európában vagyunk, eljutottunk Budisba, Berlinbe vagy Szófiába. A leghosszabb távolság a földön — persze légvonalban mérve — a 40.000 kilométernyi egyenlítő. A gyaloglónak ép három évre volna szüksége, hogy végigjárja. Szorozzunk újból ezerrel. Egy millió kilométernyi út már a világűrbe vezet. Utunk legelső harmadában — 300.000 km-nél — elhagytuk hű kísérőnket, a holdat, de a naptól való távolságunknak (150 millió km.) még századrészét sem futottuk be. Szorozzunk újból ezerrel. Egy milliárd km.-nél már naprendszerünk széléhez közeledünk, 0,77 milliárd km. után elhagytuk a Jupitert, de a legszélső bolygót, a Neptunust csak 12 milliárd km-nél érjük el. Szorozzunk újból ezerrel. Egy billió km-nél naprendszerünket már rég elhagytuk, de még mindig félelmetes messzeségben vagyunk legközelebbi szomszádunktól, a Centaurus csillagától. Láthatjuk, mily kietlen pusztaság a világűr, — egy-egy naprendszer csak elenyésző kis oázis benne. Újabb mérőegységünk most már a fényév. A fény, az eddig ismert legnagyobb terjedési sebességgel, másodpercenként 300.000 km-t, egy év alatt alig kevesebb mint tízbillió km-t fut be. Szorozzunk újból ezerrel. Ezer billió km-nél elértük végre a tejutat, az álló csillagok birodalmát Közvetlen szomszédunk — az említett csillag— csekély 32 fényévnyi távolságra van tőlünk. Újból ezerrel szorozva — trillió km-nél — elérkeztünk a csillagködökhöz. Az Andromeda-köd például öt trillió km-nyire van tőlünk. Idáig terjed a távcsőnek nagyító hatása. Még egyszer ezerrel szorozva — ezer trillió kmnél — már minden égitestet elhagytunk. Ez a szám Einstein szerint határérték. Gondolatban ugyan lehet a szorzásokat még tovább folytatni, a külvilágban azonban nem akad többé — még feltevésképpen sem— oly távolság, amelyet ennél nagyobb számmal lehetne mérni. A világmindenséget Einstein szerint gömbalakúnak kell elképzelnünk — a gömb határfelülete ezer trillió kilométernyire van. Csüggedten vet itt horgonyt a merészröptű képzelet csakúgy, mint a tudománynak óvatosan haladó vitorlása. Forduljunk tehát mi is vissza és látogassunk el most a törpék birodalmába. A méter ezredrésze az elég kicsiny milliméter. Mégis észre vesszük, ha például az asztal egyik lába ennyivel rövidebb. Fogainknál azonban még a milliméter törtrészéig terjedő különbözet is kellemetlenül érezhető. Egy tized-milliméter átmérőjű az a pont, amit szabad szemmel még látunk — az ezen túl levő világ rejtelmeit már csak a górcső fedi fel előttünk. A milliméter ezredrésze a mikron. Ekkorák testünk sejtjei, ekkorák a baktériumok, a koloidszermcsék, stb. A látható fény hullámhossza 0.8—0.4 mikronig terjed és ezzel el is érkeztünk a górcső teljesítményének határához. Ultramikroszkóppal a górcső teljesítménye még fokozható ugyan, de, sajnos, már csak kis mértékben. A mikron ezredrésze a mikro-mikron, a milligramm milliomodrésze. Ezzel eljutottunk az atomokhoz és az ezeknek megfelelő hullámhosszú éterrezgésekhez: a Bon Igen-sugárhoz. A milliméter billiomodrészének számították ki az elektron átmérőjét, a pozitív töltésű proton azonban, amely körül a negatív elektron körfutását végzi, még annál is kétezerszer kisebb. Ez a végső fizikai határ, amely a természetben még mérhető, ennél kisebb mérték még elméletileg sem tételezhető fel. A nagy és kis számok feletti seregszemlénket nem fejezhetjük be, mielőtt nem hangsúlyozzuk, hogy nem holmi fontoskodó, tudákos vaskalaposság az, ha a tudomány a méretek mennél pontosabb meghatározására törekszik. Csakis ezzel találta meg az újabb keletű molekuláris fizika és molekuláris kémia az újkori csodákat: a Röntgen-sugarat, az elemek átváltozását, a drótnélküli távírót, a rádiót, a hang-, kép- és erőátvitelt. Az orvostudomány is elejtette már a megingathatatlannak vélt sejtkórtant, amely még a sejtből, mint alapegységből indult ki és ehelyett mindinkább a molekuláris kórtant építi ki. Ezen az alapon máris bámulatos eredményeket ért el a modern vese-, szív- és anyagcsere zavar kezelése terén és ez vezetett a fény-, a szerv kivonat-, az immuno- és szérumterápiához is. A molekuláris kórtan kilátásai a jövőre nagyon biztatóak. Ezek a pontosan meghatározott nagy és kis számok ezenfelül mély betekintést engednek az anyag belső szerkezetébe és eloszlásába. Ezáltal segítenek hozzá — amint azt az elmondottakból láttuk — egy egységes, átfogó világkép megszerkesztéséhez. És ha már itt vagyunk ezen a világon, illő, hogy igyekezzünk minél tisztább képet szerezni felőle. _______ Dr. Révai Izor. Alkalmi öröklakás-vétel Budán, a Logody utca 57. sz. alatti társasházban, fronttal a levegős Vérmezőre és a budai hegyekre egy 3 szobás, hallos, összkomfortos, esetleg átépítve egy 2 szoba és 1 szoba, hallos lakásra, leszállított áron eladó. Kitűnő közlekedés. Csendes környezet, önálló telekkönyvi tulajdon. Elsőrangú tőkebefektetés, 9 százalékos jövedelmezőséggel. Bemutatja a Budapesti Ingatlan Bank r.-t., VII, Rákóczi* út 10. Telefon: 34—6—05. Vilmos császár úti 51. bérpalota földszintjén 3 utcai szoba és mellékhelyiségekből álló irodahelyiség 1934 május 1-je, vn. emeletén, kényelmes lépcsőkkel 4 utcai, 1 udvari szoba és mellékhelyiségekből álló komfortos lakás, valamint 2 udvari raktárhelyiség azonnal kiadó. Telefon: 240—16. ,v . . • Pécöll HIRLAP _ Petőfi Sándor ismeretlen levele Kossuth Lajoshoz. Az alább közölt rendkívül érdekes levelet Endrey Géza találta meg Pozsonyban az 1848-iki hivatalos iratok között. Havas Adolf Petőfi-kiadásában (VI. kötet, 471-ik lap) a következőket írja Petőfinek egy Kossuthoz intézett (Debrecen, 1849. január 13.) leveléhez fűzött jegyzetében: „Petőfi... már egyszer (valószínüleg előléptetése ügyében) megkereste Kossuthot, de hogy ez a megkeresés levélben történt-e, nem bizonyos. Az itt közölt levél minden kétséget eloszlat. Ez a levél különben Petőfi gondolkodására és jellemére is világot vet s mint ilyen, egyike a legértékesebb Petőfi-relikviáknak. A levél, mely eddig nyomtatásban nem jelent meg, egész terjedelmében a következő: Debrecen, 18SS, december 21-én. Tisztelt Polgártárs! Nem kérek bocsánatot alkalmatlankodásomért, nem a magam, hanem a haza érdekében írom a levelet. Mindenki látja sön legjobban, hogy egynek vagyunk legnagyobb hijjában, a vezéreknek. Ha sejtésem nem csal, — s az én sejtéseim nem szoktak csalni —, bennem van annyi erő, hogy ha pályám nyílik, egyike leszek azon vezéreknek, kiknek Magyarország szabadságát fogja köszönni. Azért kérem önt, nevezzen, vagy neveztessen ki engemet őrnagynak, hogy minél előbb saját számadásomra és felelősségemre játszhassam a hazamentés nagy tragédiájában. Nevezzenek ki azon táborhoz, melynek legnagyobb és legnehezebb tennivalói lesznek, mert az én erényem és bátorságom ott éri tetőpontját, ahol mások kétségbe esnek. Legrosszabb esetben, ha a fátum könyvébe más volna írva, mint az én szívembe, szaporítani fogom azok számát, kik ha életükkel nem hozhattak is hasznot a hazának, legalább halálukkal becsületére váltak. Ismétlem: e kérelmemre semminemű önérdek, egyedül a hazaszeretet ösztönzött. Ha ambicióból tenném ezt, milyen nyomorú ambitió volna az, hogy valaki őrnagyságért folyamodjék, ki máshol mint én a költészetben, már régen generális. És épen ez, eddig kivívott nevem kezeskedik afelől, hogy könnyelműen, komolyabb megfontolás nélkül bizony nem akarhatok olyan helyet foglalni el, hol eddigi szép híremet tönkreteheti a balsors. Őszintén nyilatkoztam, mintha magammal beszéltem volna, meg lévén győződve, hogy ha egyebet nem tesz is ön, legalább nem fogja balramagyarázni soraimat. Ha jobbnak látja Ön kérésemet nem teljesíteni, szolgálni fogok a hazának mint kapitány, vagy ha ezt is elveszik tőlem, mint közkatona. Ha pedig kinevez ön őrnagynak, (de honvédekhez, nem pedig nemzetőrökhöz), arra kérem, hogy ez januárius 1-jén történjék. Én csak februárius 1-jén mehetek rendeltetésem helyére, de igen óhajtom, hogy kineveztetésem az év első napjára essék, minthogy az születésem napja. Én nagyot tartok az ily kicsinységek felől. Isten önnel, tisztelő polgártársa, Petőfi Sándor, kapitány a 25-ik honvéd zászlóaljnál. Kívülről: Kossuth Lajos polgártársnak tisztelettel, Pesten. Dr. Parányi József. Modern hölgy és úr ma már csak fémből készült, mindig tiszta, elegáns, magától csukódó ,,AUTOMATIKO" karóracsatot visel. Egyedárusító: ROZGONY! és RÉVAI óraüzlete, Kossuth Lajos utca 5. 8948 1903. december 14., vasárnap. Nézze meg BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ELEKTROMOS MŰVEI állandó kiállítását V., Honvéd utca 22. szám alatt. (Telefon: 90 — 4000). Az összes elektromos háztartási készülékek megtekinthetők. Elektromos tűzhely tiszta, tökéletes, üzeme olcsó. Egy négyszemélyes család napi háromszoros étkezésének áramköltsége havonként 12—15 pengő. Főzési egységár kilowattóránként 12 fillér. Forróvíztároló fürdőszoba, konyha, orvosi rendelő részére. 10 liter forróvíz áramköltsége 8 fillér. Egy fürdő 40 fillérbe kerül. Egységár kilowattóránként 8 fillér. Villanyvasalfi nem piszkit, nem éget, nem fájdul meg a feje. Elektromos háztartási készülékekkel minden Zfifény kielégíthető. A háztartásban használjon villamos padlókefélőt, porszívót, hajszárítót, ventillátort, hajsütővasat, tea- és kávéfőzőt, kenyérpirítót, hűtőgépet (jégszekrény), testmelegítőt stb. Nem luxus! Mert kiméri idejét, idegeit és pénzét. Gazdaságos áramfogyasztás ____________■ .............. ■_____________ Kedvezményes egységárak