Pesti Hírnök, 1865. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1865-02-01 / 26. szám

pitása munkálatainak megbüntetésére vezetend­­nek. Kétségtelennek látszik , hogy a kormány a házra hárítandja a sikertelenség és az értekezé­sek szükségelt megszakasztása miatti felelősséget. Bukarest, jan. 29. Egy hercegi rende­let az itteni metropolitának a következő címet ad­ja: M­e­t­r­o­p­o­l­i­t­a, Rumania prí­mása. A követi kamra elnöke, Negrin Konstantin, Konstantinápolyból ide érkezett. LEGÚJABB. *­­ # — A szász kormány újból felszólította a szövetséggy­űlést azon régi, még a laibachi congressus idejéből származó, és 1854-ben átalakított törvényeknek, melyek a sajtósza­badságot s a társulási ügyet illetik, módosítá­sára és az újkor igényeihez való alkalmaztatá­sára, kijelentvén, mikép ellenkező esetben Dresdában önállólag fognak eljárni s azon törvényeket érvényen kivül helyezni.­­— A francia császár az 1848-ban meg­gyilkolt pápai minister R o­s s i gróf özve­gye számára 6000 írank nyugdíjt rendelt. R o s s i, Lajos Fülöp alatt francia államta­nácsos és követ volt Rómában. •— Londonból január 30-dikáról írják, hogy Wiseman bibornok egészségi ál­lapota rosszabbra fordult. — A hercegségek polgári biztosai a schleswig-holsteini lovagok rajza, alakja és színe iránt javaslatokat tettek Bécsben és Berlinben. Úgy látszik abban történt megál­lapodás, hogy a Schleswig- (sárga s kék) va­lamint a holsteini (fehér és vörös) színek is felvétessenek ; mindenekelőtt azonban aziránt szükséges tárgyalásokba bocsátkozni, váljon a schleswig-holsteini hajók továbbra is fog­­ják-e idegen kikötőkben azon előnyt élvezni, melyekben ezelőtt a Dánia által különböző államokkal kötött szerződésnél fogva része­sültek,­­ vagy hogy különben mily előnyök lesznek számukra meghatározandók ? — Londoni tudósítások m. hó 27-ikéről bizonyosnak állítják, hogy a királyné nem fogja az országgyűlést személyesen megnyit­ni, miként ez előre meg volt állapítva s a mi­ből azt következtették, hogy a fejedelemnő kilépend visszavonultságából, és ismét az ál­­lamügyek élére álland. — Több lap valótlannak állítja, mintha ssz d­ánországi zaiuj uiuibi cutidiv merültek volna fel; ellenkezőleg, C o­u­z a herceg a fedezetül szolgáló összeget a török bankban tette le. — A „Mem. diplom.“ felhatalmazottnak tartja magát azon hírek megcáfolására, me­lyek az északi hatalmasságoknak jövő tavasz­éval leendő összejövetelére vonatkoznak , e találkozást többen Frigyes Károly bécsi látogatása következménye gyanánt tün­tették fel. — Rómából írják, hogy V­euillot a pápát s a francia nagykövetet gyakran lá­togatja s mindkettővel igen jól áll. S­a r­­­i­g­e­s átalában nagyon szivélyes érzelemmel nyilat­kozik a pápáról.Még mindig van szó arról,hogy V­euillot igazgatása alatt egy nagy katholikus lap fog alapíttatni, a­mely nem Rómában, hanem Brüsse­len jelennék meg. Azt is állítják, hogy Grasselini bíbor­­nok, a­ki legközelebb Dániában volt, nem jó lábon áll a pápával. A Berlini lapok feltűnő jelenségnek tartják, hogy a porosz hadügy­miniszer mind­eddig sem a követek , sem az urak házában egy ülésen sem volt jelen, pedig a válaszfel­irati viták alkalmával főleg az ő tárcájához tartozó tárgyak forogtak szóban. — A turini kamra üléseit a ministérium a francia kamarák ülésszakának február 15- dikén leendő megnyitása előtt, vagy legalább ezzel ugyanazon időben szándékozik bezárni. — Nápoly a most élő zeneszerzők ki­­tűnőbbjei közül hármat akar körébe vonzani A tur­ni közoktatási ministerium ugyanis el­határozta az ottani conservatorium újjászer­vezését, melynek tiszteletbeli igazgatójául Mercadante, tulajdonképeni igazga­tójául Verdi, zongoratanárul pedig Thal­berg vannak kijelölve. — L­a­nz a turini minister már előké­születeket tesz Florencbe leendő átköltözé­sére. A belügyminiszer körirata arról értesíti a főtitkárság és e közbiztonsági főigazgatóság tagjait, hogy i. é. május 10 dikéig Turint el kell hagyniok és Florencben lenniök. — Varsóból írják hogy egy császári ren­delet által mindazon rendes adók melyek az 1848-diki ukáz által rovattak Lengyelország­ra, tetemesen felemeltetnek. Az ekképen nyerendő összeg — miként a rendelet mondja­­ — a paraszt-váltság által károsított földes­­­­urak kártalanítására fog fordíttatni. NEMZETGAZDASÁGI MOZGALMA­K Pest, febr. 1. 11jA marhabiztosít­ás Magyar­­ország­on még nincs felvéve egy intézet üz­letkörébe is. A napokban említettük, hogy Bécs­ben e célra alakult egy Taurus című társulat. — Életbeléptét csak pusztán jeleztük, mert szabá­lyai nem ismeretesek előttünk. Közelebb azonban a „Magyar Közgazda“ hoz egy cikket e társulat el­járásáról, melyből a következő megjegyzéseket át­vesszük : „a 7-dik ”, sokakat, kik biztosítani kiván­­ják állatjaikat, el fog riasztani, ez a 30 s illetőleg 60 nap, melynek múltával lép érvénybe a bizto­sítás, a szarvasmarha-biztosításnál (a b­izók bizto­sítása játszván a főszerepet, ezek pedig a szesz és sörgyáránymn­doxol­k ). a tulajdonos, ki 2 hóig saját rovására kénytelen kiállni a veszélyt, a következő 2 hóra alig fog biz­tosítani ; elég volna minden tekintetben 30 nap, mert a marhavész veszteglési ideje ennél is rövi­­debb, s ha benn van az állatban a biztosításkor annyira a betegség, bizonynyal kiüt az 30 nap alatt. Úgy látszik továbbá, hogy a „Taurus“ liqui­­dationalis eljárását a többi biztosítási intézetek sza­bályai szerint alkotta, de mi más ágakban működő társulatoknál a biztosító kára nélkül elhúzódható hetekig, azt itt elhúzni nem lehet. A 16. és 17. §, illetőleg, melyek a káresetek nyomozásáról szólnak, tekintsünk egy példát: tegyük fel, hogy egy birtokos — milyen honunkban számtalan van, a helységtől, hóba Taurus ügynöke székel, 1—2 órányira fekvő pusztáján biztosít 1000 darab birkát ennyi birkánál a rendes éri mortualitás 5—600 darab lévén, esik mindennapra egyre-másra 1­—2 darab, a helyi ügynöknek tehát egész éven át egyéb dolga nem lenne, mint mindennap vizsgáló bizottmányt állítni össze, kimenni említett birto­koshoz és nyomozni. A 19 §. szerint az, ki a biztosí­tott állat betegségét okozta, a beteg állatot eléggé nem ápolta, kárpótlási igényét veszti, ezen pont csak perre ad alkalmat, mit kerülni lehetne, ha az intézet csak 2 a értékig vállalna biztosítást s Vm a tu­lajdonos veszélyére maradna, ha a tűzkár elleni biz­tosításnál célszerűnek találták a társulatok csak 3A értékig biztosítani, sokkal szükségesebb ezen meg­szorítás a barombiztosításnál,ugyanis nagy elhatáro­zás kell hozzá,hogy valaki terményeit biztosítva,azo­kat felgyújtsa s a törvény könyörtelen szigorát magára vonja , mig állatoknál csak hanyagság s az emberi természetben rejlő indolentia már rop­pant károkat okozhat az intézetnek, pedig az ellen nincs egy codexben sem boszóló paragraphus ; nem is célszerű egy állatbiztosító intézetnél, hogy aa minden káreset ellen biztosítson, tehát a rendes mortualitást is kárpótolja, ezért a szaporodás kár­talanítja a gazdát.A kárát viselje a biztosító,tehát a szarvasmarhánál mintegy 4— 5 pr. birkánál 6—8 pr., az ezen százalékokat meghaladó káreseteket pótolják az intézetek, de évi díjaik ne is emelkedje­nek 1-1 Vt felett.“ 2*2 A szabadkereskedés tár­gyában a budweisi iparkamra elfogadta a bé­csinek azon sokfelől visszautasított indítványát, hogy collectív válaszban feleljenek az angol kama­rák adressére. Sehol sincs jó világ. Amerikai tudósítások a legnagyobb üzletpangásról értesíte­nek. Új-York bevitele az ipar- és gyárcikkekből a múlt héten csak 1­0,000 font sterling áru volt, tehát egy ötödrésze a tavaly ilyenkori importnak, mely 1864. ugyanezen hetében 5­­0,000 fontot tett, az utóbbi öt hét alatt bevitt áruk értéke pedig 420,000 fontra megy, míg a múlt évi szerint ezen 5 hét bevitele 1.570,000 font sterling érőre rúgott. Bukás , 1864-ben 510 fordult elő Új-Yorkban, 1. 710,0­­­0 font sterling értékig, de ez még kisebb volt mint a korábbi évek összege, mert például 1861 ben 5935 bukás történt 25 millió ötszázezer font st. passivával. A Keleti galicia sótermelése a múlt év december havában 66,993 mázsa 67 font volt; a sóházaknál eladatott 65,270 mázsa 95 font. 1863-nak ugyanezen hónapban termelt és eladott sómennyiségét tehát, az 1864-ik évi jóval magha­ladta, jelesen a termelés 6241 m. 75 fonttal, az el­adás 4976 m. 75 fonttal több volt az előbbinél. A d­umáci cukorgyári 864. december­­ben sídímab­ozott. 20,614 m. nyers, és 11,000 m. szárított cukorrépát , vagyis a nyers répából 11, 384 mval kevesebbet, a szárítottból ellenben 3000 mval többet mint 1863. utolsó havában. Szeszgyár 367 dolgozott a múlt évi decemberben keleti Galliciában, s készített 79,230 akó aquavitát. Az ugyanez időben működésben volt 175 serfőződe, összesen 45,857 akó sert állított elő. E közt van a lembergi 9 serház is, 8735 adó terme­léssel. sh A csehek az ipar és jólét hanyatlás­áról panaszkodván nem rég, a reichsrathban azzal cáfolta meg őket egy kormány­­férfi, hogy van ám ott pénz, még félretenni való is, mert a takarékpénztárakba folyvást raknak az emberek, a­hol pedig meg is takaríthatnak vala­mit, ott még nincs végkép aláásva a jólét. A státus férfiú nem mondta meg, milyen arányban VASUTMENJETEK. Bécs — Baziás. Bécs. Ind. 7 ó . 45 perc, — reg. — 8 ó. — p. este, Pozsony. „ 10 ó. 24 „ dél. — 10 ó. 49 p. „ Érsekújvár. Ind. 1 ó. 20 p. délben­­ 1 ó. 48 p. éjj, Pest Érk. 4 ó. 37 p. délután 5 ó. 27 perc reggel. Pe­st. Ind. 5 ó. 35 p. délután ■— 6 ó. 25 p. reggel. Cegléd Ind. 8 ó. 9 p. este. — 9 ó. 7 p. „ Szeged. „ 12 ó. 17 p. éjjel - 3 ó., 66 p. délután Temesvár. Ind. 5 ó. 20 p. reg.— Érk. 10 ó. 13 p. Baziás. Érk. 11 ó. 51 p. délelőtt. Baziás. Ind. 5 ó. 45 p. délután. Temesvár. Ind. 10 ó. 32 p. éjjel Ind. 5 ó. 10 p. reg. Szeged. Ind. 2 ó. 25 p reg. Ind. 12 ó. 15 p. délben. Cegléd, Ind. 6 ó. 29 p. reg.Ind. 6 ó. 31 p. est. Pest. Érk. 8 ó. 45 p. reg. Érk. 8 ó. 37 p. este. Pest. Ind. 9 ó. 55 p.­­ Ind. 9 ó. 30 p. este. Érsekújvár, Ind. 1 ó. 50 p. délut. 1 ó. 3 p. reggel. Pozsony. Ind. 4 ó. 45 p. délut. Ind. 4 ó. 3 p. Bécs. Érk. 5 ó. 33 p. este. Érk. 6 ó. — reggel. Bécs—Pest Pest—Bécs. Csak hétfőn és péntek Csak kedden és szomb. Bécs. Ind. 2 ó. 3° p. d u. Pest. Ind. 7 ó . 40 p. r. Pest . 9 ó. 40 p. este Bécs. Érk. 1 ó. 50 p. d.u. Buda. Ind. 6 óra 30 p. reg. Ind. 5 ó. 15 p. este. Székesfehérvár. Ind. 8 ó.1­­­ p. reg. Érk.7 ó.29 p.este. Kanizsa, Ind. 1 ó. 43 p. délut. Ind. 9 ó.­ p. este. Triest. Érkezés 3 ó. 20 p. r. 8 ó. 15 p. é. Triest Buda. Triest, Indulás 6 óra 45 perc este. 6 ó. 45 p. r. Kanizsa, Ind. 1 ó. 19 p. délut. Érk. 5 ó. 36 p. ref Székesfáv. Ind. 5 ó. 59 p. este Ind. 7 ó. 10 p. ref Buda. Érk. 8 ó. 2. p. este Érk. 9 ó. 14 p. délelőt Székesfehérvár — Bécs, Székesfehérvár. Ind. 10 ó. délelőtt. Uj-Szinny. Ind. 2 ó. 25 perc délután. Bécs. Érk. 8 ó. 26 perc este. Bécs — Székesfehérvár, Bécs. Ind. 7 óra 45 perc reggel. Uj-Szőny. Ind. 2 óra 10 perc délután. Székesfehérvár. Érk. 5 óra 45 perc este. Cegléd - Miskolc — Kassa, Cegléd, Ind. 9 óra 27 perc reg. Szolnok , 10 , 27 „ „ P.-Ladány 1 „ 25 „ d, u. Debrecen 3 „ — — „ Tokaj „ 5 „ 25 „ , Miskolc, „ 7 „ 29 „ est« Kassa. Érk. 10 „ 34 „ „ Kassa — Miskolc — Cegléd. P.-Ladány N.-Várad. P.-Ladány. Ilnd. 1­0. 53 p. d. u. N.-Várad. Érk. 4 „ 88 . „ N.-Várad P.-Ladány. N.-Várad. Ind. 10 ó. 5 p. d. e. P.-Ladány. Érk. 12 ó. 48 p. d. u. Cegléd—Arad. Cegléd. Ind. 9 ó. 47 p. reggel. Szolnok. „ 11 ó. 2 p. reggel. Arad. Érk. 5 ó. — p. d. u. Arad—Cegléd. Arad. Ind. 10 ó. 15 p. d. e. Szolnok. ,Ind. 4 ó. 22 p. d. u. Cegléd. Érk. 6 ó. 33 p. este. C­abona-Arasz Dunavizállás, Pesten, januárul. T—1' 10 f. Baziás — Bécs. GYORSVONATOK. Buda—Triest. PESTI BÖRZE febr. 1. Érték-árfolyam Pénz Áru Pesti kereskedelmi bank 666 670 „ tak­arékpénzt.-részv.1­lOiJO (050 budai „ - 460 450 é-budai „ „ — 70 Pesti hengermalom-társ. 1030 1040 -Pannónia- gőzmalom . 1270 1300 Kereskedelmi épület . 360 355 Buda­pesti lánchid . . 840 350 „ alagút . . 81 f.3 El­ső m. át. bizt. társ. . 7­0 750 • Pannónia* viszontbizt. «*'0 375 Pesti iparbank . . . 220 230 87. István kőszénbánya 180 190 Pozsony­n.­szomb. vasút I. — — » . n.­­Mátrai bánya r. ... — Pesti gázt. ..... — — 51/,*/, magyar földh. . ^2 50 82 75 6'/* magyar földh. . . 100 101 BÉCSI BÖRZE jan. 31. Allan adósság. fpetes osztrák érték . 67 20 67 30 Opc­es Metalliques . . 72 — 72 10 4y,% „ . . 63 30 6­­ 35 6*/, nemzeti kölcsön . 79 80 79 40 1839-ki sorsjegyek . . 162 — 162 50 18­4-ki „ . . 89­­ 89 50 1860-ki „ . . 95 95 96­­Földtehermentesitések. Magyar.......................... 74 40 74 80 Bánsági, szláv ... 3 25 73 75 Erdélyi........................... 71 75 72 Elsőbbségi kötvények. Eod­es Lloyd .... 90 50 91 L­őperes Dunagőzhajózási 95 50 96 50 Záloglevelek. Magy. földhitelintézet 5­2 81 — 82 — » » jöv. jegy 6% 100 — 101 — Részvények. Pénz Áru Hitelintézeti .... *90 — 190 le Nemzeti bank .... 817 — 816 — Escompte bank ... 59­5 — 591 — Lloyd...........................739 — 238 - Dunagőzhajózás . . . 172 — 474 — Pesti lánchíd .... 340 — 35' -Éjszaki vaspálya ... 1 86 50 186 60 Államvaspálya . . . 203 70 203 80 Déli vaspálya . . . 247 50 248 1­0 Nyugati vaspálya . . 188 — 138 60 Tiszai vasút .... 147 — — — Sorsjegyek. Hitelintézeti 100 frt „17 50 127 75 Gőzhajózási 100 „ 1c6 50 87 ________, Eszterházy herceg 40 „ 112 — 113­­S*lm „ 40 „ 31 — 81 60 S­álffy „ 40 „ 29 75 80­­ Clary „ 40 *8 — 28 50 St Genois gróf 40 „ 27 50 28 50 Budai 40 „ 27 25 27 — Windisehgrätz here, 20 „ 17 75 18 — Waldstein gróf Í.0 „ 19 50 20 — Keglevich gróf 10 „ 14 50 14 T5 "VTóltólí (devisek) bárom hóra. Amsterdam (100 boll, frt) — — — — Augsburg (lOO déln. „ 96 10 96 20 Frankfurt (100 „ „ 97 15 95 25 Hamburg (100 M. B.) ?6 — 86 20 London ( 10 L. St.) 113 75 1(3 85 Páris (100 frank ) 45 15 45 20 lénznemek. Korona.......................... 15 80 15 85 Császári arany ... 5 38 5 39 Napoleon d’or .... 912 9 12 Orosz imperialok ... 9 39 9 41 Ezüst............................... 113 60 113 85 Kassa Ind. 5 ó. 5 perc reg. Miskolc , 7 , 52 . , Tokaj „ 9 „ 85 „ d. e. Debrecen , 12 „ 12 „ délben P.-Ladány 1 „ 45 „ d. u. Szolnok, „ 4 „ 44 „ „ Cegléd Érk. 5 , 41 „ este a pesti árubörzén. Alsó-ausztriai Súly I'e8- I Legm _ font alant­­­gasab mérci szerint szerint -----------------------­Búza, bánsági. 84—87 2 45 2 80 „ tiszav . 88-89 8 20 8 26 „ pesti . . 85—88 8 60 8 10 „ fehérm. . 84—86 2 40 2 7­­2 ozs . . . . 78—80 1 61 1 85 rpa, sörfőzésre 69—72 1 80 1 50 „ etetésre. 68—70 1 10 1 20 Zab .... 45-50 1 10 1 26 Kukorica . . 76—80­­ 1 30 1 40 Repce ... —­­ 4 75 5 26 1 áll a takaréktárak jelen bevétele az ezelőtti idő­­hez képest. Most előttünk fekszik egy kimutatás, melyből látszik, hogy Csehország 40 takarékpénz­táránál 1864. decemberében 64­9 fél 601,999 frtot tett be, (a betevő fél 1126 frtal a betét 244,735 frtal volt kevesebb mint novemberben) kivett 4857 fél 683,715 frtot, tehát a visszafizetések összege, meghaladta a betétei összegét 81,805 frttal. Kívá­natos volna tudni, hogy a betétes visszavitel ilyen aránya mellett, mit adtak ki a takarékpénztárak kölcsön fej­ében a közönségnek. ÜZLETI TUDÓSÍTÁSOK. Pest, febr. 1. Borult, langyos idő. Folyto­nosan szilárd árak mellett a forgalom korlátozott. A tiszamelléki búzából tegnap mintegy 5000 mérő adatott el. A 88­e—89 fontos 3 ft 25 kr., a 88—89 fontos 3 ft 17'/5 kr, a 87—89 fontos 3 ft 67'|* kr.— A kukorica után nagy a kereslet. Ezüst 113.60— 113.85 , cs. arany 5. 38—5. 39. Kassa, jan. 28. A ma tartott baromvásáron volt 2054 db ökör, 1114 db tehén, 860 db ló, 245 db bárány, 365 db sertés, a vásár elég nagy volt, legnagyobb kelete volt a vágó szarvas­marhának, a munkás marhának ára nem volt — Időjárásunk nem mondható kielégítőnek, a napokban nagy hó esett, számítunk is volt, de csakhamar olvadni kez­dett, s ma is csorog, — egészségtelen ködös nedves nap. — Az élet ára következő : Búza köblönkint 5 frt. 5 frt. 60 kr. — Kétszeres 4 frt. 4 frt. 10 kr. — Rozs 3 frt. 3 frt. 40 kr. — Árpa 2 frt. 20—50 kr. — Tengeri 2 frt. 60—80 kr. — Zab 1 frt. 40—80 kr. — Lencse 7—8 frt. — Paszuly 7 frt. — Aszú szilva 10 frt. 20—60 kr. —Burgonya 1 frt. 70—80 kr. — Szesz­incénként 16 kr. Ungvár­, jan. 29.A 23-án tartott országos vásárunk — a feneketlen sár s folytonos esőzés miatt — nem volt eléggé népes,— 21-én szakadat­lanul esőzött, 25-én havazott, 26-ára az idő megke­ményedett. — Marhavásárunk a marhavész miatt nem volt. Lóvásár meglehetős. Az élet ára köbsön­­kint : Búza 4 frt. 60—80 kr. — Rozs 2 frt. 60—80 kr. — Tengeri 4 frt. 60 kr. — Zab 1 frt. 40—80 kr. — Szesz 30 fokú, incénként 16 —17 kr.— Bab 6—7 frt. — Aszú szilva tömérdek volt. — (Országos vásár.) Erdőtelekről írják, hogy a községi tanács folyamodása követ­keztében a nm. helytartótanács Erdőtelek község részére két országos vásár-tarth­atási jogot en­gedélyezett, melynek egyike mindenkor éven­­kint ápril hó első hétfőjén, — a másika pedig Octo­ber hóban Terézia után való hétfőn tartatnék.­­• Az első vásár folyó 1865-dik év február 3-án leend. Nagy -Kik­ind­a, jan. végén. Vidékün­kön nehány nap előtt lágyulni kezdett az idő s je­lenleg utaink már járhatatlan állapotban vannak, minélfogva piacunkra már nem is érkeznek szál­lítmányok ; a bevásárlás ennélfogva tisztán az itteni termelők által kínált gabnaneműekre szorul. A mi kevés készlet van a piacon, élénk hangulat mellett vásároltatik meg. Az e heti ár­jegyzések : búza 86—88 fontos 2 ft 15—50 kr, kukorica, melyre nézve a kereslet élénk, mag­tárból átvéve 85 kr, a pályafőn átvéve 90—92 kr, árpa 80—85 kr, köles 1 ft 5 — 10 kr. Utóbbi idő­ben lágy, tavasszal időnk járt, csupán éjjelente van némi fagy. Arad, jan. 27-én. A mai hetivásárra be­hajtatott : Ökör 60 db, mészárosok vették meg 60—116 írtért dbját. Tehén 15 db, eladatott 45— 70 dbja. Borjuh: 40 db, dbja 16 frt. Sertés és ló kevés volt, de jó áron vétetett meg. B­é­c­s, jan. 28-án. Bácskai búza Győrött 87—88 fontos 3 ft mér. ; bánsági ugyanott, 89 fon­tos, 3 ft 15 kr ; marosi ugyanott, 89 fontos, 3 ft 15 kr ; magyar zab ugyanott, 1 ft 30 kr; átviteli, 49 fontos, 1 ft47kr. — Buzaforgalom 25.000 mérő. Felelős szerkesztő Török János. Kiadók : Szabó Alajos és Török János. —­ Pest, 1865. Nyomatott Noséda Gyula gyorssajtóin barátok­ tere 8. 00. alatt. Melléklet: Aláírási felhivás Balmes Jakab ily cimü művére. „ A protestantismus és katholicismus.u

Next