Pesti Hírnök, 1865. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1865-02-25 / 46. szám
9-er Ezen Szabályok szigorú megtartásáért az illető törvényszéki elnökök felelősökké tétetvén, ezeknek különös kötelességükben fog állani, a kir. ítélőtáblához fölterjesztendő minden iratcsomót a kisérő jelentés aláírásakor gondosan átvizsgálni, s a netalán tapasztalandó hiányok rögtöni kipótlását jelen rendelet szabványai szerint eszközöltetni.“ HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK. Zágráb, febr. 20. Miután az értekezletek, melyek az udv. cancellár, a bán s a főispánok között az egész múlt héten át folytattattak, tegnapelőtt véget értek, az udv. cancellár a ma reggeli vonattal Bécsbe utazott. Sokan a vasúti indóházba kisérték, hol szives zsiókkal búcsúztak el tőle. Az udv. cancellár tegnap a kiállítási bizottmányi fogadó s annak kész segélyét ígérte meg netán más közérdekű vállalathoz is. A zágrábi keresdelmi kamara bizottmányának , melyet az udv. cancellár szintén tegnap fogadott, a horvát vasút-kérdésben meglehetősen világosan értésére adá, hogy e kérdésben éppen nincs Zágráb ellen, de nincs társaság, mely Zágrábra s egyszersmind az egész országra nézve politikai-hadászati szempontból fontos vasút kiépítésére vállalkoznék,s hogy ehhez még a bíródó tanács garantiája is szükséges. A horvát leszámítolási bankot illetőleg oda nyilatkozott az udv. cancellár, hogy annak engedélyeztetése csakhamar leérkezik. Bécs, febr. 21. A horvát udv. cancelláriában ma, kebelbéli ülés tartatott, melyen a tegnap Zágrábból megérkezett Mazuranich udv. cancellár elnökölt. Dr. Spun udv. titkár is, ki az udv. cancellárt Zágrábba kisérte, részt vett az ülésben. Az értekezlet tárgyát az uj választási rendszabály képezte s a báni értekezlet dolgozatán teendő változtatások munkába vétettek. Ezen kívül az országgyűlést illetőleg több közigazgatási tárgy is szóba került. Mart. 10 dike felé az udv. cancellár ismét Zágrábba utazik, hogy mint hírlik, a választásokat illetőleg több intézkedést személyesen megtegyen. Az udv. cancellár úr legutóbbi utazása eredményeivel igen megelégedettnek látszik. Zágráb, febr. 20. A báni értekezlet határzata a mágnások egyéni szavazatát illetőleg az országban éppen nem talált jó fogadtatásra. A horvát nép nem emelkedett még azon magaslatra, melyen az eddigi választási rendszabály nem törvényes változtatásában semmi különöst sem látnak.Ellenkezőleg csak az országgyűlés tehet ily változtatásokat s arról is mindenki meg van győződve, hogy a mágnások ellenkezés nélkül megnyugodtak volna a törvényesen létesült határzatban. Az ország rokonszenvével a mágnások mellett áll, mert ezek a régi jó idők s a történeti hagyományokra emlékezve , a Magyarországgal való unió ismétt helyreállítására törekszenek. Ez alkalommal azt is megjegyzem , hogy a hat tótországi mágnás,kik kezdetben akadályozva voltak, utólagosan nyilatkoztatták ki megegyezésüket az Ő Felségéhez intézett felirattal. (De.) VEGYESEK. Pest, febr. 25. *** A Bécsben f. hó 22-dikén tartatott udvari bál, az udv. szokás szerint 8 órakor kezdődött. 9 órakor a báli vendégek, majdnem mind, már jelen voltak, összes számuk 1260-ra mehetett. Ott voltak a Bécsben levő főhercegek, főhercegnők, ministerek, udv. cancellárok, a diplomatiai testület, a tábornoki kar, tisztek sat. A sok rendi disztel, többnyire ragyogó gyémántokból, fényes látványt nyújtott. A fény és pompa, Őfelségeik, a császár és császárné megjelentekor, a tetőpontot érte el. Ó Felségeik kevéssel 9 óra előtt léptek a terembe, miután a főudvarmester a pálcával háromszor jelenté a felségek közeledését. A császárné az ifjúság, szépség szellemtől ragyogva, ÓFelsége a császár karján jelent meg. A császárné viola szinü ruhát viselt,haján pompás diadém friss jácintokból. A hölgyeknél a világos ruhák s a hajban friss virágok,cameliák és jácintok voltak túlnyomók. A felségek, mindenütt szívesen üdvözölve s többeket megszólítva , haladtak át a termeken s emelvényen foglaltak helyet, honnan a füzér-táncot nézték, mig a többi magas s legmagasb uraságok a tánc örömeit élvezték. A felségek, hajnali 1 óráig időztek a bálon, s eltávozásuk után ez is véget ért. A zenét ír t r a u s s udv. főzeneigazgató igazgató. Mint halljuk a magyar érzületéről ismert Ed 1 pozsonyi kereskedő s ha, más hat pozsonyi kath. kereskedő-társsal egyesülten, 180 b irtot ajánltak fel a pozsonyi koronázási templomban készítendő ablakfestményre. A karlovitzi congressusnak e hó 9-én tartatott üléséről a mai „G. Corr.“ben hosszabb jelentés van előttünk, melyből azonban ezennel csak azt említhetjük fel, hogy a püspökök és klastromok javadalmaztatásának kérdése, miután az ebbeli munkálatok nem tökéletesek, a bizottmánynak adatott át. A rendszeresített káplánok intézménye szótöbbséggel fogadtatott el, s az erről szóló vitában a plébános s káplán közötti viszony igen részletesen tárgyaltatott. Zágrábból, ehó 20-dikáról írják így a bálon, melyet a bán az udv. cancellár tiszteletére adott, Mazuranich úr hosszabban társalgott Heilenbach báróval. A minden esetre igen érdekes társalgás részleteiről mi sem hatott a nyilvánosságba. Tartalmára azonban következtethetni lehet abból, hogy K. Heilenbach a társalgás befejezte után, így nyilatkozott ismerőseihez : , A közelebbi országgyűlésen vitáról nem lehet szó, hanem csak megszavazásról. A compromissumok lehetetlenek ! “ (Ez aztán baj lenne.) *** A posta tegnap óta ismét rendesen jön kezünkhöz. Tegnap az államvasúttársulat pesti főügynökségétől következő tudósítást vettünk: „A pozsony-bécsi vonalon az akadályok el vannak hárítva, miért is a közlekedés Bécsig ismét lehetővé van téve. A cegléd-szegedi vonalon is az akadályok elmellőztettek s a forgalom Szegedig megnyílt. A szeged-temesvári vonal azonban még el van torlaszolva. A tiszai vasútvonalon, a vett tudósítások szerint, valószínűleg holnap szintén megnyílhat a forgalom. Az elmaradt bécsi személyvonatok ma megérkeztek, a gyorsvonat is megjön Bécsből. Pest , febr. 24. Este. Jars, állomási főnök.* *** (Az akadémia első ülése palotájában) f. é. ápril 24-dikére van kitűzve. Addig az akadémia eddigi helyiségeiből, hol 30 éven át ülésezett, mindenestől átköltözik saját palotájába. — Szepesházy Antal, első osztályú lovassági kapitánya nyugállapotban, tiszt, őrnagyi ranggal tüntettetett ki. Azon hitt, hogy Deák meglátogatta Almássyt, egy bécsi lap alaptalannak nyilatkoztatja ki. Deák szeretett unokaöcscse, Nedeczky állapotán, ki szintén az elitéltek között van, a lehetőleg akart lendíteni s e célból meglátogatta Neuwirth tábornokot, ki Deák óhaját teljesítő is. Később Deák meglátogatta Nedeczkyt. (A f. hó 22-diki nagy vihar) folytán, Pestre érkezett hírek szerint, Titel és Sziszek között 11 gabnával megterhelt szállító hajó elsülyedt. E hajók, mint a „P. B.“ írja, az első magyar bszt. társulatnál voltak biztosítva. *** (A pest-budai dalárda) által jeligéjének megzenésítésére kitűzött pályadíjt, a tegnapelőtt este tartott próbán Zimay nyerte el. **.. (A magyar gazdasszonyok egylete) által hamvazó szerdán a nemz. színházban sorsjátékkal egybekötött akadémiára, a jótékony célra való tekintettel , ő Eminentiájának, a herceg-primásnak engedélye már leérkezett. Ez előadásra , mely kitűnő műkedvelők szives részvétele folytán különösen érdekes lesz, a helyárak következőleg állapíttattak meg : páholy a földszinten s első emeleten 20 frt, miért a vevő 8 sorsjegyet is kap. Páholy a 2-dik emeleten 12 frt. (ehhez 6 sorsjegy jár) ; erkélyszék 5 frt (3 sorsjeggyel; földszinti zártszék 2 frt 50 kr. (2 sorsjegygyel) ; földszinti bemenet 1 frt 20 kr (1 sorsjegygyel). A páholy- s zártszék-bérlők felkéretnek , a helyek megtartása iránti óhajaikat vasárnap e hó 26-dika délig az egylet elnöknője, Damjanich asszonynál (Papnövelde utca 1. sz.) tudatni. —s.— (Petróleum-égés Pesten.) Tegnap délután 3 óra tájban Mendl J. helyiségeiben, a királyutca 18. sz. alatt tűz volt, mely, mint halljuk, következőleg keletkezett. A petróleumot tartalmazó bádogedények alatti szalma, eddig ki nem tudott V/L fvl J iA’In Jt-( n 4-thrr un nCfr,1^r od An JT L *5 _ dogját szétolvasztás a benne levő petróleum égni kezdett, egyszersmind több árut, s egyéb készlet elhamvasztván. A petróleumot vízzel nem igen lehetett oltani, hanem lúg, valamint homokkal csakhamar sikerült a tűznek véget vetni Szerencse,hogy a többi petróleum-készlet meg nem gyulladt. Ma e kereskedésben már minden rendben van s a bolt ismét megnyittatott. „** (Ziska utolsó ivadékának sirirata.) Báró Staudach Adolf úrtól értesítést vettünk, melyben a Szluha grófné, Ziska utolsó ivadéka, a báró ur és nagyanyja siriratáról egyik legutóbbi számunkban foglalt közlemény némi pontja helyreigazittatik. A tárgy érdekességénél fogva adjuk most e siriratot eredeti nyelvén, a mint azt a báró úr szives velünk közleni. A grátzi sz. Pétersírkertben levő síremléken ugyanis e felirat van: „Hier ruhet in Gottesfrieden Klemen tine Gräfin Szluha von Iklad, geboren Freyfrau Zisska von Trotzenau, geboren zu Prag 16. Febr. 1762. gest. hier (t. i. Grátzon) 16. März 1847 « — Alább : „Mit Ihr endete im katholischen Glauben, in weiblicher Milde und Demuth der Stamm des titanischen Hussiten-Feldherrn Johann Zisska von Trotznow.“ -— „Liebend ehret ihr Andenken die Tochter Klementine Gr. Braida, und ihre Enkel Eugen und Stefanie Gr. Braida.“ — Itt van a gr. Szluha és b Zisska-cimer. A sírkő körirata : „Seelig sind die in dem Herrn sterben, sie ruhen von ihrer Arbeit aus, und ihre Werke folgen ihnen nach.“ — Ez szóról szóra a sírkő felirata. *** (Múlt január hóban) Pesten a hagymázjárvány tetőpontját érte el , a közkórházban a hagymázban szenvedő betegek száma 30%val volt, a halandóság 15%, váltóláz alig jött kezelés alá. Összesen 5052 betegségi eset mutattatott ki; a gyógyulási arány átalánosan 48%, a halálozási 8,4%-ra rúgott. Meghalt összesen 527, és pedig 288 fis 239 nőnemű. Született 551, és pedig 308 fi- és 243 leánygyermek; törvénytelen ezek közül 214, tehát ez utóbbiak 38,8% aránynyal. Házasult 113 pár. A pesti sz. Rókus közkórházban a hagymázban szenvedő betegek létszáma e hét folytán 172 és 189 között váltakozott; a gyógyulási arány 24,2%, a halálozási 4,1% volt. Tegnap a közkórházban összesen 847 beteg volt ápolás alatt.A Dante-ünnepélyekre a florenci municipaliás 350,000 frankot határzott. (Az egyetemi dalárda tegnap tarta ez idényben első dalestélyét a Liciniusban. s Blondin szédelgés folytán megbukott.) A nálunk is ismert Blondin bukott — de nem a kötélről, hanem a párisi börzén, hol roszul speculált. Mint írják, össel magtakarított pénze oda van. (Az Aetna kitörései) e hó 13-dika s 14-ke közötti éjjel rendkívüli szép és nagyszerű látványt nyújtottak. Szemtanuk beszélik, hogy úgy látszott, mintha az egész hegy lángokban állana. A dörrenések a legnagyobb, alig percenként félbeszakított ágyutüzeléshez hasonlítottak. Ugyanazon éjjel a Stromboli is füst-s tűzoszlopokat hányt fel, míg a yeriYW a Tulcánszerű jelenségek megapgittak. A már sok év óta létező nézet, hogy az Aetnas Vezúv között összeköttetés van, miért is a két tűzhányó hegy erős kitörései csak gyéren fordulnak elő egy időben, ez által legalább látszólagosan, újabb bizonyítékot nyert. *% (Sand George a csehekről.) Podlipska Zsófia cseh írónő lefordítá cseh nyelvre Sand G. „Consuelo“-ját s azt megküldötte a szerzőnőnek. Sand erre f. hó 4-dikéről levelet irt Podlipskanak, melyben a többi között e sorok fordulnak elő: „Meg vagyok győződve, hogy a cseh nemzet, melynek oly drámai és lelkesítő múltja van, nagy nemzet s mindig az fog maradni.“ *** (Szabadalom különös találmányra.) Egy bécsi gépész szabadalmat kért és nyert oly eljárásra és gépre, melylyel kisebb épületeket sérületlenül tud egyik helyről a másikra áttenni. Stelzig Ignác Alfonz áldozár, a bécsi „Volksfreund“ főszerkesztője, rövid, 8 napi betegség után, tegnapelőtt élte 42-dik évében elhunyt. Stelzig szélesb körökben, mint igen művett egyéniség volt ismeretes, korábban sok évet töltött Amerikában, mint missionarius. *** (III. Napóleon császár „Julius Cäsar“-járól), minden titkolódzás dacára, több részlet jut szemes újdondászok és kiváncsi hirlap-olvasók tudomására, így már tudjuk,hogy a mű négy részre terjed, az előszó négy oldalnyi, 1862. márt. 20-ról van keltezve s a császár által aláírva. Az első mondat körülbelül ily értelmű: „A történeti igazságnak oly szentnek kellene lennie, mint a vallásnak, mert ez tanít az igazság iránti szeretet s az elnyomatás iránti gyűlöletre.“ . . Ezután a császári szerző a nagy események feletti nézeteit fejtegeti, melyek nem rögtön támadnak, hanem oly okokból keletkeznek, mik egyedül határozzák meg horderejüket. Ez okok között az első helyet a nagy férfiak foglalják el, kikben a Gondviselés a tetteket mintegy megtestesíti. Ha aztán a nagy szellemek meghatározták már rendszerüket, ez, mint a hibázs fatlan ész terménye mintegy maga a sors által adatik át az emberiségnek, mely felett uralkodásra van hivatva. Ezért nem használ semmit, ha a nagy férfiak cselekedetei ellenében akadályozólag akarnak fellépni. Magának a halálnak sincs hatalma felettük, mert eszméik, befolyásuk a világesemények menetére, túléli azokat. Nyomjátok el Cäsart, Augustus fogja követni , Neros Caligula majd megboszulja. Napóleont és dynastiáját Sz. Ilonán akarták eltemetni. De Európának (? ?) 40 éves szenvedése után ismét feltámad a császárság, hogy ismét gyakorolja előbbi befolyását a világ eseményeinek menetére. De a szünet folytán, melyet a napóleoni rendszer szenvedett, kifejlődése nehezebb s több akadálylyal jár. . . A három első részben Napóleon azon terve foglaltatik , hogy a társadalmat, melyre Cäsar határzólag hatott, különféle rétegében tanulmányozza. Csak ezután következik a nagy jellem részletezése, mely mintegy engeliet tüntettetik elő. Julius Caesar születése és gyermekkora , résztvétele Catilina összeesküvésében. . . ebből áll az első kötet, mely Cäsarnak a galliai proconsulates elfogadásával ér véget. Cäsar jelleme egyátalában nemesen van előtüntve. Cicero hiú , Cato kevésbé értelmes , ki szigorú rendszerrel ragaszkodik elveihez.A mű alakja tökéletesen művészi, a tudományosság nagyszerű, a wh" wojilnnw Tho ~ ,1 Z. — 6 "'CTO il-hftl all Aimden rész számozott fejezetekre oszlik. A francia kiadási cím lapján ez áll egyszerűn: „Vie de J. Cäsar.“ Alább: „Imprimerie Impériale.“ *** (Abdul Aziz szultán) a keleti irodalmi társaságnak évenkint 100,000 piasztert engedélyezett, hogy ez összegen a különféle európai nyelvekből a legjobb munkák átfordíttassanak. Nemzeti színház. Ma febr. 25-én adatik : „Bánk bán.“ Opera 3 flv. » Szathmárból, febr. 17. (S u u m c u i q u e.) Midőn ezek előtt — nem nagyon régen — a megjelenendő „Bécsi Híradó“ programmját olvastuk, szívből örültünk, nem csupán a magyar lapok numericus szaporodására gondolva , hanem mert hittük, hogy mennél több közvetítő politikai orgánum lépend föl innét és túl a Lajtán, áthidalóul a magyar ügy kiegyenlítésében : — a múltak tévedései annál könnyebben rectifikálódnak , — a félreértések hamarább elenyésznek, — s a kibékülés kormány és nemzet között mindnyájunk óhajtására valahára megtörténik. A legkisebb mozzanatot is kedvező auspiciumnak vévén : még a név is kecsegtetőleg hatott reánk a múltak visszagondolásánál. Csalódtunk! A név az ugyan, de a hang nem a „régi“ ! nem gr. Dessewffy Aurélé! — Olajág helyett töviskoszorút hozott számunkra a „Bécsi Híradó.“ — Hogy másfél hónapos tollharcáról eleadást ne írjunk: egy kis polemiaszerű vitatkozás — közte és a „Pesti Hírnök“ között — csattanósan kiábrándított bennünket édes reménységünkből. Számításunk fáján csalt. Nem szándékunk sem a „P. H“-t encomiumokkal elárasztani, Sem a „B. H.“-t prostitutiókkal illetni; nem ! mert ezt — sit venia verbo — még magukban a fecsegő „zug-lapok“-ban is indignatióval vettük, vesszük és vennénk , hanem utaljuk a tisztelt olvasót az illető lapokban megjelent idevágó cikkekre , és fájón fog meggyőződni a „Bécsi Híradó“nak nem lovagias eljárásáról. A fiatal cimbora, úgy látszik még nagyon sangvinicus , — a tisztes „patriarchális“ s alkotmánybiztosító korszakot könnyedén fitymálja,— a régi megülepedett alapot mint hasznavehetetlen léhaságokat szanaszét szeretné szórni, s építeni akar — —- — drasticus stylben----------egy görbe pizai tornyot — — a levegőben! Ne haragudjék reánk tisztelt szerkesztő úr Bécsben! Mi nem vagyunk „gróf“-ok , tőlünk nem veheti a magasból lenézésnek a szót , hanem mint lapjának egyszerű olvasója mégis meztelenül kimondjuk , hogy Bécsből simább tollvonásokat vártunk. ----------S ha ez tovább .S így megyen, megsúgjuk önnek a közsejtelmet, hogy kezdő lapja vagy embryójában vész el, vagy biztonsága enyhében ingyen lappá kell hasavonálódnia. — Ha nekünk nem hiszen ma, ám tessék várni : a közeljövő meg fogja mutatni, rosz próféták voltunk-e ? Erre nem kell agitálás , önmaga készíti elő lapjának erkölcsi és anyagi jövőjét. Nem vonjuk mi kétségbe K. A. úr talentumát, lehet, hanem úgy járt,mint a gyenge gyomor, mely mohón többet szedett be az étkekből, mintsem a mennyit megemészteni bitt volna. Innét a csömör. — Ugyan vegye elő kérjük, remarquirozza még egyszer azokat , a miket a „P. H.“ — „I. T.“ — és ,.R.“-nak számára itt ott lapjában írogatott , és ha hideg megfontolás után sem bírná átlátni önnön hibáját, mondhatnók arrogantiáját, akkor, barátilag tanácsoljuk, tegye le a tollat, és ne keserítse a becsületes magyar embernek szívét még egy második oly hitvány irkával, mint a minőt hazánk egyik legpéldásb mágnása, az országosan magas tiszteletben álló gróf B. J. I amagához intézve, lapjába bigyesztett. — Higgye el nekünk, hogy ha ön eddig soha semmit sem irt volna is,e néhány sorban kivül-belől, testestül lelkestül felismertette magát az olvasóközönséggel. Persze előre bocsátja a „Bécsi Híradó“ szerkesztője , hogy a „quod licet stubis“ egyenesen a „Pesti Hírnök“ szerkesztőjének szólt, és senki másnak. De már minő oktalan beszéd ez a civilis alt XIX. században oly férfiú ellenében, kinek ön sem vonta kétségbe sem hazafiaságát, sem publicistái rangját? s ha ön a kimondott szavakat saját interpretatioja szerint komolyan akarná másokkal elhitetni, akkor vagy a „P. H.“ összes dv. közönségét tartja igen simplexnek, vagy pedig .........no, nem mondjuk ki: tertium non datur. Ha ön férfiasan bevallja vala hibáját, még hagyján , —s menthető ; de igy , tekintélyes ellenfeléről másodszor is ily frivol könnyedséggel nyilatkozni : saját lapja közönsége tör pálcát ön felett. *) Úgymond tovább K. A. úr (a „P. H.“ szerkesztőjére) : „Ily eljárás más epithetont érdemel; ilyenre nagyon szelíd szó a —• „stubis.“ — Mennyi lenézés, mennyi darócos neveletlenség e nehány szóban ! Főkép ha utána olvassuk, miket alább intéz a fentisztelt nemes grófhoz: „vagy csak grófnak — úgymond, — s nagyméltóságunak szabad érzékenynek, büszkének, könnyen sérthetőnek lenni ?“ Valóban . .akartalan is pirulással fordul el a még nem érdeklett is az ily fenhéjázó hangtól, s bár magyar lapok hasábjain sohase találkoznánk ily nyegleséggel. Mivelt és alkotmányos ember ismerheti tartozását a socialis téren a haza országnagyjai, kivált “’v J^11-------- a te v eKoju_y fái - fiak irányában, mint a kivel K. A. ur mérkőzni akar. Kétségkívül törvényes igénye van tiszteletre alkotmányos országban az országnagynak. De K. A. urnak is — bár köre kisebb amazénál, kijut a becsülés, ha azt illőn betöltendi. — Nekünk sincs nagy címünk, rangunk s urodalmunk; de azért a kölcsönös méltánylást — intra limites rectt et aequi — adjuk és mindenki számára érdeme szerint követeljük. Communismusról ne álmodozzunk—• az irigység daemona mások vagyontöbbleténél ne szállja meg lelkünket — nagyobbak soha ne akarjunk látszani mint a minek valósággal vagyunk. Kicsiny az, aki magát érdemetlenül feltolja, — ellenben elég nagy mindenkor az, aki üdvös munkássága mellett magát szerényen megalázza. Ezek után már nem divatos, de a társadalmi együttlétet egyedül lehetővé tevő maximái az életbölcseségnek. No de meglehet, hogy az ily abstract leckék a „B. Híradó“ szerkesztőjének nem igen tetszenek. — Tehát ezennel leteszszük a tollat, és semmiféle elvek fejtegetésébe csupán azért nem bocsátkozunk , nehogy ránk foghassa a részrehajlás vádját. — Ennyivel tartoztunk : az irodalom, — min magunk, — s K. A. úr irányában. „Amicus Plato , amicus Aristoteles , séd omnium magis arnica ver i t a s.“ Tiszaháti. POLITIKAI HELYZET. Pest, febr. 25. A törvényhozó testület elé terjesztett sárga könyv új világot derít Franciaország olasz politikájára, valamint a septemberi conventióra is. Tartalma közt van az utóbbira vonatkozó jegyzékek sorában Drouyn m. c. October 28-dikán kelt, és a turini francia követhez intézett sürgönye is, melyet eddig még nem ismertünk, ámbár talán a legfontosabb politikai okmány e tárgyban. E sürgönyre a Nigra által jegyzék alakban kihirdetett, és a conventio létrejöttének történelmét ecsetelő közlemény szól .) E lapok szerkesztője egyedül saját öntudatában s meggyőződésében s elvrokonainak helyeslésében keresi mind cselekvésének finor mértékét, mind megnyugvását bármily támadás ellenében. Szerk.