Pesti Hírnök, 1865. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1865-02-14 / 36. szám
Hatodik évfolyam 86. szám. PESTI Előfizetési feltételek : helyben házhozhordással vagy postán mindennapi megküldéssel: egész évre 20 frt ; félévre 10 frt; negyedévre 6 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 8 hónapos előfizetést. POLITIKAI Mái Kedd, február 14-én, 1865. HÍRNÖK NAPILAP. Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hirdetésnél 6kr.,bélyegdíj Sokrjával számíttatnak. Szerkesztőség és kiadóhivatal: a hímző- és kalap-utca sarkán 1-ső sz. alatt, a 2-dik emeleten, ég ........................... Előfizetési hirdetés Pesti Hirnök című politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre........................................ 5 Ért Félévre • • • • • • • • •• » Égése évre.........................................5£0 „ auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-tól elfogadtatikV Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben esten , csupán a „Festi ilmek“ kiadó hivatalában, a himző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI BIRNÖK“ kiadó hivatala. Hazai közügyek. Bécs , febr. 13. Schmerling államminister úr tegnap d. e. 11 órára mintegy 100 képviselőt hívott meg termeibe értekezletre , s néhánynak kivételével, kik e pillanatban nincsenek Bécsben , a legtöbben követték e meghívást. A képviselők egy része a baloldalról nem hivatott meg. Az államminister fölkérte Eder apátot, hogy foglalná el az elnöki helyet, mit azonban ez megköszönve, nem fogadott el, s erre Wurzbach képviselőt javaslá , ki ezután el is foglalta az elnökséget. Az értekezlet az államminiszer hosszabb előterjesztésével nyittatott meg, ki az egész feliratot elemezte, s azt bizonyitá, hogy a kormány a legtöbb pontban a képviselőházzal egy véleményben van. Ami először is a szűkebb birod. tanácsot illeti, az a teljesb birod. tanács ülésszakának befejezte után minden bizonynyal összehivattatik s a kormány osztja azon nézetet, hogy a szűkebb birod. tanács évenkint összehivatandó. A schleswig-holsteini kérdésben is — úgymond az államminszer — a kormány s a képviselőház nézetei ugyanazok. E kérdés már egészen öszszebonyolódott, de a külügyi miniszer minden erővel és erélylyel azon van, hogy ez is sikeres megoldásra juttattassék. A kormány, sajnosan, most nincs azon helyzetben, hogy kimerítőbb közlést tehessen, de csak bízzanak benne. A magyar kérdésben meglepte az a kormányt, hogy a ház oly nézeteket részesített élénk tetszésben, melyek annak eddigi álláspontjával nem egyeznek meg. A magyar s horvát országgyűlés a szűkebb birod. tanács tartama alatt fognak egybehivattatni s avval egy időben üléseznek. A vámtariftában a ministerium azon határozott nyilatkozatot teheti, hogy annak perrogálására nem gondol. Az elő fog terjesztetni, amint a tárgyalások Berlinben befejeztetnek. A kormány sajnálja, hogy a galiciai ostromállapotot illetőleg a 13-dik szakaszra vonatkozólag a házzal nincs ugyanazon véleményben. Hanem a vitás kérdéseknél mindkét félnek meg kell engedve lenni, hogy a magyarázatok joga mindaddig fenmaradjon, míg a megegyezés létesül. A kormány azonban törekedni fog a galiciai ostromállapot minél előbbi megszüntetése által, legalább egy irányban, a ház kívonatait teljesíteni. Különben sok anyagot gyűjt össze az ostromállapotról szóló törvény számára. A pénzügyi kérdést a kormány is a legfontosabbnak tartja, miért is előzékenységgel fogadta dr. Vrints indítványát. Kész nagy törlést tenni, de váljon ez eléri-e a kezelési deficit összegét, előre nem határozhatni meg, mert ez a körülményektől függ. Minden esetre azonban hosszabb időre van szüksége, hogy a törléseket akként oszthassa fel, mikép azok a legkevesebbé legyenek megérezhetők. A kormány legközelebb fogja előterjeszteni az 1866-diki költségvetést. Annak tárgyaltatása célszerű, mert egyrészről már az 1865-dik évben vagyunk s mert az év vége felé az öszbirod. tanácsot majd nem igen lehet egybehívni, miután a magyar s horvát országgyűléseknek az előterjesztések tárgyalására elég időt kell engedni. Magától értetődik, hogy 1865-re és 1866-ra két önálló Pénzügyi törvény adatik ki. Az államminiszer ennek kapcsában nyilvánító, hogy szeretné az összegyűltek nézetét megtudni, váljon a költségvetést, a most létező vagy más pénzügyi bizottmányra akarják-e bízni, vagy pedig előtanácskozási választmány fogna alakíttatni. Hagenauer úr szólalt fel először s az államminiszernek köszönetét fejezte ki előzékenysége s bizalmáért, a mint általában köszöni a kormánynak, hogy alkotmányosan jár el. B. Pra to be ve ra a budget előterjesztése mellett nyilatkozott s többnyire az államminiszer okaihoz csatlakozott. Az előtárgyalás a létező pénzügyi bizottmány által történhetnék meg. Szóltak még többen, részint a kormány mellett, részint ellene, így Sadi kinyilatkoztatá, hogy az előterjesztés ellen fog szavazni. A magyarokat s horvátokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy a birod tanácsba jöjjenek , de Galíciában meg lehet szüntetni az ostromállapotot s az országgyűlést legalább a kiegészítési választások megtételére egybehívni. Az értekezlet kettedfél óráig tartott. Szavazás nem történt, de felismerhető volt, hogy a jelen voltak többsége az államminiszer fejtegetése s indokai által az 1866-diki budget előterjesztésére és tárgyaltatására hivatott. Az értekezlet folyamát tárgyilagosan igyekeztünk megismertetni , de megemlítendőnek tartjuk az „Ostd. Post“ erre vonatkozó megjegyzését is. E lap, mely kerülgetni látszik a dolog bibéjét, azt kérdezi, hogy az államminiszer miért nem teszi a képviselőházban azt a nyilatkozatot, melyet 80—100 képviselő jelenlétében tett. A teljes nyilvánosság mellett tartott miniszeri beszéd hatása kétségkívül sokkal nagyobb, mint az oly nyilatkozaté, mely zárt termek között létezik. A másik tárgy, melyről a közlekedés megszakítása folytán szintén csak most értesíthetjük olvasóinkat, a szathmári küldöttségnek Bécsben való időzése. E küldöttség, mely 15 tagból áll, gr. Forgách Antal s a szathmári püspök ő exciáinak vezérlete alatt volt múlt szombaton gr. Zichy, első udv. cancellár ő exciánál, ki azt Privitzer másod udv. cancellár, Beke alancellár s a vasutügybeni előadó, Dobrzanszky jelenlétében fogadó. Gr. Zichy a küldöttség megszólítására, mely a szatmár-szigeti vasutat illette, sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarország nincs képviselve a birod. tanácsban, hol maga védhetné érdekeit. A küldöttség hallgatag távozott el. Vasárnap Mecséry, Mensdorff,Schmerling, Ple ner,Burger, Lasser ministerek s Kalchberg ministeri helyettes által fogadtatott, kik mindnyájan a legnagyobb előzékenységet s részvétet nyilvánították. Különösen érdekes volt a találkozás Schmeirng államministerrel. Gr. Borgács megszólítása s az államminister felelete politikai tekintetben is igen érdekes. Az államminister igy felelt : „Excellentiád, s barátom s egykori collegám, jól tudja, hogy Magyarországot szivemben mindig mily magasra becsültem, s Isten a tanúm, hogy anyagi érdekei min- ■ dig nagy fontosságúak voltak előttem. Nem kívánok tehát semmit sem inkább, minthogy minél előbb alkalmat nyerjek ez érzületemet tettel is be- bizonyítani. (Az alkalom nem fog hiányozni.) A küldöttség a legjobb reményekkel távozott el ő exejától s ma volt Ő Felségétől fogadandó. A Horvát-Magyar Kérdéshez. n. Pozsega, Verőcze, Szerém vármegyék Magyarországnak szoros értelemben kiegészítő részei. Pozsony, febr. 11. i Az 1751: 23. t. c. eme szavai : Sacra- J tissima C. R. Majestate dementem praeben- ! te assensum, per SS. et OO. regni conclusum est: u t „C omitatus S y r m i i, V erőcensis et Poseganus per suam Majestatem Sacratissimam posthac ad diaetales regni Conventus erocandi, inter reliquos regni hujus Comitatus sessione et voto postliminio gaudere possint,“ jogosan élesztik a törvény szentsége eszméjétől áthatott kebleinkben a reményt : miként Pozsega-Verőcze-Szerém vármegyék, közel kilátásban lévő országgyűlésünkre szintén, miként hazánk egyéb megyéi, királyi meghívó levelek által meghivatni fognak. S e szempontból időszerűnek tartjuk a „K a p c s o l t-Részek történelmi s jogviszonyai Magyarországhoz“ című általunk már ismételve említett (s eléggé nem ajánlható) munkából, mely bebizonyítja azt: miként a nevezett megyék valósággal magyar megyék, s igy hazánknak kiegészítő részei vannak történelmi s közjogi terjedelmesen kimerítő fejtegetései nyomán,1) lehető rövid kivonatban a következőket előterjeszteni, mert habár honi irodalmunk tanúsága szerint számosan foglalkoznak már jelesebb íróink közül a fenforgó tétel kimutatásával, a „Kapcsolt Részek“ írójaként) mégis „vannak dolgok, melyeknek ismételt elmondása az illetők tiszte és feladatuk köréhez éppen úgy tartozik, miként magának az örök igazságnak örökké ugyanazon egyet tartalmazó igéjét ismételve hirdetni — ki mondhatta még elfogulatlanul nem üdvhozónak ? Nem sorolandjuk tehát elő egyenként azon 23 rendbeli oklevelet, melyeket szerző 1009 évtől kezdve 1536. évig bezárólag, az illető kútfőkrei hivatkozással elősorolv annak tanúsítására, miszerint ezen oklevelekben Pozsega, Verőcze, Szerém és Valkó vármegyék sohasem említtetnek eme „in Slavonia“ záradék hozzáadásával, miként Varasd, Kőrös és Zágráb megyék; — vagyis Pozsega, Verőcze, Szerém s Valkó vármegyék sohasem területeztettek okleveleinkben Slavoniába, hanem miként többi magyar megyéink , záradék nélkül említtettek. — Lássuk azonban mit mondanak e részben Törvényeink s orszájgyüléseink?4) Az 1445. 22. t. c. 3-ik §-a 5) elkülönítve említi fel Tótországot Pozsega és Verőceémegyéktől. Az 1447-ki törvény aláírásában részt vettek Verőcze, Pozsega, Szerém és Valkó vármegyék követei a többi magyar megyék követeivel együtt, a tótországi megyék követei pedig azoktól elkülönítve írták magukat alá.B) Az 1478. 7. t. c. Magyarországnak azon megyéi sorába, melyek közgyűlések és törvénykezés tartásától öt évre felmentettek, Pozsega-, Valkó- és Szerémmegyéket is névszerintbenfoglalta. A Zsigmond király alatt 1433-ban készített s az 1435- ös 1471-ki törvényekben megerősített megyei névsorban 61 megye között 3-ik helyen Pozsega, 4-én Valkó, 5-én Bodrogh, 14-én Szerém, 9-én Verőcze megyék említtetnek. Az 1498. 16. Magyarország alsó részén 11 vármegyét nevez , ezek között Pozsega, Valkó, és Szerém megyéket is. Az 1505-ki törvény 7 az akkoriban Rákoson tartott országgyűlésen képviselt megyéket elősorolván, legelőször is Valkót, nyomban utána Baranyát, Somogyot, Tolnát, Csongrád után pedig Pozsegát nevezi meg. Az 1518-ki tolnai törvény 1-ső cikke Tótországot Pozsega- és Valkó-megyéktől elkülönítve említi meg. 8) Az 1525-ki rákosi országgyűlés 36. és 4) 1. 201—252. 1. *) 1. 6. 1. 3) 202-207 1. 4) U. O. 207—210. 1. * 5) Kovachich. Sylloge Decr. Comit. 94. 1. 6) U.- az: Suppl. ad Vert. Com. I. k. 238.1. 7) U. o. H. k. 332—336.1. 8) U.* az: Vest. Com. 466.1. 37; cikkel ekként különböztetik meg a kérdéses megyéket; 9) — az első tartalma ez : „Comitatus partium inferiorum, videlicet: Temes, Torontói, Bács, Valkó, Szerém, Po-ega pro custodia partium inferiorum domi quidem manere possunt; certos tarnen nuncios de eorum medio destinare teneantur;“—mindjárt utána a 37-ik cikk pedig : „De Slavonia et Transylvania hoc idem est intelligendum, quod scilicet oratores duntaxat mittant, verum tarnen in Slavonia mille et in Transylvania similiter mille equites paratos babeant.“ Az 153S: 14. Slavoniát bárom részre osztván, egyszersmind ezeknek területi helyiségét is Pozsega, Verőcze és Szerómmegyék felől ekként mutatja ki: 1-a pars regni, quae est penes Dravum, videlicet Comitatus V a r a a d, et ab illő Comitatu usque ad Verőcze, adeoque totius Crisiensis; — Il-da pars videlicet Comitatus Zagrabiens i s ex utraque parte Savi usque ad fiúmén Kopa, nec non bona Episcopi Zagrabiensis et pertinentiae castri Monoszló; — Ill-a et interior pars regni, hoc est Comitatuum Zágráb,Varasd et Crisiensis portio, quae inter I-am et Il-am jacebat. Az Ulászló király hitlevelének 12-dik §-ában és az 1492. 8. törv. cikkben megnevezett szerémi bánság is tiszta szavakkal van megkülönböztetve Tótországtól, s igy nyilván hirdetik eme törvények is, hogy Szerém vármegye Slavoniához nem számíttatott. De maguk a vallási törvények is, melyek Horvátországnak annyira becses statutumjai alapján, a protestánsokat kizárják Horvátország területéből, világosan elkülönítik ezt Pozsega, Verőcze és Szerémmegyéktől azon körülménynél fogva , miszerint a most nevezett megyékben a protestánsok szabadon lakhatnak és laknak is, s ez ellen Croatia rendei soha sem tiltakoztak országgyűléseinken, így az 179°/1 . 59. t. c. is Horvátország adója felől azt rendelvén , hogy az a magyar országgyűlésen határoztassék ugyan meg, de elkülönözve Magyarország adójától; Pozsega, Verőcze és Szerém megyéknek adója ellenben nem csak elkülönözve nem volt, hanem mint magyar megyék viselték a terheket 1848-ig. Az 1832.e. XXVI. t. c. is Verőcze vármegye követét a magyar dunántúli vármegyék követei között említi fel, azonfelül, hogy ugyancsak az 183 */•• v. t. c. 1. 2. §§. - vi. 4. 8. §§. — VII. 2. 3. 5. §§-ai a kérdéses 3 megyére különösen vonatkozó úrbéri intézkedéseket a magyarországi megyék felőli intézkedésekkel együtt adván elő, ezek sorában, egészen külön a horvátországi megyéktől említtetnek is. És a most felhívott úrbéri törvények nyomán az 1840. ápril 14 én tartott országos ülésben a Kk és Rk elhatározók ezen 3 megye sérelmeit a magyarországi megyék sérelmei sorában, ezekkel együtt, külön a horvátországi sérelmektől felterjeszteni. Ezen határozat ellenében a 3 megye követe, úgy Horvátország követe is nyilatkozván, különösen Szerém megye követe Poszavecz Zsigmond óhajta látni a törvényt, mely a 3 megyének Magyarországhozi visszacsatolását kimondja; s miután a múlt (1832/e) országgyűlés alatt is ezen 3 megye sérelmei Horvátország sérelmei közé soroztattak: nem látott okot, miért ez most is ne történnék, annál inkább, minthogy ezen kivétele a 3 megyének csupán az úrbérben történt, és ott is nem más mondatott, csak hogy ezen 3 megye az „inferior Slavonia“ nevezettel ne illettessenek, ami még magában nem annyi, mintha incorporálva is volnának. Erre válaszoló Zala követe Deák Ferenc. Éppen azon törvény, melynélfogva ezen 3 megye az úrbéri tabellába a magyarországi vármegyék sorába igtattatott, következteti 9)U. 0.588. 1.