Pesti Hírnök, 1865. március (6. évfolyam, 49-74. szám)

1865-03-18 / 64. szám

fordításai is azon nyelven közlendők, melyen ők e tárgyalásnál részt vettek. 7. §. A szóbeli végtárgyalásnak, az ítélet ki­hirdetésének és kiadványozásának, a három or­szágos nyelv közül azon kell történni, mely a vád­lott anyanyelve. Azonban szabadságában áll a vádlottnak, egymást is a három országos nyelv közül, a­melyet neki érteni kell, e végett válasz­tani. 8. §. A felsőbb hatóságok vagy törvényszé­kek határozatai hasonlóképen azon nyelven adas­sanak ki , melyeken ezen határozatok az előbbi 5, 6. és 7. szabályai szerint a feleknek kiadandók. 9. §. Mindenkinek szabadságában áll nyilvá­nos tárgyalásoknál, a három oszágos nyelv akár­melyikét használni. 10. §. A városi és vidéki községekben a köz­ségi ügyek belkezelése nyelvét a község képvise­lete határozza meg. 11. §. A törvényhatóságokban az illető ható­ság képviselete határozza meg a törvényhatóság ügykezelési nyelvét. 12. §■ A 10. és 11. §. foglalt határozatok a törvényhatóság vagy községképviselet hivatalos működése idejéig érvényesek. Ezen hivatalos működés megszűnése után, a község vagy törvényhatóság ügykezelési nyelvé­nek meghatározása iránt, új határozat hozathatik. 13. §. Mindennemű közlések, kiadványozások, rendeletek, meghagyások stb., melyek ezen tör­vényhatóságokhoz, községekhez, ezek hivatalaihoz és törvényszékeihez,, egyházi vagy más testületek­hez és intézetekhez intéztetnek, az elöljáró ható­ságok által a három országos nyelv közül azon adandók ki, mel­y az illető törvényhatóság vagy község belügykezelési nyelve, vagy pedig melyet az egyházi vagy más testület vagy intézet használ. 14. §• A községek és törvényhatóságok, ezek hivatalai és törvényszékei, valamint az egyházi és más testületek, nem különben az egyházi törvény­székek is, a kölcsönös és az elöljáró hatóságaikkal való érintkezésben saját belügykezelési nyelvüket használják. * 15. §. A cs. k. katonai hatóságokkal való érintkezésben a községek saját nyelvöket, a tör­vényhatóságok és ezek hivatalai lehetőségig a német nyelvet használandják. 16. §. A törvényhatóságok és törvényszékek belső hivatalos nyelve az, mely az illető törvény­­hatóság nyelve. A hatóságok és hivatalok elnöki hivatalos közlekedésében a három országos nyelv akármelyikének használata , minden megszorítás nélkül, megengedtetik. 17. §. A többi hatóságok és törvényszékek belső hivatalos nyelve, nemkülönben ezen hatósá­gok és törvényszékek egymásközti, és az erdélyi nagyfejedelemségen kívüli hatóságokkal való érintkezési nyelve rendeletileg fog meghatároztatni. 18. §. A nép- és középiskolákban, valamint a felsőbb tanintézetekben az oktatási nyelv meghatá­rozása azok hatáskörébe tartozik, kiket az illető iskola, és felsőbb tanintézet fentartása iránti gon­doskodás illet. 19. §• Az egyházi anyakönyvek az első §-ban egyenjogúnak nyilvánított nyelvek egyikén veze­­tendők. Szabadságában áll különben az egyes hit felekezeteknek, a főkormányszékkel egyetértve, erre egy más nyelvet is meghatározni. 20. §. Ezen határozatokkal ellenkező minden országos törvény megszüntettetik és érvényen kí­vül létetik. 21. §- Ezen törvénycikk kötelező ereje ha­ladék nélkül érvénybe lép. Midőn kedvelt Erdély nagyfejedelemségünk országgyűlésileg egybegyült képviselői ezen legalá­zatosabb kérését tetszéssel fogadnák, a fentebbi törvénycikket egész kiterjedésében császári királyi és nagyfejedelmi helybenhagyásunkkal megerősít­jük és szentesítjük, és az ország említett hiv képvi­selőit biztosítjuk, hogy Erdély nagyfejedelemség törvénykönyvébe iktatott ezen törvénycikket, mind magunk megtartjuk, valamint azt jelen oklevelünk erejénél fogva elfogadjuk, jóváhagyjuk,helyeseljük és megerősítjük. Kelt birodalmi fő- és székvárosunkban Bécs­­ben, Boldogasszony hara­­­dik napján. Urunk ezer nyolcszáz­hatvanötödik, uralkodásunknak pedig ti­zenhetedik évében. Ferenc József s. k. Br. Reichenstein Ferenc, s k. Moldovan Demeter s. k. VEGYESEK. Pest, mart. 18. — Ő Felsége Ferdinánd császár 8 király a pozsonyi koronázási székesegyház kija­vítási munkálataira 3000 ftot. Ő­ Felsége Má­ria Anna császárné s királyné 1000 frtot leg­kegyelmesebben adományozni méltóztattak. — Gizella főhercegnő ő cs. fensége be­teg. A „Wiener Abendpost“ a következő bulletint közli: Bécs mart. 17. Gizella főhercegnő ő cs. fensége tüdő­­s mellhártyalobban megbetegedett. A láz egyenlőképen tart tovább, az egyes jelensé­gek a betegség állásának megfelelők. Dr. Wider­­koffer, r ,, r [ r L . *' \ (Az erdélyi gazdasági egyesület) az er­délyi szűkölködők ügyében gr. Mikó Imre ő excjának elnöklete alatt b. Huszár Sándor, id. gr. Bethlen János, H­i­n­c­z György és ifj. Pataki József urakból állandó segélyező bizottmányt nevezett ki, melynek feladata leend a hozzája beküldendő adományokat célszerűn, ponto­san és lelkiismeretesen kiosztani s arról hírlapi köz­lemények által a közönséget értesíteni. Az orosz fogságba jutott ausztriai alatt­valók kimentésére vonatkozó felső rendeletet, me­lyet lapunk egyik múlt számában közöltünk már, a helyi, tanács e napokban küldte meg hazai ható­ságainkhoz. •­ A pénzügyministérium P­e­s­c­h­k­e Já­nost, a szerb-bánsági pénzügyi országos igazgatóság pénzügyi titkárát Lugoson pénzügyi tanácsossá s pénzügy-kerületi igazgatóvá nevezte ki. *** (Haditörvényszéki elitéi­■ t­e t­é­s.) A „Szeg. Hir.“ közli: R. Kis Lajos Tur­­keve város főbírája és Hajdú László városi tanács­nok még 1863-ban. September 29-én, nehány rend­ellenes kutató pénzügyért elfogattak, megvasaltat­­tak s fegyveres pandúrok által Szolnokra kísértet­tek, a miért­ is felnevezett városi tisztviselőket a szegedi cs. kir. haditörvényszék a költségek­­ megtérítése mellett egy havi börtönre ítélte ; azon-­­­ban az országos főhadi -kormányszék az ítéletet a­­ költségek megszüntetése mellett 8 napi porkoláb­­­ fogságra változtatta, mely büntetést folyó évi már­­­­zius 7—15-ig az illetők a szegedi várban kiál­­­­lották. (Az erdélyi szűkölködők javára) a felső­­, tiszavidéki gazdasági egyesület 150 frtot szavazott­­ meg ; a gömörmegyei ifjúság pedig ugyan e célra múlt hóban Rimaszombatban bált rendezett, mely­nek jövedelme 450 o. o. frt lett. Mindkét összeg gr. ■Mikó Imre ő excjának küldetett el. — A pesti jótékony nőegyes n-­­ e­t részéről ezennel közhírré tétetik , miszerint szürke szemhályogban szenvedő betegek részére gyógyintézetét folyó évi ápril hó 1-jével újólag megnyitja, — hova dij nélküli teljes ellátás úgymint szállás, élelmezés és gyógyítás mellett fölvétetnek Magyarország és kapcsolt részeiből je­lentkező betegek. Kik tehát magukat ez intézetbe gyógyítás végett fölvétetni óhajtják — mindazok jelentkezzenek Dr. Lippay Gáspár egyetemi orvos-tanár úrnál az egyetemi kórodában. (Színházi hírek.) A nemz. színház igazga­tósága, hir szerint, Mühldorferrel alkudozásban van a színpad gépezeteinek átalakítása ügyében. — Tervben van, hogy Ferenczy tenorista ven­dégszerepekre szerződtetik. — V­olkmann Róbert, holnap, va-­­­sárnap d. u. 4 órakor a nemzeti múzeum díszter-­­­mében Carina Anna, Szűk Róza kisasszo-­­­nyok, a nemzeti színház zenekara s más művészek i­s műkedvelők közreműködése mellett felette érde­­­­kes hangversenyt ad. E hangversenyben fog Volk­mann „Sapho“ című új drámai zenekölteménye­­ először előadatni. Énekli Carina A. k. a. I —s.— Az angol-dunai társulat Thibaud­­ kapitányának megengedtetett, hogy a „Papin“ és­­ „Bellos“ gőzhajók angol lobogó alatt kijavításra,­­ tehát személy-­s teherszállítás nélkül. Belgrádból Lind­o mokeceonok. Erről az illető partvidékek hatóságai tudósítva lettek. *** A pesti egyetemi füvészkert üvegházának meleg vízzel való fűtésére szolgáló szer­kezet szá­mára, egy most leérkezett üdv. rendelet szerint­­ 1645 frt utalványoztatott. A székesfehérvári alreál-tanoda igazga­tójává Kuty Márton, ottani hittan-tanár nevezte­­, tett ki. — A Suhr-cirkusban a tegnapelőtti előadás­­ alkalmával lovat sorsoltak ki. Nyertes egy ara­­­­nyozó legény lett a 2125 számmal. A karzatról azonnal lejött s lovára ülve, diadalmasan vonult­­ ki a karzatok tapsai s kacaja között. (A prágai vasúti indóházban) múlt csü­­­­törtökön hajnalban nagy tűz volt, mely 4 óra táj-­­ ban a felszerelési műhelyekben tört ki. Itt volt 9­­ gőzmozdony, melyek egynek kivételével mind el­­f­égtek. Az egész épületből csak a puszta falak ma­­­­radtak fenn, melyek még délben is füstölögtek. A­­ kár mintegy 150—200.000 frt. Az épület, valamint , az egész fundus instructus biztosítva volt. A tűz­­ oka nem tudatik. %* (A vadászati tilalom) tárgyában a m.­­ kir. helyi. tanács valamennyi törvényhatósághoz következő közintézvényt adott ki :­­ Számos felmerült panaszokból sajnálattal kellett a magyar kir helytartótanácsnak tapasztal­­­­nia, hogy a vadászat gyakorlatára nézve mindin­­­­kább több visszaélések merülnek fel. Ezen panaszok különösen a törvényszabta ■ tilos időszakok meg nem tartásából erednek, mi­re nézve az illetékes közigazgatási közegeknek­­ személyes felelősség terhe alatt meghagyatik, mi­szerint a még mindig teljes érvényben fennálló­­ 1802. 21. t. c. 4. és 5., úgy az 1840. 9. t. c. 15. I §-sainak áthágásait minden egyes esetben azonnal­­ szigorú nyomozás tárgyává tévén, a kihágókra a­­ törvény egész szigorát alkalmazni tiszti köteles­­s­­égüknek ismerjék. E végből minden törvényhatóság kebelében azonnal ismét kihirdetendő, s falragaszok által is tudatandó a vadászatnak törvény által kitűzött időkben fentartandó szigorú tilalma, melynek át­­hágói nem csak a károsult fél panaszára, de hiva­talból is azonnal, a károk s költségek megtérítésén kívül a törvény szabta tizenkét forintos birsággal annyiszor a hányszor büntetendők , mire nézve a közbiztonsági közegek s a községbeli elöljárók ezen tilalomnak folyvást szigorú szemmel tartására uta­­sítandók, s az áthágóknak személyes felelet terhe alatt leendő feljelentésére kötelezendők. Tilos időszakok pedig a következendők : A) Termesztményekre nézve. Vetéseken aratás végéig. Kaszálókon ápr. 24-től sarja-takarítás végéig. Szőlőkben febr. 1-től szüret végéig. B) Vadtenyésztés tekinteté­ből: Nyulvadászat tilos febr. 1-től septemberig. Szarvasvadászat jan. 1-től septemberig. Őzvadászat febr. 1-től júniusig. Fajdmadarakra mart 1-től septemberig. Foglyokra febr. 1-től augustusig. Fácányokra mart. 1-től septemberig. A­mi a tilalmas helyen ^ ___4. vadászatok, s vadas kertekben, vagy nyin­lagonyokban tartott vadak által termesztményekben okozott károk megtérítését illeti, a kárt szenvedett, ha a megté­rítésre nézve a vadászati tér tulajdonosával vagy bérlőjével ki nem egyezhet, kárkövetelési igényé­vel az illetékes tisztviselő elé folyamodhatik. Ezen tisztviselő a feleknek maga elébe történt idéztetése és kihallgatása után a kárt a tör­veté­seken s átalában, ha termény-érési időszak előtt okoztatott, a hely­színen megszemléli és tekintetbe véve a még hátralévő érési időszak alatt beállható javulást, valamint a föld minőségét is,­­ nehogy ezen kártérítési követelés üzérkedésre vagy zakla­tásra használtassák fel, a kár mennyiségét megha­tározza, mely esetben az ítélettel meg nem elégülő félnek joga van azt kívánni, hogy az okozott kár becslése a termény-érési időszak beálltáig elhalasz­­tassék ; ellenben, ha a kár már érett terményeken történt, a becsüt azonnal eszközli. Az ítélet sommás után hozatik, melytől a felebbvitel az 1840. IX. t. c. 5. 6. és 15. §§-ainak értelméhez képest 200 ftig birtokon kívül, 200 fttól pedig birtokon belül meg­engedtetik. Kelt Budán a m. k. helytartótanácstól 1865-ik évi martius 2-kán. *** (A cár leányának elraboltatása.) Péter­­várott azon hir kering , hogy egy katonatiszt egy kath. templomban a plébánoshoz címzett két leve­let talált, melyben azon fenyegetés foglaltatik, hogy a lengyel emigratio Nizzában elrabolja a cár egyetlen gyermekét (13 éves leányát) s Afrikába hurcolván , ott mindaddig fogva tartja, míg a len­gyelek óhajai teljesíttetnek. A levelek egyik ki­váló tábornoknak adattak át, honnan legf­ helyre jutottak. E fenyegetődzés folytán mint mondják két elfogatás történt. (I. Napoleon sorsa s az M. betű.) Tudva van, hogy III. Napoleon történetében Morny her­ceg mily fontos szerepet játszik. Különös, hogy I. Napoleon életében is az M-mel kezdődő nevek vise­lőinek s az ily nevű helyeknek nagy szerep jutott. Milano volt az első, Moszkva az utolsó város, melybe győzelmesen lépett , s Madrid, melyet mint Moszkvát győzve foglalt el, ez utóbbival bukásá­nak két fő mozzanatát képezi. Az első csatát Mon­­tenottenál vívta, az utolsót Mont St. Jean-nál (Wa­terloo). Győzelmes csatákat vívott továbbá Maren­go, Millesimo, Mondovi, Monteray, Montmiral s Moszkvánál. Hat marsalljának neve M-mel kez­dődik : Macdonald, Marmont, Massena, Moncey, Mortier, Murat; épp úgy 26 osztálytábornokáé: Maiher, Maison, Maneune, Marcausin, Marchand, Marcognet, Margaron, Merulez, Mathieu, Menard, Menca, Meunier, Merle, Merlin, Mermet, Michaud, Miollis, Molitor, Monnel, Montbrun, I. s II. Mo­rand, Morin, Morlot, Mouton, Musnier, Maret, Mollieu és Montaliver ministerei voltak. Montes­quieu volt első udv. kamarása, Marchand komor­nyikja, Moutholm társa sz. Hana szigetén. Moritz pater (így hívta Talleyrandot), Mahet és Moreau minden módon ártani igyekeztek neki; Murat el­pártolásával elveszte Olaszországot. Második nejé­nek, Mária Lujzának dynastiája nagy hatással volt sorsára. Franciaországban utolsó tartózkodási helye Malmaison volt. Nemzeti színház, Ma mart. 1­8-án adatik : „Faust.“ Opera 5 flv. POLITIKAI HELYZET. Pest, mart. 18. Eddig is sokat suttogtak arról, hogy a septemberi conventionak bizonyos titkos zá­radéka van, a­mely Franciaországnak új anne­­xiókat biztosít. És most már nem csak hit gyanánt emle­getik ezt, hanem közlik az érintett okmány teljes szövegét is, a­mely következőleg hangzik : „1) Victor Emanuel ő Felsé­ge kötelezi magát, hogy Ausztria olasz birto­kait III. Napóleon császár ő felsége előleges jóváhagyása s a vele létrehozandó megállapodás nélkül nem fogja megtámadni,­­ valamint arra is, hogy minden nem a kor­mánytól eredő nyilvánulatokat, melyek álla­mában Ausztria ellen szerveztetnének, meg­­akadályozandja. 2) III. Napóleon csá­szár ő felsége biztosítja az olasz királyságot Ausztria minden támadása ellen, és kötelezi magát annak fegyverrel leendő visszautasítá­sához járulni. 3) Azon esetben, ha Francia é­s Olaszország háborúba keverednék Ausztria ellen, annak vezetése ő felségét a császárt illetendi, valamint a főparancsnokság, úgy­szintén a béke feletti határozás joga is. 4) Az érintett eventualitás esetében köte­lezi magát Victor Emanuel ő felsége, hogy az olasz kamaráktól bizony­talan időre korlátlan felhatalmazást fog maga számára kieszközölni. 5) Ha Olaszország ily feltételek alatti háború , vagy diplomatikai tárgyalások folytán új tartományok annexiója által növeltetnék , ez esetre ő felségeik a császár és király abban állapodtak meg, mi­szerint államaik határát újból jelölendik ki, minek célja az lesz , hogy Franciaország Olaszország túlsúlya ellen biztosíttassék. 6) A határok ezen megállapítása kölcsönös egyetértéssel fog megtörténni, vagy a háború vége, vagy a tárgyalások befejezése előtt. 7) Ezen hat cikk Francia-­s Olaszország kormá­nyai által titokban fognak tartatni, és azok bármelyikének az illető felek által leendő megszegése jelen szerződés megsemmisítését vonandja maga után.“ Ezen vagy legalább ehhez hasonló titkos záradék létezését legelőször a „Le Alpi“ kezdte pengetni, míg néhány nap előtt Genti­OLASZORSZÁG. A turini lapok a belügy­­ministernek az aostai alfőnökhöz intézett levelét közlik, melyben azt mondja, hogy átnyújtotta a királynak az aostai municipium feliratát, constati­­rozván : mikép az a király élénk megelégedésére szolgált, hozzátévén, hogy részéről biztosítja azon vidék lakosságát, miszerint azon hírek, melyek a nevezett völgyeknek Olaszországtól leendő elsza­­kítására vonatkoznak, nem csak alaptalanok és ízetlenek, hanem a fejedelem s egész nemzet érzü­letének is megfelel azoknak Olaszországgal­ össze­köttetését fentartani, és ezt szükség esetében min­den eshetőség ellen megvédeni. E levél végén megígéri a minister, hogy a tartomány gazdászati kifejlődését elő fogja mozdítani. — Rómából írják mart. 6-ról, hogy a farsang legkisebb zavar nélkül múlt el. Hamvazó szerdán éjjel néhány domino nagy zajt ütött, kik ellen va­lamint néhány ittas francia ellen a pápai csendőrök voltak kénytelenek fellépni. Reggeli 2 óra felé azonban már helyreállt a csend és azóta a böjt egész komolysága tűnik elő.­­ A Szentatya múlt pénteken jelen volt a vatikánban tartott böjti szent beszéden ; itt az idén Louis de Ironte atya van mint apostoli hitszónok alkalmazva. A franciák számára a st. Louis egyházban egy belga dominikánus, a németek számára a Santa Maria dell’Anima templomban Mangold liguriánus atya szónokolnak. Ezeken kívül még tizenkét olasz hitszónok van kiválasztva a legjelesebbek, közül, kik a jubilaeum ideje alatt, azaz ápril 9-kéig tar­­tandják szent beszédeiket. — Florencben azon hir terjedt el, hogy Po­rosz- és Oroszország részéről, a székvárosnak Flo­­rencbe leendő áttétele tárgyában együttes jegyzék érkezett az olasz kabinethez, melynek folytán az illető követek megtagadták az átköltözést. Ezen hirt megcáfolja az, hogy Kisseleff gróf Flo­­rencbe érkezett, a Hotel Italiába szállt és a követi palota felszereltetését sietteti. Usedom bárót is a jövő héten várják oda, aból a félebb közlött szöveget küldték be a „ Constitutionnel“-nek. E lap természetesen nevetségesnek ál­lítja az egész dolgot, és nem egyébnek mys­­tificatiónál, de a turini kormány még nem dementirozta azt, vagy azért, mert érdemes­nek sem tartja azt a szóra, vagy mert csak­ugyan nem mozog a falevél szél nélkül. Egyébiránt — mondják az italia­­n i­s s­i­m­i­k — körülbelül egyre megy, akár dementiroztat Victor Emanuel akár nem ; Nizza és Savoya anne­­xióját is egész erővel demontírozták annak idején, azért mégis megtörtént az annexio ; most tehát beszélgethet akár­mit, nem hisz­nek neki, és azért azon hitt, hogy e titkos szerződés valóban létezik, egész hadsereggel sem lehet az emberek fejéből kiverni. Szomorú dolog, midőn már annyira dis­­creditálva van a fejedelem, hogy a nép nem hisz többé szavának, melynek kétséget meg sem engedhető szentségének kellene lennie; sem a nevében adott ígéreteknek és biztosí­tásoknak. — E körülmény bizonyára tel­jes mérvében állítja elénk azon helyzet ab­­normitását, melyben most az úgynevezett nagy Olaszország van. A schleswig-holsteini lobogó kérdése egész harcot idézett elő utóbbi napok alatt, a­mennyiben a lapok majd azt állíták, hogy Anglia megtagadta elismerését, majd ismét az ellenkezőt. Végre az utóbbi bizonyult be. Figyelemre méltó és jellemző az angol kabinet magatartásában, hogy a schleswig­­holsteini lobogót csak ez utóbbi ország rendei, valamint a német szövetség jogainak fentar­tása mellett ismeri el ideiglenesen. Ez világosan bizonyítja, hogy Londonban is meg akarják óvni a szö­vetség jogát. Ha ennélfogva Ausztria is mindent el­követ , hogy a szövetség jogait a schleswig­­holsteini ügyben megvédje, minden bizony­nyal egyértőleg cselekszik a nyugati hatal­masságokkal. Ily körülménynek közt természetes, mi­kép a Bismar­k-féle lapok fenyegetései annál kevésbbá hathatnak. Hogy egyébiránt mit lehessen azok nyilatkozatairól tartani, vi­lágosan bizonyítja az is, mikép most egész erővel dühöngnek az Ausztria részéről történt visszautasítás miatt, míg nyolc nap előtt azzal kecsegtették magukat, hogy a bécsi kabinet válasza nem leend egyszerűn tagadó. AUSZTRIA Bécs, mart. 17. Az u­rák­há­z­á­n­a­k mai ülésében az államadósság-ellen­őrzési bizottmány évi jelentése tárgyaltatott, a ház — a bizottság javaslata ellenében — magáévá téve a követek­ házának azon határozatát, miszerint annak megítélése­ váljon valamely hitel­ mivelet célszerű-e,szintén az államadósság-ellenőrzési bizott­ságot illeti. FRANCIAORSZÁG, márt. 11. M­o­r­n­y herceg halála nagyobb s tartósb benyomást szült mint sem a kormány óhajtaná. Közlönyei utasítást nyertek annak fejtegetésére, hogy az új kormány­­rendszer alatt egyes ember halála, legyen az bár­mily kitűnő egyéniség, csupán alárendelt befolyást gyakorolhat, mert a politika legfelsőbb vezetője a császár s míg ő él, egyes férfi halála változást nem okozhat. Váljon e nyilatkozat megteszi-e majd az óhajtott megnyugtató hatást, még nagyon kétséges. Láttuk, hogy múltkor a császár halálát még a se-

Next