Pesti Hírnök, 1865. április (6. évfolyam, 75-98. szám)
1865-04-22 / 92. szám
kai él, melyeket az ország nyújt, az magyar; itt nincs illyt, nincs más nemzet, mint magyar; ismétlem, hogy honunk eddigi boldogsága Magyarország különféle nemzeteinek egységében s öszszegében állott; ezen elvtől én jövendőben sem kívánok elállani, rés annak, ki attól elállani kíván, pártolója nem vagyok.“ LAPSZEMLE, Pest, ápr. 22. A „Sürgöny“ egyik közelebbi számában érdekes levél jelent meg Miskolcról, melyből nem tartóztathatjuk magunkat, lapunkba a következő tanulságos kiereszkedést átvenni: Ha látjuk, hogy az ifjú nemzedék, melyben jövőnk reményét kell helyeznünk, mily kevéssé neveltetik a megváltozott viszonyokhoz alkalmazva, s mily kevéssé igyekszik ama befolyást és súlyt érvényesíteni, el kell csüggednünk, midőn élénkbe lép azon kérdés: mi lesz belőlünk, ha az emberiség közös rendeltetése szerint elvesztjük egynéhány jeleseinket, kiket tanulmány és tapasztalat a közlegények sorából kiemelt ? A középnemesség legnagyobb része — s ez nem csak megyénk kis körében van így, hanem az egész országban — fiainak az utóbbi 17 év alatt vagy éppen nem adott tudományos nevelést, vagy pedig azokat éppen úgy neveltette, mint ötven évvel ezelőtt; átfuttatta t. i. velük az iskolákat, megszereztette velük a jogászi pályára szükséges igazolványokat, s azután a legnagyobb rész hazatért ad lares patrios, s legjobb esetben jó lovas, hires agarász, vagy ritka kivételes esetekben jó gazda lett belőle, kinek azonban fogalmai a kor színvonaláig távolról sem emelkednek fel; s ki minden bölcseségét legfeljebb a napi sajtó ephemer s többnyire pártszinezetű termékeiből meríti, ha ugyan ráér hírlapot is olvasni. Távolról sem vagyunk akár a nemes sportnak, akár a mezei gazdaságnak ellenségei, sőt nagyra becsüljük mindezen foglalkozásokat, melyek oly férfiasak, mint hasznosak, hanem előttünk ama cél, melyet fennebb említettünk, t. i. a magyar faj befolyásának és súlyának érvényesítése, mindeneknél feljebb áll, s e cél elérésének első feltéte, hogy minden talpalatnyi tért foglaljunk el. Csak egy példát hozunk fel a sok közül. A katonai pálya a mint nemzeti jellemünkkel leginkább egyező, úgy másrészről a kitüntetéseknek gazdag kütforrása, s az egyes egyének és családok emelésének egyik leghatalmasabb tényezője. S mindamellett magyar ifjaink még mindig nem eléggé méltányolják e .ív—.-a. i- i ..i i . i_- /1. * ■----deknél az előléptetések gyorsasága gyakran a reményt is túlhaladja, az igényeket pedig mindenkor kielégíti. — Ehhez járul, hogy — amint meggyőződni alkalmunk volt — legközelebb oly intézkedések tétettek a hadügyministérium részéről, melyek következtében azon kifogás is elesik, mely eddig a lovas-ezredbeni szolgálat ellen — annak költséges volta miatt — emeltethetett. Miért van ez ? midőn elődeink e pálya iránt kitűnő előszeretettel viseltettek ,és a nemes érzelmek, a lovagias szellem, a finom társalgási modor, melyeket e pályán mintegy önkénytelenül magába szív a fiatal ember, csak férfias értékét növelni képesek ? bizony a felelet alig lehet más, mint az, hogy az e pályával összekötött előnyöknek ifjaink által kellő mértékben fel nem használása csak a nyers idolentia következménye, mely saját egyéni s nemzeti érdekeit félreismeri , vagy azok előmozdítására közremunkálni reszel. Ez nem jól van így, s ha ez után haladunk, aggodalmaink és balsejtelmeink a leggyászosabb mérvben teljesülhetnek, mert a kor versenyt, munkát, erőfeszítést követel, s az apáthia és indolentia következménye egyéb nem lehet , mint sülyedés és elfeledtetés. Zs. Az érdemes levelezővel mi is teljesen egyetértünk, és csak sajnálkozhatunk különösen a felett, hogy a hadseregben, hol az örökösödési, de még az utolsó francia háborúkban is a magyar aristocratia oly fényes és befolyásos állást foglalt el, mai napon csak egy pár név által van már képviselve, mert az ifjú mágnásokat valamely félszegészjárás a katonáskodástól jelenleg távol tartja. A hadsereg e miatt nem veszt ugyan semmit, mert mindig leend derék katona , ki a tábornoki s egyéb vezénylő helyeket elfoglalja; — de igen is veszt a magyar aristocratia, s veszt Magyarország, s a haza érdeke és hírneve az egyik eldöntő branche körében kipótolhatlan fogyatkozást szenved, ami aztán politikai sülyedésünkhöz nem csekély nyomással járul. Igen kár e részben a kiegyenlítésre várni, mert nem lehet ám aztán hadapródból egyszerre tábornokká lenni, mint például nyegle népszónokból újabb időkben egyszerre mindent tudó ministerré. VEGYESEK, Pest, ápril 22. Egy bécsi lap amígy Kunszt József kalocsai érseki extrájának hétszemélynökké lett kineveztetésének tegnapelőtt általunk is közlött híréről oly értelemben tesz említést, hogy e kinevetés legfelsőbb határozattal történt. Mogy vagyunk értesülve, hogy 6 Felséges extuhoz intézett saját legf. kéziratával tette kinevezést. A legf. kézirat igy hangzik : „Kedves érsek K u n s z t! *7 Én önt magyar hétszemélyes tábla tagjául kegyelmesen kinevezem. Bécs, 1865. april 18. Ferenc József.“ s. k. — OFelséges. é. apr. 9-töl kelt lefelsőbb határozatával, az ipar- s mezőgazdászati tmékeknek 1864. évbeni első horvát-szlavon kiállítsa alkalmából, s az annak sikerébeni közreműködésismeréséül, valamint az ipar s mezőgazdászat teret szerzett különös érdemek méltánylásául, legkegyedesebben kitüntetni méltóztatott : A Ferenc-József-rend kis-keresztjével: Meynier Károlyt, a Smith- és Mernier-cég főnökét, s a fiumei gép-papir-gyár birtokosát s legka Edét a petrovagorai bánya- s vas-hámor rezeájét. Koronás arany érdemkeresztet : Lay Bódogot, a Lay Mihály örökösei-cég főnökt, s az eszéki répa olaj-gyár birtokosát, Hond Kroly Zsigmondot, a zvecevói üveggyár alapítóját, Berweiss Bálintot, a károlyvárosi belga örlö-majd birtokosát, Höcker Albertet, a Lippe herceg-fél jószágok igazgatóját Verőcén, s nemes Hofminsthal Ágostont, az uj-gradiskai selyem-szövőgyár birtokosát; Arany érdem kereszttel: Pales* Ferencet, a fiumei,bőrgyár birtokosát. Továbbá Ő Felsége kegy teljesen megenedni méltóztatott, hogy ugyanezen alkalomból Lech Menyhértnek, az eszéki mezőgazdászati szerzámgyár birtokosának, báró Bauch martianciiagyföldbirtokosnak, gróf Ertz Károly vukováriagyföldbirtokosnak , palini Inkey Nándor ramnjai nagyföldbirtokosnak, Prest Ferenc realitási irtokosnak Zágrábban, grumer Frigyes kamrás s ezredesnek a hadseregben, s a kiállítás központi bizottmánya elnökének Zágrábban, Suhay Imre fogádornak, tanárnak a zágrábi jogakadémiánál, s a központi bizottmány alelnökének, Devida József Nándor, a zágrábi kereskedelmi s iparkamra titkán, s a központi bizottmány előadójának, Sivics Fenc, községi s kereskedelmi kamrai tanácsosnak Zágrábban, Koller Miklós kereskedelmi kamrai tanácsosnak, Weiss Jakab kereskedelmi kamrai tanácsosnak, Haz Pál kereskedelmi kamrai tanácsosnak, a legmagasb elismerés fejeztessék ki. Gr. Pálffy kir. helytartó ur ő extrája egyedül csak családi ügyeiben tette legközelebbi bécsi utazását. — Gr. C o ro n inidszernagy ő extrája a Magyarországon állomásozó hadcsapatoktól a következő napi parancscsal vett búcsút: Buda, apr. 17.1865. Ő cs. kir. apost. Felsége, legkegyelmesebb császárunk ismételt kérésemet a nyugállapotba való heveztetésemért legkegyelmesebben meghallgatni méltóztatott, s én a tábornokságtól azon fájdalommal váok el, melyet a szeretett és tiszteltektől való elválássor érezünk. A parancsnokságom alatt levő összes hadcsapatokhoz legszivélyesb bucsu-üdvözletemet mip-toz, kik mindnyája közreműködésének oly nagy osztályrésze van a legfelsőbb szolgálat kedvező sikerében. Kétes időkben a hadsereg oly sok erény menhelye lett. Ez öntudat most is magasra dagasztja szivemet s azon szilárd meggyőződéssel búcsúzom el, hogy ez erények körünkből soha sem fognak eltávozni s hogy, folytonosan hadseregünk büszkesége maradnak. Éljenek önök mindnyájan boldogul ! Coronini s. k. tbsznagy. Hogy ő excja a félszázadra terjedő szolgálati ideje után ismételve kérte nyugállapotba való heveztetését, tudva van, még is azt hiszik átaljában, — jegyzi meg a „Debatte“ s az „Ostd. Post“ is ily értelemben nyilatkozik, — hogy jelenleg kissé többről van szó, mint egyszerű személyváltozásról. Gróf Coronini a provisorium behozatala óta Magyarországon a legf. katonai vezetéssel volt megbízva s mint legfőbbó is működött, míg az alatta levő katonai törvényszékek a kivételes állapotot illetőleg megjelölt ,minden ügyben kezelték az igazságszolgáltatást. Ő excja visszaléptével tehát az illetékes körökben mindinkább nagyobb bizonyossággal keringő azon hir, hogy a katonai törvényszékek működése meg fog szüntettetni, hitelesnek látszik. Katonai körökben alaposnak mondatik azon közlemény, hogy a katonai törvényszékek rendkívüli illetékessége május 1-sejével véget ér s e tekintetben legközelebbre várható az illetőlegf elhatározás kihirdetése. Gr. Horváth-Tholdy János cs. kir.tábornok, altbnagy és a 12-dik vértes ezred tulajdonosa tegnapelőtt este, 63-dik évében Pesten elhunyt. Hült tetemei az újépület kápolnájában való beszenteltetés után Erdélybe fognak szállíttatni, a családi sírboltba való eltakarításra. — Béke poraira!Zichy Zsófia grófnő, szül. Széchenyi, gr. Zichy Ferdinand özvegye és az üdvözölt gr. Széchenyi István nővére, 74 éves korában Bécsben e hó 20-dikán meghalt. Gr. Széchenyi István testvérei közül így ma csak egy él, idősb gr. Pál. A „Pesti Napló“ ápr. 20-dik számában nemzetgazdasági szempontból mutattatik ki a magyar államjavak tömeges eladásának pótolhatatlan káros volta. A szerkesztőség pedig egy csillag alatti jegyzetben figyelmeztet a magyar törvény tiltakozására ily financoperatiók ellen a magyar országgyűlés befolyása nélkül. Igen örvendünk, hogy ez ügyben ismételt észrevételeinkkel nem állunk magánosan. s Sarlay Lajos m. kir. ítélőtáblás közbiró 49-dik évében tegnap hunyt el s ma délután fog temettetni. Béke poraira! — A pesti katonai törvényszéknél — mint a bécsi „Debatte” pesti levelében olvassuk, e hó 8-án fejeztetett be az utolsó politikai per. Gergelyi Tivadar úr ugyanis a f. é. jan. 6-án felette katonai törvényszékileg hozatott, s a cs.kir.föllebbezési törvényszék által megerősített ítélet folytán a felségárulás bűn merényletének indiciumjai miatt, nemességének elvesztése mellett, tizenkét évi súlyos börtönfogságra ítéltetett. Gergelyi úr, ki egy tekintélyes szepesi családból származik, mint auditorsági jelölt másfél éven át Bécsben szolgált, s 1863-dik évi május havában hagyta el e pályát. Ez után a lengyel ügy érdekében működött volna, és pedig mint közbenjáró oly vállalkozásoknál, melyek célja az volt, hogy a legutóbbi szerencsétlen fölkelés Legyelországban előmozdíttassék. Ennek folytán egyik bécsi vendéglőben 1864-ben elfogatott, mint arról annak idejében a bécsi lapok részleteiben írtak. Katonai kiséret alatt Pestre szállíttatván, itt a nyilvános csend megzavarásának vádja alatt kezdetett meg ellene a vizsgálat. Gergelyi 28 éves, csinos külsejű, s igen műveit férfiú. Elitéltetése a provisorium alatt folyt politikai perek zárkövét képezi. — Am. kir. helyi. tanács Pest sz. kir. városánál üresedésben levő főszámvevői állomásra Cserhalmay Ferencet eddigi számvizsgálót, a számsegédi állomásra pedig L amp Hugo eddigi díjnokot nevezte ki. —s.— (Gyilkosság Budán.) Két nap óta sokat beszélnek a Budán tegnapelőtt történt gyilkosságról. A tény következő: Budán a viziváros kigyóutca 178. sz. házában a többi közt egy Dévald Lujza nevű nő lakott. Tegnapelőtt egy férfiú s egy nő őt meglátogatni akarván, belépnek szobájába s elgondolható, hogy menynyire voltak megrémülve, midőn ama nőt ágyában meggyilkolva, halva találták. A kés, melylyel a gyilkolás történt, mint beszélik, még a sebben volt. úgy látszik, hogy boszu vagy szerelemféltés volt a véres tett indoka, s több egyén, mint gyanús, már elfogatott. —s.— Az ablakok tisztogatásánál már sok szerencsétlenség történt, de úgy látszik, hogy a szerencsétlenségek moráljának ez esetekre nézve sincs valami nagy foganatja. így tegnap d. u. is a kétszerecsen-utca 7. számú házában a második emeleten egy szolgáló leány a háznak az utcára való párkányzatára állva tisztítá az ablakokat, lezuhant, s élve hozatott ugyan a közkórházba, de ott életben maradása minden reményéről lemondottak. *** (Huszár-lovaglás.) A „P. L.“ egy rendkívüli lovaglásról, melyet egy huszártisztön, következő adatokat kapott: Zalay, a 14 - ik huszárezred főhadnagya egy fogadás következtében Galiciában- Rzesowtól Kassáig 45 mértföldnyire egy és ugyanazon lovon (egy arabs szürkeparipán a radautzi ménesből) négy perccel kevesebb mint 41 óra alatt lovagolt. Ha ötszöri etetésre 10 órát veszünk, ezért 31 óra alatt futtatta meg, mi e nemben a legritkább eredmények közé tartozik. Az ernyedetlen lovag jeles lovával 18-án érkezett meg Kassára. 2*4 Pesten a hagymáz ismét apadt, s e hét folytán a hagymázos betegek létszáma 105 és 112 között ingadozott, a gyógyulási arány múlt héten 13s°/0, a halálozási 4 volt. A Roehus-kórházban tegnap összesen 788 beteg volt kezelés alatt. 2*2 A budai dunaparton az óbudai szigettől a sárosfürdőig szokásos lovakkali vontatás megszűntetésének elrendeltetése a magyar kir. udv. cancellária részéről is helyeseltetett, s a helyi. tanács felhatalmazva lett, hogy az e tekintetbeni szerződést helyben hagyja. 2*2 Schulz Ernő a redoute kisebb termében ma szombaton ápril 22-dikén tartja első humorisztikus mimikai és phisiognomicai előadását. A műsorozat a következő: 1. Kedélyes elmélkedések az emberi arcok különfélesége felett. Humoristikus adalék az emberisméhez, — ~-0*—juxiuuiinu vuuxv. r! Ini a T— 1 dVuutouval. 2. A szakállak természethistoriája, vagyis a férfi-arcokat eláruló fény- és árnyoldalak. 3. Élőképek albuma. Mimikai jellemfestések 12 kedélyes alakban. 4. Humorisztikai tanulmányok Garrik szerint, vagyis : arcképi karnevál. 5. Drámai átváltozás. Felmutatva három az életből merített humorisztikus alakban. — Pénztárnyitás 7 órakor. —Kezdete fél 8 órakor. 2*2 A pesti csónak-egylet Zimay Lászlót egy magyar csajkásdal szerzésére kérte fel az egylet jövő ünnepélye számára. Zimayt egyszersmind tiszteletbeli tagjává választotta. *** A nem rég meghatározott volt pestvárosi kórházi osztályorvos dr. Tóth János nagyszerű orvosi boncműeszközei, melyek két nagy szekrényt elfoglalnak s pénzértékük mellett még azért is különös becscsel bírnak, mert Pesten egy másik oly tökéletes gyűjtemény nem létezik !?),a mostani tulajdonos által Pest városának oly célból ajándékoztattak, hogy azok a Rókuskórházban Tóth alapítványként használtasanak. Szintén dr. Tóth végrendeleti intézkedése szerint a nemz. múzeumnak is több értékes tárgy e napokban adatott át. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma apr. 22 -én adatik : „Kamilla.“ Opera 5 flv. E légió névleg a pápától, tettleg azonban természetesen a császártól függne A szükséges költségeket Franciaország előlegezné. Ha ezen javaslat valósággá válnék, az egész nem volna egyéb, mint a pápai állam alig álcázott mediatisatiója, és Franciaország feltalálná volna általa az eszközt, melynélfogva örök időkre Rómában maradhatna, ahol mindig nagyobb mérvben játszhatná aztán az úr szerepét, kedvező körülményre , vagy oly pápára várván, aki netalán egészen karjaiba fogja magát dobni. Csakhogy jól átlátták Rómában, hová céloz ezen új terv, melyet azért legott határozottan vissza is utasítottak. A zárdák eltörlése iránti törvényjavaslat e napokban kerül a turini parlamentben tárgyalás alá. A kormány előre belátta, hogy az, eredeti alakjában nem igen fogadtatik majd el s azért az igazságügyminiszer által több változtatást vétetett eszközlésbe, melyek főlényegükben e következőkre redukálhatók : Az úgynevezett alamizsnás szerzetesek nem fognak az államtól fizetést húzni, hanem jövőre is folytatandják gyűjtéseiket, és a kormány által kijelölt helyeken együtt kötelesek lakni. Azon zárdáknak, melyek fennállása közhasznúságuk tekintetéből továbbra is megengedtetik, külön királyi decretumban név szerint kell elősoroltatniok. Az eltörlött zárdák javai az állam tulajdonába mennek át, és 5%, rentét képviselnek, melynek jövedelméből fognak az állami kultus-kiadások fedeztetni s a szerzetesek és apácák fizettetni. Azon szerzetek javainak jövedelme, melyek az ifjúság oktatásával foglalkoznak, valamint eddig, úgy ezentúl is közoktatási célokra fognak fordíttatni. A kormány ezen egész intézkedéséből csak az tűnik ki kézzelfoghatólag, mikép oda céloz, hogy az állam szorongatott financiális helyzetében új forrásokat nyisson. Azonban e törvényjavaslat korántsem fog komoly ellenszegülés nélkül elfogadtatni, és főleg azon terv adand heves vitákra alkalmat, hogy az alamizsnát gyűjtő szerzetesek iránt eddig fenálló gyakorlat továbbra is életben hagyassék. De még egy pont lesz ezenkívül, amely szintén nagyon könnyen komolyabb összeütközés tárgya lehet. Főleg Délolaszország követei az ellen vannak ugyanis, hogy a zárdajavak az államtulajdonába menjenek át, miután küldőik az ellenkezőt sürgetik, tudniillik azt, mikép azok az illető tartományok és kommunitások sajátjaivá váljanak. E szerint abban egyetértés uralkodik, mikép az érintett testületek megúsztassanak törvényes tulajdonaiktól, hanem a felett fognak civakodni: váljon a zsákmány kié legyen. Kétszeresen bűnös önző , amely eléggé jellemzi a helyzetet. POLITIKAI HELYZET. Pest, ápril 22. A szent atya , miként ezt illetékes körökben sem vonják kétségbe, tizennégy nap előtt levelet intézett Victor Emanuelhez , melyben a királyt a legkomolyabb szavakkal szólítja fel hogy a vallás szorongatott helyzetének, valamint a bűn és istenkáromlás mindig nagyobb mérvbeni terjedésének vessen véget, különösen intvén őt arra, hogy az elűzött püspököknek engedtessék meg megyéikbe visszatérhetni, az újonnan kinevezetteknek pedig püspöki székeiket elfoglalhatni,mert a romlottság napról napra növekszik, és mindenért ö, — a király — felelős , gondolja meg ő felsége e siralmas helyzetet , és ne kényszerítse a pápát , hogy szigorúbb rendszabályokhoz nyúljon, melyek életbeléptetésére, ha ezen állapot nem változik, kötelesnek fogja magát érezni. A király — miként mondják, — sírt, midőn e levelet olvasta , de ámbár ezóta már két hét múlt el, még nem válaszolt. Néhány nap óta azon hír szárnyal, miszerint Napóleon császár új terve az, hogy különösen Marseilleben francia idegenlégió toboroztassék, amely mihelyt a franciák elvonulnának Rómából, francia tábornok vezénylete alatt, rögtön megszállná a pápai területet. FRANCIAORSZÁG. (Thiers beszédének folytatása.) Thiers: Minden vallásnak, uraim, megvan a maga elve. A protestánsoknál ez elv a szabad vizsgálat; a katholikusoknál a hit egysége. — Az elsőknél a vizsgálat szabadsága azt jelenti, hogy egy communio sincs alávetve másnak, s hogy mindenkinek van joga bármely vallásos kérdésben saját sugalma szerint vélekedni. A katholikusok elve, hogy egyetlen egy communio van, melynek központja Róma, s melynek élén egy, az általa lakott székhely felett teljesen souverain főnök áll. Nem tartozik ide ezen elvek fejtegetése; nem kutatom, tévednek-e vagy nem a protestánsok, tévedésben vannak-e vagy nincsenek a katholikusok. Csak annyit mondok: Ha ma valaki a protestánsokat elvek gyakorlatában háborgatná, önöket fellázítná. De ha a protestánsok hitét tiszteletben kell tartanunk, szintúgy tiszteletben kell tartanunk a katholikusokét (élénk helyeslések) s a katholikusok elvét, mely a hitegység s hogy a communio élén egy az általa lakott székhely felett teljesen souverain főnök áll, szintoly szentnek kell tartanunk, mint a protestáns elvet. Megkérdezem a statistikusokat, s azt láttam, hogy Franciaországban van 400.000 izraelita, 1 millió protestáns és 36 millió katholikus. Elismerem, hogy a szám nem jön tekintetbe, midőn jogról van a szó , de a szám tekintetbe vétele nem is árthat a jognak. (Helyes.) Hozzátehetem, hogy a katholicismus az én hazám régi vallása; a katholicismus adá az áldást Clovis, Turenne, Condé és Napóleon zászlójára; annak sugalmára keletkeztek nagy nemzeti műveink: „Polyeuce,“ „Athalie“ és az adá a szót Bossuetnek. (Helyes.) Elég annyit mondanom, hogy a számnál van valami tiszteletre méltóbb, a dicsőségnél magasabb is, s ez a jog. Nem a katholikusok nevében beszélek itt, hanem a jog nevében, egyedül erre hivatkozom. (Helyeslés.) Igaz, hogy az egyház fejedelmének állása, amennyiben idegen uralkodó, bonyodalmakra vezethet. Ha például azt látnák, hogy ő, mint VI. Pius Bonaparte ellen szövetségbe áll idegen fejedelmekkel Franciaország ellen, fel vagyunk jogosítva mindarra ellenében, mire bármely más idegen uralkodó ellen. De másfelől, ha bizonyos körülmények folytán, a katholicismus élén álló egyházi souverainítást fenyegetve látnók anélkül, hogy maga kezdené az ellenségeskeskedést, s önöktől függene azt fentartani, anélkül, hogy bármely ok, Franciaország nagyságának és érdekének csorbításán kívül azt javasolná, hogy