Pesti Hírnök, 1865. május (6. évfolyam, 99-124. szám)

1865-05-30 / 123. szám

ma a jelentőségnek megfelelőleg egymással összeköt­tetésbe hozattatik. Szintén így elfogadásra talált a második indít­vány, hogy az akadémia palotájának ünnepélyes megnyitása alkalmára emlékérmek vezet­­tessenek. Az akadémia ezt az igazgató­tanács elé­ terjeszti. Az emlékérem egyik oldalán az aka­démiai palota rajza lenne, a másikon felirat. A harmadik indítvány az akadémia palotáján levő felirat betűit illeti, melyek helyett T­o­­­d­y a monumentális épületnek megfelelő classicus jellegű betűket indítványoz. Az akadémia osztá a nézetet, de minthogy új betűk föltevése, miután az állványok már leszedettek, sok költségbe kerülne, nem fogadta el az indítványt. Kazinczy Gábor hagyományaiból az általa nagy gonddal rendezett Kazinczy-iratoknak az akadémia számára való megvétele tervben lévén, a titkár jelenti, hogy ez iratok öt nagy ládában már Pestre érkeztek. Érdemleges határozatot e tárgyban csak az elnökség fog hozni. A titkár bejelenti továbbá, hogy Pádua vá­rosa az akadémiának elküldé a Dante-ünnepély al­kalmára általa kiadott dísz-albumot. A múlt napokban két alapítvány is történt. Belső-Szolnok megyében egy valaki, kinek nevét nem érthettük, az akadémiának végrendeletileg 500 frtot hagyott, Pesten özv. Pázmándy Dienesné szintén végrendeletileg 1000 frtot. Minthogy jövő hétfőn ünnep lesz, a legköze­lebbi osztályülés jun. 12-dikén tartatik. VEGYESEK. Pest, máj. 30. — Ő Felségeik a császár és császárné, Rudolf koronaherceg és G­­­z­e­tt­a főhercegnő , cs. fenségeik tegnap reggel Ischlbe elutaztak. Ő Felsége a császár holnap ismét Bécsbe vissza­érkezik. Ő Felsége a császárné s a cs. gyer­mekek három hónapon át maradnak Iseidben. — Ő Felsége a „Neues Fremdenblatt“ szerint, megígérni méltóztatott, hogy a magyar országgyűlést személyesen meg­nyitni méltóztatik. A „P. Bote“-nak er­re vonatkozólag Bécsből azt távirják, hogy e hír meg­valósulása lehetséges. — A mai hivatalos lapokban két hírünket találjuk megerősítve. Az egyik József nádor szobrának felállítását illeti, melynek ügyében, mint a hiv. lapok ma közük, Pestváros főpolgármes­tere tegnap következő felterjesztést tett kir. helytar­tó gróf Pál­ffy Mór­­ nagyméltóságához . Minthogy Pestváros polgárságának egyik leg­főbb óhajtása az, hogy boldogult József nádor , cs. kir. Fenségének már évek óta készen álló érc­szobra az erre kitűzött helyen a József téren valahára már felállíttassék; — minthogy továbbá a cs. kir. Apostoli Felsége, a cs. kir. helytartósági elnökség­nek 1860. évi ápril 20-dikán kelt leirata szerint azon legmagasabb szándékát méltóztatott kifejezni, hogy a szobor ünnepélyes felállítása jelenlétében tör­ténjék, erre pedig legkedvezőbb alkalom nyílnék most, midőn a keringő hirek szerint a cs. kir. Apos­toli Felsége legkegyelmesebb Urunk az ország fővá­rosait legmagasabb látogatásával szerencséltetni ke­­gyeskedend : ennélfogva bátorkodom a méltóságodat legmélyebb alázattal felkérni, méltóztassék az érintett szobor felállítására szükséges legfelsőbb engedélyt és a cs. kir. Apostoli Felségének az iránti legkegyelme­sebb határozatát kieszközölni, váljon a tervezett ün­nepély Ő Felségének az ország fővárosaiban eredve várt legközelebbi megjelenésével összeköthető-e ? Ki egyébiránt stb. Pest, 1865. május 29-én. A másik azon hitünk, hogy a pestvárosi polgárság köréből is Ő Felsége meghivatására küldöttség van készülőben. Erről a hiv. lapok igy szólnak: K­r­á­­s­z­o­n­y­i Ferenc főpolgármester ur ő nagysága, több pestvárosi előkelő polgár azon kifejezett óhajtá­sa folytán, miként Ő kb. kir. Apostoli Felsége a vá­ros részéről is küldöttségileg kéretnék meg a fővá­rost legmagasabb látogatásával szerencséltetni: teg­nap kir. helytartó gr. P­á­­­f­f­y Mór­­ nagyméltó­ságához ,azon kérelemmel járult, hogy ezen küldött­ségnek Ő cs. kir. Apostoli Felsége általi legkegyel­mesebb elfogadtatását kegyesen kieszközölni méltóz­­tassék. — Ő Eminentiája, Magyarország her­­c­e­g-p­r­i­m­á­s­a f. hó 24-dikén Komáromban volt, hogy a Szt. András-templom uj díszes orgonáját föl­szentelje, s a híveket a bérmálás szentségében része­sítse. A bérmálás után , melyben 1800-nál többen részesültek, Komárom köztiszteletü prépost plébá­nosa st. Pamnácz Mihály ur díszlakomát adott, s melyre a katonai, egyházi s polgári hatóságok föbb­jei mellett Komárom város tanácsa testületileg volt hivatalos.. Ő Eminentiája ez alkalommal a jelen voltak leglelkesb éljenzése között . Felségére mondott áldomást, kívánván, vajha minél előbb el­érkeznék azon idő, melyben primási fényes méltósá­gának legdicsőbb tisztét, az annyira óhajtott koronázást hajthatná végre! — Komárom­i Eminentiája ott léte alatt ünnepi díszt öltött s innen a herceg-primás N­a­g­y-M­e g­y­e­r r­e utazott, hol másnap szintén a bérmálást volt folytatandó.­­ A „Wiener Abendpost“ tegnapi száma a kö­vetkező dementit közli: „Bécs máj. 29. Miután báró Philippovics József vezér­őrnagynak leg­utóbbi Bécsbe érkezte a napi­lapok által a vezérőr­nagy urnak a vasúton néhány hónap előtt szenvedett sérülés folytán szabadságidőt igénylő bán helyetteséül való kineveztetésével hozatik összefüggésbe, és Zi­­monyba való ismétt viszszautazásának okául külön­féle indokok hozatnak fel, minek „hogy az illető állo­mást nem fogadta el“, vagy „hogy az előre láthatólag zajosan lefolyandó országgyűlés eshetőleges feloszla­tására teljhatalmat igényelt“, egyszerűn arra való emlékeztetésre érezzük magunkat indíttatva, hogy a bán helyettesítésére annak időleges rövid távollétére külön kineveztetés nem történik, miután a fennálló intézmények szerint ez természetes után a rangban következő üdv. tanácsos által magától értetődik, az országgyűlési elnökségre pedig egy kir. biztos meghi­­vatása legfelsőbb helyütt még nem vétetett fontolóra. E részletezés után alig szükséges hogy a fentebbi adatokat még határzottabban megcáfoljuk, vagy hogy azok összeférhetlenségére utaljunk, miután csász­­tábornokoknak szolgálatra való meghivatásánál „e nem fogadásról“, vagy a részükről a hatalom telére teendő igény­ekre úgy is soha sem lehet szó.“ — Azon örvendetes helyzetben vagyunk, hogy az előkészületekről, melyek Ő Felsége Pestre utazása alkalmára történnek, naponkint újabb köz­lést tehetünk­, így legújabban a pesti lövölde elhatá­rozta, hogy Ő Felsége Pesten léte alatt, nagy díjcéllövészetet és bált rendez, s Ő Fel­­s­é­g­é­t erre külön küldöttség által meghivja. Ő Felsége a pesti lövölde-társulatnak dísztagja. *** Gr. Waldstein János urat Nagy- Mihályra várják, hol a zemplén- s­ungmegyei birto­kosokkal fog tanácskozni közlekedési érdekekben. *** (Metternich herceg emlékiratai.) A „Memorial dipl.“ jelenti, hogy Metternich herceg atyja emlékiratait és levelezését közelebb közzé teszi. Az iratok és diplomatiai okmányok, melyeket a neveze­tes államférfiú legidősb fiának hátra hagyott,nevezett lap szerint, nem kevesebb, mint hatvan ládát töltnek meg. Ha Metternich az iratok közzétételét éppen nem kötötte volna feltételhez, hanem ezt fia , örököse be­látására bízta.­­ Bártfai-Szabó Károly Tályán f. hó 16 dikán temettetett el. Az elhunyt a tályai ref. egyháznak 5000 frtot, a sárospataki tápintézetnek 2000 frtot, s a magyar akadémiának 1000 frt hagyo­mányozott. *** Artet Desirée k. a. a jövő hó elején Pesten négyszer lép fel. És pedig jun. 3-án a „Sevillai bor­bélyában, jun. 5 én „Faust“ ban, jun. 8 án „Travi­­ata“-ban, jun. 10 én e három dalmű valamelyikében ismételten. Ez előadások átalános bérletszünet s föl­emelt helyárak mellett tartatnak meg. *** (A pestbudai dalárda) jövő hó első felében a lövöldében táncvigalommal összekötött dalestélyt tart,ezt követi nemsokára egy az első nyilvános torna­­csarnok igazgatóságával közösen rendezendő kirán­dulás Visegrádra s a Migazzi-kastélyba, melyben egyik helybeli csalnak-egylet is részt vesz. E kirán­dulás nagyon érdekesnek ígérkezik, a dalárok és tor­nászok már is igen szorgalmasan gyakorolják ma­gukat. *** Az első császárfürdői bál holnap szerdán tartatik, s mint az eddigi jelentkezésekből kö­vetkeztethető, szép és nagy társaság lesz együtt. A bálokban két zenekar lesz a Hoch und Deutschmeis­ter ezredé Dubez vezérlete alatt és Kálózdy s Döme népzenetársasága. Az utolsó hajó este 9-kor indul Pestről, vissza a császárfürdőből hajnali 2 órakor. Az udvar s egyéb helyiségek nagyszerű kivilágítására minden előkészület meg van téve. A meghívások a bizottmánynál még mindig kaphatók, egy idényjegy ára 12 bálra 4 ft, egy-egy bálra 1 ft. (Az esztergomi kisdedóvodai javára junius hóban az egylet elnöke, ngos Zalka János ka­nonok úr által gyűlésileg tett indítvány folytán sorso­lás rendeztetik. Esztergom és vidékének n. é. közön­sége ennél fogva felkéretik, hogy a táncmulatsággal egybekötendő kisorsoláshoz tehetsége szerint kisorso­landó tárgyakkal járulni szíveskedjék. A tárgyak Hamar Antonia asszonysághoz keretnek kül­detni. *** A mai „Sürgöny“ alaptalannak nevezi azon hírt, hogy néhány egyén, kiket a katonai rögtön bí­róság kötél általi halálra ítélt, a somogymegyei főis­pán előterjesztésére börtön­büntetésre kegyelmezte­­tett meg. A „Sony“ e hír cáfolatánál különösen la­punkra hivatkozik. Figyelmeztetjük, hogy ez nem a mi eredeti közleményünk. Gelencsér rabló­vezért, ki harminc­nál több rablásban vett részt,a katonai rögtön bíróság kötél általi halálra ítélte. Az ítélet rajta és társain Nagy-Bajomban fog végrehajtatni. Félegy­házánekó 21-dikén ott tar­tott vásár alkalmával egy kecskeméti embert, kinél állítólagosan 60 ft volt, éjjel négy feslett életű nő agyonütött.A szerencsétlen fején a balta­ csapásoknak mély nyomai látszottak. A múlt héten pedig ugyan­csak Félegyházán egy parasztleányt temettek , ki fejét szétlőtte. A boldogtalant szerencsétlen szerelem vitte e kétségbeesett lépésre. *** (A nazarónusok gyermekeit), mint a „Szeg. Hir“-nak Írják, Holdmezővásárhelyen egyre másra keresztelik karhatalommal, rendesen két zsandár teljes fegyverzetben kiséri a kis világpolgárt, kinek szülei a miatt szegülnének a keresztelés ellen, hogy fiuk ne legyen katona, de hogy a leányokat miért nem keresztelik meg, az még nem jutott nyil­vánosságra. Levelező még egyet-mást közöl a nazaré­­nusok szertartásaiból, így mikor imádkoznak, kendőt takarnak fejükre, sohasem káromkodnak, szeszes italt nem isznak, vagyonukat közbirtoknak tekintik, de csak akkor, ha másé forog kérdésben. Főprófétájuk egy pesti iparlovag lenne, ki elegáns öltözetben s olykor-olykor fehér keztyűben szokott közöttük megjelenni. Összeköttetéseik igen terjedtek s a ható­ság minden beavatkozása dacára, máig sem sikerült őket teljesen szétoszlatni. *** A váci algymnasium hír szerint félgymna­­siummá alakíttatik át, s már a legközelebbi tanévben mind a 8 osztály megnyittatik.­­ Szigligeti Ede az idén a júliusi szünet alatt a színházi tagok egy részével Szath­­m­á­r­r­a megy, s ott fog rendezni előadásokat. Az igazgatói engedély erre már megadatott. *** (Kineveztetések a megyékben.) Szatmár­­megye főispáni helytartója az 1r o­s­v­a­y Gáspár le­mondásával üresedésbe jött nyíri járás Il-ik kerülete szolgabirói állomására G­a­c­s­á­n­y­i Lajos megyei 2-ed aljegyzőt, a 2-ed aljegyzői állomásra Varga József 3-ad aljegyzőt és a 3-ad aljegyzői állomásra Vi­s­ky Károly tiszteletbeli aljegyzőt nevezte ki. A Komárom­­megye főispáni helytartója Reviczky István me­gye törvényszéki igtatót a kebelbeli árváspénztár-hi­­vatal tiszti állomására áthelyezvén, helyébe megye­­törvényszéki igtatóvá Majorszky Alajos eddigi dij­­nokot nevezte ki. Abaúj megye főispánja a nevezett me­gye törvényszékénél üresedésben volt törvényszéki ülnöki hivatalt eddigi központi várnagy s tiszteletbeli szolgabiró Ágh Sándor kinevezésével, az ennek előléptetésével megürült középponti várnagyi hivatalt eddigi tiszteletbeli kiadó és megyei írnok D­i­ó­s­s­y Pál kinevezésével, az ennek előmozdításával meg­ürült megyei írnoki állomást Krist­on László kine­vezésével, továbbá a szikszai járásban üresedésbe jött első alszolgabirói hivatalt eddigi másod-alszolga­­biró Steiger Antalnak eddigi szakaszához tartozó községek kormányzatával s az ekképen üresedésbe jött másod-alszolgabiói hivatalt eddigi rendszerinti esküdt Tóth Gusztáv kinevezésével töltötte be.­­ Az ekként üresedésben lévő rendszerinti esküdti ál­lomást elnyerni kívánók felszerelt folyamodásaiknak f. év junius havának 15 ik napjáig e megye kormány­zói hivatalához beadására felhivatván. *­ Ismeretes, hogy a pest-lipótvárosi templom építésére a vallásalapból egy oly évenkinti segélyösz­­szeg van legfelsőbb helyről engedélyezve) mely a le­folyt évben ugyan e célra gyűjtött és felhasznált ma­gán-adakozások összegének megfelel. Minthogy pedig az országos építészeti igazgatóságnak a múlt évben teljesített munkálatok iránt felvett, és a műszaki szám­fejtő osztály által érvényesített felülvizsgálati jegyző­könyve szerint, a múlt 1864-dik év lefolyta alatt, az építkezésre összesen 43,492 ft 301/2 kr lett beruház­va, így a vallásalapból utalványozott segélyössze­gen felül a múlt évben magán-adakozás útján gyűj­tö­tt 20,883 ft 92 kr is tettleg fel lett használva, ennél­fogva az ez évi segély-összeg a magyar kir. helytartó­­tanács áttal 20,000 fttal állapíttatott meg, mely ösz­­szeg egy Pest városa tanácsához e napokban leérke­zett értesítés szerint a vallásalapból már utalványoz­tatok is. —S.— *** (A párisi műkiállításban) az eli­­ziumi mezőkön lévő palotában mintegy 2500 mű­vésztől vannak művek kiállítva. Ezek között Ma­gyarország a festészetben négy hazai festész által van képviselve. Frankel Gyulától, Trencsin me­­gyéből „Béla Magyarország királya Árva-vári fog­ságban“, Herbsthofer­ től Pozsonyból „Az utósó lakoma“, Horovitz Lipót­tól Kassáról „két arc­arckép“ s végre Madarász Victortól egy nagyobb festmény, mely Heine egyik költeményének illustrátiója. Miután minden kiállítandó mű előbb szigorú bírálaton ment át, s a benyújtott művek kö­zül a bíráló választmány majd ezeret visszautasított, hazai festészeinkre nézve nem csekély elismerés jele azon tény, hogy nevezett műveiket a kiállításra el­fogadták. *** (A lőpor versenytársa.) A Nobel svéd mér­nök által feltalált szétrobbantó olajjal (Nid­roglyce­­rin) Hamburgban közelebb tettek kísérleteket, melyek igen sikerteljesek voltak, így egy 3 mázsányi tömör ülővas, melybe hat ujj mély és három negyed ujj át­mérőjű lyukat fúrtak s ezt font ily olajjal töltöt­ték meg, első kísérletkor megrepedt, a második al­kalmával teljesen szétrobbantatott, s ekkor egy na­gyobb, 100 fontnál nehezebb darab körülbelül 40 lábnyi távolra lehetett. Ez olajjal igen egyszerűen kell bánni, s nem is jár veszélylyel, mert rázás, dör­zsölés, 100-o C­-ig terjedő melegítés, sőt égő gyufa által sem explodiál, ezt csak 180-o C-ig terjedő me­legítéssel gyújtócsövek, nagyobbszerű nyomás s erős ütés által lehet elérni. Minthogy az olaj szétrobbantó ereje nyolcszor nagyobb, mint a lőporé s így a szét­­robbantásra fúrt lyukak kisebbek lehetnek , mint a lőpornál, nem kételkedhetni , hogy Nobel mérnök találmánya alagút s más ilynemű építéseknél a lőport háttérbe nyomja. *** (Adomák Algírból.) Fleury tábornok, ki Algír belsejébe való kirándulás alkalmával a császár mellett ült, önkénytelenül halkan mormogá : „Meny­nyire megváltozott az ország 12 év óta?“ — „Meny­nyire ámítottak 12 év óta“ — felelt a császár. — Egy gyarmatos háza elé érkezve, a császár azt kérdezte a tulajdonostól, hogy váljon megelégedett­é. „Sire, kö­rülbelül volt a felelet — csak a végleges birtokeimet várom, de már 10 év óta hiába.“ „Kérnie kell!“ szólt a császár. „Azt már régóta tettem, százszornál több­ször utaztam Algírba, de mindig hiába. Sire, Felsé­geddel még csak lehet beszélni, de egy project­tel sohasem!“ , NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma máj. 30-án adatik : „Lala Roukh.“ Opera 4 felv. POLITIKAI HELYZET. Pest, május 30. Azon levél, melylyel Napoleon La­jos, öcscse ajaccioi beszédére válaszolt, a világosságot és darabosságot tekintve, semmi kívánnivalót sem hagy maga után. A nagybátya levelezései melyeket most az unokaöcs közzé tesz, azt mutatják ugyan, hogy I. Napóleon szintén hozzá volt szokva testvéreit s rokonait eléggé érthető szavakban megleckézni, de legalább nyilvá­nosan a közönség előtt nem tette ezt. — Kü­lönösen emlékezünk egy gyöngéd dementire Josephine császárné ellenében, mert ez, a törvényhozó test küldöttségét mint „a nemzet képviselőit“ üdvözlé. „Ő Felsége a császárné — mondá akkor a „Moniteur“ — nem is használhatta e kifejezést, miután a nemzet egyetlen képviselője a császár.“ Ezen esetet kivéve a császár azt tartot­ta, hogy a szennyes ruhát a család körében kell mosatni. Annál erősebbeknek kell az indokoknak lenniök, melyeknél fogva III. Napóleon a kü­lönben minden kicsiségben majmolt nagy­bátya példájától eltérve, annyira nyilvánosan hordta le öcscsét, hogy hasonló körülmények közt okvetlenül minden tiszt és hivatalnok is kénytelen lett volna lemondani állásáról. Arra célzott-e a császár, hogy a herce­get, mint a titkos tanács alelnökét leköszö­nésre bírja? avagy e kineveztetés mint a pá­pai encyclikára adott válasz megtette már szolgálatát, és a császár most azt mondja öcsének: mehetsz! Meglehet. A herceg egyiz­­ben már játszott hasonló szerepet, midőn gyar­mati ministerré neveztetvén ki, ezen állásáról ismét elég zajjal letétetett, mert 1859-ben a császár érdekében feküdt, Ausztriát pillanat­nyilag megnyugtatni. De a titkos tanács tag­ját nem lehet elmozdítani, tehát önkéntes le­mondásra kellett kényszeríteni, a­mit a „Mo­niteur “-ben közlött válasz valósággal meg is tett. Valami való mindenesetre van a császár érzékenységében s haragjában, de valami negédesség szintén. Meglehet , mikép III. Napóleon örvend, hogy a császárnő és herceg közt, algíri útja alatt kitört viszály alkalmat adott neki öcscse eltávolítására, — meglehet, tartozik azon elégtétellel nejének, hogy meg­mutassa, mikép azok tévúton vannak, a­kik azt hiszik, miszerint a régens-császárné félre­értette férje nézeteit, midőn a herceg ajaccioi beszédének a „Moniteur - ben leendő közlé­sét megtagadta, — lehet mikép a császár nagyon és teljes joggal el volt keseredve, hogy a herceg felhasználta távollétét, a dy­­nastia ellenségeivel mintegy tudatván , mi­szerint III. Napóleon halála után reá is számíthatnak majd zavart előidézendő ter­veik kivitelénél, — és mindez együtt működ­hetett, midőn a császár oly nyilvános megfed­­désre határozta el magát, a­mely a herceget, ha azt némán tűri el, politikailag sok időre impossibilissé tette volna. A császár levele, határozottsága által mindenütt megelégedést fog szülni. Az ajaccioi beszéd Napóleon herce­get mint kacér szónokló fecseget, és mint kö­vetkezetlen s meg nem bizható politikust is jellemezte egyszersmind. Általa egy párt sem érezhette magát kielégítve, a demokraták nem, mert a parlamentarismust kárhoztatta, — de a napoleonisták sem, mert oly elveket és izgatási eszközöket tartalmazott, melyek sem I. sem III. Napóleon rend­ érzületével nincsenek öszhangzásban, és csak arra vol­nának alkalmasak, mikép Franciaországot megrázkódtassák anélkül, hogy a rendet, parlamentáris nemzeti képviselet által megál­lapítsák és megszilárdítsák. A külhatalmasságokat nagyon nyugta­laníthatná, ha oly férfi, a­ki ily gyűlöletet gerjesztő szavakat üt dobra, volna hivatva Franciaország kormányában első szerepet játszani. Az ajaccioi beszéd különösen érinti Ausztriát is, és e passus fölényege ebbe von­ható össze: örökös ellenségeskedés Ausz­triával. Ha Napóleon császár azt írja az öcscsének adott leckében: „ön a gyűlölet és harag oly érzületét nyilvánítja, a­mely már nem korszerű“ — mindenesetre Ausztriának szolgáltat elégtételt. Akár komoly dolog e megk­é­pezés, akár nem, — mert a diplomatia nem mindig oda vág a hová néz, főleg pedig III. Napóleon nagyon gyakran éppen ellenkezőjét teszi an­nak a mit mond — annyi bizonyos, mikép a francia császárnak e válságos pillanatban, mi­dőn a mexicói ügy ársulyként nehezedik vál­­laira, nincs oka bármely európai hatalommal összeütközésbe elegyedni, főleg pedig Ausz­triával. Napóleon az európai coalitiot, melynek árnya Kissingenben és Karlsbadban már lát­ható volt, a dán-német kérdésben való ildomos magatartása által távolította el, csak követ­kezetesen cselekszik tehát, midőn az ajaccioi beszéd defavoyálásával Ausztriát megnyug­tatni törekszik, melynek hozzájárulása nélkül — miként Persigny is mondja legköze­lebbi röpiratában — az európai coalitio Fran­ciaországra nézve nem veszélyes. A józan combinatio nyomán kürülbelől így állnak a dolgok; egyébiránt soha senki irányában sem kell annyira szem előtt tarta­nunk e közmondást „vide cui fide“ és így az ajacciói beszédnek, valamint defavoyáltatá­­sának horderejét is majd csak a következ­ményekből fogjuk positivitással megítélhetni. OLASZORSZÁG: A „Diritto“ jelenti, m­ikép a Róma és Florenc közt folyamatban levő tárgyalások már annyira haladtak, hogy legközelebb négy bi­­bornoknak olasz senatorokká leendő kineveztetése várható. Az „Alig. Zung“-nak írják Bécsből: „A jelensé­gek szaporodnak az iránt, hogy az olasz putts, egy­úttal Velence és Tirol ellen is intézve, legközelebb színre hozatik, és ha indított, kik közt Garibaldi szintén első sorban szerepel, nem akarjuk is egészen őrülteknek kinyilatkoztatni a miatt, hogy nem te­kintvén a folytonos sőt utóbbi időkben megkettőzte­tett éberséget Ausztria, de — legalább szinteg __ Olaszország részéről is, kezdeni akarnak valamit,­­ szükségkép azt kell föltennünk, mikép oly ele­meket remélnek cselekményekbe vonhatni, a­melyek kissé többet képviselnek, mint kóbor önkénteseket. A toborzó hivatalok létezése Bresciában és Berga­­moban constatírozva van, egyes csapatok már mutat­koztak a tiroli határokon. A toborzottak 20 líra fej­pénzen kívül utalványt kapnak egyenruhára, fegyve­rekre és lőszerekre.“ Olaszországban ismét egy pár véres fő után vágynak. FRANCIAORSZÁG, Páris, május 25 én. A történelem hamisítása most napirenden van. Azt hittük, hogy a gothai iskola német történészei e tekintetben már felülmúlhatlan példányképül szol­gálnak, most azonban a császári vérből származó francia herceg háttérbe szorítja a kis-német tanárokat. Tisztelet becsület annak, a­kit illet! Oly merész tör­ténelem-hamisító, minőnek Napoleon Jero­­m­e herceg ajacciói beszédében mutatkozik, megér­demli bámulatunkat, ha őt mindjárt egyúttal nem be­csülhetjük is. Mit is tesz az, ha porosz tanárok a legnagyobb

Next