Pesti Hírnök, 1865. június (6. évfolyam, 125-147. szám)

1865-06-01 / 125. szám

­­T­k . • Ja­k­m­x ♦, miután a társaság úgyis fentartotta magának a jogot, hogy a főváros határán vaspályákat épít s e részben első rendbeli óhajtása a losonci vasúthoz is pályát vezetni. Egyébiránt Brelich úr kívánságára ez óhaj­tás elnökileg is kimondatott, s foganatosításáról gon­doskodni a választmányra bízatott. Magyar Tudományos Akadémia. A magyar tudományos akadémia által 1865-re kitűzött Nádasdy Tamás díjra f. hó 28-áig bezárólag, mint határidőig hat pályamunka érkezett, úgymint: . I. Falusi márkák. Költői elbeszélés a nép­életből. Három rész. Jelige: „Sicut it, ire sinas.“ II. F i r t­o s. Jelige: „Vándor daruid V betűje szállt.“ III. Kupa. Epos XII. énekben. Jelige: „Cupan .T defuncto Geysa Stephani matrem in con­­nubium­ allicere com­batur, ut eam­ noctus uxorem . . rerum potiretur.“ Bonfin II. 1. IV. Z r i n y i. Költői elbeszélés. Jelige: „Vé­rét a hős, ha halni kell, nem retteg ontani.“ Garay. V. Losárdi Zsuzsánna. Elbeszélés. Episod a Rákóczi korból. Jelige: „Egy régi levélen ezt írva találtam.“ Arany. VI. Kupa zendülése. Történeti elbeszélés hat énekben. Jelige: „Szenteld, óh magyar, hazád­nak kebled szebb érzelmeit.“ A jeligés levelek rendben találtatván, elnökileg az akadémia és Kubinyi Ágoston tiszt. tag pecsét­­­jeivel borítékba zárattak. Maguk a pályaművek pe­dig, bírálók nevezése végett, áttérettek a nyelv- és széptudományi osztályhoz. Az eredmény az 1866-dik évi nagy­gyűlésen fog kihirdettetni. Kelt, az akadémia 1865. május 29-dikén tartott összes üléséből. Arany János, titoknok. Tudósítás az alakuló magyar orvosi nyug­dijintézetról A magyar orvosi nyugdíjintézet alakulásának állapotáról elnöki kötelességemnek tartom a tisztelt közönséget, a választmány megbízása szerint, röviden értesíteni: 1-szer. Örömmel említhetem ama kedvező eredményt, miszerint — bár a szétküldött ívek na­gyobb része még vissza nem érkezett —már­is mint­egy 500 ügyfél írta be magát az alakuló nyugdíjin­tézetbe. Ezen­­eddig is oly meglepőleg kedvező ered­ményt számos vidéki tiszti­orvos-feleinken kívül, a­kikről személyesen és név szerint fogunk megemlé­­kezni, leginkább a két Magyarhon köztiszteletű or­szág orvosai, Hollán Adolf és Pataky Dániel a nagy­ságaik buzgó, pártolása és hathatós ajánlatának kö­szönhetjük.­­. . 2.-szor. Örömmel tudatom, hogy a jó célú ada­kozásra mindig kész Török József, pesti gyógysze­rész úr, mint pártoló tag lépett a nyugdíjintézetbe az által, hogy 100 új forintot küldött be az intézet alaptőkéjéhez. . .j­­ .. 3.-szor. Ezekkel ellenkezőleg sajnos, hogy ép­pen az ország fővárosában kellett a tiszti főorvos úr részéről a legnagyobb rész­vétlenséget tapasztalni. Alulírt az ívek szétküldésében Pesten éppen úgy járt el, mint vidéken; t. i. a tiszti főorvost kereste meg a nyugdíjintézeti ívnek aláírás végetti köröztetésére. T­o­r­m­a­y tr. pestvárosi főorvos ur a nyugdijinté­­zeti ivet majd nyolc hétig magánál tartotta s nem köröztetvén , azt érintetlenül küldötte vissza. — Nehogy ezen mulasztás által a jó ügy szenved­jen, elhatározta a bizottmány, miszerint tétessék közzé, hogy az orvosi nyugdij-intézet tagjaivá lenni óhajtók keressenek fel, hogy magukat Fl­ó­r tr. elnök vagy Déry tr. jegyzőnél letett íveken szíveskedje­nek bejegyezni. 4-szer: Jelenleg több tekintélyes szakértő fog­lalkozik a nyugdij-intézet tervének átnézésével. Mi­helyt ez megtörtént; mihelyt az aláírási ívek nagyobb része be lesz küldve, a bizottság az alakító közgyű­lés idejét kitűzvén, az újságszerte ki fog hirdettetni. Mire nézve van szerencsém az ivtartó urakat felkér­ni, szíveskedjenek az átvett íveket i. é. június hó vé­géig bármily eredménynyel visszaküldeni; addig ugyanis minden előkészület megtétetvén, valószínű, hogy az alakító közgyűlés megtartathatik, — a me­lyen mind a beküldő, mind a be nem küldő urak ne­veit kötelességem lesz előterjeszteni. Pesten, 1865-di­­ki május 22-én. Dr. Flór Ferenc m. k. bizottmányi elnök. VEGYESEK. Pest, jun. 1. — Ő Felsége Pesten idézéséről a mai hivatalos lapok a következő részleteket közüik : O cs. kir. Apostoli Felségének Budapesten mulatása, mint tegnap érintettük, való­színűleg junius 9-éig terjedend. A részletekre nézve következők vannak — mint halljuk — egyelőre megállapítva: Ő Felsége — mint már tegnap közlöttük — június 6-kán d. e. 10—11 óra közt érkezik meg, s közvetlenül a budai cs. k. vár palotába szálland, hol azonnal a polgári s katonai tekintélyeket legkegyel­­m­esebben elfogadni, a fogadás bevégeztetével a gazdasági egylet által rendezett kiállítást megtekinteni, esti 6 óra tájban pedig a csónak­versenyt meg­szemlélni méltóztatand. Június 7-kén, szerdán, reggel 7 órakor Budán, a szokott gyakorlati téren a helybeli csapa­tok felett szemlét tartand, délután pedig a pesti ló­versenyt legmagasabb jelenlétével ü­nnepélyesíteni fogja. Június 8-kán, csütörtökön, különféle inté­zeteket, stb. fog Ő Felsége lemagasabb látogatásával szerencséltetni, mire nézve a további intézkedés ké­­sőbb fog kibocsáttatni. E napon Ő Felsége audientiá­­kat is adand, melyeknek ideje utólagosan fog közzé­­tétetni. Ezen audientiákra előjegyzések tétetnek a m. k. helytartótanács elnökségénél mostantól kezdve junius 7-ig bezárólag, délelőtti 10 órától 12-ig. Junius 9-­ én Ő Felsége a pe­ti lóver­senyt ismét megszemlélvén, este Bécsbe visszauta­­zand. A mint Ő Felsége az ország határát átlépi, a cs. lobogó a vár­palotán fel fog vonatni. — Ő Felségeik a császár és császárné, Rudolf koronaherceg és Gizella főherceg­nő ő cs. fenségeikkel, múlt hó 29-dikén d. e. 11 óra­ 12 perckor érkeztek meg Bécsből Linzbe. Ő Felsé­geik 10 percig a vasúti indóházban méltóztattak időz­ni és hűsítő italokat magukhoz venni. Ő Felségeik fogadtatásán jelen voltak: J­ó­z­s­e­f főherceg ö­cs. fensége, I. Spiegelfeld ő exoja, a ft. püspök és W­a­g­n­e­r kormánytanácsos és rendőrigazgató. Miután Ő Felsége a nevezettekkel néhány,szót váltott, 11 ó. 25 p. Ö Felségeik tovább utaztak. Ő Felsége a császár tábornoki egyenruhát viselt, Ó Felsége a csá­szárné fekete selyemöltönyt s fehér blouse-inget, a fenséges gyermekek egészen könnyed nyári ruhában voltak szalmakalappal. A legmagasb uraságok 5 óra 15 perckor érkeztek meg Ischlbe. Ischl a csász­ csa­lád fogadására ünnepélyesen ki volt díszítve, a vidék­beli nép is tömegesen sietett be, hogy O Felségeiket üdvözölje. Az állomások is , melyeken az udvari vonat áthaladt, ünnepélyesen voltak díszítve s O Fel­ségeik mindenütt lelkesült örömmel fogadtattak. Ő Felségeik a a csász. gyermekek d. u. 2 órakor érkeztek Gmundenbe, hol az indóházban ünnepélyesen fogadtatván, az arany hajóhoz címzett vendéglőben negyedfélóráig időzni méltóztattak. Ezután a csász. család az Ebenseen gőzhajóra szállt, s bár minden hi­vatalos fogadás tiltva volt, az egész lakosság a tó part­ján állt s magán a tón is hemzsegett a sok jármű. Egyiken zenekar volt, mig más nagy hajókon az is­kolás gyermekek voltak ünnepi ruhájukban, s a csász­ család elutazásakor a lakosság nagy örömzaja között a néphymnust énekelték.­­ Mint értesülünk, a Pest városától tervezett küldöttség, mely Pest városa nevében volt O Fel­sége előtt kifejezendő azon kérelmet, hogy Pes­tet a legmagasb látogatással szerencséltetni méltóz­­tassék, miután O Felsége Pestre utazása már határozott tény, nem fog Bécsbe menni. A p­o­­l­g­á­r­­ság köréből Ő Felsége fogadására, s Ő Fel­ség­é­n­e­k Pesten léte alatt tartandó ünnepélyek rendezésére tervezett bizottmány, mely mellett tegnap felszólaltunk, alakulóban van, s a főpolgármester a pesti polgárság kitűnőségeit az e célbóli tanácsko­zásra holnapra meghívta. A A pestvárosi gazdasági bizottmány ma d. e. ülést tartott, melyben Pest díszítésére Ő Fel­sége itt léte alatt több rendbeli in­tézkedés létetett. Ez ülésben városrészenként al­­bizottmányok alakítottak, melyek az illető város­részek diszitésére fel fognak ügyelni. — Ez al­­bizottmányok tagjai , mint értesülünk a követke­zők : belvárosban Walthier, Klenovics, Wimmer; Lipótvárosban : Emmerling, dr. Grosz, Gieszriegl; Terézvárosban : Kopp, Zettner, Limburszky, Paul; József- és Ferencvárosban : Kocsis, Petrinyi, Ben­­denritter, Simigl, Cretier, városligetben Bayer, Beli­­czay, Klenovics, Walthier, Wimmer urak. A bizott­mány rendelkezésére külön kis pénztár adatott, mely Staffenberger urnál van letéve. Munkálataiban a mér­nöki hivatal fog segédkezet nyújtani. A mai bizott­mányi ülésben a főpolgármester bokros elfoglaltatá­­sai miatt előbb a bizottmány rendes elnöke G­a­m­­p­e­r­­ tanácsos elnökölt , majd pedig megjelent a főpolgármester Krászonyi József úr, ki tapintatosságát most is közelismerés között tünteti ki, s ő vezette a tanácskozást. A Ő Felsége Pesten időzése alatt polgári bál fog rendeztetni a városi redouteban. A rendező bizottmány tagjaiul a ma reggel a városházán tar­tott ülésben következő urak kérettek fel : B­u­lyovszky Gyula , dr. Burghardt Ferenc, Fr­e­i­s­c­h­­ Dávid, Klenovics György, Koz­­m­o­v­s­z­k­y Antal, Mandl Ignác,P­e­r­g­e­r Ignác, Posner Lajos, Stromayer Ferenc, dr. Szabó Alajos, S­z­t­u­p­a Gyö­gy, Wimmer Antal. E bizottmány fogja ő Felségét a bálban való megjelenésre fölkérni s a bálhelyiségekben fogadni. A bál e hó 7-dikén, szerdán fog tartatni. Személy­jegy ára 2 frt, családi jegy 6 frt.­­­ Báró Eötvös József urnak hosszabb idő óta emlegetett röpirata megjelent e cím alatt: „A nemzetiségi kérdés.“ Még nem volt alkal­munk a könyvet olvasni, — de ha a könyvben fog­lalt elvek és javaslatok az 1861-iki feliratból kölcsön­zött jeligéhez vannak alkalmazva, — valóban nem bírjuk elgondolni, mikép fognak azok a történeti jogalappal öszhangzásba hozatni,— kivált akkor, ha tán az 1861-iki bizottmányi terv vétetnék alapult . Nem tudjuk, honnét veszik a bécsi lapok híreiket, minduntalan gróf F­o­r­g­á­c­h püspök s főispáni helytartó utazásairól ? Minap az Urak házá­ba, e napokban ismét Romába küldék, s e hírrel teg­napi számunkban bennünket is tévútra vezettek, ho­lott biztos hir szerint a Püspök ő méltósága még ki sem mozdult Esztergomból­. Ő excja Károlyi Alajos gróf és Longousko hercegnő összekelése, mint a „P. N.“ irja, megtörtént s az uj pár e napokban érkezik Pestre. ..Ba *** Az államministerium, a magyar kir. udv. cancelláriával, valamint az érdeklett többi ministeriu­­mokkal egyetértőleg, alsó russbachi dr. Mayer Lipót, Mayer Ráfael, B­u­r­g­e­r­t Nándor, P­f­e­i­g­e­r Ignác, dr. W­e­h­­­r Zsigmond uraknak, s társaiknak egy részvény-társulatnak Bécs­­ben fölállítását, a szegedi kiviteli gőz­malom, s azzal összeköttetésben álló, s Szeged szabad kir. város fo­gyasztására szánt vízvezetéki művek megszerzésre s üzlete végett, megengedte, s annak alapszabályait helybenhagyta. *** A pest-losonci vasút igazga­tótanácsában megürült 4 helyre Bécsből Bauer Tódor, Wertheimer Fülöp és Torkos László, Pestről Kochen Károly választottak meg. A számvizsgáló bizottmányba Ganz úr kilépése folytán Jelynek Mór neveztetett ki. *** (Kisfaludy-Társaság.) A Kisfaludy-Társaság­­nak i.c. máj. 31-én tartott havi ülésében fölolvastatott Szász Károly tagnak „Shakespeare kisebb költemé­nyei“ című székfoglaló értekezéséből e még hátrale­vő harmadik rész, fordítási mutatványokkal a szo­nettekből. A „Veronai két ifjú“, Arany László fordí­tása szerint, a kinevezett bírálók jelentése alapján, a magyar Shakespeare-kiadásba fölvétetett. Schiller „Tell Vilmos“-ának fordítása Tömör Ferenctől bírá­lat alá bocsáttatott. Kelt Pesten, jun. 1-jén 1865. Greguss Ágost, titkár s helyettes igazgató. *** Schrekker fénykész tegnap nyita meg a „Tigris“ szállodában az akadémiai album arcképei, szám szerint 250-nek kiállítását. A kiállítás jun. 3-di­­káig tart, s naponkint 10 — 4 óra között látható. Mint­hogy a városi hatóság a kiállítást, melynek jövedelme a lipótvárosi basilica építési pénzalapja s az árvaház részére volt szánva, ily feltétel alatt nem, hanem csak ingyen bemenet mellett engedélyező, ennél fogva a kiállítást mindenki megtekintheti. Ajánljuk a fővárosi közönség figyelmébe. *** A „román népmivelődési egylet“ f. hó 22- dikén és 23-dikán tartott idei közgyűlésen Aradon első igazgatóvá ismét M­o­c­s o n­y­i Antalt válasz­tották meg, igazgatósági tagokká pedig Román Miron, Popsiu Jusztin akad. tanár Nagyváradról, Vultom lel­kész Szilágyságból, Fizesanu lelkész Torontóiból. Az egylet tagjainak száma közel 1400, a rendes be­vétel 6000 frt , szegény tanulók gyámolítására 1200 frtot szavaztak meg ez alkalommal. *** A tegnapi, első császárfü­rdői bálon igen dí­szes, de a­mint évenként az első bálnál történni szo­kott, csak középszámú közönség volt jelen. A díszí­tés, világítás s az egész rendezés igen tapintatos, csi­nos volt, s a lampionok tarka fényében, a költői pla­tánok alatt hajnali 2 óráig sürgőst forgott a vidor társaság.­­ Báró Rotschild Ferdinánd, a bécsi b. Rot­­schild legidősb fia jun. 7-én tartja esküvőjét London­ban az ottani báró Rotschild Lyonél leányával. A vő­legény 23, a menyasszony 17 éves. *** (Helyi eset.) Budán tegnapelőtt reggel 8 és 9 óra között egy feláruló asszony férfi cselédje egy kétlovas kocsin a Dunához s az irgalmas rend­ház háta mögé vízért ment. Éppen akkor, midőn a vizet meríteni akarta, a cseléd egy arra jövő nagy terhes hajó csapkodó hullámai miatt, a vízben állott két lóval s kocsival együtt a Dunába beljebb sodortatott s kocsival lóval ott veszett. *** Klimm önmozdony kocsijával a pesti állat gyógyintézet udvarában ma d. u. 5 órakor próba fog tartatni. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma jun. 1-én adatik: „Lala Roukh.“ Opera 2 flv. POLITIKAI HELYZET. Pest, júniusi. Midőn C­a­v­a­­­g­n­a­c tábornok és B­e­­ranger gyorsan egymásután költöztek át az örök életre, azt mondták, hogy Napo­leon szerencséje nagy, mert a köztársaság kardjával és lantjával két, nehéz kő mozdítta­­tik félre útjából, de most az alapkövek tűn­nek el egymásután, melyek segélyével a csá­szár uralmát fölépítő,­ mert az utóbbi négy év sok egyént söprött el legközelebbi kör­nyezetéből. Azon titkos tanács , melyet a császár O­r­s­i­n­i merénylete után alakított, és a mely egyszersmind mint régensségi tanács is volt működendő, alig áll fenn négy éve, és legel­ső tagjainak már egyharmadát vesztette el Morlot bíbor­nok, Marak­off herceg és Morny halála által. Lehet, hogy magántitkára M­o­c­q­u­a­r­d elvesztése hatott reá leginkább, de ha nem is az emberre, a fejedelemre nézve mindenesetre komolyabb intése a sorsnak, mikép most, Magnan marsal halála által azon triumvirá­tus (Morny, St. Arnaud, Magnan) utolsó tag­jától is megfosztatott, a­mely az államcsíny­nek tulajdonképen főtényezője volt. Az új dynastiát alapítani vágyó uralko­dóra annál fájdalmasabbak ily veszteségek oly pillanatban, melyben a törvényhozó test­ben növekedő ellenzék egy részről mindig világosabban figyelmezteti őt, miként komo­lyabban kell gondolnia arra, hogy Francia­­országot azon szabadságokban részesítse, melyek nélkül az hosszas időre nem kor­mányozta­thatik,­­ és midőn más részről a Napóleon herceggeli viszály kézzelfogha­­tólag bizonyítja, mennyire szükséges Fran­ciaország jelen helyzetének, népszerű intéz­mények által szilárdabb alapot adni. A Napóleon maga is oly egyén­nek tartotta M­a g n a­n t, a­ki a császári trón felállítása körül a legelhatározottabb s legkészségesebb eszköz volt, minek jutalmául 1852. december 2-kán az államcsíny évfordu­lati s a császárság proclamáltatása napján adta neki a marsal-botot, és ez óta különféle állomásokon folytonosan oldala mellett tar­totta. E hű ember most meghalt, és Napo­leoi­ bizalmi férfiainak sorában minden­esetre nagy űrt hagyott maga után. Sikerült-e a császárnak időközben pót­egyénekről gondoskodni, kikre a veszély pil­lanatában számíthat? Magnan 74 éves volt, és így a császár bizonyára kevésbé lepetett meg s veretett le az­t, mint Morny herceg halála által, az is bizonyos, mikép III. Napóleon nagy mér­tékben bir azon megbecsülhetlen fejedelmi tulajdonokkal, melyeknél fogva azon férfiakat, a­kikre szüksége van, nagy emberismerettel szemeli ki, mert a császárság számára az utóbbi évek alatt akár a katonai, akár a po­litikai kört tekintsük, több jelentékeny egyént tudott megszerezni, de mindezen férfiaknak még most kell a napóleoni dynastia fentar­tása körüli tűzpróbát kiállniok, míg azon tá­maszok, melyeket a császár maga körül el­hullani látott, már tettleg kiállták azt Mindenesetre a kevésbé bizonyos biz­tos lép a határozottan biztos s bizonyos he­lyébe, és nem csoda, ha e körülmény több ál­matlan ést okoz a császárnak. Egyébiránt Párisban még mindig a csá­szár s a herceg közt fenforgó viszály képezi a beszéd főtárgyát. Az esemény genesisét, a­mely jellemző világításban állítja elénk a dol­got, hiteles közlések nyomán így adja elő egy párisi levelező : Hogy e dynastikus összeütközésre, fő­leg a herceg ajacciói beszéde adott alkalmat, mindenesetre igaz, azonban a jámbor császár­né s az öt gyűlölő herceg közötti feszült vi­szony már ezelőtt gyakran vezetett összezör­­renésekre, melyek nyílt kitörését csak a csá­szár békítő közbejárása gátolt. Napóleon nem birt öcscse beszédé­ről tudomással; mindazon hírek, melyek az el­lenkezőt állították, alaptalanok. Midőn a császárné a herceg beszédét ol­vasta — ismeretes politikai elveinél fogva nagyon felingerült, és azt a ministerekkel folytatott hosszabb tanácskozás után, ezek hivatalos jelentésének kíséretében megküldte a császárnak Algírba. III. Napóleon a hercegi beszéd olva­sásakor szintén heves haragra lobbant, és több magas állású hivatalnok jelenlétében ezt mondá: „id veut done perdre la dynastie!“ (Hiszen ő a dynastiát akarja megrontani!) Különben azon levél, melyet a francia lapok közlőitek csak halvány másolata a császár heves felindulásának, mindamellett elegendő arra, hogy a rendesen tartózkodó fejedelem méltó haragját pillanthassuk meg benne. Ehhez hasonló részletek, melyek bizo­nyára még elegendő mennyiségben fognak majd köztudomásra jutni, mindenesetre növe­lik az ügy iránti érdekeltséget, a­mely még egy időre valószínűleg minden más eseményt háttérbe szorítana. ANGOLORSZÁG, London, máj. 27. Min­denki azon várakozásban volt, hogy az alsóház teg­napi ülésében Walsh interpellatioja folytán vég­re részletesebb adatok fognak köztudomásra jutni az Amerika által támasztott kárpótlási igények tekinte­tében, Palmerston lord azonban oly semmit­mondólag válaszolt, miszerint válaszából nem lehetett egyebet kivenni, minthogy az ügyek csakugyan rosz­­szul állanak, s a kérdés mikénti megoldása előre nem látható. Palme­rston annak kijelentésére szo­rítkozott, hogy Amerika igen udvarias s barátságos modorban folytatja a tárgyalásokat, „veri friendly - indeed, veri amicable.“ Régi közmondás azt tartja, hogy „Uncle Sam“ mindenkor valami borzasztón töri fejét, valahányszor kiválósig nyájasnak s barát­ságosnak mutatkozik. A tory lapok most szintén be­vallják, hogy elkerülhetlennek hiszik a háborút Ame­rikával.­­ Tegnapelőtt az itteni katholikus község a Hannover téri termekben gyűlt egybe, hogy a Wi­se­m­a­n bibornok emlékére építendő székesegyház tekintetében a szükséges pénzösszegek előállítása fe­lett tanácskozzék. Az új érsek a jelenlevők hangos örömnyilvánításai közt mutatta be magát a gyüleke­zetnek. Felszólaltak: Hennessy, Blake B o w i e r Cyörgy, és E s m o n d e. OLASZORSZÁG. Rómából Írják, mikép ott most Amerika felfedezője, Columbus Kris­­t­ó­f canonisatiójának kivitelével foglalkoznak. J­u­l­­­­i­o D­a­n­d­o­l­o ismeretes olasz író legközelebb azért ment Rómába, hogy szót emeljen e tárgyban a pápánál, a­ki miként állítják, nem idegenkedik e szándék kivitelétől. N­á­p­o­l­y­b­ó­l jelentik, hogy a „Terra die Laveron“ és az Abruzzokban folyó brigantiság nap­ról napra nagyobb aggodalmat gerjeszt. A minap, egy évi szünet után ismét megtámadtatott a postakocsi, és F­u­o­c­o bandájából még a mondragonei és pátriai tavaknál is jelentek meg tagok, hogy F­o­n­d­i her­ceget s más vadászatkedvelőket nyomozzanak. Sa­lerno tartományt G­i­a­r­d­u­t­­­o bandája tartja ré­­mü­lésben s legközelebb Astley és Murray fényképirókon kívül még két olaszt is elfogott. Murra­y-ért 50,000 arany (217,000 1.) váltságdíjt követelnek. Ugyanezen banda az utóbbi két hónap alatt — miként kinyomoztatott, — 900,000 lira vált­ságdíjt hajtott be. A lakosság nagyon gyáván viseli magát, és még segíti is a brigantikus tökösökben s garázdálkodásukban,­­ csak a kormányt korholván folyvást, pedig ez Pallavicini tábornok által mindent elkövet a brigantiság ellen, a­mi csak hatal­mában áll. A Palermoban helyesnek bebizonyult esz­köz, t. i. a mozgó nemzetőrség, a­mely a katonai operatiókat nyomatékosan támogathatná, úgy látszik, a lakosság által veszélyesnek s fáradságosnak tarta­­tik, minélfogva nem is igen jó alkalmazásba. — A sestrni városi tanács (Genua közelében) legközelebb különös körülmény közt adta be lemon­dását. Nagy ember­tömeg rohant ugyanis a rendőrség közbejárása nélkül a tanácsterembe több ízben, és az őrlési díj fölemeltetésének ürügye alatt, a városi tiszt

Next