Pesti Hírnök, 1865. július (6. évfolyam, 148-173. szám)

1865-07-01 / 148. szám

A francia hivatalos sajtó azt igyekszik elhitetni, hogy a párisi kabinet távol tartotta magát a róma-florenci tárgyalásoktól, és az egész dologban, valamint előbb, úgy utóbb is egészen szabad kezet engedett magának. Hogy ezen állítás nem való, ezt a félőbb említett versiók, melyek Franciaország e tár­gyat illetőleg, habár kéz alatt adott tanácsai­ra hivatkoznak, eléggé megcáfolják. Egyébiránt, ha a tárgyalások eredményre vezettek volna, Párisban is más húrokat pen­getnének, de a francia politika a sikertelen­ség irányában sohasem szokott sympathiát mutatni. OLASZORSZÁG. Rómából június 22-dikéről írják : A római hatóság főnöke, midőn a pápa trónra léptének évfordulati napján hódolatát mutatta be, beszédében a florenci tárgyalásokra is célozott. „Tudom főnök úr —a válaszolt többi között : Szentsége — miről akar szólni. Én részemről bizonyára óhajtanám, hogy Olaszország egyházának sebei begyógyíttassanak, és vajha Isten megengedné e forró vágyam teljesülését ! — Igaz, miszerint a tárgyalások kezdetben eredménynyel kecsegtettek, d­e ezen urak, mióta visszaérkeztek, oly föltételekkel lép­tek elő, melyeknek nézetem szerint egyáltalában nem felelhetek meg. Tudom, hogy a kormány befolyást engedett magára gyakoroltatni a meetingek és a for­radalmi szájhősök által, de én mindent megtettem, a­mi lehetséges volt, és ha az egyesség nem jö létre annak nem én leendők oka. Sem most, sem jövőre nem kell magamnak e miatt szemrehányásokat csi­nálnom. Ajánljuk az ügyet Isten kegyelmébe !“ A Szent­atya ezen szavai a­hová elhatottak, mindenütt nagy hatást szültek. Vegezzi kezdetben be akarta várni Flo­­rencbe küldött titkárának visszaérkezését Rómában, mely időre a tárgyalások felfüggesztettek, később azonban, miután Florencből kedvezőtlen utasításokat várhatott, maga is elutazni készült Rómából, és e hó 23-kán volt a pápa által fogadandó. T­u­r­i­n­b­ó­­ jelentik : S­e­t­t­a pénzügymi­­nister és Sanfront tábornok, a király tábornok segéde párbajt vívtak kardra, mely alkalommal San front arcán megsebesíttetett. A diplomatikus pár­bajok itt divatba látszanak jönni; Ratazzi és Minghetti, valamint Argialetti és a „Diritto“ szerkesztője közötti párbajt még most sem feledték el. Rómából írják e hó 20-dikáról: Az arnapi menet a római nép tömeges résztvevése mellett ment véghez. Ő Szentsége elejétől végig jelen volt az ünnepélyen és nagyon jó egészségnek örvend. Az áhitatoskodók soraiban lehetett még látni Ő Felségét II. Ferenc királyt, a nápolyi királyi család her­cegnőit s főhercegnőit, a diplomatiai testületet,­és a ha­tóságokat. Zsófia nápolyi királyné egészsége tökéletes; naponként megjelenik a Pincion. Hogy mi indíthatta az „M. C.“ itteni levelezőjét az ellenkező állítására, azt bajos eltalálni. H­a­y­n­a­­­d érsek e hó 21-dikén hagyta el Ró­mát, és Turinon s a Svájcon keresztül Emsbe utazott. Innen Magyarországba megy, míg novemberben visz­szatér Rómába, a telet itt töltendő. A vaticánban nagy feltűnést okozott M­ag­n­a­n marsal holttestének a párisi érsek által történt be­szentelése, míg sírján a szabadkőművesség jelvényei voltak láthatók. A pápa igen rosz néven vette az ér­sek ezen viseletét, és e miatt felelősségre is vonja őt. Ha mindjárt most már ritkábban érkeznek is a Péterfillérek, és ezek összege kevesebbre megy mint ezelőtt, mindamellett jelentékenyek a küldemények. A gyűjtők között első helyen áll az „Unitá cattolica“ turini lap szerkesztősége Ez ugyanis a pünkösdi ün­nepek alkalmával 98,000 frankot küldött be a Szent­ségének, mint utóbbi gyűjtésének eredményét. A francia lapok közül három foglalkozik tüze­tesebben e miniszerváltozással. „La France" kimerítő személyes leírásokat közöl a ministérium egyes tag­jairól, s O’D­o­n­n­e 11 ministeriuma felett írt cikkét e szavakkal végzi: „Látjuk, hogy O' D­o­n­n­e 11 tábornagy ismét a kormányra jutva, a legjelesebb egyéneket gyűjtötte maga körül, kik segíteni fogják őt a királyné által reá bízott missio teljesítésében.“ A „Temps“ nem oly kedvezően ítél ez új mi­nisterium felett. „A himbáló játék — mondja a lap mely e férfiakat időről-időre felszínre hozza, fáj­dalom, nem az alkotmányos intézmények javára szolgál, mert kivül esik a közvélemény körén s a progressionáli­­s democratákkal szemben az elnyoma­tás régi politikáját változatlanul tartja fenn. A táv­írda igaz jelenti, hogy az uj ministerium programmja a legszabadelvűbb. De ez nem egyéb a szokott for­mulánál, s ugyanezen phrasis, a nélkül hogy egyet­len betű változtatott volna rajta, a N­a­r­v­a­e­z minis­­teriumra is alkalmaztatott.“ Az „Avenir National“ úgy vélekedik, miszerint a Narvaez ministerium bukásában azon körül­mény bir legnagyobb érdekkel, s rejt magában leg­nagyobb tanúságot, hogy az a sajtószabadsá­g ellen megkísértett támadás által indokoltatok. A lelépett kabinet a tartományok összes kormányzóinak s hiva­talnokainak ragaszkodásával dicsekedhetett és bizto­san számíthatott a hadseregre, melynek érdekét sok tekintetben előmozdította. Csupán egy támasza hiány­zott : a szabadság. S mégis úgy látszik, hogy ez lett volna a legerősebb támasz, miután annak hiánya a ministérium megbukását vonta maga után. SPANYOLORSZÁG. A spanyol minister-vál­ságról most részletesebb tudósítások érkeztek. A fél­­hivatalos „Correspondencia“ szerint az esemény me­nete következő volt: „ A­r­c­u­n­i­a­s marquis elbocsát­­tatása folytán, ki az aszturiai hercegnél major­domusi­s első lovász mesteri tisztet viselt, a királyné válasz­tása Ezpeleta grófra esett, ki a Miraflores- M­o­n ministerium alatt Madrid kormányzója volt. Midőn Narvaez a királynénak ezen határozatáról értesült, nem késett előtte kijelenteni, hogy e kine­­veztetés, tekintve azon ellenséges állást, melyet E­s­­p­e­­­e­­­a gróf a ministerum irányában a senatusban elfoglal, átalánosan meghasonlás jelének fog tekintet­ni a királyné és ministerium között. A királyné enge­dett ez oknak, s a gróf kineveztetése elhalasztatott. De már f. hó 19-i reggelén a királyné tudatta N ár­váé­z­z­e­l, hogy E­z p­e­r­e­t­a véglegesen ki lön ne­­vezve.A minister ily körülmények közt szükségesnek vélte elbocsáttatását kérni, a királyné kívánatéra mindazonáltal megígérte , hogy a teendő lépések felett előbb tanácskozni fog miniszertársaival. E ta­­nácskozmány még ugyanazon nap estéjén ment végbe, s az összes ministerium lemondását eredményezi. A királyné, kinek Narvaez esti kilenc órakor vitte át e határozat hírét, kezdetben vonakodott a ministerium lemondását elfogadni, lassanként azonban engedéke­nyebbé lett,­­ a tetuani herceget (O’D­o­n­n­e 111) hi­vatta , ki 11 óra körül érkezett meg, s 3­­ óráig volt kihallgatáson a királynénál. Éjfélkor már tudva volt, hogy a királyné O’D­o­n­n­e 1­1­1 új ministerium alakításával bízta meg; ugyanezen időben A­rrá­zó­­­a igazságügym­inister is meghivatott a palotába, azon határozat ellenjegyzése végett, melylyel O’D­o­n­­n­e 1­1 tábornagy ministerelnökké neveztetett ki.“ Ezen ecsetelés személyes kérdés gyanánt tünteti fel e miniszerváltozást, noha általánosan tudva van, mi­szerint Narvaez azért bocsáttatott el, mert érez­ték, hogy forradalom előestéjén állanak. A „Köln. Zt.“ következőleg nyilatkozik e mi­­niszerválságról: „A N­a­r­v­a­e­z ministerium megbukott s a libe­rális uniót képviselő O’D­o­n­n­e 11-ministeriumnak adott helyet, melynek szabadelvűségét illetőleg azon­ban a bizonylatokat még előbb be kell várnun­. Az elnök neve nem kelti fel a bizalmat, de ha jól veszszük, rendelkezhetik-e Isabella királyné csak egyetlen oly ministerrel is, kiről hasonlót ne lehetne mon­dani ?­ AMERIKA, New-York, jún. 14. Jeffer­son Dawis még folyvást Monroeban van. Most már bizonyos, hogy polgári törvényszék elé fog állít­tatni. A kabinetben eleinte véleménykülönbség nyil­vánult azon kérdés felett, váljon a per katonai vagy polgári törvényszékhez utasíttassék-e, végre azonban még­is az előbbi mellett történt határozat. A vád ha­zaárulásra fog szólani. A megindítandó vizsgálat he­lye még nem tudatik. — Hire jár, hogy Benjamin Bermudába érkezett, s hogy Breckenridge és T­r­e­n­h­o­l­m-nak is sikerült volna az Unió területé­ről kimenekülni. — Smith Lecher kormányzó más negyven egyénnel Pulaski erődbe záratott. A közkiadások napról napra alább szállíttatnak. A tengerészeti ministerium f. hó 14-re árverést hirdet, melyen tizenöt a potomaci hajórajhoz tartozott, részint vas, részint acéllemezekkel borított gőzös fog eladatni. Ez elsőt, az árverések egész sorozata követendő, melyek által a tengeri haderő több száz hajóval fog kevesbíttetni. A honi partokon állomásozó hajóraj mintegy 150 hajóból álland. Georgiából hangos panaszok érkeznek a felsza­badított négerek ellen, kik az önelhatározás újonnan nyert jogának élvezetében vonakodnak dolgozni, és henyélő életet vélnek folytathatni. A vasutak menté­ben fekvő ültetvények nagyobbrészt pusztulásnak indulnak, az erőteljes fiatal négerek seregesen oda­hagyják az államot, s csak a tehetetlen öregek ma­radnak hátra. Ez utóbbiakat, mivel csak terhül szol­gálnak, az ültetvényesek most minden fentartási esz­közöktől megfosztatva űzik el házaiktól, úgy, hogy Macon és vidéke hemzseg a munkatehetetlen és se­gélyre szoruló négerektől, míg másrészt a földbizto­­sok nem képesek a kukorica-­s gyapot­földeket az évszak kívánalmainak megfelelőleg megmiveltetni. Ennél még roszabb, hogy a céltalanul szerteszét ba­rangoló négerek már több helyen erőszakoskodásokra engedték magukat elragadtatni. Salbot grófságban e hó elején tíz négert akasztottak vagy lőttek főbe, kik gyújtogatva s rabolva járták be a vidéket. A rabszol­gaság intézménye, ezen az emberiség ellen elkövetett bűntény, csak most kezdi magát valódilag megbo­­szulni a déli államokon , mert hogyan is várhatna a fehér lakosság igazságot a színes fajok részéről, ho­gyan várhatná, hogy azok bölcsen használandják e szabadságot, kiket e tudatlanságban s lealáztatásban, jobb hajlamaikat kiképezetlenül hagyva, jog és er­kölcs nélkül nevelt fel? Chattanogóban a kormány raktárai légbere­pültek. A veszteség 250.000 dollárra tétetik. Gyanít­­ják, hogy e szerencsétlenség részakarat eredménye , az államvagyonnak ily folytonos elpusztítása Délen, komoly aggodalomra ad okot. TÁVIRATI TUDÓSÍTÁSOK. Flensburg, jun. 29. Az Alsenbe történt át­kelés emlékünnepe nagy fénynyel tartatott meg. Madrid, jun. 29. Több közlöny állítja, hogy O­r­o­z­a­g a rendkívüli követ minőségében megy V­i­c­­tor Emanuel király udvarához. Pár­is, jun. 29. A törvényhozó­ testület ülés­szaka jun. 30-tól juh­­­éig hosszabbíttatott meg. A kamara elfogadta az 1867 diki műkiállításra vonatkozó törvényjavaslatot. P­á­r­i­s, jun. 29. Még egyre nagy benyomást okoz a kormány veresége, melyet a Puy de Damés pótválasztásnál szenvedett. Girod Pouzol ellen­zéki jelölt 14,140 szavazattal választatott meg. A no­vemberi decretum eltörlésére célzó izgatás, La va­le 1t e pártja részéről növekvésben van. A császár még nem határozta el magát. — A Genfben megje­lent „Napoleon et son historien Thiers“ betiltatott._ A bérkocsisok strikje következtében még egyre szá­mos befogatás történik. — Madridi hírek szerint D­e la Torre, vagy I­s­t­u­r­i­z lenne M­o­n utóda. Páris, jun. 29. Benedetti hosszasan ér­tekezett a császárral elutazása előtt. A kocsis­ strike folytán elfogatott s már el is ítélt egyének legnagyobb része nem a kocsis osztályból valók. A­b d el Ka­der f. hó 28-án Konstantinápolyba volt érkezendő. — A Puy­ de Dömés főnök elmozdíttatott hivatalából, Budberg b. ide érkezett. A mexikói futár megerő­síti , hogy M­e­g­­­i­a nuncius egész személyzetével elhagyta Mexikót. Berlin, jun. 29. Karlsbadból érkezett tudó­sítások jelentik, miszerint az ott jelenlevő W­e­r­t­h­e­r b. követ, és G­r­a­m­o­n­t­hy gyakran értekeznek a ki­­rálylyal és Bismarkkal. Berlin, jun. 29. Új osztrák sürgöny érke­zett ide, tartalma az, hogy Ausztria minden részéről ajánlott engedményt visszavon, hogy ha Poroszo­szág Augustenburg hg irányában egyoldal eljárást követne. O­l­d­e­n­b­u­rg, jun. 29. Egy Bécsbe küldött második oldenburgi sürgöny, jun. 27-től keltezve, az osztrák viszonválaszra felelőleg szükségesnek nyilvánítja a pártos kormány felfüggesztését a hűsé­­gekben. L­o n d­o n, jan. 29. A parlament berekesztése juh 6-ra tűzetett ki. Hamburg, jún. 29. Zedlitz báró, mi­után a cabineti futár által áthozott felvilágosításokat elégteleneknek találta, személyesen indul Berlinbe. Hamburg, jun. 29. Párisból ideérkezett távirati tudósítás szerint az itteni „Heine Salamon“ világkereskedelmi ház főnöke Heine Károly ha­lálos beteg lett egy pyrenei fürdőben , Franciaor­szágban. Altona, jun. 29. Halbhuber megta­gadta beleegyezését Zedlitz b. abbeli indítvá­nyától, hogy fegyveres erővel kell fellépni egy jub­­­ikára mint Frigyes hg születésnapjára Nien­­städtben végrehajtandó tömeges tüntetés ellen. K­i­e 1, jun. 29. M a n t­e­u­f­f­e­r altábornagy véglegesen kineveztetett parancsnokul a hűségekbe ; a mostani parancsnok Hervarth Bittenfeld tbb a­ Rajna tartomány parancsnokává lett kinevezve. Páris, jun. 29. Az esti „Moniteur“ Schmer-­­­­­n­g visszalépését jelentve, megjegyzi, hogy e változás kirekesztőkig a belügyek tekintetében bír jelentőséggel Ausztriára nézve, s Mensdorff gróf állásának fontosságát emeli. Az olasz parlament az egyházvagyont illető organikus törvény felett fog szavazni; a ház elé azonfölül más törvényjavaslat is terjesztetik, mely az alkotmány azon cikkelyének meg­változtá­sára cé­loz, mely általa katholiku vallás államvallásnak nyil­­vánittatik. A munkás egylet„Tribune Ouvriere“ címü köz­lönye lefoglaltatott. Páris, jun. 29. A kamarai ülésszak berekesz­­tése holnaputánra van kitűzve, s e határozathoz a na­pirend is alkalmaztatott. D­e n­­­u az ajaccioi beszéd közzétételéért Napoleon hercegnek 500 frank pénzbírságot köteles fizetni. Alexandriában az epemirigy szűnő­félben van — Madagascar 1.200.000 frank kárpótlást fizet Fran­ciaországnak. Madrid, jun. 29. A pápai nuncius s a püs­pökök közül többen értekezletet tartottak O’ D­o­n­­n­e 1­1 ministerelnökkel. Az előbbi tiltakozott Olasz­ország elismerése ellen, azzal fenyegetőzvén, hogy ezen esetben útileveleit fogja kívánni. A királyné ugyanis azt írta volna Ő Szentségének, miszerint, ha Olaszország elismerése tettleg bekövetkeznék, az a ministérium által kényszeríttetett reá. A ministerium e kérdés nehézségeivel szemben ingadozni látszik. P­r­i­m­e­t és O­r­o­z­a­g­a-t a progressista párt bizottmánya visszatérésük siettetésére szólította fel, hogy a legkorebbi jövőre nézve pártprogrammot le­hessen megállapítani. London, jún. 29. Lee amnestiáért folya­modik, s ily módon elismeri, hogy a G­r­a­n­t-tal kötött conventio nem foglal magában teljes felmen­tést. Seward tűrhetőleg fölépült, s már részt vett a cabineti tanácskozmányban. Drezda, jun. 30. A német mezei gazdáknak Drezdában tartott huszonötödik gyűlése nagy helyes­lés közt Bécset választotta legközelebbi összejövetele helyéül. A német mezei gazdák az 1866-i műkiállítás alkalmával fognak Bécsben egybegyülni. Hamburg, jun. 30. A „Börsenhalle“ félhi­vatalos berlini levelezője megerősíti a „Koburger Zig“ abbeli hírét, hogy Mensdorff gróf Oldenburg hercegnek a hercegségekbe leendő behelyez­tetését föltétlenül nem utasítja vissza. Lajosnak, hogy abból becsülettel kivon­hassa magát. Grammont herceg francia követ a bécsi udvarnál Karlsbadban van, és már is­mételve értekezett a porosz királyival. — A „Temps“-nek írják Rómából múlt hó 17-dikéről : Ne higyje ön a tárgyalások megszűntét. A négy pont közül:­­1. Az eskü. 2. A száműzött püspökök visszahívása. 3. A püspöki székek számának leszállítása. 4. Né­hány papi birtok eladása­ csak az első oko­zott nehézségeket. A pápa és király sokkal komolyabban óhajtják az egyességet, se­m­­hogy a tárgyalások végkép megszakíttas­­sanak. — Vegezzi végre elutazott Rómából, és S­a­r­­­i­g­e­s gróf francia követ is nemsokára elhagyja az örök várost. Utóbbi hosszú audi­encián volt a császárnál, de az, hogy Florene­ben, a Rómával a tárgyalások végképeni meg­szakadását elhárítandó, interveniálni fog, több oldalról kétségbe vonatik. — Lamar már­a azon van, hogy a tár­gyalások Rómával folytattassanak, ha látszó­lag félbeszakíttattak, más diplomaták kísérten­­dik meg újból leendő fölvételüket. — A „Giornale di Roma“ írja, hogy a pápa a nápolyi királyi családot, a­mely trón­­raléptének évfordulati napján szerencsekivá­­natait mutatta be nála, igen szívélyes szavak­kal fogadta. — A görög király Athénéból a róniai szigetekre utazott. — Görögországban több elfogatás tör­tént; összeesküvés fedeztetett fel, melynek célja a Törökországba való betörés volt.­­ Az Albert-herceg-emlék Ko­­burgban i. e. augustus hó 26-dikán, mint az elhunyt herceg születésnapján fog leleplez­­tetni. Az ünnepélyen Victoria királyné az egész királyi családdal jelen leen­. Az angol királyné az alkalommal néhány napot Brüsselben tölt. — Prim tábornok előkerült, Párisban van, és hazája állapotát úgy mint ezelőtt még mindig aggodalmasnak tartja. — Madridi legújabb tudósítások minden ministeri változás mellett is igen közel kilá­tásba helyezik a forradalom kitörését. — New-Yorkból május 15-dikéről je­lentik, hogy J­o­h­nt Mi­tc­hell, az ottani „Daily News“ szerkesztője elfogatott, és a Monroe erődbe szállíttatott. — Halkerk tábornok Stantonhoz intézett levelében Shermann irányábani magatartását igazolta, és minden felelősséget Gran­t-ra hárította. — Az amerika szövetséges sereg reduc­­tiója folytán 10 nap alatt 106,000 katona bo­csáttatott haza. — Azon egyént, a­ki a múlt télen egy alabamai lapban Lincoln meggyilkoltatása végett egy millió dollár aláírására ten közzé felhívást, Cardy tábornok a hadügyministe­­rium felhívása folytán kinyomozta és elfogatta. Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS, l­egújabb. — Azon hir, hogy a porosz követek az országgyűlésen tartott beszédeikért perbe fognak fogatni, mindinkább valósulni látszik. Egyelőre mintegy harminc követ van külön­böző perekbe bonyolítva. Jacoby és Frentzl a legközelebbi napokban kezden­­dik meg hat, illetőleg kéthavi fogságaikat. Az új sajtórendtartás perroválása azonban el­marad, miután a mostani sajtótörvényt elég­ségesnek tartják.­­ Az oldenburgi kormány az ausztriai kabinethez intézett jegyzékében az augus­­tenburgi hercegnek a hercegségekből le­endő eltávolítása szükséges voltát fejtegeti . A francia kormány jövőre az eddigi­nél nagyobb tekintettel szándékozik lenni a követi kamara határozataira, mire főleg Gi­ro de Pouzol ellenzéki követ közelebb tör­tént megválasztása adott alkalmat, a kabinet annálfogva a törvényhozó­ test elé terjesztendő több törvényjavaslatot veend vissza, ezek kö­zött pedig különösen azt, a­mely a középítke­zésekre 360 millió hitelt kér. O­­li­vier elő­adó kéz alatt már értesíttetett, hogy ne sies­sen munkálatával, mert a kormány eláll ezen kívánalmától. — Párisból írják, hogy Mexicóból nem érkeznek kedvező hírek, továbbá, miszerint a washingtoni kormány mindenesetre keresztül viendi a Monroe tant, de nem hamarkodja el a dolgot, időt akarván engedni Napoleon ÜZLETI TUDÓSÍTÁSOK. Pest, jul. 1. A búza ára 5, a rozsé körülbe­lül 10 krral emelkedett, s a forgalom átalában nagyon élénken indult meg. Vízállás 5' 3'­0 felett. Ezüst 106. 50 ; cs. arany 5 18. — A ,1*. Hírnök* magántávsürgönyei. Triest, jun. 30. (Levanti posta.) Kon­­tantinápoly jun. 24. A perzsa követ Tö­rökországgal kötendő kereskedelmi szerző­désre nyert meghatalmazást. — Dseddából jelentik: Tod­or király Cameron angol consulról levétette a bilincseket; ennek közeli szabadon bocsátása valószinű­. Athen, jun. 24. K a p­­­a­n beyt, ki Al­bániában lázitott, a görög hatóságok Lamia­ban elfogták. — A király jul. 7-kig marad Korfuban. A nagyobb kikötő helyek tenger alatti távirda által leendő egybeköttetése vé­gett, a kormány szerződést kötött egy rész­vénytársasággal. — Az egyptomi al-király hajóraja f. hó 15 dikén érkezett Rhodusba, s onnan folytatta útját Konstantinápolyba. Az al­király Chiosban is több napig mulatott. (Délben érkezett.) B­é­c­s, jul. 1. A „Wanderer“ a minis­­zerválságról azt hallja, hogy az uj cabinet fő­­egyéniségeinél tekintett személyeknek az uj ministériumba való lépés­ére csak akkor lehet számítani , ha Majláth adv­­ocanceház pesti kirándulásának eredményei biztosítják, hogy a kiegyezési politika a birodalmi egység elvének megóvása mellett a sikerre való biztos reménynyel inaugurálható. (Tudtunkra Maj­láth e excja Pestre nem jött.) Addig a minister válság állandósítva marad s igy a kérdés, váljon a Sci­nerling-ministerium le-­­ mondása elfogadtatik-e, még nyílt. A „Wan­derer“ kinyilatkoztatja továbbá, hogy a há­rom üdv. cancellária egyesítéséről szóló hír­nek egyelőre a leghatározottabban (?) ellent mondhat.

Next