Pesti Hírnök, 1865. július (6. évfolyam, 148-173. szám)

1865-07-15 / 160. szám

több ezerre menő élő növénynyel, maggal, és igen díszes üvegházzal ellátta, és annak emelésén folyto­nosan munkálkodik. A­ki maga szeret, az másban is tudja becsülni, és igyekszik megörökíteni az érdemet. Így történt, hogy a föntisztelt igazgató úr, f. ha 8 dikán nekünk olyan ünnepélyt rendezett, mely még sokáig élénk emlékezetben fogja tartani a „scientia amabilis“ mű­velői s tökélyetesbítói iránt tanúsított kegyeletes érzelmet. Értem jeles tudósaink emlékköveinek ün­nepélyes fölavatását. A nagy számmal összesereglett egyetemi hall­gatóság föltisztelt tanárának s az egyetem nagysá­gos rectorának vezetése alatt, először is D­i­ó­s­z­e­g­y­­nek és Fazekasnak, a magyar füvészeti műsza­vak megalapítóinak mészszivagból készült talapzaton nyugvó oszlopánál állapodott meg, mely ezen fölirást viseli homlokán. Diószeghi és Fazekas a növénytan ma­gyar nyelvenn első szerkesztőinek há- r­a e­m­l­é­k­ü 1 1865. Itt, miután az egyetemi dalárda ezen ünnepély­hez alkalmazott hymnusát elzengette volna, kilépett az igazgató ur, és szabatos rövidséggel elmondá a megdicsőitettek érdemeit, kik „a latinsággal verse­nyezvén, a növényország rendszeres tankönyvét nem­­zeti nyel­vünkön kiadni törekedtek ; és pedig oly sze­rencsés foganattal, hogy az általuk kijelölt műsza­vak nagyobb része még máig is használatban lévén, jobbakkal alig cserélhető fel,é­s a­kiknek neveiket a jelen tanév füvészethallgatói ezen kőoszlopon örök tiszteletre bevésették. Mit az oszlopnak megkoszoru­­ruzása követett. Tovább menvén Endlicher és Unger vö­rösmárványból készült emlékkövéhez érkeztünk, mely keleti oldalán, a növényágyakra utalva, ezen fölirást viseli: Endlicher Unger rendszere. A nyugati oldal fülkéjében pedig virággolyót mu­tat, aranyozott zodiacussal, és azon álló phönix-szel. Az öntöttvasból készült megaranyozott madár kiter­jesztett szárnyaiban foglalja a nevezett tudósok fény­képeit, míg csőrében babérkoszorút tart föléjük. Itt hasonlóan történt minden, mint az előbbi oszlopnál. Igazgató úr különösen kiemelte jeles hazánkfiának, Endlicher Istvánnak bámulandó tu­dományosságát , ki Unger Jr. közreműködésével, jeles munkái által „a növényországnak tudomá­nyos természetes rendszerét megalapította.“ Be­szédében hálásan emlékezvén meg Fenzl bécsi, Kozteleczky prágai, és Weiss­­embergi egyetemi nö­vénytanárokról is, kik neki ezen kert újjáalakításában és gyarapításában szives segélyt nyújtottak. Azután intézetünk egy másik jótevéjének, csinosan elhelyezett és márványtáblával jelölt emlé­kéhez siettünk, mely a fölirat szerint : „Főmagasságú herceg-primás, nagykéri dr. Scittvoszky K. J. bibornok az 1863. sz. Györgyhó 3-án telt félszáza­dos hittudor babérja.“ Ezt e magassága több rendbeli növényekkel az egyetemi növénykertnek ajándékozta , mely róla „Laurus nobilis jubilaris Scitovszkya­­n­a.“ nevet nyert, s az egyetemi rector és hallgatóság éljenzései közt, annak kiáltatott ki. Most az igazgató ur boldog emlékezetű főher­ceg József nádornak, mint ezen növénykert lé­tesítőjének, s a füvészet különös kedvelője és műve­lőjének rózsákkal körülvett, és repkénynyel koszorú­­zott magyar öltönyű mellszobrát mutatta be, mély megindulással és ékes latinsággal mondván beszéde után: „Sit hujus, in emolumentum scien­­tiae benignioris facti grata memoria, hacce columna perennior! Sit benefac­­tori Patriae g­l­o­r­i­a i­m­m­o­r­t­al­i­s! Végre még egy meglepetés várakozott reánk azon árnyas ligetben, hol nyaranta a hidegházi növé­nyek tartatnak, és ez ö­cs. kir. apóst. felségének, a hires Fernkorn által művészileg készített, e nemben legelső melszobra volt,mely magyar ruhában ábrázolja Magyarország királyát. Mi jól tudjuk, hogy mindez Linzbauer tanár úrnak sok pénzébe került, és hogy azon összeg, me­lyet az egyetemi hallgatóság hozzá adott, csekély részecskéje az egész költségnek , mégis szerénysége nem engedő, hogy magáról is megemlékezett volna beszédeiben, tanítványai áldozatkészségének róván fel az egész érdemet. Ilyen előzmények után mi Linzbauer tanár úr­nak ügy- és tudomány-szeretetétől még sok szépet várhatunk , azért őszintén kívánjuk , hogy ez az Isten tudományos egyetemünk és növénykertünk javára és díszére sokáig éltesse !­­ ■ együtt s a még hivatalban levő lelépendő ministerek közül többen előkészületeket tesznek elutazásra.Mind abból, a­mit hallhatni, az tűnik ki, hogy minden od­rogt el akarnak kerülni s minden változást alkot­mányos uton létesíteni. — (Egyetemi ünnepély.) Egyetemünk nagy dísztermében tegnapelőtt tartatott meg a dr. R­é­c­s­i Emil, elhunyt egyetemi tanár emlékezetének ke­gyeletes megünnepeltetése.Dr. Wenzel Gusztáv egyetemi tanárnak ez alkalommal tartott szép emlék­beszédének közlését,a szónok szívességéből, közelebb lesz szerencsénk megkezdeni. Az ünnepélyen az egye­temi tanári kar,egyéb kitűnőségek s nagyszámú ifjúság volt jelen. Ott láttuk Melczer István kir. sze­­mélynök­i excját is. — Nagyvárad városa e ha 7­dikéről intézett üdvözlő feliratot Majláth György m.kir. udv. főcancellár­i exéjához. *** Az augustusi nagy zeneünnepély bizottmá­nya tegnapelőtt kapta meg Liszttől oratóriuma egy részét. A küldemény a zeneműnek csak végét tar­talmazza, a kezdetet s középet Liszt legközelebbre ígéri. A befejezés terjedelmessége után ítélve, ú u­gymond a „P. B.“ — az oratórium a leghosszabb zenemű, melyet valaha írtak. — *** Az erdélyi szász képviselőkről azt a hírt hozza a brassói lap, hogy közülök némelyek most ki akarnak lépni a bírói tanácsból. *** A horvát történetben fontos szerepet játszott cetini vár legi­ határzat folytán, mint a „Nor. Nor.“ jelenti közelebb le fog romboltatni. Az illető katonai hatóság a lerombolási munkálatokra az árlej­tést aug. 2-ra tűzte ki. *** Holdmező Vásárhelyről jul. 7-dikéről Írják a „Szegedi Hiradó“-nak: A feloszlatott városi törvényszék ügydarabjai, temérdek hátralé­kokkal és egy üres betéti­ pénztárral a múlt héten vé­tettek át megyei küldöttség által. A betéti pénzeket illetőleg nagyszerű sikkasztásoknak jöttek nyomába, minek következtében néhány tisztviselő le lön tartóz­­tatva,­­ azonfelül a tanács minden szavazatképes hivatalnokának vagyona hatósági zár alá vétetett. A hiányok igen magas összegre rúgnak, de még egészen tudva nincsenek. — A Budán készült hamis bankje­gyekből 160­ ft egyes és tizesekben foglaltatott le cson­grádi kereskedőknél. A hamisítványok kitűnően sike­rültek. *** A suliguli forrástól alig nehány ölnyi tá­volra uj forrás fedeztetett fel. Vizét a suligu­­linál sokkal kellemesebbnek mondják s borral erő­sebben pezseg, mint a suliguli. A vizet most vizsgál­ják vegyészileg. A szathmármegyei gazdasági és jótékony nőegyleteknek a fényűzés korlátozása tárgyában szerkesztett emlékirata Nagy­ Károlyban közelebb került ki sajtó alól. *** Egy budai technicus­ növendéknek tegnap hír szerint említett öngyilkosságáról annyi ellentétes értesítést küldöttek be hozzánk, hogy alig lehet be­lőlük kiokosodni. Annyit tényként jelentenek, hogy az egész csak öngyilkossági kísérlet volt, melynek valósítását az illető egyik barátjának közben lépte szerencsére megakadályozta. Ezt a hír, mely az ifjú által gyászos elhatározásáról több ismerősének meg­küldött leveleken alapult, megtörtént ténynek vette, melyet most mindenki örömmel dementál. A süket-némák k. intézetében Vácon folyó évi augustus hó 1­ső napján, délelőtti 10 órától 12 ig fog a második félévi nyilvános vizsgálat tartatni, melyre szives meghívását van szerencséje tisztelettel közzétenni Vácon 1865. jul. hó 13-ikán az intézet igazgatójának. *** A pesti jótékony nőegyesület 1. évi julius 9-től September 2-dikáig terjedő 8 hétre, jelenleg létszámban álló 548. szegény részére, kik közül 41 ujonan vettetett fel, összesen 2842 frt. 81 krt. utalványozott. — És pedig: heten­­kint részesülésben állóknak 754 frt 90 krt. — V­ évenkint részesíttetteknek 1525 frt. 77 krt.; — egyszer mindenkorra segélyzettek­­nek 369 frtot, és a vakokat gyógyító inté­zetnek 193 frt. 14 krt.— Ez alkalommal a választ­mányi nők 49 vizsgálatról tettek jelentést, melyeket illető kerületeikben a szegények állapotjá­­nak kiismerése végett teljesítettek. — A kötő­in­tézetben 19 szegény és egyéb munkára nem ké­pes nő talált foglalkozást és keresetet; — a szem hályog gyógyintézetben 7 vak létezik gyógyítás alatt. A kötőintézet raktára létezik Liedemann Ferenc B. úr bolt­jában (váci­ utca és városháztér sarkán.) *** (Az augustusi zeneünnepélyre vonatkozó intézkedése­k.) Az augustusi ze­neünnepély dalárelőadására mint működő résztvevők utólagosan még a következő dalegyletek szívesked­tek magukat bejelenteni: Szentes: 8 működő és 2 képviselő taggal; Győr: 60 műk. tag; Pozsony 54 műk. tag; Z­i­m­o­n­y : 2. képviselő tag; V­a­­rasd: 4 működő tag; Szombathely: 8 m. t. és 2 k. t. A bejelentési táblázaton még legalább is 30 dalegylet hiányzik. A­melyek különböző okoknál fogva elkéstek a bejelentéssel, siessenek azt még legfeljebb e hó 20-kig megtenni, mert azontúl a szó­lamok betanulása csaknem lehetetlenné fog válni. A rendező bizottmány múlt heti ülésében a hozzá érke­zett abbeli felszólításokra, hogy meg lesz-e en­gedve a dalegyleteknek magukat kü­lön is kitüntetni, elhatározta s tudatja az il­lető egyletekkel, hogy a közös előadásra szánt műsor bevégeztével, minden egyletnek szabadságában ál­­land magánelőadásokat is tartani, s egyedül arra kéri fel a t. egyleteket, hogy erre nézve határozott beje­lentéseiket az előadandó darabok címeivel mielőbb a bizottmányhoz beküldeni szíveskedjenek, figyelmez­tetvén egyszersmi­­d az illetőket, hogy az idő rövid­sége és a reménylhező számosabb bejelentés követ­keztében magánelőadásaikban két legfeljebb há­rom darabra szorítkozzanak. Erre való nézve a bejelentések egész augustus 1-jéig megtörténhetnek. A szólampéldányok szétküldése egy kis késedelmet volt kénytelen szenvedni, miután a bizottmány, a szólampéldányokkal együtt az illető darabok vezér­könyveit is megküldeni határozta, melyek kiállítása egynéhány napot vett igénybe. F. hó 14-én már min­den küldemény a maga helyén volt. A dalár-egyle­­tek megjelenési idejét a fővárosban a bizottmány aug. 18-ra határozta. Ezáltal ki nem zárván azt, hogy a mely egyleteknek tetszik — már előbb is az aug. 15-én és 17-én tartandó nagy hangversenyekre — meg ne érkezhessenek. A bizottmány, a magukat be­jelentett egyletek tagjai elszállásolásáról gondosko­dik, valamint annak idejében a bejelentett tagok száma szerint minden egyletnek megküldendi az uta­ POLITIKAI HELYZET. P­e 8­­, jul. 15. Bajorország, miként ezt Pfordten nyilatkozatból, melyet a kamarában ten, to­vábbá a követek resok­ciójából, végre az or­szággyűlést feloszlató trónbeszédből is lehetett következtetni, legközelebb ismét­tet ad a szö­­vetséggyűlésen egy lépést a hercegségek ügyében, melyet a középállamok is támogatni fognak.­­ Oly indítványról van szó t. i., melyben Ausztria és Poroszország megkerestetnek, miszerint felvilágosítást adjanak a Holstein szövetségi ország rendes összehívásának ügy­állásáról. Az indítvány a szövetségokmány XIII. cikkére való hivatkozás által indokoltatik, és biztos kilátással bírván többségre, nemcsak Ausztria tudtával s beleegyezésével készítte­tett elő, hanem Poroszországéval. E szerint a két birtoktárs nyilatkozata várható. A porosz kabinet azon hozzá intézett kér­désre tett kijelentése, miszerint nem ismeri ugyan el a Bund illetékességét, hogy a két birtoktársnak a hercegségekben követett kor­­mányrendszabályait ellenőrizze, mindamellett még­sem fog vonakodni a szövetségtársaknak a kívánt felvilágosítást megadni, mindenesetre régibb időkből ered, midőn tudniillik még nem sürgette az augustenburgi hercegnek, a her­cegségekből leendő eltávolítását oly határo­zottan mint most. Mégis alig lehet feltenni, mikép éppen most tanúsítson a szövetséggyűlés előtt oly magatartást, melynek következése az volna, hogy Németországban az eddiginél még na­gyobb mérvben isoláltassék. Az is világosnak látszik újabb tudósítá­sok szerint, hogy Poroszország még nem tu­datta hivatalos utón azon elhatározását, me­lyet a lapok már kürtölgettek, miszerint tud­niillik mindaddig nem teendi meg a rendek összehívására célozó lépéseket, míg az a­u­­gustenburgi herceg a hercegségek­ből el nem távolíttatik. Közelebb fog-e ezen már ominosus kér­dés a bajor interventio által megoldásához hozatni, az mindenesetre attól függ, valjon lesz-e a Bundnak kellő bátorsága oly hatá­rozottsággal fellépni ez ügyben, a­mely őt joggal megilletné, azaz nem fog-e Poroszor­szág, illetőleg Bismark úr netalánt haragos tekintetétől megijedni ? A francia császári udvar körében utóbbi időkben a hangulat nem igen kedvező, sőt na­gyon nyomott; érzik, hogy a közszellem ébredése Franciaországban nem illusio, ha­nem valóság, komoly dolog. R­o­u­ch­e­r államminister, kitől pedig sem a tapasztalás gazdagságát, sem a politikai értelmiséget nem lehet elvitatni, nem titkolja a viszonyoknak Franciaországban észreve­­hetőleg történt átalakulása fölötti aggoda­mat, a míg a journalista senator, Lagueron­­niére gróf bizalmas körben akként beszél, mintha már ropogni érezné az épületet , és inogni az alapot, melyen a császári trón áll. Tudjuk, hogy mennyi fáradságba került FRANCIAORSZÁG. P­á r i­s, jul. 6. A tör­vényhozó testület idei ülészakának berekesztését a „Journal des Debats“ következő megjegyzéssel kisé­ri : „Azok, kik valamely gyülekezet tevékenységét az általa megszavazott törvények után ítélik meg, ez évet talán igen szegénynek fogják találni eredmé­nyekben ; de azok előtt, kik a közvélemény elöhala­­dását, s a közönségre gyakorolt benyomás erejét kel­lőleg tudják méltányolni, nem maradhat elrejtve,hogy az elmúlt ülésszak beláthatlan horderővel bír a jövőre nézve. A kamara valóban napról napra növekedni érze életerejét, s mindig világosabbb tanújeleit adta, hogy e hatalmának öntudatával bir. A senatus ülésszaka sem terjedent túl e hét végénél. El kell ismerni, hogy e testület vitatkozásai az utóbbi napokban sokat nyertek élénkségben. Fő­leg az algíri ügy megvitatása alatt a senatus oly adós­ságot törlesztett le, melynek kiegyenlítését a törvény­hozó­ testület elmulasztotta. Míg itt az ellenzék az al­gíri pénz­társulat feletti vitáknál meglepő hallgatást követett, a senatusban az európai telepesek érdekei meleg szószólókra találtak Charon tábornokban, s D­u­p­i­n báróban. A kormányjavaslat mindamel­lett élénk vita után, melyben a fennemlítetteken kívül Chevalier Mihály, De l­a R­u­e tábornok s D­a­r­b­o y érsek is részt vettek, egyhangúlag elfo­gadtatott. A császár maga, egyelőre Algír helyzeté­nek javítását választotta kedvenc foglalkozásul, s tudva van, hogy mindjárt kezdetben inkább a ben­­szülöttek, mint az európai telepesek érdekeit tartotta szem előtt. A „Köln. Ztg.“ III. Napóleonnak algiri emlékiratából, melynek közlése a párisi lapok­nak megtiltatott, következő kivonatot ad: „Franciaország 36 év óta birja Algirt, s meg­hódításának jövőre arra kell szolgálni, hogy az anya­ország erejét növeszsze, a helyett, hogy gyöngülése okát képezné. E célra most ott a vetélkedések meg­szüntetése, s az érdekek egyesítése vált szükségessé. Az algíri kormány két egymással ellentétes rendszer VEGYES HÍREK. Pest, jul. 15. — Az átalános sa­j­t­ó­ a­m­n­e­s­t­i a hírét, mely kegyelmi tény közvetlenül Ő Felsége legma­gasabb elhatározásából foly, a „P. L.“ bécsi levelező­je is megerősíti. Az összes sajtó­perek, a becsületsértés miatt kezdettek kivételével, meg fognak szüntetni, a­kik fogságban vannak, ki fognak bocsáttatni, a még nem fizetett pénzbírságok s biztosítéki összeg-veszté­sek elengedtetnek. Az uj ministerium működése ezzel igtattatik be. — (A legutóbbi napok története.) Úgy látszik, hogy a legutóbbi napokban — úgymond egyik bécsi lap — sem a cabinet­ sem a programmalakítás nem tett elöhaladást, bár gróf Mensdorff s gróf Eszterházy miniszerek sokszor értekeztek zási árak leszállítására szolgáló útijegyeket. Augus­tus hó elején permanenssé válván a bizottmány, an­nak idejében minden szükséges tájékoztatást a hazai lapok útján fog közzétenni. A bizottmányhoz nem csak a hazai, hanem a külföldi dalegyletek részéről is számos résztvenni szándékolt bejelentés történvén, erre nézve határozatba ment, hogy a bizottmány a legőszintébb magyar vendégszeretettel fogadja azok t. képviselőit is, s azok kellő elhelyezéséről is gondos­­kodand. Aug. 19-e az összpróbák tartására határoz­tatok, mire nézve valamint az összejöveteli helyisé­gekre nézve is annak idejében közöltetni fog a kellő tudósítvány. *** (Az izraeliták jótékonysága.) Tudva van, hogy az izraeliták beteg s elszegényedett hitsorsosaik iránti jótékonyságban kitüntetni szokták magukat. „A pesti izraelita kórház s a jótékonysági osztály“ 1864-dik évi kimutatása, mely előttünk fekszik, sok ily szép adatot mutathat fel, így a múlt évben 3006 egyén között 8589 frt 77 kr. osztatott ki. Szegény tanulók között a folyó évi télen 2536 frt 66 kr értékű ruha lett kiosztva, és az izraelita alsóbb tanodák 1665 növendéke közül 698 ingyen részesíttetett az isko­láztatásban. Az izraelita kórházban múlt 1864. évben összesen 641 beteg volt, ezek közül csak 48 halt meg. Ugyan e kórházra egyesek 1561 frt 11 krt adakoztak, öt betegágy alapíttatott s az elbocsátott felgyógyultak között 155 ft 50 kr osztatott ki. A humanitás e szép tényeit örömmel említjük fel. *** (A zárai községtanács) hála-feliratot inté­zett a tengerészeti ministerhez a cholera becsempé­szése ellen tett intézkedései miatt. *** A tűzvészek elleni intézkedések tárgyában a pesti városhatóság tegnap azt határozta, hogy azon tűzfecskendő kezelője, ki valamely égés színhelyén első megjelen, 10 ft jutalomban részesül. *** A szíriai-horvát országhatárok újra bejá­rására a szíriai országos választmány a helytartóság a választmány kiküldöttei által tett jelentés alapján ki­­nyilatkoztatá , hogy osztja a helytartóság azon nézetét, mely szerint az országos határok további megjelölése mindaddig ne történjék, míg az illető ha­tárközségek birtoko­s tulajdon­jogukat jogi úton ér­vényesítették.­­ Az elhalasztás annál is helyesb, miután legcélszerűbb lesz e kérdést az országgyűlé­sek kiküldöttségei által elintéztetni, a francia császárnak alkalmas egyént találni, aki Morny herceg helyét a törvényhozó test elnöki székében csak megközelítőleg is képes legyen betölteni, míg végre Walews­­ki grófra esett választása. A dolgok komoly fordulatának jele gya­nánt tekinthető az is, mikép az új jelölt, mi­dőn tervezett kineveztetéséről értesült , arra akarta felkérni a császárt , hogy helyette másra bízza az elnökséget, melynek ő, a be­következhető körülmények közt alig leend eléggé erős kellőleg megfelelni, mely szándé­káról csak a trónhoz igen közel álló férfiak beszéltek le, mint oly lépésről, melyben a kormány erőtlensége nyilvánulna , miből az ellenzék természetesen sietve igyekeznék hasznot húzni. III. Napóleon egy párisi laptudósdó szerint annyira komor, és gondolatokba me­rült, a minő csak oly időkben szokott lenni, midőn nagyon fontos határozások iránt küzd magával. A törvényhozó test legutóbb befejezett ülésszakából merített tapasztalások minden­­denesetre elég okot szolgáltatnak a lehangolt­­ságra. A császár majd törheti fejét tervei fölött Compiègneben, vagy Biaritzban, és aligha­nem innen fog előállni szándékával. Annyi bizonyos, mikép egész Franciaor­­jelentékeny elhatározásokat, fordulatot vár, és nagyon csalódnék, ha azok elmaradnának. Mi leend eredmények? Mily befolyást fognak gyakorolni a napóleoni dynastia, Fran­ciaország és Európa sorsára?... Majd elválik! OLASZORSZÁG. Turinból július 9-kéről írják: Azon hír, hogy az ausztriai sereg létszáma le­­szállíttatik, itt meglepően kedvező hatást szült. Az olaszok értenek a számításhoz, és azonnal kiszámol­ták, hogy most a Minc­on túl szintén hasonló sereg­­reductio fog életbe léptetni, minek kedves következ­ménye a nagyon rosz lábon álló financiák javulása leend. A hivatalos sajtó elismerésre méltó módon igyek­szik a túlzókat óva inteni, nehogy azt higyjék, mikép az ausztriai sereg­ leszállítás jel Velence erőszakos megszerzésére. Ily vállalat — mondják — oly nagyszerű, mi­szerint a­eghatalmasabb activ-eszközök nélkül meg sem kísértethetik a nélkül, hogy azt Ausztria észre ne vegye, s szabadságra bocsátott haderejét azonnal vissza ne hívja. (Tökéletesen igazuk van.) Az olasz egység tökéletesítését tehát oly idő számára kell fen­­tartani, melynek politikai viszonyai egészen máskép fognak alakulni, mint a mostanié. A jelen pillanatban minden ily vállalat valóságos őrültség volna, és — mindegy , akár Benedek akár G­a­b­­­e­n­t vagy bárki vezényeljen Veronában — azok romlásá­ra vezetne, a­kik ily időre kísérletekre engednék ma­gukat ragadtatni. Megemlítendőnek tartom, mikép­p a m­a­r­­m­o­r­a a római tárgyalásokról a király elé terjesz­tett jelentésében, ott hol az ellenséges indulatú befo­lyásokról szól, melyek szerinte az eredményt gátolták, óvatosan hozzá teszi, mikép a kormány nem tartotta feladatának kifürkészni, mely tanácsok hatottak a római székre, mert ennek függetlenségét tiszteli. Ámbár az alkudozások félbeszakítottak, annak következményi mégis előtérbe lépnek már. A szé­keiről elmozdított püspökök kevés kivétellel vissza­­térhetnek, számuk huszonkilencre megy. Heten közü­lök a kormány rendeletére távolítottak el megyéik­ből, és ezekre nézve még vizsgálat fog végrehajtatni, a többiek, ha tetszik nekik, ismét elfoglalhatják he­lyeiket. A nápolyi tartományokban, főleg Calabriában annyira terjed a brigantiság, hogy P­a 11 a­v­i­c­i­n­i tábornok, azon sok panasz dacára, melyeket a síkföld lakossága, rendszabályai ellen a kormány előtt emelt, kijelentette, mikép azokhoz jövőre is kénytelen szi­gorúan ragaszkodni, ellenkező esetben minden felelős­séget elhárítván magáról.

Next