Pesti Hírnök, 1865. október (6. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-09 / 231. szám
gyűlési képviselők választását intéző megyei központi bizottmány elnökségét ez időszerint a tényleges megyei első alispán gyakorolhassa. Mely indítvány közmegnyugvással s egész teljében elfogadtatván , a főispáni helytartók méltósága és a megyei bizottmány hozzájárulásával a következő határozat alakult: 8/16 Bár az 1848 kir. t. cikkben említett központi választmányban elnökösködő megyei alispán alatt csak választott alispán értethetik, és igy a jelen provisorium alatti megyének alispánját mint nem választott, hanem kinevezett alispánt a központi választmányban elnökség a fennidézett törvények szellemében nem illethetné; de miután a megye azon meggyőződésben, miszerint az őfelsége által visszaállítatni szándékolt alkotmányosság a legközelebbi hongyűlésen a jövőre biztosítva teljes virágzásban fejlend ki, 10 cs. k. ap. Felségének ama legmagasabb határozatában, hogy a megyék jelen provisorius helyzete az országgyűlés ez iránti rendelkezéséig minden tekintetben fentartassék. Ő Felsége és a jelen kormányférfiak iránti bizalomból megnyugszik, és ez időszerint megnyugszik abban is, mikép a központi választmányban az elnökséget a mostani tényleges alispán gyakorolja. 11. Ezek után főispáni helytartó úr indítványára az összes bizottmány hozzájárulásával a központi választmány tagjai megválasztottak. 12. Ezek után Hamar Pál első alispán úr, mint a központi választmány elnöke ezen választmányt a jelen bizottmányi ülés befejeztéveli azonnali tanácskozásra felhiván, az elnök s az újonnan megválasztott választmányi tagok az 1848-dik V. t. c. 11. §. rendelete szerinti esküt ünnepélyesen letették. 13. Miután gróf Forgách Ágost főispáni helytartó ur ő maga a megye közönségétől e következő szavakkal von búcsút: Fogadják legforróbb köszönetemet a hazafias készségért, melylyel itt megjelentek, közreműködtek, és engemet támogatni szívesek voltak. Négyévi nélkülözés után ma először jöttünk össze e teremben; mikor fogunk itt ismét találkozni, az a hazánk felett őrködő Gondviselés titkai közé tartozik. Csak azt tudom, hogy mindenki forrón óhajtja, miszerint szerencsések lehessünk minél hamarabb és aztán minél többször itt összejöhetni. Minekelőtte a gyűlést bezárnám és hazatérnénk, engedjék meg, hogy nyilvánítsam ama közkívánatot, melyet mindenkinek homlokáról mintegy leolvasok . Köztünk vannak itt bizonyosan ama férfiak, kiket a közbirodalom a jövő hengyűlésre megválasztana. Nyilatkoztassuk ki hangosan óhajunkat, miszerint oda működjenek, hogy a teremnek ajtjn a közönségnek minél hamarabb ismét megnyíljanak. Hozzák meg a kibékülés ohiságát és jogaink diadalkoszorúját ! Hálás köszönetemet ismételve, bezárom e gyűlést, a magyar ama mindennapi imájával, hogy a Mindenható Isten szeretett Urunkat s Királyunkat sokáig éltesse — Éljen ! — Főispáni helytartó ur ő mlgának eme lelkes búcsúszava , az összes megyei közönség szivében hálás elismerő viszhangra találván, a jelenlevők, a kiknek az elmúlt 4 év alatt többszörösen alkalmuk nyílt tapasztalni ő mlgának azon mély belátását, melylyel a legnehezebb természetű politikai kérdésekbe oly könnyedén behat; kiknek alkalmuk volt tapasztalni ö mlgának fáradhatlan szorgalmát, mely csüggedést nem ismer, s mely szünetben fáradozva, de soha ki nem fáradva a kötelesség teljesítése érzetében találja legfőbb jutalmát: — most miután a kötelmeket, melyeket a megye bizalma rájuk szabott leróvták, midőn édes övéik körébe azon öntudattal távozának, hogy érett politikai higgadtsággal s államférfim tapintattal a törvényhozásra vezető utat kiegyenlítették, hogy a testvériség zászlója és béke olajága biztos kitűzésével a közeli kedves viszontlátásra tért nyitniok sikerült. a főispáni helytartó ur ő méltóságát, ki a bizottmányi tanácskozások alatt is a megyei szerkezet, önkormányzatunk e védbástyája iránt a legélénkebb ragaszkodást és rokonszenvet tanúsított, szivük mélyéből sokszorosan éltették. Ezek ekkénti elintézésével a bizottmány szétoszlott. Jegyzette: Kruplanicz Kálmán, főjegyző, Pest, oct. 9. A követválasztási mozgalmak a fővárosban tegnapelőtt s tegnap nagy élénkséggel folytak. A sort ezúttal a Lipótváros nyitá meg, hol múlt szombaton este az Europa-vendéglőben tartott értekezletet Ráth Károly ügyvéd tekintélyes pártja. Ráth az értekezletre Nyiry József vezérlete alatti küldöttség által hivatott meg, s párthívei között megjelenvén, a legzajobb éljenzéssel fogadtatott. Ezután előterjeszté politikai programmját, mely szintén nagy tetszésre talált. Miután az értekezleten gyorsíró is volt jelen, e beszédről valószínüleg közelebb bővebb értesítést hozhatunk. A beszéd után bizottmány alakíttatott, mely e párt érdekében megteszi az illető előmunkálatokat. A belvárosban képviselői s választói tegnap vasárnap d. e. 11 óra tájban gyűltek össze a városháza nagy tanácstermében s innen tömeges küldöttségben indultak Deák lakására az „Angol királynő“ szállodába, őt a belváros képviselőségének elfogadására felhivandók. E küldöttségben a belváros legtekintélyesb lakóit láttuk összecsoportosodva. A szónok Holovics Boldizsár volt, ki méltó szavakban tolmácsolta a belváros bizalmát. Deák rövideden felelt. Köszönetet mondott a feléje fordult bizalomért, politikai elvei s nézetei — folytatja — ismeretesek, s ha ezeket Pest belvárosi kerülete a magáéinak fogadván, ez alapon öt képviselőül választja , kötelessége a választást elfogadni. „Nem ifjú erővel lépek e térre, — szólt továbbá — melyen már több ízben működtem, mindig őszinte tiszta szándékkal, de fájdalom, gyakran nem az óhajtott sikerrel. Tiszta szándék, őszinte jó akarat most sem hiányzanak nálam, de érzem, hogy erőm parányi a feladat nagyságához képest. A siker Isten kezében van, tőle kérünk és reménylünk áldást törekvéseinkre !“ Végül köszönetét ismétlé. A küldöttség több ízben megéljenezte szavait s ezek után visszavonult. A Lipótvárosban tegnap d. u. 4 órakor gyűltek össze az „István főherceg“ szállodában mindazok, kik b. Kemény Zsigmondot, vagy valamely kereskedőt tűztek ki jelöltnek. A szálloda terme telided teli volt. Az értekezlet elnökéül Burián János úr indítványára Tóth Lőrinc úr kéretett fel, ki azt el is fogadá. Először Ledniczky Mihály úr szólalt fel, ki a múlt lipótvárosi választó-értekezletből ki volt küldve, hogy tudakolná meg, váljon le. Kemény Zsigmond elfogadja e a jelöltséget. Szóló felhozza, hogy a tegnapi értekezletre, melyet Ráth Károly úr pártja tartott, nem volt meghiva s constatorizza egyszersmind, hogy ez értekezlet egyedül Ráth pártjának magán conferentiája volt. Ami a múltkor az Európa-szállodában tartott értekezletnek megbízatását illeti, mielőtt erre áttérne, néhány szót kell mondania a Lipótváros kereskedő-jelöltjeiről. Úgy tudja, hogy két kereskedő neve forgott közszájon : Manó István és Vecsey Sándor uraké. Manó István úr nem szándékozik föllépni, Vecsey úr pedig az elnökséget b. Keménynek engedi át. Vecsei úr különben az összejövetelen jelen volt, s az értekezletek folyamában önmaga is előterjeszté ebbeli nézeteit." B. Kemény Zsigmond — folytatja Ledniczky — határozottan kinyilatkoztató, hogy ő neki is az a véleménye, hogy a Lipótváros mindenekelőtt ke- reskedőt küldjön az országgyűlésre. S csak azon esetre, ha a lipótvárosi választók nem találnának oly mind az illető szakban képzett, mind hazafias s egy szóval oly kereskedőt, kiben a többség megbízhatnék, b. Kemény csak azon esetre fogja hazafias kötelességének ismerni, hogy polgártársai bizalmas felhívásának eleget tegyen. Közben hangsúlyoztatván, hogy a Lipótváros ha csak lehet, kereskedőt válasszon, Vécsey Sándor szólalt fel. Igen szép és sokszorosan megéljenezett előadásban kiemeli, hogy a választók ne legyenek túlságos aggodalomban a miatt, ha a Lipótvárosból nem fog kereskedő küldetni, ha egyáltalában az országgyűlésen a kereskedői elem nem lesz oly számmal képviselve, mint azt az ebbeli érdekek kívánatossá teszik. Hiszi, hogy valamint más országokban, úgy nálunk is a törvényhozás az illető szakkérdésekre külön szakférfiakból álló bizottmányokat fog fölkérni véleményezésre, s ez után a szakférfiaknak, kik a törvényhozásban nem folyhatnak be, elég működési tér marad majd nyitva. (Vécsey úr, mint látszik, elfeledő hozzátenni, hogy ez nem tettleges, hanem legföljebb csak véleményező közreműködés lesz a törvényhozás ügyeiben.) S miután a mi személyét illeti, b. Kemény Zsigmond mellett nevét nem is akarja combinatióba hozatni, a föntebbi okokból ő is b. Kemény pártjához csatlakozik. Az elnök, Tóth Lőrinc ismételve felszólíta a jelenvoltakat, nincs-e valakinek valami megjegyezni valója, nehogy később a netaláni elhirtelenkedés miatt felszólalások történjenek, de miután mindenki a legzajosabban éltető Keményt, Vécsey S. Burián, Szenes és Emmerling urak azonnal küldöttségképen bízattak meg, hogy b. Keményt az értekezlet határzatáról értesítsék, s a nemes bárót a megjelenésre meghívják. B. Kemény néhány perc múlva a küldöttség meghívása folytán megjelent s a legzajosabb éltetéssel fogadtatott. Tóth Lőrinc üdvözlő meleg szavakkal, mint a jelenlevő lipótvárosi választók követjelöltét. B. Kemény Zsigmond erre megköszönvén polgártársai szíves bizalmát, avval kezdi szavait, hogy mielőtt maga mellett beszélne, maga ellen kell szólnia. Az 1847-diki pozsonyi országgyűlésnek — úgymond — örök időkre ható cselekménye az volt, hogy a rendi törvényhozás helyére, a szabad képviseletit ültető, a „szabad föld“ és „szabad kéz“ volt jelszava, s midőn ezt proclamálta, a nemzetcsalád mindazon fontos tényezőinek akart a törvényhozásban közreműködést biztosítani, melyek eddigelé abból ki voltak zárva. S mégis, ha végig tekintünk ama nevek során, melyek jelenleg is mind követ-jelölteket hangoztatnak, alig van egy is, amelynek viselője a rendi alkotmány útján is az országgyűlésre el nem juthatott volna. A legközelebbi országgyűlés bizonyára elsősorban alkotmányozó s koronázó lesz, s igy a közjog nagy kérdéseivel fog foglalkozni, de másodsorban az ő tiszte lesz magánjogi s ezzel a legszorosban összerokonodott kereskedelmi, ipar- s egyéb ilynemű ügyeink rendezése. Ezek oly tekintetek, melyeket nem szabad szem elől tévesztenünk. De sőt az országgyűlésen elsősorban előforduló tárgyak között, minek a közös ügyek, ott van például a vámkérdés, melyet némely részről a közösség rubricája alá foglalnak. Mily bonyolult ez ügy! Az örökös tartományoktól elválasztó vámsorompókat magunk szüntettük meg s ha el is fogadnák a vám közösségét, el szabad-e azt felednünk, hogy a Zoll- Verein egyéb országai bizonyos ügyeket , melyekre nézve ezt érdekeik parancsolták, e nagy kereskedelmi s iparszövetségből külön kiválasztottak. Mily állást foglal el majd mindezzel szemközt Magyarország ? Ez is oly kérdés, melyhez nem táblabírói tudomány, hanem a kereskedelmi s iparérdekek pontos ismerete, egyszóval szakképzett férfiú kell. Ott van egy magyar kereskedelmi törvény megállapítása s egyszóval az erre vonatkozó ügyek beláthatatlan sorozata. Szóló ezek nyomán ismét hangsúlyoztatja, hogy a Lipótváros a képviselői állomásra alkalmas, hazafias kereskedőt válaszszon követének, mire Tóth Lőrinc viszonozza, hogy az értekezleten ez már mind szóba került s csak mindennek megfontolása után küldetett ki a meghivó bizottmány. Kemény újabban zajosan megéljeneztetett, s ezután kinyilatkoztató, hogy kötelességének ismeri a meghivatást elfogadni. Mi politikai programmját illeti, ott a „Pesti Napló.“ Más kezességet választóinak nem nyújthat s azt feltételül ki is köti magának, hogy azon esetben, ha pártja netán az országgyűlésen oly lépéseket tenne, melyeket követni meggyőződésével ellenkeznék, vagy ha evvel együtt oly álláspontot foglalna el, mely választói nézeteinek nem felelne meg, mandátumát leteszi s uj választás alá veti magát. Ez ünnepélyes ígérete zajos tetszésre talált s a jelenlevők nagy lelkesedés mellett kisérték vissza a Frohner-szállodába. Elöl vitetett nemz. zászló e felirattal: „Éljen l. Kemény Zsigmond, a Lipótváros követe,ma körül Kecskeméty cigánybandája húzta a Rákóczit, s folytonos éljenzés között vonult a menet az „István főhercegéből a Béla-s nádorutcán át a Frobner elé. Itt b. Keményt néhányan vállaikra emelték, körülhordozták az utcán, s mig az éljenek a legzajosban felhangzottak, kalapok, kendők lobogtattak. Kemény elbúcsúzván választóitól, azok zene között visszatértek az „István főherceg“-be, azonnal bizottmányt alakítottak s ma már consolidált Kemény-párt áll a Ráth-párttal szemközt. Szintoly, de sőt sokkal zajosb jelenetek történtek a Józsefvárosban. Ott, mint tudva van, nevezetesen két párt áll egymással szemközt, a Szentkirályi és Szilágyi Virgilé. Érkövy pártja, mint hallatszik, fusióra gondol. Mindkét párt most is nagyon tevékeny, jelvényül Szentkirályiék fehér, a Szilágyisták zöld tollat hordanak, az alkalmi gúnyos versek s lelkesítő költemények csak úgy záporként hullnak s a kölcsönös capacitatió nagyban foly. Szentkirályi nagy s imponáló pártja, (mintegy 3000-en), tegnap reggel a lovardás helyiségekben gyűlt össze. A korelnök,fj. Déry Mihály ródus-kórházbeli plébános előadta a pártbeli bizottmány eddigi munkálatai eredményét, melyeket Sehedel szeszgyárnok tolmácsolt németül. Szentkirályit Merényi Henrik mutatá be a gyülekezetnek, mely követjelöltet a legzajosb éltetéssel fogadá. Szentkirályi Mór ezután lelkes hazafias beszédet tartott, melyben kiadott programmjára hivatkozott s ezen roppant éljenzéssel fogadott felkiáltással végzett : „Éljen a K irá ly !“ — E szép beszédet közelebb hozni fogjuk. Beszéd után Szentkirályit választói tömegesen, nagy éljenzés között kisérték lakására. Az utcák merre a menet vonult, zsúfoltig tele voltak, az ablakokból nők lobogtattak kendőket, tapsoltak s a legátalánosb volt az öröm és lelkesedés. Az értekezletben 60 tagból álló nagy bizottmány választatott, mely d. u. 4 órakor Sinkovics polgárnál gyűlt össze s itt elnökül, miután ft. Déry korelnök e megtiszteltetést nem akarta elfogadni Schuster Jánost, alelnökül Merényi Henriket, jegyzőül Cziger Nándort, a szűkebb választmány tagjaiul Ács Lajos, Bauer Ferenc, Buzay Károlyt, Déry Mihály, Grund Ágoston, Ferency János, Kalmár István, Kölber Károly, Barber Henrik, Szigethi Mihály, Thorm Pilis, Molnár Andor, dr. Szabó Alajos, Sinkovics Mihály , Schedel Károly, Mihalovics József, Voigt Vilmos, Morbitzer Mátyás, Wenhard János s Skála, póttagokul Sinkovics János és Schwab György urakat választá meg. Szilágyi Virgil délután egyik józsefvárosi korcsmában mondta el híveinek glossáit. A Szilágyi által képviselt irány eléggé ismeretes. Újat tegnap sem mondott, s ki akadna fel az ő olyféle kitöréseiben, minőt pl. tegnap is hallottunk, hogy „nincs közös ügy ?“ Pártja nagy zaj között lakására kisérte, a magyar- s hatvani-utca sarkán levő házba, hol Szilágyi az erkélyen megjelent, „egy a népből“ tartott hozzá beszédet, mire nehány szót válaszolt. Evvel a tegnapi felette zajos nap utolsó követválasztási mozgalma véget ért. A pestmegyei 61-diki bizottmány tagjai ma reggeli 10 órára a városi lövöldébe magánértekezletre hivatván meg, roppant számmal megjelentek, elnökül választván felkiáltással Nyáry Pál urat, ki is előadván azt, hogy a bizottmány holnapi napra a követválasztási központi választmány alakítása végett a kormány által egybehivatott, s hogy kívánatos ez ügyet illetőleg a követendő eljárásra nézve előlegesen megállapodni, egy részről azért, hogy az alkotmányosság és törvényesség lehetőleg megóvassék , más részről azonban, miután maga a kormány is az alkotmány helyreállítására törekszik, ennek eszközlését nehezíteni nem lenne ildomos, s praesoldál minden részletezéstől, s személyes tekintetektől, valamint attól is, hogy a jelenlegi főispánok nem a törvényes határok közt működnek, s kineveztetésük sem a 48-diki törvények által kiszabbott contra-signatura mellett történt, s magára a szőnyegen forgó kérdésre nézve a következő indítványokat tette :11- et. Azon esetre , ha a bizotmányi tagok egyenként meg nem hivattak volna, óvástétel mellett nyugodjék meg a bizottmány, biztosítván ezáltal minden egyesnek törvényes jogát; 2- ét. Ha elérhető nem lenne, hogy az összes elvonult 61-diki alkotmányos tisztikar ezen gyűlésre restituáltassék, s nyugodjék meg a bizottmány abban , hogy a központi választmány tagjait megválasztja, s ez uttóbbiakat felhatalmazza, hogy keblükből maguk válasszák elnöküket, melléjük adatván az alkotmányos tisztviselők sorából a törvényes bizonyság. Gróf Ráday Gedeon és Szentkirályi Móric urak azon felszólalása egyhangúlag helyeseltetett, hogy e két indítvány az értekezletben szintúgy mint a holnapi ülésen minden discussió nélkül fogadtassák el. Ezek folytán megállapíttatott a központi választmány tagjainak jegyzéke, s kimondatott, hogy a választó kerületek 61-diki felosztása tartassák meg, — s végre kimondatott, hogy a választmány tagjainak napidijai s hivatalos költségei Pestmegyének az alkotmányos időkből fenmaradt s közel 20 ezer forintra menő saját pénzéből fedeztessenek. — Az indítványok megtételével a bizottmányi ülésben Nyáry Pál kerestetett meg, a jegyzőkönyv elkészítésére Tanárky Gedeon. — Veszprémből vettük ama nagyérdekü beszédet, melylyel b. Fiáth Ferenc főispán a megyei bizottmányi ülést e hat dikén megnyitá. Azonban ezt is, mint számtalan egyéb érdekes tudósítást, helyi időszűke miatt közelebbi alkalmakra vagyunk kénytelenek halasztani. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Heckenast Gusztáv könyvkiadó hivatalából megjelentek : Das Staats-Recht des Königreichs Ungarn, vom Standpunce der Geschichte und der vom Beginn des Reiches bis zum Jahre 1848 bestandenen Landesverfassung,dargestellt von dr. Anton v. Vrozsil, k. k. Hofrath, jud. Rector und Professor der Rechtsphilosophie und des ungarischen Staatsrechts an der kön. ung. Universität von Pest etc. — Első kötet, 362. lap. Az egész munka i. é. november végéig három kötetben teljesen megjelenik, s ára 7 frt 50 kr. leend. Egyes kötetek nem adatnak el. A tartalom utáni első lapon ajánlatképen e szót találjuk : „A Hazának“, alatta Kisfaludy Sándortól : „Kiki áldozzon , a mivel tud“, — ugyan e lap másik felén Schiller Telijéből az emelkedett idézetet: „Au’s Vaterland, an’s theure schliess’ dich an, Das halte fest mit deinem ganzen Herzen“ .... A tulajdonképeni munka előtt előszókép szerzőnek „az igazságosság magas eszméjéről s a tudomány befolyásából ennek az államba való valósításáról“ tartott felolvasása foglaltatik, melylyel a bécsi egyetemen magyar közjogi előadásait megnyitá. Weber Györgynek „a világtörténettankönyvéből“ megjelent a tiz és tizenegyedik füzet, melylyel a második kötet be van fejezve. Egy egy füzet előfizetési ára 40 kr. ujp. „Kis Nemzeti Múzeum“, első füzet: A magyar dalnok. Legszebb nemzeti dalok, románcok, balladák és egyéb szavalásra alkalmas költemények gyűjteménye. E cím alatt Heckenast a magyar közönség, s különösen a serdülő ifjúság s a kevésbé vagyonos osztályok számára oly kötetek sorozatát indítja meg, mely idővel nemcsak nemzeti irodalmunknak, hanem a külföldi jelesbirók legkedveltebb s legjobb művei gyűjteményét magában foglalandja, így a második kötet Kisfaludy Károly válogatott legjobb s legnépszerűbb munkáit fogja tartalmazni. Egy-egy kötet ára csak 50 kr. Az első kötet 24 ívből áll. Számtani példatár. Gyűjtötte Corzan- Avendano Gábor, a pesti kir. kath. főgymnasiumnál a mennyiség- és természettan rendes tanára. Második és harmadik füzet. A második törzs számokkali műtéteket, a harmadik arányokat s aránylatokat tartalmaz. Egy-egy füzet ára 50 kr. Tegnapelőtti lapunkhoz volt mellékelve az aláírási megrendelés a magy. országgyűlési törvényeknek magyar nyelve kiadására. Oly nagy horderejű vállalkozás, melyet olvasóink előtt fölösleges lenne bővebben részletezni. Természetesen más kérdés az, hogy vállalkozó Geguss urnak mint sikerült e roppant nehézségekkel járó munka, mely elöl a magyar akadémia, habár Corpus Jurisunk lefordíttatását korábban határzatilag kimondotta, még mindig hátrál. Geguss urnak ily jó akarata és buzgalma azonban mindenesetre figyelmet érdemel. A fordítás 200- nál több évre fog terjedni, aláírási ár a jelentkezők