Pesti Hírnök, 1865. november (6. évfolyam, 251-275. szám)
1865-11-08 / 256. szám
Hatodik évfolyam 256. szám. Szerda, november 8-án 1865. sal vagy postán mindennapi megküldéssel: ^ egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre 15 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó-napos előfizetést. ^ PESTI (VVWA/WN/VWWWWWWWWWVWW^ MA/W'./VA/'vvWVVWVVWJVW) ! Előfizetési feltételek: helyben házhozhordás ^ | POLITIKAI HIRNÖK NAPILAP. ATA/'y\A/\AA/'AA^VW'AAfWWVWV'y\/'ArJVW'A/''^/’AréV'yVVV'yWW\/,A/'A/'J) 1 Hirdetések hathasábos petit sorért egyszerű hir-1 ^ detésnél( kr.,bélyegdij 30 krjával számíttatnak. £ | Szerkesztőségi és kiadóhivatal: | | a Lipót utca 20-dik szám alatt | ; földszint % OvXAAAAAAA/WVW'yWWVJWWWWV'JVVWWV'AAA/W'^V'yWWWVVVtfVO Előfizetési felhívás a PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negárdévre.......................................... 5 frt Félévre.....................................................10 frt Egész évre..............................................510 frt auszt. ért. Előfizetés minden hét-től elfogadtatik PDT Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, ezentúl a „Pesti Hirnök“ kia- adó hivatalában, barátok tere, 7. sz., Emich Gr. újságkiadó-hivatalában. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala, Hazai közügyek. Párvonalak az ősi magyar önkormányzat és a parlamentáris képviselet közt. VI. Az ujabbkori alkotmányosság a kormány felelősségén alapszik, vagyis az öszpontosított állami hatalom a ministériumnál meghagyatván, felelőssége vezetett kézesítményéül, hogy a hatalom teljével viszszaélni nem fog. Eltekintve tehát azon kérdéstől : ha váljon célszerű s így tanácsos-e szabadsági szempontból a kormányi teljhatalom ? — az alapnézet, mely felelősséget kíván attól, ki az állami főhatalom kezelője, egészen józan. A kormányban erős egy egység kell, de a hatalom absorbeáló, terjeszkedő, kell tehát a garantia is. Márpedig, hogy a parlamentáris felelősségnek három főhiánya van , az régen felfedezett titok. 1 őr. Természetelleni, tehát hamis felelősség, következőleg nem az, minek magát kiadja. 2 őr. Hiányos, mert nincs mindenütt, tehát csak oly bástyája az alkotmányosságnak, melynek több rése van. 3 or Nem előzi meg, nem hárítja el a kihágást, hanem utólagosan bünteti azt. Tehát csak elkésett orvosság és nem alkotmányos garancia. De vegyük egyenként bonckés alá a felállított sorozatban logikai hiányait az új felelősségi alkotmányos elméletnek. Megjegyeztem legelsőbben is, hogy nem természetes felelősség, mert a dolog természeténél fogva mindenki csak saját tetteiről felelhet. Azt kívánni, hogy morális lény, más morális lény eljárásáról feleljen, annyi, mint lehetetlenséget kívánni, s ezáltal magát a felelősséget lehetetleníteni. Ez tehát szintén egyik fictioja az új elméletnek, csak már egészen más, t. i. morális természetű, s igy károsabb is, mert Isten és ember törvénye szerint mindenkit csak az iránt lehet megszámoltatni, mit ő maga tesz vagy mulaszt el. Az oly felelősségi elméletből pedig, mi a természeten nem alapszik, csak két természetelleni elv folyik : hogy egyik ember felelős a másiknak elmulasztásáért, s hogy az alárendelt a szabadság érdekében csak főnökének tartozik felelősséggel; — és ezen utóbbi elvből ismét az következik, hogy bureaucrata nem az ország tisztviselője, hanem a minister szolgája; és hogy bárminő igazságtalan és törvénytelen tettet kövessen el az alárendelt hivatalnok, mihelyt azt főnöke parancsából tette, nem büntethető meg ; —eli corollarium koszorú, mely nem csak a ministeri mindenhatóságot mondaná ki, hanem a hivatalnokot már elvileg elkülöntené a polgártól. Mindegyenként és összesen rész, veszélyes, igazságtalan, különösen pedig alkotmánytalan elv. Az ily értelmezett felelősség csak a természetes felelősséget rontja meg, mert csak egy felelvén, a többi tulajdonkép nem felel. Pedig éppen a sok apró zsarnok felelőssége a napi élet szüksége, akik létszámra szívják ki vérünket, s megkeserítik életünket háztűzhelyünknél is. Ha felel a miniszer arról, miről felelnie kell és lehet a főhatalom kezelőjének, hogy t. i. törvényellenes rendeleteket ő maga nem bocsát ki, hogy az alkotmányt nem ássa alá, s hogy átalában a reá bízott hatalommal visszaélni nem fog, ez elég, mert csak is ettől lehet tartani. Azokat az apróbb hivatalnokokat könnyű féken tartani s ha kell, megbüntetni. Már a megemlékezés maga „egy szerencsétlen restauratióra“ elegendő garantia lehetne. Minden ily gondolata a bureaucratának biztosítaná napi kihágásai ellen a nyomorgatott népet. Egyébiránt is csak egy irány veszélyes náluk, ha t. i. egy mindenható minister bűnös törekvéseinek kész eszközévé válnak. Világos tehát, hogy az így értelmezett kormányi felelősség nem a szabadság biztosítására kell, de kell okvetlen, ha centralisatio van; következőleg nem akarni a centralisatiót és bureaucratiát, de akarni az ily felelősséget, mely központosítás nélkül nem is képzelhető „contradictio in adjecto.“ — Nem hasznos, de káros, mihelyt a centralisatio és bureaucratia nem kell. Ha a minister nem csak saját, de alárendeltjei tetteiről is felel, mint főnök, ha lehetne is ily felelősség, anélkül, hogy az absolutismus lenne alkotmányos ruhában,csak katonailag szervezett Bachféle huszárság által lehetne, hol vezénylő szó minden, a hazafiság és egyéni belátás f kormány többi orgánumai részéről semmi. Egy ember felelőssége éppen oly rész,mert éppen oly hibás fogalom, mint egy ember hatalma, következőleg mi a centralisatio visszaélésének orvossága akarna lenni, csak azon kis fekete flastrom arcán, miről nem tudhatni, hogy gyógyítani, vagy csak szépíteni akarja-e e rendszer nagy tévedéseit ? Részemről soha sem tudtam felfogni, hogy az embernek miért kell mindenhatónak lennie azért, hogy felelős lhessen ? s azt hiszem van más oly észjáratú ember is, mint én. — Az alkotmányosság definitiója a felelősség, de a mindenhatóság nem engedvén helyet mások alkotmányos jogának, nem lehet alkotmányosság. Minden kormány főnöke tehát a dolog természeténél fogva csak arról felelelhet, mit ő maga tesz vagy elmulaszt. S ez — mint mondtam — elég is, mert az alsóbb tisztviselői kar feltétlen függése bár látszólag könynyíti és elősegíti a közigazgatást, de ily kiterjedt, compact, és mindent átölelő hatalom viszont veszélyezteti is a szabadságot. Lehet kissé alkalmatlan és lassú a nép municipális önkormányzata, de elkerülhetlen, mert a centralisatio midőn leköti minden polgár kezét, leigázza az egészet, s az államot veszélyes rázkódtatásoknak teszi ki. Mint a kormány divatos felelősségének második hiányát említettem magának az ily felelősségnek hiányosságát. Ha fentebbi tekintetben a felelősség definitiója volt rész, feladatom most megmutatni, hogy alkalmazásában is hiányos. Mi akarna lenni elméletileg? azt tudjuk, de ha mint gyakorlatot tekintjük, csak tudományos motificatív a való élet rovására. Az egész alkotmányosság ugyanis nem lévén egyéb, mint felelősség, nem is lehet alkotmányos államban hatalom, mely mivel nem felelős, előbb vagy utóbb zsarnoksággá, vagy zsarnokság eszközévé kell hogy váljék. Ha a testnek valahol sérülése van, oda gyűl minden résznedv, és fájdalmas seb lesz belőle. A folyadékkal teli edényből mind kifolyik az utolsó drága cseppig, ha legkisebb repedés van rajta. Ha az alkotmányosság felelősséggel minden oldalról körülbástyázva nincs, s ha a felelősség láncolatában a fő kapocs hiányzik, nem sokat érhet az egész , mert miután semmiféle hatalom nem szereti a korlátozást, azon lyukon, mi a felelősségi logikán nyitva maradt, kibúvik szépen a felelősség alól. A kormány ugyanis a képviselő testületnek tétetett felelőssé, s mivel e tan szerint a parlament nem lehet felelős, a kormány felelőssége sem ér sokat, mert amannak nem-felelősségi asylumába menekülhet, mihelyt az előtte megnyílik. A felelős minister, és a nem felelős képviselő az uj néphatalom e két factora, itt a plus és minus, melyek egymást semlegesítik, mint a vonzóerőnél és villanyosságnál a két ellenkező pólus. „A felelelős minister csakis a nem felelős parlamentnek felel“ ; ez oly távkör, melynek örvényében a közszabadság temettetik el, ez azon logikai „kikszer“, melyen nyakát töri az egész pompás institutio. Ha van az államban hatalom, mely nem felelős, s ezen hatalom nem maga a nép, a hiányos felelősséggel a népszabadsági elmélet is illusoriussá válik. Itt tehát a népfelség is úgy jár, mint a másik felség járt mindig, ha egyéb után járván, koronájára hálósipkát húzott. — Minél derekabb és életrevalóbb volt ministere, annál nagyobb nulla lett ő maga. Ki a hatalmat gyakorolja, az nem sokára birni is akarja azt. Ez természeti szabály, következőleg minden ellenkező feltevés hibás, mert nem a természeten alapszik. — A felelősségi elméletben okvetlen nagy fallacia van, ha minden hatalom, s így a képviselőké is nem felelős. De harmadszor a tökéletes felelősség sem akadályozhatja meg a kihágást. Amit tehet csakis az, hogy utólagosan megbünteti azt. Nem a teljhatalmú kormánynak úgynevezett felelősségében, hanem a részra törekvő hatalom irányának célszerű alkotmányos intézmények általi megakadályozásában van a valódi biztosíték. Melyik jobb és célszerűbb eljárás, ha megakadályozhatjuk a roszat kezdetben, vagy ha csak megbüntethetjük okozóját, ha a rosz már végre van hajtva ? A józan ész, mely nem gyújt tudós mécset, midőn lát, itt könnyen választhat. Az ily eljárást a köznapi eszély is elítélte, s ítéletét közmondásban így formulázta: „Bottal ütni a nyomát.“ A büntetés semmit sem tesz jóvá, semmit sem akadályozhat. Csak gyarló pótszere az orvoslatnak, s mint garantia a legroszabb. „Engedelmeskedni és sújtani: ez a ti rendszeretek!“— mennydörgő egykor Mirabeau, és ezen nehány találó szóban elitélte azon rendszert, mely a bűnös kormány fejének büntetésére támaszkodik. Megelőzni és lehetleníteni a kihágást, a visszaélést :e volt a magyar önkormányzati rendszer vezérelve. — Utólagosan büntetni azt, mit elkövetni legkönnyebb, s minek alkotmányszerű megakadályozásáról nincs gondoskodva, ez az újabb bölcseség. Pest, nov. 8. Magyarország kir. főtárnokmesterétől a törvényhatóságok kormányzóihoz következő körlevél intéztetett: Méltóságos főispán úr! A küszöbön álló országgyűlési választások előzményei már is több helyütt a politikai szenvedélyek felköltését, a megvesztegetés aljas eszközeinek alkalmazását, s ezek gyászos következményei gyanánt véres összeütközéseket eredményezvén, szükségesnek találja ez igazgató kormányszék, méltóságodnak figyelmét nemcsak a közbátorság által igényelt közigazgatási rendszabályoknak az egyes előforduló esetekbeni erélyes alkalmazására s a legszigorúbb fenyitó vizsgálat azonnali megindítására felhívni, hanem egyúttal ama várakozását is kifejezni, hogy méltóságod, áthatva az önnön hivatalos állásával összekötött felelősség érzetétől, úgy saját közvetlen befolyása, mint az alája rendelt közigazgatási közegek közvetítése folytán minden igyekezetét oda fordítandja, hogy az országgyűlési választásoknak az arra jogosultak részéről a teljes szabadsága, melynek biztosítása képezi a kormánynak e térem legfőbb feladatát, hasonló kihágások által már egyelőre is csorbát ne szenvedjen, s ily módon a valódi többség akaratának végleges érvényesítése lehető cselfogásoktól megóvatván, az eszközlendő választások igazolása minden törvényes kifogás ellenében biztosíttassák. A bizalom, melylyel a nemzet császári s Apostoli királyi Felsége atyai szándékának hozzá intézett magasztos nyilvánulásait fogadta, a melyeknek fenséges tárgyát legelső sorban éppen a nemzet alkotmányos igényeinek méltányos kielégítése, állami viszonyainak saját szabad beegyezésével történendő rendezése, szellemi s anyagi felvirágzásának biztosítása képezi; a polgárok nagy összegét átható ama meggyőződés, hogy a nemzetre súlyosodott nehéz körülmények közepette, az elintézést sürgető ügyek rokasága, kiváló hordereje mellett üdvös eredményt csakis az összetartás és ennek nélkülözhetlen előfeltétele : a politikai jogoknak a törvényszabta korlátokon belüli gyakorlása biztosíthatják, míg Chilén szabadosságnak itt-ott mutatkozó átkai épp e jogokra való érettségünket homályosítják künn, és kockáztattatják magát a közohaj valósulását ide benn, — a nemzet jelen érzületének eme két fölényezője egyaránt kezeskedik arról, hogy méltóságodnak e részbeni komély felhívása, intő szózata mindazok nagy többsége által támogatva leend, kik a nemzeti becsületet, a közjót szívükön hordják, s a kik késlekedni nem fognak, a fennebb érintett visszaélések megelőzésére a leghatalmasb eszközt, mely rendelkezésükre áll, a közvéleménynek sújtó ítéletét a veszélyezett haza ügy nevében alkalmazni. Maguknál a választásoknál „a jó rend fentartásának joga és kötelessége“ az 1848-diki V. t. c. és ennek alapján keletkezett, f. évi sept. 21-kén 73,991. szám alatt kelt inneni intézmény kapcsában közlött szabályrendelet 42-dika értelmében a választások vezetésére kiküldött elnököket illetvén, méltóságodnak ide vonatkozó feladata leeni, hogy azokat a törvény által reájuk ruházott kötelesség lelkiismeretes és részrehajlatlan teljesítésében, a tőlük netán előre veendett megkeresése folytán és minden rendelkezése alatt álló eszközökkel gyámolítani törekedjék. Fogadja méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budán, nov. 6-án 1865. B. Sennyey Pál: ERDÉLYI ÜGYEK. Nagy-Szeben, nov. 6. (Távirat.) A szász nemzeti egyetem mai ülésében az Ő Felségéhez intézendő feliratot lényegében a bizottmány ajánlatai szerint, elfogadá. A felirat több aggodalmat tartalmaz az egybehívott országgyűlés ellen, kijelenti a szászok készségét az unió tárgyalásához s jelzi az uniónál teendő kikötéseket s feltételeket. A gyülekezet által hozzá tett pótlék oda nyilatkozik, hogy az unió megkötését az 1865-i sept. 20-i manifestum értelmében azon viszony végleges szabályozásának meg kellene előznie , melyben Magyarország az összbirodalommal van. KÖZINTÉZETEK ÉS TÁRSULATOK. Keszthely, nov. 4. Min oly sokáig epedve csüggtünk, minek felállításán oly sok jóakarattal, hazafias áldozatkészséggel és kitartással fáradoztak az illetők, s a keszthelyi „országos gazdasági tanintézet“ létrejött és e hó 1-én nagy ünnepélylyel megnyittatott. Ezen nagy horderejű s most már országos intézet újból való feltámadása sokaknál egyéb szép reménynek is kedvező teljesedést jósol, midőn visszagondolnak arra, hogy a nagy Festetics Györgytől korát megelőző nemzeties gondolkozással és nagy áldozattal 1797-ben felállított privát tanintézet anyagi mint szellemi károkra a 48-ki forradalommal alsöpörtetvén, —a kiállott hosszas szenvedés és küzdelem után akkor támad fel halottaiból közgazdaságunk felvirágoztatására, midőn a felséges Uralkodó irántunk magasztos jóságát tanúsítandó, önként tág mezőt nyitott arra, hogy a nemzet éretten gondolkodva javítsa sorsát, s egy szebb jövőnek biztos alapját megvetni törekedjék. Talán jól esnék e helyen bővebben megemlékezni az első nagy alapítóról, őt azonban bármily gyönyörű koszorúba fűzött dicséret csak halvány színben láttathatja, míg önalkotta művei holta után is legjobbandicsérik, kire valóban ráillenek az0n sorok, melyeket koszorús költőnk egy szép és boldog percében oly találólag úgyis talán róla emlékezve irt vala : Ki akkor él, hogy ötét Túléli, mit mivel : Annak sírszobra díszült, A hir repkényivel. Már az ünnepélyes megnyitást megelőző napon nemzeti lobogókkal díszlett a város, este pedig a pesti és egyéb küldöttségek, mint számos más érdekeltek mulattatására az intézet növendékei sikerült hangversenyt rendeztek, melynek végeztével a kivilágított utcákon fáklyás zene mellett vonult fel a közönség közszeretetben élő főispánunk laka elé, s a nagyalapitó méltó utódát szép beszéddel lepte a hálás városi közönség. Nov. 1-ed. A főispán által vezetett közönség végig hallgatván az ünnepélyes„Veni Sanctet“ az uj intézet termébe vonult föl, hol a Gondviselés leggyöngédebb eszközlése folytán főispánunk