Pesti Hírnök, 1865. november (6. évfolyam, 251-275. szám)

1865-11-21 / 267. szám

Hatodik évfolyam 267. szám. PESTI ›^WW ATATAryv'yv/'AT.'V'ATA/'/V/'/V'A/'ATAATV/ VA/WWW AT­AAA/'A/'A/'.A/WVVl ‰/) | Előfizetési feltételek: helyben h­ázhozhordás­ ‡‡ ‡, sál vagy postán mindennapi megküldéssel: ^ | egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre | | 5 frt. — ' Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó­­s napos elő­fizetést. | s 5 VLV-a VWWVVV\/V\AAAAAAAA/WWV\AA/WV\/W\/\A/*A/\A/WWWVV/\A/|i/Vv/VO POLITIKAI Kedd, november 21-én 1865. HÍRNÖK NAPILAP. ^ y\/'A/,v/V’»AAA/’A^v'V'Af'yv/,Ar/V/'AAA/’/V/,/V'/l/'A/'A/*1ArAr/VAAfWA/W'A/,AAAí'j) I Hirdetések hathasábos petitsorért egyszerű hir-1 ^ etetésnél 6 kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak. 5 I Szerkesztő­*ég­ é* kiadó-hivatal: i I a Lipót­ utca 20-dik szám alatt •; földszint. ? CW/WV^/V^M/VJWWWVWJVVVJV^WJVJWVJVIWWWWWV^ . Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre................................................. 5 frt Félévre..................................................10 frt Egész évre ........ Síó frt auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik %/ET Előfizethetni: Vi­déken minden kir. postahivatalnál, h­e­l­y­­ben Pesten, ezentúl a „Pesti Hírnök“ kia­dó hivatalában, barátok tere, 7.sz., Emich G. újságkiadó­ hivatalában. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó­ hivatala. Hazai közügyek. Bába, nov. 6. Ha a tisztelt szerkesztőség szives leende­tt vala bevárni jelen következő soraimat: alig­ha el nem maradnak, elébb közlött nézeteim­re - csillag­jegy alatt — tett észrevételei; — hiába nekünk gazdáknak napi teendőink között, csak lopva marad idő, az e tárgy körüli foglalkozásokra, és igy jövőre is türel­mét kell kérnem mind a tisztelt szerkesztőség­nek, mind a szíves olvasónak, ha felvett tár­gyam fejtegetéseivel, közbe­jött akadályok miatt, hosszabb ideig kényteleníttetem szü­netelni. Én már évek előtt, e lapokban bevallott po­litikai meggyőződésemhez képest, mindenható hatalmat az államban nem óhajtok ismerni, hogy akár egyes ember személy­ében, akár egy testület kezei között, — bárminő címmel tiszteljük is azt meg — legyen az öszponto­­sítva;ezek szerint tehát, valamint nem va­gyok bálványozója az absolut hatalommal felruházott monarchiának , úgy nem lehetek barátja azon, függetlenséget s mindenhatósá­got praetencáló parlamentarismusnak sem,me­lyet e néven, az­­európai állam­tudomány ismer. Magyarország mint előbb mondom, nem ismerte soha a centralisatiot, sem a kormány­zást sem a törvényhozási téren, meg valának ezen hatalmak osztva a Fejedelem és nem­zet között. De a nemzet önkormányzási jogát a helyhatóságok körében , nemcsak az által gyakorolta, hogy feleletre vonható tisztvise­lőit maga választá, hanem hogy a megye kö­rében, minden ügyeket szabad tanácskozás útján, közösen intézett, a kormányi rendele­teket, akár volt felelős a kormány akár nem, a végrehajtásban ellenőrizte s ha kellett félre­tette; valamint a törvényhozási téren is, nem­csak az által tártá fel befolyását a nemzet, hogy követeit megválasztá, de hogy az or­szág minden közügyei felett, — melyek min­den egyes állampolgárt joggal érdekelhetnek — előlegesen is szabadon tanácskozván, irányt adó utasításai által, a valódi nemzeti közvéleményt juttató érvényre a hozott törvé­nyekben,— controllrozván folytonosan, visz­­szahivhatási jogánál fogva követeinek eljá­rását. Alkotmányunk ezen századok alatt ki­fejtett szellemét 1848 ban le nem vetkőzhette; mert miként a törvényekből világos, nálunk a III. törvénycikk, a kormányzásban a merev centralisatiot nem alkotta, annak 26 §-a sze­rint, a­melynek sem érvényessége, sem ér­telme felett nem habozhatunk — a törvény­­hatóságok törvényes hatósága jövőre is fen­­tartandó lévén; valamint az V. törvénycikk,— mely az országos követeknek megválasztását kerületenkint népképviselet alapján intézte, — sem eredményezte, sem célozta a törvény­hozásban, ezen alkotmányszerüleg is legfőbb hatalmát az államnak — egyes emberek ke­zeiben összpontosítani, miáltal az egyes kép­viselők, korlátlan uraivá válnak a nemzetnek, a­helyett, hogy alkotmányszerüleg is, a nem­zetnek az ország tanácsában, csak az akaratát­­ személyesítenék. A nevezett V. törvéncikk tehát, a kö­vetek megválasztása módjáról intézkedvén, s politikai jogélvezetet elvenni a nemzettől nem lévén hivatása a törvényhozásnak, de ellenkezőleg kiterjesztvén azt, bizonyos qua­­lificatio mellett a nép minden rétegeire, az ekként nagy számra növekedett, politikai joggyakorlatra képes közönség, hogy egy­részt választási jogait is élvezhesse, intézked­ni a törvényhozásnak — habár ideiglenesen is — múlhatlan kötelessége lön. Alig lehetett volna pedig, az összeütközések lehető elkerü­lése, s a választási jognak gyakorlatilag ke­resztül vihetésére nézve, helyesebben intéz­kedni, mint a megyék, stb. területén a népes­ség száma s egyéb érdekek alapjára tett aránylagos felosztással, választói kerületek alkotása által; de ugyan minő logicával lehet azon körülményből — miszerint most már kerületenkint választatnak a követek — azt következtetni, hogy a megyék s hatóságok megszűntek legyen, s igy a megválasztott kö­vet urak magukat függetleníthetik, kik nem tartoznak sem a megyét sem a kerületet képvi­selni, de aztán mégis, — bizonyos fictiónál fogva, — az országnak válnak képvise­lőivé? — Hogy a 48-diki törvényhozás, ily képte­lenségeket alkotni nem szándékozott, mind­járt az V. törvénycikk 4-dik­o­sában akarta a nemzetet meggyőzni, kijelentvén hogy : „Az országnak követküldés végett választó­kerületekre felosztása, a megyék, kerületek és szabad kir. városok törvény­­ha­r­t­ó­s­á­g­i területére és ö­n­á­l­l­á­s­á­­r­a nézve semmi változást nem okoz.“ Ezek szerint a kerületenkinti választás által uj viszony nem keletkezett, sérelem nem ejtetvén a törvényhatóságok önállásán s terü­letén az uj felosztás által: a képviselők bár kerületenkint választva, maradtak a régi me­gyei követek Mi jön tehát az V-dik t­örvénycikk a kö­vetek választását, 5. s 7. §-sai szerint úgy a népszám, mint a területi s közgazdászon te­kintetek alapjára tett aránylagos felosztás­sal, kerületenkint rendeli el, bizonyosan csak az igazságnak akart eleget tenni, s azon aránytalanságokat kívánta jövőre megszün­tetni, melyek 47 előtt a megyék között, a tör­­vényhozásral befolyásban fennállottak. Midőn Tolnamegye p. o. két követével, Borsodme­gye ugyancsak két követét ellensúlyozta , holott 47 előtt sem a megye térfogalmát képviselték a követek, de igen is Verbőczi populusát, a megye törvényes közönségét, mely köztanácskozásaiból utasításokkal lát­ván el választottjai, a törvényhozásra arány­lagos befolyást követelhetett.­­ Ezek szerint az utasítási jognak helyes értelme a gyakor­latban, nem is annyira 47 előtt volt meg, mi­dőn mint tudjuk a megyék politikai jogképes közönsége, magát nem számarányban kép­viselhette, de igenis meg lesz annak értelme a kerül­tenkinti számarány alapján történt választásoknál, ha egyszersmind a követek valósággal híven is képviselik a megye több­ségét. A többség akaratát képviselni tartozó követek mellett, elő nem fordulhat azon eset, hogy a parlament többségének akarata, a nemzeti akarattal, vagyis 400 embernek több­sége, az ország politikai jogképes polgárai­nak többségével álljon szemközt; mi egy a nemzet befolyásától magát előre függetlenítő testületnél, mindenkor megtörténhetnék; mi­ként meg is történt, s melyhez Franciaország félszázadon keresztül tanulságos adatokat szolgáltathat. És így midőn a többször említett V-dik törvénycikk egyedül a követek választási módjáról intézkedik, a nemzetnek nem töröl­hette el amaz eminentiális politikai jogait, melyeket közgyűléseiben gyakorolt, s melyek által tartá fenn közvetlen befolyását, úgy a kormányzás mint a törvényhozás terén is, — de ezen jogokról a nemzet saját megsemmi­sítése nélkül le sem mondhatott, valamint azo­kat feladni vagy megszüntetni nem is való hi­vatása a törvényhozásnak ; de igen­is, a válto­zott társadalmi viszonyokhoz képest szükséges vala, hogy a törvényhozás, ezen jogoknak jövőre­ mikénti gyakorolhatása felett, habár ideiglenesen is intézkedjék, és ezt téve is, mi­ként jövő alkalommal a XVI-ik törvénycikk áttekintésénél látandjuk. ORCZY GYULA: ERDÉLYI ÜGYEK. A­z erdélyi országgyűlés megnyitása Pest, nov. 21. Tegnap e magántáviratot vettük : K­o­­lozsvár, nov. 20. Cr­enne villé ország­gyűlési kir. biztos magyar beszéddel nyitá meg az országgyűlést. A kir. leirat tartalma az, hogy az octoberi diploma által értett és meg­hívott legális képviselők a régi erdélyi alkot­mány alapján hivattattak össze, s az előbb nem jogosult néposztályoknak is illő képvi­selet adatott a 8 frtnyi census által. Kizáró­lagos tanácskozási tárgy az 1848 diki első törvénycikkely revisiója, minek megfelelőleg a magyar országgyűlésnek is az 1848 diki hetedik törvénycikkely revisiója elő fog ter­jesztetni. Minden nemzetiség megjelent; Laguna,Su­­lutiu is. Az igazolási bizottmány ki van nevez­ve. Az ülések körülbelöl egy hétig szünetelni fognak. — Ma reggel pedig a következő magántáv­iratot veszszük: Kolozsvár, nov. 20. Az erdélyi országgyülést ma az erre meghatal­mazott kir. biztos, gr. Crenneville cs. kir. ab­bnagy nyitá meg. A kir. leirat fel­­olvastatik. Az üdvözli Erdélynek összegyűlt törvényes képviseletét, s figyelmezteti az or­szággyűlést, hogy Erdély állam­jogi viszo­nyának szabályozását gondos megfontolás alá vegye, s azt azon szoros kötelék értelmé­ben, melylyel Erdély a magyar koronához áll, mindkét ország helyesen felfogott érdeké­ben végleges megoldásra juttattassa. A kir. leirat továbbá (a mint a magyar országgyűlés is az 18­14- diki VII. t. c. revisiójára fel fog hivatni,) egyetlen s kizárólagos tanácskozást tárgyal az 1848-diki I. t. cikkelyt terjeszti elő az erdélyi országgyűlésnek Magyar- s Erdélyország egyesüléséről, mely t. c. határ­­zatai tekintettel ez országok közös érdekeire újabban részletes tanácskozás alá veendők s a legf. határozathozatalra előterjesztendők. A kir. leirat felolvasása alatt . Felsége neve említésénél általános örömzaj tört ki. A „P. L.“ pedig Kolozsvárról e távira­tokat­ vette : Kolozsvár, nov. 19. A képviselők ma az országgyűlési teremben gyűltek össze. B. Kemény Ferenc felhívta a jelen­levőket, hogy kisérnék el a templomba, hogy ott a Mindenható segélyét a megkezdendő nagy műhez, valamint az Ég áldását Csá­szárné ő Felségére, kinek név­ünnepét üljük ma,l­esedezzék. B. Kemény ki­­nyilatkoztatd továbbá,hogy holnap tartja az or­szággyűlés első ülését, s előbb egy küldöttség a kir. biztost fel fogja hivni, hogy nyitná meg az országgyűlést. Kemény beszéde zajos éljen­nel fogadtatott. Ezután a gyülekezet a főtem-­­­plomba ment, hol ő excja a kormányzó is megjelent. Az ünnepélyes isteni tiszteleten­­ Fog­arass­y püspök pontificált. Kolozsvár, nov. 20. Az országgy­ülés ma nyittatott meg ünnepélyesen. Az elnöksé­git b. Kemény veszi át megnyitóbeszéd­del. A kir. leirat latinul, magyarul, németül s románul olvastatik fel. A trónbeszéd magya­rul Crenneville által. Nagy lelkesedés. Az elnök ezt e szavakkal viszonozza : A nem­zetek ragaszkodása ő Felsége hosszú s boldog uralkodását óhajtja! — Az erdélyi országgyűlésen 55 megyei,széki és városi hatóság lesz képviselve, még pedig minthogy a káptalan és konvent csak egy egy követet küld, a követek száma 108 lesz, míg 48-ban 88 vola. Mint első tekintetre feltűnik a hatóságok megszaporodtak. [ijjié ősj / •/ i­ t! OS91 fón­b Kilenc királyi várost s egy vidéket láttunk mint újat megjelenni, a mennyiben a szász királyi városok­nak a széktől külön váltan követ adatott, s mennyi­­ben a nem rég állított Naszódvidék, s királyi várossá emelt Szász-Régen és Fogaras városnak szintén kép­viselet adatott. A 108 követből megyét és széket 52 képvisel, várost 54. Nemzetiség szerint magyar kö­vet lett, feltéve, hogy Hátszegen egyik követ magyar lett 36, székely 26, szász lett 33, román — feltéve, hogy Hátszegen egy követet kap — 13. E szerint az összes 298 követ és regalistából magyar lett 117, székely 75, szász 56, román 50. Muniolpalls mozgalmalc Losonc, nov 18, F. hó 16-án nagy napra viradtunk, kerületünk részéröl a képviselőt voltunk megválasztanak. Váro­­sunk, melyben a választási mozgalmak már hetek óta nagy élénkséget idéztek elő, e napon valóságos tábor­rá vált. A kerületnek mintegy 3300 választója két pártra oszolva, két részről vonult „Éljen gr. Czebrián“­­ és „Éljen Kubinyi“ kiáltásokkal és számtalan zászlóval a városunk előtti nagy térségre, melynek északi oldalát gr. C­z­e­b­r­i­á­n pártja, keleti részét pedig, a szavazattal nem bíró csőcselék városi lakosság által a kiabálás — és a szőnyegen levő működés ünnepélyességével össze éppen nem férő kihágásokban erősen istápolt ellen­­pártbeliek foglalták el. — A kicsanongó vörös szín­nel jelvényezett Kubinyisták s ingerkedéseik által türelmükben próbára tett, a béke színét hordó, Czebrianisták között az alkotmányosság és jogok legszebb élvezeténél katonaság állott, mely inkább megmondhatná ugyan, melyik párt tette jelen­létét szükségessé; de minthogy az semlegességénél fogva ez iránt nyilatkozni a közönségnek alig fog, s ilyest a közönségnek mégis tudni kell, célszerű sőt szükséges kimondani, hogy a Kubinyi párt, a­mely mindjárt a szavazások megkezdésénél elkeseredéssel határos ingerültségében a Czebrianisták elöl a várost elzárta, a Gyarmat felől elkésve jövőket be nem eresztette, sőt még a semleges utasokat is visszautasí­totta. De mit is lehet most várni oly párttól, mely szentségtörésnek tartotta, hogy az ő nagy emberével szemközt más követjelöltet felállítani elég vakmerőek voltak, hogy azon ember választását kérdés tárgyává merték tenni, ki roppant opposition­á­­lis szelleménél fogva — mindig­ opponál, ki 1861-ki képviselő létekor kinyilat­koztatta, hogy többé képviselőnek fel nem lép, ki je­lenleg is kijelentette, hogy csak ellenjelölt nélkül lesz képviselő, és ki kerületünkben maga járt jelenleg helységről helységre magát bemutatni. Ily párt részéről alig volt feltűnő oly eljárás , mely­nél fogva a városbai mehetést megakadályozva, éheztetés által akart másokra meggyőződést erő­szakolni, arra számítván, hogy a legerősebb meg­győződés is megtörik, ha az, kiben él, a szavazásnak 40 órányi tartama alatt tápszer nélkül kénytelen a hidegben sorára várni ; azonban hála az égnek, a ka­tonaság ebben is segített . a számításukat meghiúsí­totta, mert oltalma alatt mindig megszereztete­tt a szükséges táp és melegítő anyag. A választás egyébiránt a szuronyok iránti tiszteletből megle­hetős rendben folyt le, és — jóllehet a Kubinyis­­ták első nap és éjjel a szavazatszedő küldöttség részére készült helyiséget nagy számban elfoglalva Czebrián pártját minden módon rostálgatták, bár so­kakat szavazatok adása előtt kilöktek, a bizalmi fér­fiakat szidalmazva sértegették, oly egyéneket, kik­nek nevénél toll-hibából az összeírásnál egy vagy két pont elmaradt, — ismerte bár biró, lelkész és jegyző — szavazni nem engedték és igy a C­z­e­b­r­­­á­n féle szavazatokból mintegy két­százat elejtettek — a béke jellegű párt győzött. Igaz ugyan, hogy a szavazat elejtési szigora Kubinyi-pártra is al­kalmaztatott némileg, de minthogy a szavazatszedő küldöttség elnöke és jegyzője is vörös szalagos volt, minden további magyarázat nélkül képzelhető, mely párt részesült kedvezésben, így jön gr. Czebrián László, a derék és nyugodt gondolkozású hazafi, Losonc választókerület képviselője. Örül is ennek őszintén az egész vidék és maga a dühös és uralkodni óhajtó losonci lakosság értelm­ségének nagyobb része is, mely kép­viselőjében a megye gazdasági egyletének elnökét és a losonci takarékpénztár új megalapítóját tiszteli.­­ Meg kell végre említeni, hogy a vidék népességének

Next