Pesti Hírnök, 1865. november (6. évfolyam, 251-275. szám)

1865-11-21 / 267. szám

Hatodik évfolyam 267. szám. PESTI ›^WW ATATAryv'yv/'AT.'V'ATA/'/V/'/V'A/'ATAATV/ VA/WWW ATAAA/'A/'A/'.A/WVVl ‰/) | Előfizetési feltételek: helyben házhozhordás ‡‡ ‡, sál vagy postán mindennapi megküldéssel: ^ | egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre | | 5 frt. — ' Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hós napos előfizetést. | s 5 VLV-a VWWVVV\/V\AAAAAAAA/WWV\AA/WV\/W\/\A/*A/\A/WWWVV/\A/|i/Vv/VO POLITIKAI Kedd, november 21-én 1865. HÍRNÖK NAPILAP. ^ y\/'A/,v/V’»AAA/’A^v'V'Af'yv/,Ar/V/'AAA/’/V/,/V'/l/'A/'A/*1ArAr/VAAfWA/W'A/,AAAí'j) I Hirdetések hathasábos petitsorért egyszerű hir-1 ^ etetésnél 6 kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak. 5 I Szerkesztő*ég é* kiadó-hivatal: i I a Lipót utca 20-dik szám alatt •; földszint. ? CW/WV^/V^M/VJWWWVWJVVVJV^WJVJWVJVIWWWWWV^ . Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre................................................. 5 frt Félévre..................................................10 frt Egész évre ........ Síó frt auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik %/ET Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, ezentúl a „Pesti Hírnök“ kiadó hivatalában, barátok tere, 7.sz., Emich G. újságkiadó hivatalában. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. Hazai közügyek. Bába, nov. 6. Ha a tisztelt szerkesztőség szives leendett vala bevárni jelen következő soraimat: aligha el nem maradnak, elébb közlött nézeteimre - csillagjegy alatt — tett észrevételei; — hiába nekünk gazdáknak napi teendőink között, csak lopva marad idő, az e tárgy körüli foglalkozásokra, és igy jövőre is türelmét kell kérnem mind a tisztelt szerkesztőségnek, mind a szíves olvasónak, ha felvett tárgyam fejtegetéseivel, közbejött akadályok miatt, hosszabb ideig kényteleníttetem szünetelni. Én már évek előtt, e lapokban bevallott politikai meggyőződésemhez képest, mindenható hatalmat az államban nem óhajtok ismerni, hogy akár egyes ember személyében, akár egy testület kezei között, — bárminő címmel tiszteljük is azt meg — legyen az öszpontosítva;ezek szerint tehát, valamint nem vagyok bálványozója az absolut hatalommal felruházott monarchiának , úgy nem lehetek barátja azon, függetlenséget s mindenhatóságot praetencáló parlamentarismusnak sem,melyet e néven, azeurópai államtudomány ismer. Magyarország mint előbb mondom, nem ismerte soha a centralisatiot, sem a kormányzást sem a törvényhozási téren, meg valának ezen hatalmak osztva a Fejedelem és nemzet között. De a nemzet önkormányzási jogát a helyhatóságok körében , nemcsak az által gyakorolta, hogy feleletre vonható tisztviselőit maga választá, hanem hogy a megye körében, minden ügyeket szabad tanácskozás útján, közösen intézett, a kormányi rendeleteket, akár volt felelős a kormány akár nem, a végrehajtásban ellenőrizte s ha kellett félretette; valamint a törvényhozási téren is, nemcsak az által tártá fel befolyását a nemzet, hogy követeit megválasztá, de hogy az ország minden közügyei felett, — melyek minden egyes állampolgárt joggal érdekelhetnek — előlegesen is szabadon tanácskozván, irányt adó utasításai által, a valódi nemzeti közvéleményt juttató érvényre a hozott törvényekben,— controllrozván folytonosan, viszszahivhatási jogánál fogva követeinek eljárását. Alkotmányunk ezen századok alatt kifejtett szellemét 1848 ban le nem vetkőzhette; mert miként a törvényekből világos, nálunk a III. törvénycikk, a kormányzásban a merev centralisatiot nem alkotta, annak 26 §-a szerint, amelynek sem érvényessége, sem értelme felett nem habozhatunk — a törvényhatóságok törvényes hatósága jövőre is fentartandó lévén; valamint az V. törvénycikk,— mely az országos követeknek megválasztását kerületenkint népképviselet alapján intézte, — sem eredményezte, sem célozta a törvényhozásban, ezen alkotmányszerüleg is legfőbb hatalmát az államnak — egyes emberek kezeiben összpontosítani, miáltal az egyes képviselők, korlátlan uraivá válnak a nemzetnek, ahelyett, hogy alkotmányszerüleg is, a nemzetnek az ország tanácsában, csak az akaratát személyesítenék. A nevezett V. törvéncikk tehát, a követek megválasztása módjáról intézkedvén, s politikai jogélvezetet elvenni a nemzettől nem lévén hivatása a törvényhozásnak, de ellenkezőleg kiterjesztvén azt, bizonyos qualificatio mellett a nép minden rétegeire, az ekként nagy számra növekedett, politikai joggyakorlatra képes közönség, hogy egyrészt választási jogait is élvezhesse, intézkedni a törvényhozásnak — habár ideiglenesen is — múlhatlan kötelessége lön. Alig lehetett volna pedig, az összeütközések lehető elkerülése, s a választási jognak gyakorlatilag keresztül vihetésére nézve, helyesebben intézkedni, mint a megyék, stb. területén a népesség száma s egyéb érdekek alapjára tett aránylagos felosztással, választói kerületek alkotása által; de ugyan minő logicával lehet azon körülményből — miszerint most már kerületenkint választatnak a követek — azt következtetni, hogy a megyék s hatóságok megszűntek legyen, s igy a megválasztott követ urak magukat függetleníthetik, kik nem tartoznak sem a megyét sem a kerületet képviselni, de aztán mégis, — bizonyos fictiónál fogva, — az országnak válnak képviselőivé? — Hogy a 48-diki törvényhozás, ily képtelenségeket alkotni nem szándékozott, mindjárt az V. törvénycikk 4-dikosában akarta a nemzetet meggyőzni, kijelentvén hogy : „Az országnak követküldés végett választókerületekre felosztása, a megyék, kerületek és szabad kir. városok törvényhartósági területére és önállására nézve semmi változást nem okoz.“ Ezek szerint a kerületenkinti választás által uj viszony nem keletkezett, sérelem nem ejtetvén a törvényhatóságok önállásán s területén az uj felosztás által: a képviselők bár kerületenkint választva, maradtak a régi megyei követek Mi jön tehát az V-dik törvénycikk a követek választását, 5. s 7. §-sai szerint úgy a népszám, mint a területi s közgazdászon tekintetek alapjára tett aránylagos felosztással, kerületenkint rendeli el, bizonyosan csak az igazságnak akart eleget tenni, s azon aránytalanságokat kívánta jövőre megszüntetni, melyek 47 előtt a megyék között, a törvényhozásral befolyásban fennállottak. Midőn Tolnamegye p. o. két követével, Borsodmegye ugyancsak két követét ellensúlyozta , holott 47 előtt sem a megye térfogalmát képviselték a követek, de igen is Verbőczi populusát, a megye törvényes közönségét, mely köztanácskozásaiból utasításokkal látván el választottjai, a törvényhozásra aránylagos befolyást követelhetett. Ezek szerint az utasítási jognak helyes értelme a gyakorlatban, nem is annyira 47 előtt volt meg, midőn mint tudjuk a megyék politikai jogképes közönsége, magát nem számarányban képviselhette, de igenis meg lesz annak értelme a kerültenkinti számarány alapján történt választásoknál, ha egyszersmind a követek valósággal híven is képviselik a megye többségét. A többség akaratát képviselni tartozó követek mellett, elő nem fordulhat azon eset, hogy a parlament többségének akarata, a nemzeti akarattal, vagyis 400 embernek többsége, az ország politikai jogképes polgárainak többségével álljon szemközt; mi egy a nemzet befolyásától magát előre függetlenítő testületnél, mindenkor megtörténhetnék; miként meg is történt, s melyhez Franciaország félszázadon keresztül tanulságos adatokat szolgáltathat. És így midőn a többször említett V-dik törvénycikk egyedül a követek választási módjáról intézkedik, a nemzetnek nem törölhette el amaz eminentiális politikai jogait, melyeket közgyűléseiben gyakorolt, s melyek által tartá fenn közvetlen befolyását, úgy a kormányzás mint a törvényhozás terén is, — de ezen jogokról a nemzet saját megsemmisítése nélkül le sem mondhatott, valamint azokat feladni vagy megszüntetni nem is való hivatása a törvényhozásnak ; de igenis, a változott társadalmi viszonyokhoz képest szükséges vala, hogy a törvényhozás, ezen jogoknak jövőre mikénti gyakorolhatása felett, habár ideiglenesen is intézkedjék, és ezt téve is, miként jövő alkalommal a XVI-ik törvénycikk áttekintésénél látandjuk. ORCZY GYULA: ERDÉLYI ÜGYEK. Az erdélyi országgyűlés megnyitása Pest, nov. 21. Tegnap e magántáviratot vettük : Kolozsvár, nov. 20. Crenne villé országgyűlési kir. biztos magyar beszéddel nyitá meg az országgyűlést. A kir. leirat tartalma az, hogy az octoberi diploma által értett és meghívott legális képviselők a régi erdélyi alkotmány alapján hivattattak össze, s az előbb nem jogosult néposztályoknak is illő képviselet adatott a 8 frtnyi census által. Kizárólagos tanácskozási tárgy az 1848 diki első törvénycikkely revisiója, minek megfelelőleg a magyar országgyűlésnek is az 1848 diki hetedik törvénycikkely revisiója elő fog terjesztetni. Minden nemzetiség megjelent; Laguna,Sulutiu is. Az igazolási bizottmány ki van nevezve. Az ülések körülbelöl egy hétig szünetelni fognak. — Ma reggel pedig a következő magántáviratot veszszük: Kolozsvár, nov. 20. Az erdélyi országgyülést ma az erre meghatalmazott kir. biztos, gr. Crenneville cs. kir. abbnagy nyitá meg. A kir. leirat felolvastatik. Az üdvözli Erdélynek összegyűlt törvényes képviseletét, s figyelmezteti az országgyűlést, hogy Erdély államjogi viszonyának szabályozását gondos megfontolás alá vegye, s azt azon szoros kötelék értelmében, melylyel Erdély a magyar koronához áll, mindkét ország helyesen felfogott érdekében végleges megoldásra juttattassa. A kir. leirat továbbá (a mint a magyar országgyűlés is az 1814- diki VII. t. c. revisiójára fel fog hivatni,) egyetlen s kizárólagos tanácskozást tárgyal az 1848-diki I. t. cikkelyt terjeszti elő az erdélyi országgyűlésnek Magyar- s Erdélyország egyesüléséről, mely t. c. határzatai tekintettel ez országok közös érdekeire újabban részletes tanácskozás alá veendők s a legf. határozathozatalra előterjesztendők. A kir. leirat felolvasása alatt . Felsége neve említésénél általános örömzaj tört ki. A „P. L.“ pedig Kolozsvárról e táviratokat vette : Kolozsvár, nov. 19. A képviselők ma az országgyűlési teremben gyűltek össze. B. Kemény Ferenc felhívta a jelenlevőket, hogy kisérnék el a templomba, hogy ott a Mindenható segélyét a megkezdendő nagy műhez, valamint az Ég áldását Császárné ő Felségére, kinek névünnepét üljük ma,lesedezzék. B. Kemény kinyilatkoztatd továbbá,hogy holnap tartja az országgyűlés első ülését, s előbb egy küldöttség a kir. biztost fel fogja hivni, hogy nyitná meg az országgyűlést. Kemény beszéde zajos éljennel fogadtatott. Ezután a gyülekezet a főtem-plomba ment, hol ő excja a kormányzó is megjelent. Az ünnepélyes isteni tiszteleten Fogarassy püspök pontificált. Kolozsvár, nov. 20. Az országgyülés ma nyittatott meg ünnepélyesen. Az elnökségit b. Kemény veszi át megnyitóbeszéddel. A kir. leirat latinul, magyarul, németül s románul olvastatik fel. A trónbeszéd magyarul Crenneville által. Nagy lelkesedés. Az elnök ezt e szavakkal viszonozza : A nemzetek ragaszkodása ő Felsége hosszú s boldog uralkodását óhajtja! — Az erdélyi országgyűlésen 55 megyei,széki és városi hatóság lesz képviselve, még pedig minthogy a káptalan és konvent csak egy egy követet küld, a követek száma 108 lesz, míg 48-ban 88 vola. Mint első tekintetre feltűnik a hatóságok megszaporodtak. [ijjié ősj / •/ i t! OS91 fónb Kilenc királyi várost s egy vidéket láttunk mint újat megjelenni, a mennyiben a szász királyi városoknak a széktől külön váltan követ adatott, s mennyiben a nem rég állított Naszódvidék, s királyi várossá emelt Szász-Régen és Fogaras városnak szintén képviselet adatott. A 108 követből megyét és széket 52 képvisel, várost 54. Nemzetiség szerint magyar követ lett, feltéve, hogy Hátszegen egyik követ magyar lett 36, székely 26, szász lett 33, román — feltéve, hogy Hátszegen egy követet kap — 13. E szerint az összes 298 követ és regalistából magyar lett 117, székely 75, szász 56, román 50. Muniolpalls mozgalmalc Losonc, nov 18, F. hó 16-án nagy napra viradtunk, kerületünk részéröl a képviselőt voltunk megválasztanak. Városunk, melyben a választási mozgalmak már hetek óta nagy élénkséget idéztek elő, e napon valóságos táborrá vált. A kerületnek mintegy 3300 választója két pártra oszolva, két részről vonult „Éljen gr. Czebrián“ és „Éljen Kubinyi“ kiáltásokkal és számtalan zászlóval a városunk előtti nagy térségre, melynek északi oldalát gr. Czebrián pártja, keleti részét pedig, a szavazattal nem bíró csőcselék városi lakosság által a kiabálás — és a szőnyegen levő működés ünnepélyességével össze éppen nem férő kihágásokban erősen istápolt ellenpártbeliek foglalták el. — A kicsanongó vörös színnel jelvényezett Kubinyisták s ingerkedéseik által türelmükben próbára tett, a béke színét hordó, Czebrianisták között az alkotmányosság és jogok legszebb élvezeténél katonaság állott, mely inkább megmondhatná ugyan, melyik párt tette jelenlétét szükségessé; de minthogy az semlegességénél fogva ez iránt nyilatkozni a közönségnek alig fog, s ilyest a közönségnek mégis tudni kell, célszerű sőt szükséges kimondani, hogy a Kubinyi párt, amely mindjárt a szavazások megkezdésénél elkeseredéssel határos ingerültségében a Czebrianisták elöl a várost elzárta, a Gyarmat felől elkésve jövőket be nem eresztette, sőt még a semleges utasokat is visszautasította. De mit is lehet most várni oly párttól, mely szentségtörésnek tartotta, hogy az ő nagy emberével szemközt más követjelöltet felállítani elég vakmerőek voltak, hogy azon ember választását kérdés tárgyává merték tenni, ki roppant oppositionális szelleménél fogva — mindig opponál, ki 1861-ki képviselő létekor kinyilatkoztatta, hogy többé képviselőnek fel nem lép, ki jelenleg is kijelentette, hogy csak ellenjelölt nélkül lesz képviselő, és ki kerületünkben maga járt jelenleg helységről helységre magát bemutatni. Ily párt részéről alig volt feltűnő oly eljárás , melynél fogva a városbai mehetést megakadályozva, éheztetés által akart másokra meggyőződést erőszakolni, arra számítván, hogy a legerősebb meggyőződés is megtörik, ha az, kiben él, a szavazásnak 40 órányi tartama alatt tápszer nélkül kénytelen a hidegben sorára várni ; azonban hála az égnek, a katonaság ebben is segített . a számításukat meghiúsította, mert oltalma alatt mindig megszereztetett a szükséges táp és melegítő anyag. A választás egyébiránt a szuronyok iránti tiszteletből meglehetős rendben folyt le, és — jóllehet a Kubinyisták első nap és éjjel a szavazatszedő küldöttség részére készült helyiséget nagy számban elfoglalva Czebrián pártját minden módon rostálgatták, bár sokakat szavazatok adása előtt kilöktek, a bizalmi férfiakat szidalmazva sértegették, oly egyéneket, kiknek nevénél toll-hibából az összeírásnál egy vagy két pont elmaradt, — ismerte bár biró, lelkész és jegyző — szavazni nem engedték és igy a Czebrán féle szavazatokból mintegy kétszázat elejtettek — a béke jellegű párt győzött. Igaz ugyan, hogy a szavazat elejtési szigora Kubinyi-pártra is alkalmaztatott némileg, de minthogy a szavazatszedő küldöttség elnöke és jegyzője is vörös szalagos volt, minden további magyarázat nélkül képzelhető, mely párt részesült kedvezésben, így jön gr. Czebrián László, a derék és nyugodt gondolkozású hazafi, Losonc választókerület képviselője. Örül is ennek őszintén az egész vidék és maga a dühös és uralkodni óhajtó losonci lakosság értelmségének nagyobb része is, mely képviselőjében a megye gazdasági egyletének elnökét és a losonci takarékpénztár új megalapítóját tiszteli. Meg kell végre említeni, hogy a vidék népességének